„3. § (1) A Képviselő-testület a szociális alapszolgáltatások közül - a Rendelet szabályai szerint – a szociális étkeztetést saját feladatkörében biztosítja.

(2) A Képviselő-testület a családsegítést társult feladatellátásban, a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Intézménye (a továbbiakban: Intézmény) útján biztosítja.

(3) A Képviselő-testület a házi segítségnyújtást, társult feladatellátásban, a Fix-Pont Önkormányzati Feladatellátó Társulás (a továbbiakban: Társulás) útján biztosítja.”

„4. § (1) A Rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások és a szociális étkeztetés megállapítása iránti kérelmeket az Adászteveli Közös Önkormányzati Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) - Adásztevel, Árpád u. 64. - lehet szóban, vagy írásban, a kizárólag e célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtani.

(2) Az ápolási települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványt az 1. melléklet, a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványt a 2. melléklet, a szülési települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványt a 3. melléklet, a temetési települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványt a 4. melléklet, a köztemetés iránti kérelem formanyomtatványt a 4/A. melléklet, a gyógyszer kiadási települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványt az 5. melléklet, a lakhatási települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványt a 6. melléklet, a kamatmentes kölcsön települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványt a 7. melléklet, a szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás iránti kérelem formanyomtatványt a 9. melléklet, a tanévkezdési települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványt a 10. melléklet, a gyermeknevelési települési támogatás iránti kérelem formanyomtatványt a 11. melléklet tartalmazza.

(3) A Támogatásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a saját és családjában, a háztartásában élők jövedelmi, vagyoni viszonyairól a nyomtatványon, annak tartalma szerint nyilatkozni kell. A kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat, igazolásokat, amelyeket a jogszabály az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához szükségesek. A jövedelmek és a vagyon tekintetében az a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 4. § és a 10. § az irányadók.

(4) A jövedelem igazolására, - ahol azt magasabb szintű jogszabály nem szabályozza -

• a) a munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított kereseti igazolást, vagy bérjegyzéket, vagy nyilatkozatot, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, árvaellátásban, munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban, tartásdíjban részesülők a kiutalást bizonyító feladóvevényt csatolják, a jogosultságot megállapító határozatot bemutatják,
• b) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, családi pótlékban részesülök az ellátás megállapításáról a kiutalást bizonyító feladóvevényt vagy nyilatkozatot csatolnak,
• c) vállalkozók a kérelem benyújtását megelőző évi jövedelmükre vonatkozóan a NAV igazolását csatolják, vagy személyes nyilatkozatot mellékelnek,
• d) egyéb forrásból származó jövedelem esetén – különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka – személyes nyilatkozatot kell mellékelni.

(5) Amennyiben az igénylő, vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagy vagyon hasznosításból származik, és kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a hatáskör gyakorlója megkéri a NAV igazolását.”

„7/A. § (1) E rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a hatáskör gyakorlója bármikor jogosult ellenőrizni.

(2) A hatáskör gyakorlója – a hatáskörébe tartozó ellátás felhasználásának ellenőrzése céljából – a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására vagy nyilatkozat megtételére kötelezi a jogosultat, ha a támogatást nem rendeltetésszerűen, a kérelemnek megfelelően használja fel.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése esetén a Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.”

„9. § (1) A rendszeres támogatásokra való jogosultság egyéb feltétele, továbbá a rendszeres támogatás folyósításának a feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. Ennek keretében köteles az életvitelszerűen lakott lakása, vagy családi háza udvarát, kertjét, a kerítésén kívül az ingatlant határoló járdát, vagy azzal határos közterületet tisztán tartani.

(2) A lakókörnyezet rendezettségét a Hivatal a helyszínen ellenőrzi.

(3) Amennyiben a Hivatal azt állapítja meg, hogy az érintett az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, számára rendszeres támogatás nem állapítható meg.

(4) Amennyiben a kötelezettségszegés folyósított rendszeres támogatás esetében merül fel, a jegyző haladéktalanul, 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel az érintettet a kötelezettség teljesítésére. 5 nap elteltével 8 napon belül ismételt helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni. Eredménytelenség esetén az ellátás megszüntethető.”

„10. § (1) A Képviselő-testület dönt az ápolási települési támogatás ügyekben.

(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a döntés jogát a

• a) rendkívüli települési támogatás,
• b) szülési települési támogatás,
• c) temetési települési támogatás,
• d) köztemetés,
• e) gyógyszer kiadási települési támogatás,
• f) lakhatási települési támogatás,
• g) kamatmentes kölcsön települési támogatás,
• h) tanévkezdési települési támogatás,
• i) gyermeknevelési települési támogatás és
• j) szociális étkeztetés

ügyekben.

(3) Az Intézmény vezetője dönt a házi segítségnyújtás igénybevételéről.

„11. § (1) Ápolási települési támogatásban kell részesíteni azt a hozzátartozót, aki a Képviselő-testület illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

• a) gondozás más módon nem oldható meg, vagy a gondozás más módja a Képviselő-testület számára nagyobb költséget jelentene,
• b) a gondozott állapota miatt a gondozó legfeljebb napi 4 óra munkaviszonnyal rendelkezik,
• c) a gondozott és a gondozó életvitelszerűen Adásztevel községben él és rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, s a gondozott tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták,
• d) a gondozó munkaviszonnyal rendelkezik és hozzátartozójának ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyeztek részére, vagy munkaviszonyát azért kellett megszüntetnie, mert ápolás céljából a munkáltató nem engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot, vagy teljes munkaidős foglalkoztatását azért kérte 4 órára csökkenteni, hogy hozzátartozója ápolását el tudja látni, és
• e) a gondozott családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az ÖNYLÖ 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

(2) Az ápolási települési támogatás szempontjából tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel és önmaga ellátására nem képes.

(3) Az ápolási települési támogatás összege nem haladhatja meg az ápolási díjnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegét.

(4) Az ápolási települési támogatást egy évre kell megállapítani, az ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a kérelmezőt.

12. § (1) Nem jogosult ápolási települési támogatásra a hozzátartozó, ha a jogosultságot kizáró, következő körülmény egyike bekövetkezik:

• a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
• b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási települési támogatás összegét, vagy
• c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(2) Az ápolási települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolt személy állapota az állandó ápolást, gondozást már nem teszi szükségessé,

• a) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
• b) az ápolt személy meghal,
• c) az ápoló meghal,
• d) az ápoló, vagy az ápolt azt kéri,
• e) az (1) bekezdésben meghatározott, jogosultságot kizáró körülmény következik be,
• f) a Rendeletben foglalt feltételek nem állnak fenn,
• g) a jogosultság felülvizsgálata során az ápoló nem működik együtt a Hivatal ügyintézőjével.

(3) Az ápolási települési támogatásra való jogosultság a (2) bekezdésben meghatározott körülmény bekövetkezésének napjával szűnik meg, a támogatás folyósítását pedig - a (2) bekezdés c) pontjának kivételével - a tárgyhónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) Az ápolt személy halála esetén az ápolási települési támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.”

„13. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére, aki önmaga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és

• a) akinek - családban élő esetében - 1 főre számított havi nettó családi jövedelme az ÖNYLÖ-nek 1000 %-át,
• b) akinek - egyedül élő esetén - az 1 főre számított havi családi jövedelme az ÖNYLÖ összegének 1500 %-át

nem haladja meg.

(2) Létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmezők akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) [1]

(4) A rendkívüli települési támogatás legkisebb összege nem lehet kevesebb 2.000,-Ft-nál, legnagyobb összege pedig nem lehet több 30.000,-Ft-nál.

(5) A (2) bekezdésében meghatározott, létfenntartást veszélyeztető élethelyzet fennállását igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell. Az irat helyett személyes nyilatkozat is elfogadható, ha az igazoló irat nem áll rendelkezésre, vagy annak beszerzése az ügyintézési határidő hosszabbítását eredményezné. Ez utóbbi esetben az irat pótlása a megállapító határozatban előírható.”

„20/B. § (1) A Képviselő-testület a tanévkezdési költségekhez való hozzájárulásként, annak a köznevelési intézménybe járó gyermeknek és felnőttnek tanévkezdési települési támogatást állapít meg,

• a) akinek - családban élő esetében - 1 főre számított havi nettó családi jövedelme az ÖNYLÖ-nek 1000 %-át,
• b) akinek - egyedül élő esetén - az 1 főre számított havi családi jövedelme az ÖNYLÖ összegének 1500 %-át

nem haladja meg.

(2) A tanévkezdési települési támogatások mértéke:

• a) óvodások 7.000,-Ft/fő
• b) általános iskolások 12.000,-Ft/fő
• c) Középiskolások, szakmunkásképzősök 12.000,-Ft/fő
• d) Egyetemisták, főiskolások 20.000,-Ft/fő

(3) A tanévkezdési települési támogatásra azok az adászteveli óvodások jogosultak, akik az Adászteveli Óvodába járnak.

(4) Az egyetemista és főiskolás kérelmezők közül csak azok támogathatók, akik nappali képzésben szerzik meg első diplomájukat.

(5) Kérelmezők az óvodai és tanulói jogviszonyukat óvoda- és iskolalátogatási igazolással igazolják, melyet kérelmükhöz csatolnak.”

„20/C. § (1) A Képviselő-testület a gyermeknevelési költségekhez való hozzájárulásként, annak az adászteveli gyermeknek és fiatal felnőttnek gyermeknevelési települési támogatást állapít meg,

• a) akinek - családban élő esetében - 1 főre számított havi nettó családi jövedelme az ÖNYLÖ-nek 500 %-át,
• b) akinek - egyedül élő esetén - az 1 főre számított havi családi jövedelme az ÖNYLÖ összegének 1000 %-át

nem haladja meg.

(2) A gyermeknevelési települési támogatás összege 5.000,-Ft/fő/év.

(3) A gyermeknevelési települési támogatásra jogosultak:

• a) a 18. életévét be nem töltött gyermekek,
• b) a 18. életévét betöltött, közép-, vagy felsőfokú nappali iskolai képzésben részesülő fiatalok.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, nem jogosult a gyermeknevelési települési támogatásra az az óvodás korú gyermek – kivéve a tartósan beteg és sajátos nevelési igényű gyermekeket -, aki nem az Adászteveli Óvoda székhely óvodájába jár.

(5) Kérelmezők a közép-, vagy felsőfokú iskolai tanulói jogviszonyukat iskolalátogatási igazolással igazolják, melyet kérelmükhöz csatolnak.”

„22. § (1) A Képviselő-testület a házi segítségnyújtás szolgáltatást - az Sztv. 63. §-ában foglaltak szerint – a Társulás házi szociális gondozói hálózatán keresztül biztosítja.

(2) A társult feladatellátás kapcsán a kötelező rendeletalkotási kötelezettségnek Adásztevel település közigazgatási területére kiterjedően a társulási megállapodásban kijelölt önkormányzat tesz eleget.”