„13. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - településközpont, történelmi településmag területére:

• a) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége megtartandó.
• b) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, oldalhatáron álló és zárt sorú beépítést, előkert nélkül vagy kis (1-1,5 méteres) előkerttel.
• c) A területen a kialakult telekszélességeket meg kell tartani, az utca történelmileg értékes ritmusát megadó, kialakult telekszélességek megtartása kötelező.
• d) A területen csak épített, áttört fém vagy fa kerítés létesíthető.
• e) A kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.
• f) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
• g) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat is a 3. sz. melléklet tartalmazza.
• h) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
• i) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
• j) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
• k) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, japán akác stb. nem telepíthetők.
• l) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.
• m) A településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésén deszka, farostlemez, faforgácslap, OSB lap anyaghasználat nem megengedett.”

„15. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - egyéb lakóterületekre:

• a) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége megtartandó.
• b) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat.
• c) A területen csak épített, áttört fém vagy fa kerítés létesíthető.
• d) A kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.
• e) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
• f) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat is a 3. sz. melléklet tartalmazza.
• g) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
• h) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
• i) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, japán akác stb. nem telepíthetők.
• j) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.
• k) A településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésén deszka, farostlemez, faforgácslap, OSB lap anyaghasználat nem megengedett.

16. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - egyéb lakóterületek területére:

• a) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
• b) A területen az épületek fő tömegének tetőhajlásszöge 25^o-45^o lehet.
• c) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Nád, hullámpala, bitumenzsindely fedés nem engedélyezett.
• d) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.
• e) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
• f) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
• g) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani
• h) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
• i) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.
• j) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
• k) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.”

„17. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó – Leshegy, Öreghegy, Homok dűlő területére:

• a) A területen fémből, fából, kőből és egyéb természetes anyagokból, valamint téglából készült térbútorok helyezhetők el.
• b) A területen WC, tároló és egyéb melléképület csak a főépülettel egybeépítve helyezhető el. Ezek a funkciók a pincével, présházzal egy épületet alkotva alakíthatók ki.
• c) Kerítés csak a saját telekkel rendelkező pincék határain alkalmazható. A kerítés anyaga csak természetes eredetű lehet (fa, tégla, vakolt felület), a felület 50%-a átlátható legyen, magassága max.: 1,5m.
• d) A pincék, présházak bővítésének helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
• e) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.
• f) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat is a 3. sz. melléklet tartalmazza.
• g) A településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésén deszka, farostlemez, faforgácslap, OSB lap anyaghasználat nem megengedett.

18. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - Leshegy, Öreghegy, Homok dűlő területére:

• a) A pincék, présházak épületein előtető nem alakítható ki
• b) Az épületek tetőhajlásszöge 30° és 45° lehet.
• c) Az épületek tetőhéjalására csak kerámiacserép alkalmazható a vörös szín árnyalataiban.
• d) A területen csak fa anyagú nyílászárók helyezhetőek el.
• e) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, a Leshegy, Öreghegy, Homok dűlő építészeti karakterére.
• f) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet.
• g) Az épületek homlokzatain fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.
• h) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani
• i) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
• j) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Terepbevágás, feltöltés, támfal maximum 1, 5 m magas lehet.
• k) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
• l) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.”

„20. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - védett területekre:

• a) A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel érintett területek, valamint ökológiai folyosó területek és ökológiai pufferterületek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
• b) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
• c) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
• d) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
• e) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
• f) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
• g) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.
• h) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.
• i) Nagyfeszültségű elektromos vezeték országos jelentőségű természetvédelmi területen, tájképvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
• j) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.”

27/A. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

• a) a településképi bejelentés elmulasztása,
• b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
• c) településképi követelmények (egyedi, területi) megsértése esetén.

(2) Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.

(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott, a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki.

(5) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot szab ki.

(6) Ha a határidő leteltével a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester

• a) 8-30 napos határidő tűzése mellett 50 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,
• b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki. (7) A bírság ismételhető, valamint a bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.”