Erdőkövesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (XI. 18.) önkormányzati rendeletének indokolása
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2021. 12. 01a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Részletes indokolás
Az 1–10. §-hoz
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzat alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. Az Mötv. 143. § (4) bekezdés d) pontja felhatalmazást ad a helyi önkormányzat Képviselőtestülete részére, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit. A hatályos szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény viszonylag szűk körben szabályozza a lakossági együttélést zavaró, sértő magatartásformákat, a közterületek rendjét.
2012. óta önkormányzati rendelet nem szabályozhatja az egyes, korábban szabálysértésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit. Ez az jelenti, hogy az ilyen magatartást megvalósító személyt jelenleg nem lehet felelősségre vonni.
Az alábbi helyi rendeletek tartalmaznak szankciók nélküli rendelkezéseket:
· a közterületek elnevezéséről, valamint a házszám elhelyezésével kapcsolatos szabályokról,
· a közterületek használatáról,
· az ingatlanok, közterületek tisztántartásáról,
· a környezet- és zajvédelemről,
· a temetőkről és a temetkezés rendjéről,
· az állattartásról.
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 9. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírságot szab ki a közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet bírság kiszabását teszi lehetővé. A 10. § (3) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet.
A közösségi együttélés szabályait tartalmazó rendelet megalkotásával a lakosság nyugalmát zavaró magatartások szankcionálhatók lesznek ezen túl, amely elősegítheti a jogkövető magatartások érvényesülését.
Az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a Képviselőtestület hatásköreit – többek között – a jegyzőre ruházhatja át. E jogszabályi lehetőségre figyelemmel a javaslat szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások esetén az I. fokú önkormányzati hatáskör címzettje a jegyző. Ez esetben másodfokú hatóság a Képviselőtestület.
Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A közösségi együttélés alapvető szabályai megsértése esetén alkalmazható szankciók:
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt kiszabott közigazgatási bírságot a kötelezett a határozatban megszabott határidőben köteles megfizetni, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, illetve a bírság összege adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti feljelentést, bejelentést bárki megteheti önállóan vagy rendőrség útján, illetve az hivatalból is megindulhat.