Kötegyán község képviselő testületének 18/2009 (XII.16.) önkormányzati rendelete

a magánszemélyek és vállalkozók kommunális adójáról

Hatályos: 2010. 01. 01- 2015. 12. 30

Kötegyán Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

18/2009.(XII. 16.) számú

rendelete


a magánszemélyek és vállalkozók kommunális adójáról




Kötegyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §. (l) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:


I. fejezet

 Magánszemélyek kommunális adója



Adókötelezettség, az adó alanya


1. §



  1. A magánszemélyek kommunális adója esetén az adó fizetésére kötelezett az a magánszemély, akinek az önkormányzat illetékességi területén a naptári év első napján tulajdonában, haszonélvezetében, tartós használatában (továbbiakban: tulajdonában)


  1. lakás céljára szolgáló épület, épületrész van.
  2.  építési tilalom alatt nem álló belterületi beépítetlen földrészlet (továbbiakban telek) van.
  3. aki a naptári év első napján a magánszemély tulajdonában álló lakás bérlője.


  1. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Engedély nélkül épült épület vagy a nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.


  1. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a tulajdonváltozást, a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.


  1. Az adókötelezettség megszűnik a tulajdonjog, illetve az építmény megszűnése évének utolsó napján.


  1. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.



Adómérték, adótárgy, adóbevallás


2. §



  1. Az adó mértéke adótárgyanként 6. 000.- Ft/ év.


  1. Adótárgynak minősül a 1. §.-ban felsorolt tulajdonban, haszonélvezetben, tartós használatban lévő épület, épületrész, a lakással nem azonos helyrajzi számon fekvő nem lakás céljára szolgáló helyiség, építési tilalom alatt nem álló belterületi beépítetlen telek, magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti viszonya.


  1. Ha az ingatlan vagyoni értékű joggal terhelt (haszonélvezeti jog, tartós használati jog) az adóbevallást a vagyoni értékű jog gyakorlója köteles benyújtani és az adót megfizetni, vagyoni értékű joga hányadának arányában. Ebben az esetben a tulajdonos adóbevallás benyújtására nem kötelezett.


  1. Ha az ingatlan vagyoni joggal nem terhelt az adóbevallást a tulajdonosok kötelesek benyújtani és az adót megfizetni, tulajdoni hányaduk arányában.


  1. Amennyiben az adóbevallásra kötelezettek írásos nyilatkozatot tesznek az adó megfizetését végző személyre és az írásban vállalja az adó megfizetését, az adóbevallást csak az adó megfizetését vállaló alanynak kell benyújtani.


  1. Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.



Az adó megfizetése


3.§.


  1. Az adót félévenként két egyenlő részletben kell megfizetni kivetés alapján, minden év március 15. és szeptember 15. napjáig.


  1. Az adó megfizetésének további szabályait az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. állapítja meg.


Mentességek


4.§.


Mentes az adó alól:

  1. szükséglakás,
  2. szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
  3. a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,
  4. gyógy vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepüléseken komfort nélküli lakásból 100 m2,
  5. az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz illetve növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.




II. fejezet



5-7.§.[1]








Értelmező rendelkezések


8.§.


E rendelet alkalmazásában:

  1. Önkormányzat illetékességi területe: Az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel– és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
  2. Vagyoni értékű jog: A kezelői jog, a tartós használat, haszonélvezet, a használat joga, ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is, valamint a földhasználatot és lakásbérletet.
  3. Épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a Szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;
  4. Építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre;
  5. Lakás: A lakások helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi. LXXVIII. tv. 2. számú mellékletének (1)-(6) pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges – helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó – földrészlettel együtt.
  6.  Építmény megszűnése: Ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonja.
  7. Belterületi földrészlet: Épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan – nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott, és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.




Záró rendelkezések

9.§.


  1. Jelen rendelet szabályai 2010. január 01. napján lépnek hatályba.


  1. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kötegyán Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 17/2006. (XII.15.) számú rendelete, valamint az ezt módosító 18/2007. (XII.12.) önk. számú rendelet.



Kötegyán, 2009. december 15.




Nagyné Felföldi Ilona                                                 Dr. Strassburger Gyöngyi    polgármester                                                                                         körjegyző





Kihirdetési záradék.

Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2009. december 15-én megalkotta a 18/2009. (XI. 25.) számú rendeletét, amely 2009. december 16. napján kihirdetésre került.


Kötegyán, 2009. december 16.



                                                                                               Dr. Strassburger Gyöngyi

                                                                                                                körjegyző


[1]

Hatályon kívül helyzete a 8/2013 (V. 29.) önk. rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. május 29.