Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete

a Biatorbágy Város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 26/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2021. 07. 10- 2021. 07. 10

Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete

a Biatorbágy Város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 26/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2021. 07. 10- 2021. 07. 10

Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdésében felsoroltak véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § A Biatorbágy város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 26/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A telekre előírt minimális zöldfelületnek legalább kétszintűnek kell lennie, amibe a gyepráccsal fedett területek nem számolhatók bele. Kétszintűnek minősül a zöldfelület a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló rendeletben foglaltak szerint. Az övezeti előírások szerinti, kötelezően megvalósítandó zöldfelület minimum 50%-át egybefüggően kell kialakítani.”

2. § (1) A Rendelet 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az ingatlanon összegyűlt csapadékvíz idegen ingatlanra nem vezethető át, annak tárolásában, kezelésében új beépítés, valamint a tetőfelület, vagy burkolt felület növekedésével járó egyéb építési tevékenység esetén az (4)-(4b) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A telek burkolt felületeiről származó vizeket elsősorban a telken belül kell elhelyezni:

a) A település felszín alatti víz állapota alapján fokozottan érzékeny területein csak a tiszta tetőfelületi csapadékvíz szikkasztható el, az egyéb vizek szürkevízként, illetve a szénhidrogén-származékoktól megtisztítást követően kertészeti célra használhatóak fel.

b) A település felszín alatti víz állapota alapján érzékeny területein a vizeket az esetleges szénhidrogén-származékoktól és más vegyi anyagoktól megtisztítást követően a talajba lehet szikkasztani.”

„(4a) A szikkasztóakna az épületektől és a telekhatártól minimum 2 méter távolságban létesíthető. A csapadékvíz tárolására a használaton kívüli, megfelelő módon tisztított, fertőtlenített egykori szennyvíztároló akna is használható.

(4b) Amennyiben a csapadékvíz helyben való gyűjtése, szikkasztása nem megoldható, az a közterületen lévő, illetőleg közcélú csapadékvíz csatornába, nyílt vízelvezető, vagy szikkasztó árokba, csak befogadói nyilatkozat, és az út kezelőjének hozzájárulása birtokában vezethető ki. Ez esetben legkésőbb a használatbavételig a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, műszaki előírásokon alapuló, méretezéssel igazolt mennyiség befogadására alkalmas telken belüli átmeneti tároló/záportározó kialakítása szükséges. A közterületi vízgyűjtőbe való kivezetés csak a járda burkolata alatt valósítható meg.”

3. § A Rendelet 16. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építési övezetekben, ha övezeti előírás másképp nem rendelkezik:
melléképítmények és melléképületek építési helyen belül helyezhetők el, kivéve:)
„ba) elő- és oldalkertben a közmű-becsatlakozási műtárgy, gáznyomás-szabályozó, hulladéktartály tároló kerti építmény, amelynek felszíni építményrészének vetülete 2,0 m2-nél nem nagyobb.”

4. §

(A gazdasági területeken)

„c) a minimum zöldfelület háromszintű növényzet telepítésével alakítandó ki és tartandó fenn, a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló jogszabály alapján.”

5. §

(1) A Rendelet 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben alkalmazandó telekalakításra és a beépítési követelményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLETEK

Övezeti jele

Beépítés módja

legkisebb kialakítható területe

legkisebb kialakítható szélessége

legnagyobb beépítettsége

legnagyobb terepszint alatti beépítettsége

legkisebb zöldfelület mértéke

szintterületi mutató maximuma

az épület-magasság megengedett (legkisebb) legnagyobb mértéke

m²

m

%

%

%

m²/m²

m

Gksz-1

SZ

2000

20

30

60

30

0,80

8,0

Gksz-2

SZ

5000

50

30

60

30

1,20

12,5

Gksz-2t

SZ

5000

50

50

60

20

0,80

12,5

Gksz-2tt

SZ

5000

50

35

60

30

1,20

12,5

Gksz-3

SZ

5000

50

30

60

30

0,90

9,5

Gksz-3t

SZ

5000

50

40

60

30

0,90

12,5

Gksz-4

SZ

5000

60

30

60

30

1,50

15,5

Gksz-4t

SZ

5000

60

40

60

25

1,50

15,5

Gksz-5

SZ

3000

50

30

60

30

1,90

9,5

Gksz-6

SZ

5000

60

30

60

30

1,50

15,5

Gksz-7

SZ

10000

50

30

60

30

1,90

(3,0) 21,0

Gksz-7t

SZ

70000

50

40

45

25

0,60

15,0

Gksz-8

SZ

6000

50

40

65

30

1,75

15,5

Gksz-9

SZ

20000

80

30

60

30

1,50

15,5

Gksz-9t

SZ

20000

80

40

60

25

1,5

17,0

Gksz-10

SZ

650

10

40

70

30

1,00

8,0

Gksz-11

SZ

5000

50

40

60

30

1,50

15,5

Gksz-12t

SZ

5000

50

40

45

25

0,60

15

Gksz-13t

SZ

5000

50

45

60

25

1,20

15,0

Gksz-14t

SZ

5000

50

45

60

30

1,20

12,5

Gksz-to1

SZ

20000

50

30 (+5*)

40

30

0,80

14,5

Gksz-to2

SZ

10000

50

45

60

30

2,00

14,5

Gksz-to3

SZ

5000

20

40

40

30

0,80

14,5

Gksz-to4

SZ

20000

50

40

40

30

1,00

17,0
Sz: Szabadonálló
*a beépítettség 5% növekménye kizárólag meglévő belső udvar lefedésére, és meglévő épületek közötti összekötő szárny megvalósítására, valamint hitéleti építmény elhelyezésére használható fel. A +5% beépíthetőség meglévő épület, épületrészek bővítése esetén akkor is kihasználható, amennyiben a beépítettség már meghaladja az övezetben megadott legnagyobb beépítettség alapértékét.”
(2) A Rendelet 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Gksz-2, Gksz-3, Gksz-2t övezetekben az erdő felőli telekhatár menti 20,0 m széles területen a jelenlegi terepfelszín megtartandó, tereprendezés nem végezhető. A Gksz-3t övezetben az erdő felőli telekhatár mentén 10,0 m szélességben a jelenlegi terepfelszín megtartandó, tereprendezés nem végezhető.”
(3) A Rendelet 32. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Gksz-9 és a Gksz-9t jelű építési övezetben:
a) A területen belül az autópálya felé eső oldalon legalább 20 m-es, az 1 sz. főút felé esően legalább 10 m-es zöldsávot kell telepíteni és fenntartani.
b) A gazdasági területet feltáró magánút felől az előkert mértéke 5 m
c) Épületet a területen belül csak az M1 autópálya tengelyétől számított 75 m-re, ill. az 1 sz. főút tengelyétől mért 50 m-re lehet elhelyezni.”

6. § (1) A Rendelet 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A különleges sport területek építési övezeteiben alkalmazandó telekalakításra és a beépítési követelményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLETEK

Övezeti jele

Beépítés módja

legkisebb kialakítható területe

legkisebb kialakítható szélessége

legnagyobb beépítettsége

legnagyobb terepszint alatti beépítettsége

legkisebb zöldfelület mértéke

szintterületi mutató maximuma

az épület-magasság megengedett (legkisebb) legnagyobb mértéke

m²

m

%

%

%

m²/m²

m

K-Sp-1

SZ

2000

0

15

22,5

70

0,30

(3,0) 6,0

K-Sp-2

SZ

2000

0

10

20

18

0,20

(3,0) 6,0

K-Sp-3

SZ

6000

50

10

20

70

0,20

(3,0) 6,0

K-Sp-4

SZ

5000

30

10

22,5

45

0,3

(3,0) 8,0
Sz: Szabadonálló”

„(9) K-Sp-4 jelű övezetben a telek zöldfelületként kialakítandó, fenntartandó telekrészének minimum 30%-át elkerítés nélkül, közforgalom számára megnyitottan kell kialakítani, területén élőhelyrehabilitáció keretében honos növényállományt kell telepíteni.

(10) K-Sp-4 jelű övezetben a burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek komplex tisztításáról gondoskodni kell. A tisztított csapadékvíz bevezetése az ex lege forrás alatt legalább 20 m-rel történhet.”

7. § (1) A Rendelet 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A különleges rekreációs területek építési övezeteiben alkalmazandó telekalakításra és a beépítési követelményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLETEK

Övezeti jele

Beépítés módja

legkisebb kialakítható területe

legkisebb kialakítható szélessége

legnagyobb beépítettsége

legnagyobb terepszint alatti beépítettsége

legkisebb zöldfelület mértéke

szintterületi mutató maximuma

az épület-magasság megengedett (legkisebb) legnagyobb mértéke

m²

m

%

%

%

m²/m²

m

K-R-1

SZ

3000

20

30

22,5

40

0,40

7,5

K-R-2

SZ

3000

20

10

0

85

0,15

7,5
Sz: Szabadonálló”

(2) A Rendelet 38. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A K-R-2 építési övezetbe sorolt telkek építési hely megállapítása a 4. § (3) bekezdésére tekintettel történhet.

(6) K-R-2 övezetben területet feltölteni nem szabad.”

8. § (1) A Rendelet 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Magánút csak közterületről nyílóan alakítható ki.”

(2) A Rendelet 47. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Új magánút céljára szolgáló telek 8,0 m szélesség alatt nem alakítható ki, kivéve, ha a szabályozási tervben ettől eltérően határozza meg a magánút kialakítási javaslat.”

9. § A Rendelet 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Mk jelű övezetben új épületek (terepszint alatti és feletti építmények) a közterületi telekhatártól legalább 6 m távolságra helyezhetők el, amennyiben övezeti előírás másként nem rendelkezik."

10. § A Rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

11. § Hatályát veszti a Rendelet

b) a 38. § (9) bekezdése.

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Tarjáni István polgármester

dr. Hajdu Boglárka jegyző