Basal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (VIII.19.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Hatályos: 2023. 09. 21Basal Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Basal Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §- ában, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A polgármester szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatásként
a) lakhatási támogatást,
b) gyógyszertámogatást,
c) azonnali intézkedést igénylő, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben rendkívüli települési támogatást,
d) eltemettetésre biztosított rendkívüli támogatást,
e) eltemettetésre szolgáló szociális kölcsönt,
f) tanulmányi eredményt ösztönző támogatást,
g) gyermekétkeztetés támogatást állapít meg.
(2) A képviselő-testület szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatásként
a) az (1) bekezdés c) pontján kívüli esetekben rendkívüli támogatást,
b) karácsonyi támogatást,
c) egyszeri rezsitámogatást,
d) az (1) bekezdés e) pontján kívüli esetekben szociális kölcsönt,
e) tanévkezdési támogatást állapít meg,
f) első lakáshoz jutók támogatását,
g) szociális tűzifa támogatást állapít meg,
h) különös méltánylást érdemlő esetben a köztemetés költségét részben vagy egészben elengedheti.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja havi rendszeres pénzellátás.
(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja, illetve a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátások természetbeni szociális ellátásként is nyújthatóak.
(5) A szociális tűzifa és a gyermekétkeztetés támogatás természetben nyújtott ellátás.
2. § (1) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásként
a) étkeztetést,
b) házi segítségnyújtást,
c) családsegítést és
d) falugondnoki szolgálatot biztosít.
(2) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi alapellátásként
a) gyermekétkeztetés támogatását nyújt, valamint
b) gyermekjóléti szolgálatot és
gyermekek napközbeni ellátását biztosítja
3. § E rendelet alkalmazásában:
k) természetbeni juttatás: a Gyvt. 5. § j) pontja szerinti természetbeni ellátás,
l) környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv,
m) életvitelszerű lakóhely: az a lakóingatlan, ahonnan a polgár az életét szervezi (pl. innen indul munkába, ide tér haza), ahol az életvitelhez szükséges tevékenységeket – főzés, étkezés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, ahol közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közüzemeknél.
2. A kérelem benyújtása
4. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes polgármesteri hivatalban vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről (család), és lakhatási támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyekről (háztartás).
(3) Amennyiben a bejelentett személyek és az életvitelszerűen ott lakó személyek között eltérés van, akkor ennek tényéről és okáról a kérelmező nyilatkozhat. Amennyiben helyi ismeret alapján ez vitatható, a Hivatal környezettanulmányt tarthat.
(4) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles magaszelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
a) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
c) gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat, átvételi elismervény, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
d) egyéb jövedelmek esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
e) amennyiben a kérelmezőjövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata.
(5) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni
(6) Az egyes ellátási formáknál kötelezően alkalmazandó formanyomtatványokat a jegyző készíti el és teszi bárki számára elérhetővé.
5. § A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:
a) az állami adóhatóságot,
b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) az igazolást kiállító szervet,
d) a munkáltatót,
e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál nem régebbi környezettanulmány is.
3. Környezettanulmány
6. § (1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.
4. Az ellátások folyósítása
7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül történik
(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.
(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
5. Az ellátások felülvizsgálata
8. § (1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.
(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.
(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.
TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK
6. Lakhatási támogatás
9. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.
(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy:
a)1 akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és
b)2 a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 2,5 %-át elérő költséghányad.
(3) Lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.
(4) A kérelmezőt a lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(5) A lakhatási díj támogatás egy hónapra jutó havi összege
a) ha a háztartásban egy személy lakik: 3000,- Forint,
b) ha a háztartásban két személy lakik: 4000,-Forint,
c) ha a háztartásban három vagy négy személy lakik: 5000,-Forint,
d) ha a háztartásban 4-nél több személy lakik: 6.000,-Ft.
(6) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.
10. § (1) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakon felül a lakásfenntartási költségek igazolására szolgáló utolsó befizetési időszakra vonatkozó közüzemi számlákat; albérletben élő esetén a bérleti szerződést és az albérleti díj befizetését igazoló bizonylatot; pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát.
(2) A lakhatási támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a hulladékszállítás költsége (ideértve a szippantást is), a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, valamint a tüzelőanyag költség.
(3) A lakhatási támogatás megszűnik:
a) a megállapított egy év jogosultsági idő leteltével,
b) a támogatásra jogosult kérelmére,
c) a támogatásra jogosult halálával,
d) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,
e) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,
f) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.
(4) A (3) bekezdés f) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.
(5) Amennyiben a lakhatási támogatás folyósítása a (3) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszüntetést követő 1 éven belül ismételten nem állapítható meg.
7. Gyógyszertámogatás
11. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.
(2) Gyógyszer támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj 250 %-át nem haladja meg és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és akinek számlával igazolt gyógyszerköltsége a család havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 10 %-át elérő költséghányad.
(3) Gyógyszertámogatás ugyanazon személynek évente három alkalommal állapítható meg.
(4) A gyógyszertámogatás összege alkalmanként 5000,- Forint.
(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki az Szt. alapján érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.
(6) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon felül a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 30 napnál nem régebbi, gyógyszertár által kiállított számlát.
8. Rendkívüli támogatás
12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli támogatásban részesíti azt a személyt, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítség szorul.
(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:
a) betegség, ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,
b) baleset,
c) tartós táppénzes állomány,
d) családot ért elemi kár,
e) közüzemi díjtartozás miatti szolgáltatás korlátozása, vagy megszűntetése,
f) temettetés,
g) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
i) a védőnői szolgálat által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.
(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –
a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,
b) a közüzemi szolgáltatást korlátozó vagy megszűntető döntést tartalmazó iratot,
c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
d) a várandóságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,
e) a gyámhivatal határozatát.
(4) A rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, egyedül élő esetén annak 250 %-a.
(5) A rendkívüli támogatás összege legalább 1.000,-Forint, legfeljebb 10.000,-Forint.
13. § (1)3 A 12. § (4)-(5) bekezdésétől eltérően a temettetés miatti rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1000 %-a, a támogatás összege pedig 50.000,-Forint.
(2) A temettetés miatti rendkívüli támogatás iránti kérelmet és a temetési számlát a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül nyújthatja be az elhunyt személy eltemettetője a Hivatalnál.
(3) Temettetésre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.
14. §4 A 12. § (4)-(5) bekezdésétől eltérően a családot ért elemi kár miatti rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1000 %-a, a támogatás összege pedig a keletkezett kár mértékéhez igazodóan legfeljebb 30.000,-Forint.
9. Karácsonyi támogatás
15. § (1)5 Karácsonyi támogatást minden 18 életévét be nem töltött kiskorú, 55 életévét betöltött nő továbbá 60 életévét betöltött férfi kaphat, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1000 %-át nem haladja meg.
(2) A kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozat is elfogadható, nem kötelező igazolás beszerzése. Amennyiben a Hivatal a nyilatkozat valóságtartalmát vitatja, akkor az 5. § szerint jár el.
(3) A támogatás egységes összegét a képviselő testület az adott év költségvetésének a szociális feladatokra fordítható összegének ismeretében külön határozatban állapítja meg.
10. Egyszeri rezsitámogatás
16. § (1) Az egyszeri rezsitámogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a téli időszakban megemelkedő fűtésköltségek miatti egyszeri hozzájárulás.
(2)6 A tárgyév november 30. napjáig benyújtott kérelemre a képviselő-testület megállapítja az egyszeri rezsitámogatásra való jogosultságát annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 1000 %-át.
(3) Az egyszeri rezsitámogatást háztartásonként egy személy veheti igénybe.
(4) A kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozat is elfogadható, nem kötelező igazolás beszerzése. Amennyiben a Hivatal a nyilatkozat valóságtartalmát vitatja, akkor az 5. § szerint jár el.
(5) A támogatás egységes összegét a képviselő testület az adott év költségvetésének a szociális feladatokra fordítható összegének ismeretében külön határozatban állapítja meg.
(6) A támogatás adott év december hónapjában kerül kifizetésre.
11. Szociális kölcsön
17. § (1) A képviselő-testület kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb 30.000,-Ft összeg erejéig azt a rászoruló személyt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és rendelkezik olyan jövedelemforrással, amelyből a szociális kölcsön törlesztése esetleges nem fizetés esetén levonható.
(2) Nem részesíthető kölcsönben az a feltételeknek egyébként megfelelő személy, aki önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe vagy korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.
(3) A szociális kölcsönt a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjától kell visszafizetni. A kölcsön törlesztő részlete minimum 5.000,-Ft/hó, melytől a képviselőtestület különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.
(4) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.
(5) A kölcsön folyósítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását, így csak abban az esetben adható, ha az önkormányzat saját bevételéből az összege rendelkezésre áll.
18. § (1)7 A polgármester temetési kölcsönben részesítheti azt az eltemettetőt, aki a település közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él, és akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1000 %-át nem haladja meg.
(2) A temetési kölcsön legmagasabb összege 150.000,-Ft, melyet a jogosult egy év alatt, havi egyenlő részletekben köteles visszafizetni.
(3) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.
12. Tanévkezdési támogatás
19. § (1) A tanévkezdési támogatás a szociálisan rászorult gyermekekre tekintettel az óvoda- és iskolakezdését könnyítő támogatás.
(2)8 Tanévkezdési támogatásra jogosult a településen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező és itt életvitelszerűen élő, óvodába beíratott, általános iskolás és középiskolás, valamint felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatott hallgató, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1000 %-át nem haladja meg.
(3) A képviselő-testület a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére hivatalból állapítja meg az ellátást, egyéb esetben kérelemre.
(4) A kérelemhez csatolandó a nyilatkozat arról, hogy a családban az egy főre eső jövedelem a (2) bekezdésben meghatározott összeget nem haladja meg. Már nem tanköteles korú gyermek esetén a kérelemhez csatolandó az iskolalátogatási igazolás vagy hallgatói-jogviszony igazolás.
(5) Tanévkezdési támogatásban ugyanazon gyermek vonatkozásában csak egy szülő részesülhet támogatásban, nyilatkozatuk alapján.
(6) A tanévkezdési támogatás összegéről a képviselő-testület költségvetési helyzete alapján dönt korcsoportos bontásban és ezer forintra kerekítve.
13. Tanulmányi eredményt ösztönző támogatás
20. § (1) A képviselő-testület tanulmányi eredményt ösztönző támogatásban részesítheti azt a szociálisan rászoruló:
a)9 az általános iskola 1-8 évfolyamára járó tanulót,
b) a nappali tagozatos középiskolai tanulót,
c) a nappali tagozaton felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulót,
akinek a tárgyévben év végi tanulmányi átlaga legalább 4,5 (jeles rendű) és a tanuló keresőtevékenységet nem folytat.
(2)10 Az (1) bekezdés vonatkozásában szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a tanulót, aki a településen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, óvodába beíratott, általános iskolás és középiskolás, valamint felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatott hallgató, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1000 %-át nem haladja meg.
(3) A támogatás iránti kérelmet a tanuló vagy kiskorú esetében törvényes képviselője nyújthatja be a Hivatalban az erre rendszeresített formanyomtatványon, a félévi vagy év végi zárást követő 60 napon belül. A kérelemhez csatolni szükséges a tanulmányi eredményt igazoló félévi vagy év végi tanulmányi eredményt tartalmazó bizonyítvány másolatát és nyilatkozat arról, hogy a családban az egy főre eső jövedelem a (2) bekezdésben meghatározott összeget nem haladja meg.
(4) A támogatás mértéke év végi legalább 4,50 (jeles rendű) tanulmányi eredmény esetén 10.000,- Forint.
(5) A támogatásra nem jogosult az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő és az önkormányzattól e címen pénzbeli támogatásban részesülő tanuló.
(6) A támogatás összege az önkormányzat házipénztárából, kérelemre utalással vagy postai úton az elbírálást követően azonnal kifizethető.
14. Első lakáshoz jutók támogatása
21. § (1)11 A képviselő-testület egyszeri, 50.000,- Forint összegű támogatást állapít meg annak a személynek (családnak), aki első ízben jut saját tulajdonú lakáshoz, ennek keretében új családi házat épít vagy lakóházat vásárol és a vásárlás vagy építkezést megelőző legalább egy éve a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezett, valamint akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1000 %-át nem haladja meg
(2) A támogatás abban az esetben nyújtható, ha az építendő vagy megvásárlandó lakás a kérelmező lakásgondját tartósan megoldja, alapterülete a 150 m2-t nem haladja meg, és a település közigazgatási határán belül található.
(3) A lakás alapterületének meghatározásánál csak a földszinten lévő garázs, kazánház és tároló hagyható figyelmen kívül.
(4) A kérelemhez a jövedelemigazolás és vagyonnyilatkozat mellett csatolni kell – az 1 évnél nem régebbi - jogerős építési engedély vagy az adásvételi szerződés másolatát, továbbá igazolni kell, hogy kérelmező az építési engedély vagy az adásvételi szerződés kelte előtt legalább egy éve állandó lakosként a településen lakóhelyet létesített.
(5) Nem részesíthető támogatásban az,
a) aki a támogatás elnyerésére irányuló eljárás során olyan valótlan nyilatkozatot tesz, adatot közöl, amely számára jogtalan előnyt biztosítana,
b) aki olyan tartási, életjáradéki, öröklési szerződést kötött – illetve a támogatás megvonandó, ha a futamidő alatt ilyet köt – amelyből reális várományosi helyzetbe kerül saját tulajdonú, állandó használatú lakóház megszerzésére,
c) aki felszólítás ellenére nem csatolja a kérelemhez a (4) bekezdésben felsorolt iratokat.
(6) A támogatás odaítéléséről a képviselő-testület dönt. A jóváhagyott támogatás kifizetéséről a polgármester 30 napon belül gondoskodik.
15. Természetben nyújtott szociális ellátások
22. § (1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként
a) rendkívüli támogatást,
b) tanévkezdési támogatást és
c) karácsonyi támogatás nyújthat;
d) szociális célú tűzifa és
e) gyermekétkeztetés támogatására való jogosultságot állapít meg.
(2) A képviselő-testület az alábbi természetbeni ellátásokat állapítja meg: élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszer vásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség megtérítése.
(3) A természetbeni ellátások formájáról, mértékéről a határozatban rendelkezni kell.
(4) A természetbeni ellátás ellenértékét a határozat alapján közvetlenül az adott intézménynek (pl. iskola, óvoda) kell utalni, vagy egyéb természetbeni juttatás esetén (pl. tanszer) az önkormányzat nevére kiállított számlával lehet a támogatásban részesülőnek elszámolni.
16. Gyermekétkeztetés támogatása
23. §12 (1) Az önkormányzat a Somogyapáti Játékország Óvodába és Somogyapáti Általános Iskolába járó azon szociálisan rászoruló basali lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekeknek, akik más jogcímen nem részesülnek ingyenes, vagy kedvezményes étkeztetésben, az intézményi gyermekétkeztetés 50 %-át átvállalja.
(2) Szociálisan rászoruló személynek azt kell tekinteni, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1000 %-át nem éri el.
(3) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a családban az egy főre eső jövedelem a (2) bekezdésben meghatározott összeget nem haladja meg.
17. Szociális célú tűzifa
24. § (1) A szociális tűzifára jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.
(2) A képviselő testület elsősorban azokat a személyeket részesíti szociális célú tűzifában, akik:
a) aktív korúak ellátásában
b) időskorúak járadékában
c) rendszeres települési támogatásban (lakhatási támogatás, gyógyszertámogatás
d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy a gyermekek védelméről és a Gyvt-ben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek
e) rokkantsági ellátásban részesülnek,
f) az a)-e) pontokban nem nevesített egyéb pénzbeli és természetbeni szociális ellátásban részesülnek.
(3) Szociális célú tűzifában részesíthető az a háztartás is, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-át.
(4) Szociális tűzifaként háztartásonként minimum 1m³, de legfeljebb 5 m3 tűzifa osztható ki.
(5) Tűzifa támogatásban csak az a személy részesíthető, aki életvitelszerűen a településen él. Tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.
(6) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.
25. § A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját háztartásában használhatja fel. Aki az előző rendelkezést megszegi, a következő öt évben szociális tűzifa támogatásban nem részesülhet.
18. Köztemetés
26. § (1) A képviselő-testület a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.
(2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ALAPELLÁTÁSOK
19. Szociális alapszolgáltatások
27. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:
a) étkeztetés;
b) házi segítségnyújtás;
c) családsegítés.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az ellátást biztosító intézménynél, a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézménynél nyújthatja be.
(4) A kérelem döntésre való előkészítése az intézmény feladata, elbírálása pedig az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A kérelmek nyilvántartását, elintézési módját az intézményvezető köteles szabályozni.
20. Étkeztetés
28. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak munkanapokon legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt, aki
a) 65. életévét betöltötte, vagy
b) orvosi vélemény alapján egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt önmaga vagy eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel a napi egyszeri meleg étkezést nem tudja biztosítani, vagy
c) településszintű lakcímmel rendelkezik, vagy
d) az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti rászoruló.
(3) Az (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot nem teszi lehetővé a napi egyszeri étkezés biztosítását annak, aki krónikus betegségben szenved, vagy három hónapot meghaladóan gondozásra szorul, melyet a háziorvos igazol.
(4) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet.
a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal, vagy
b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel, vagy
c) pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményének bemutatásával kell igazolni.
21. Házi segítségnyújtás
29. § (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásával való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában való segítségnyújtást.
Házi segítségnyújtás térítésmentes.
22. Családsegítés
30. § (1) A képviselőtestület a családsegítés alapellátást a Szigetvári Család-és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: Szolgálat) működtetésével biztosítja.
(2) A családsegítő szolgáltatás célja az Önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.
(3) A Szolgálat megelőző tevékenysége körében figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentális helyzetét, feltárja az egyén és a család életében jelentkező problémák okait, és tájékoztatja a kompetens hatóságokat és szolgáltatókat e problémákról. Olyan monitoring-rendszert működtet, mely elősegíti más szervek és magánszemélyek részvételét a veszélyeztetettség és krízishelyzet megelőzésében.
(4) A szolgálat feladata továbbá:
a) szociális információs szolgáltatás,
b) közösségi ellátás keretében elősegíti a pszichiátriai betegek lakókörnyezetükben történő gondozását, rehabilitációját,
c) kábítószer, drogfogyasztás megelőzésének elősegítése,
d) jövedelem nélküli személyek felkutatása és nyilvántartásba vétele,
e) ágyban fekvő, ellátatlan betegekről való gondoskodás megszervezése
f) amennyiben az alapellátást keretében a szociális ellátást igénylő nem kaphatja meg az állapotának megfelelő segítséget, úgy gondoskodni kell arról, hogy a szakosított ellátáshoz hozzájussanak.
(5) A családsegítés alapellátást végző szerv munkatársa évente beszámol a képviselőtestület előtt az elvégzett munkáról.
23. Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások
31. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása.
(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat megállapodás alapján a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény útján, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő Somogyapáti Általános Iskola és a Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Játékország Óvoda és Konyha közreműködésével biztosítja.
(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Somogyapáti községben található általános iskola és óvoda keretében szervezi meg.
(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tartozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról az önkormányzat rendeletet alkot.
(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.
(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy az óvoda vezetője dönt.
32. §13
33. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 9. § (2) bekezdés a) pontja a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés b) pontja a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IX. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés a) pontja a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.