1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Gönc Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, azok bérlőire, használóira.

(2) A rendelet rendelkezéseit az önkormányzat vagyongyarapodásával önkormányzati tulajdonba kerülő, teljes egészében önkormányzati tulajdoni illetőségű azon lakásokra kell alkalmazni, amelyek ténylegesen lakáscélú felhasználásra kerülnek bérbeadásra.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérbeadói jogát az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja.

(4) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott esetekben a lakások és a helyiségek bérbeadói jogának gyakorlásával kapcsolatos feladatait a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közreműködésével látja el.

(5) A lakásokról és a helyiségekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(6) A lakás céljára kijelölt helyiségeket, komfort fokozatukat és alapterületüket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(7) A nem lakás céljára szolgáló helyiségeket és alapterületüket a 2. számú melléklet tartalmazza.

2. § A bérbeadó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján jogosult kezelni és nyilvántartani a bérleti jogviszonnyal összefüggő személyes adatokat, ezen belül a bérlő, bérlőtárs, az együttköltöző természetes személyek nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, adószámát, lakcímét, valamint a foglalkoztatásával, munkaviszonyának keletkezésével, megszűnésével kapcsolatos adatokat a bérleti jogviszonyból származó jogok érvényesíthetőségének céljából és időpontjáig.

3. § (1) Az önkormányzati lakás csak határozott időtartamra, legfeljebb öt évre adható bérbe. A bérleti szerződés meghosszabbítása Önkormányzati érdekből történik.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásra jelen rendeletben meghatározott feltételekkel lehet bérleti szerződést kötni.

(3) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(4) Gönc Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a mindenkori polgármestert bízza meg.

4. § (1) A képviselőtestület közérdekű feladatainak ellátásához a tulajdonában álló lakásokat bérbe adja.

(2) Az önkormányzat tulajdonában csak szolgálati lakás és szükséglakás van. A közérdekű feladatok megoldására, illetve ellátása szempontjából szolgálati lakás adható:

(3) A szolgálati lakást a (2) bekezdésben megjelölt személy igényelheti, aki

(4) A szolgálati lakás bérlőjét a polgármester jelöli ki. A polgármester esetében a kijelölés a képviselő testület hatáskörébe tartozik.

(5) A bérlő kijelölése után a lakásbérleti szerződést a polgármester köti meg.

(6) A bérlő életvitelszerű ott tartózkodás céljára lakásba házastársán és egyeneságbeli rokonán kívül a polgármester hozzájárulása nélkül más személyt nem fogadhat be.

(7) A bejelentkezési lapot a polgármester írja alá.

(8) a) A munkaviszony alapján bérbe adott lakásra vonatkozó bérleti szerződés időtartalma a munkaviszony megszűnéséig tart.

(9) A településen jelentős szerepet betöltő személy bérleti jogviszonya megszűnik, ha polgármester úgy dönt, hogy a bérlő már nem tölt be jelentős szerepet a település életében.

(10) A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.

(11) Szükség lakás annak kerül kiutalásra, aki lakhatását másképpen nem tudja megoldani. A szükséglakás bérlőjét a polgármester jelöli ki.

5. § (1) A lakbér mértékét a lakások komfort fokozata és alapterülete határozza meg.

(2) A lakások m2-kénti lakbére komfortfokozatonként:

6. § (1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta a lakásbérleti jog ellenértékeként lakbért fizetni.

(2) A lakbért a bérlő előre a tárgyhó 15 napjáig köteles megfizetni.

7. § (1) A lakást jogcím nélkül használó a jogviszonya rendezéséig, illetve a lakás bérbeadónak történő visszaadásáig a bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével az a jogcím nélküli használó, aki másik lakásra nem tarthat igényt, az addig fizetett használati díj kétszeresét kitevő összeg megfizetésére kötelezhető egy évig, ezt követően a használati díj háromszoros összegének megfizetésére kötelezhető.

(3) A használati díjat előre, egyösszegben minden hó 15. napjáig kell a bérbeadó részére megfizetni. A használati díj a külön szolgáltatások díjait nem tartalmazza, azok külön kerülnek megállapításra és a használati díjjal együtt fizetendők.

(4) A jogcím nélküli lakáshasználó lakáshasználata során, illetve annak megszűnését követően is felel mindazon kárért, amelyet a jogcím nélküli lakáshasználatával okozott.

(5) Aki lakásba erőszakkal behatol, illetve ott bennmarad, köteles a lakást a bérbeadó felszólítására minden elhelyezési igény nélkül a felszólítás kézhezvételétől számított három napon belül elhagyni. A határidő eredménytelen leteltét követően a bérbeadó köteles a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény 91. § (1) bekezdés szerint eljárni.

8. § (1) A bérbeadó a bérlő részére a lakást leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot továbbá a bérlő kötelezettségek teljesítését bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, melyet a bérlő köteles tűrni.

9. § (1) A bérlő a bérleti szerződés megszűnésekor köteles a lakást és a lakás berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a leltár szerint átadni a bérbeadónak. A bérbeadó az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben kifizeti.

10. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni:

(2) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről.

11. § (1) A bérlő és a bérbeadó előzetesen megállapodhatnak abban, hogy szükség esetén a lakás helyreállítását, komfortfokozatának megfelelő berendezéssel ellátását a bérlő elvégzi.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét- a lakásműszaki átvételét követő 30 napon belül- a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak a költségek bizonyos %-nak a lakbérbe történő beszámításáról.

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költséget meghaladja bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges kiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(4) Ha a lakás helyreállítása azért vált szükségessé, mert a lakás nem rendeltetésszerű használata illetőleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, így azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.

12. § (1) A bérbeadó és bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmazni kell az elvégzendő munkák:

(3) Ha bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadó hozzájárulása vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalja.

(5) A bérbeadó a (4) bekezdésben foglaltak alapján a számlákkal igazolt költségekkel –a Gönci Közös Önkormányzati szakértelemmel bíró munkatársa által ellenőrzött- a munkák befejezését követő 60 napon belül köteles a bérlőnek megfizetni.

(6) A bérbeadó és a bérlő megegyezhetnek abban is, hogy a lakás átalakításának korszerűsítésének egy részét a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

(7) A lakás átalakítását korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést –az e rendelet szabályi szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően- módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozik.

13. § (1) Szolgálati lakás csak Gönc területén levő másik szolgálati lakással cserélhető, ha van üres szolgálati lakás. A csere engedélyezéséről a polgármester dönt.

(2) Az önkormányzat a bérbe adandó szolgálati lakásoknál használatba vételi díjat nem kér és nem fizet lelépési díjat sem.

14. § (1) Az önkormányzat nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a tulajdonosi jogokat a képviselőtestület gyakorolja.

(2) A bérbeadó a helyiséget a megtekintet állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(3) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg elrendezze.

(4) A bérlő köteles gondoskodni:

(5) A bérbeadó a (4) bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

(6) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

(7) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha

(8) A bérlőtársi szerződés megkötésének, továbbá a befogadáshoz való hozzájárulás további feltétele, hogy a bérlők, illetve a bérlő és a befogadni kívánt személy a bérleti díj, valamint a bérbeadónak teljesítendő közüzemi díj megfizetésére egyetemleges felelősséget vállaljanak.

(9) A képviselőtestület közérdekű célból engedélyezheti a helység bérbeadását, elidegenítését, vagy más módon való hasznosítását.

15. § Helyiség nem adható bérbe kimért szeszesital árusítás, szerencsejáték űzése, játékterem, erotikus áruk forgalmazása és szexuális szolgáltatás céljára.

16. § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének díjában a képviselő testület esetenként szabadon állapodik meg a bérlővel. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a 4. számú melléklet tartalmazza.

17. § (1) A helyiséget az átadáskor eredeti állapotban kell leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlőnek a szerződés megszűnésekor visszaadni.

(2) A bérbeadó és a bérlő ettől eltérően is megállapodhatnak a lakás visszaadás szabályai szerint.

18. § (1) A helyiség bérleti joga csak másik Gönc Városban levő helyiség bérleti jogával cserélhető el.

(2) A cseréhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén adható hozzájárulás:

19. § (1) A bérleti szerződés közös megegyezéssel is megszüntethető a szerződés lejárta előtt, ha a bérlő csereelhelyezést, vagy pénzbeni térítést nem kér.

(2) Az önkormányzat a bérbe adandó helyiségekért használatba vételi díjat nem kér és nem fizet lelépési díjat sem.

20. § (1) A lakás illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről a képviselőtestület dönt.

(2) a) Nem idegeníthetők el azok a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, amelyek valamely intézmény zárt területén vannak és attól műszakilag és ingatlan- nyilvántartásban nem különíthetők el.

21. § A bérlők vételi jogukat a rendelet 22. §-ban foglalt korlátozásokkal gyakorolhatják.

22. § (1) Nem áll fenn elővásárlási jog:

23. § (1) Az elidegenítésre kerülő lakások megvásárlására a bentlakók a következő sorrendben jogosultak

(2) Az elidegenítésre kijelölt lakást vételre az elővásárlási jog jogosultjai részére kell felajánlani. Az ajánlatnak tartalmazni kell:

(3) Az elővásárlásra jogosultak figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kiküldött ajánlat alapján a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozzék a lakásmegvásárlására vonatkozóan. Ha a határnapig nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni mintha elővásárlási jogáról lemondott volna.

24. § (1) A lakás forgalmi értékét ingatlan értékbecsléssel foglalkozó személlyel vagy szervezettel kell felértékeltetni.

(2) A forgalmi értéket csökkenteni kell a bérlőnek a lakásra igazoltan fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével.

25. § (1) Az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár 50%-t egy összegben kell megfizetni az önkormányzat számára.

(2) A vételár hátralékot a vevőnek 1 év alatt kell kiegyenlíteni, havonta fizetendő egyenlő részletekben.

(3) A részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevőnek a fennmaradó vételár hátralékára évi 20 % kamatot kell fizetnie. A törlesztő részlet késedelmes fizetése esetén a kamat mértékének megállapításánál a Ptk. szabályai az irányadók. Háromhavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén a vevő elveszíti a részletfizetés lehetőségét, s az egész vételár hátralék megfizetése egy összegben esedékes.

26. § (1) Amennyiben az elidegenítés részletfizetésre történik, a vételár hátralék és járulék elejéig az ingatlan nyilvántartásban az önkormányzat javára jelzálogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(2) Az ingatlan további megterheléséhez a polgármester- az önkormányzat érdekeit figyelembe véve – járulhat hozzá.

27. § (1) Üres állapotban lévő lakások értékesítése a forgalmi érték alapul vételével pályáztatás útján történik, melyet a bérbeadó bonyolít le. Ilyen esetekben a részletfizetési kedvezmény két évre adható.

(2) Az olyan jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem tarthat igényt, a lakás elidegenítésére történő kijelölés esetén csak forgalmi értéken és egy összegű készpénzfizetés mellett vásárolhatja meg, de kedvezmény nem illeti meg.

28. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén a helységet a bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére vételére lehet felajánlani.

29. § A helyiség vételára tényleges forgalmi érték, amelynek 50%-t a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A forgalmi érték megállapítására egy hivatalos ingatlan értékbecslést kell beszerezni.

30. § A fennmaradó vételár hátraléka legfeljebb két év időtartamra részletfizetési kedvezmény adható. A vételár hátralékot havonta egyenlő részletekben kell megfizetni a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszeresének megfelelő kamattal. A késedelmi kamat határidőn túli részlet fizetése esetén a teljes törlesztő részletre a jegybanki alapkamat kétszerese.

31. § Részletfizetés esetén a vételár hátraléka és járulékai erejéig a földhivatali ingatlan nyilvántartásba az önkormányzat javára jelzálogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

32. § Az ingatlan további megterheléséhez a Polgármester-az önkormányzat érdekeit figyelembe véve-járulhat hozzá.

33. § (1) Az üresen álló helyiség értékesítése pályáztatás útján történik, melyet a bérbeadó szerv bonyolít le.

(2) A helyiséget annak lehet elidegeníteni, aki a vételár kiegyenlítése a legkedvezőbb ajánlatot teszi. A kikiáltási ár a forgalmi érték.

34. § (1) Ez a rendelet a veszélyhelyzet megszűnését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2007. (XI.21.) számú rendelete önkormányzati rendelet.