Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (II. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 02. 26a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a közelmúltban felülvizsgálta az önkormányzatok képviselő-testületeinek szervezeti és működési szabályzatait, és ennek keretében több képviselő-testülethez törvényességi felhívást intézett a rendkívüli képviselő-testületi ülések összehívásának helyben rögzített szabályai miatt.
A hozzánk érkezett PE/030/00331-1/2022. számon kiadott törvényességi felhívás lényege röviden a következő:
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 44. §-a alapján rendkívüli testületi ülést a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
A Kormányhivatal álláspontja szerint ez a szabályozás kellően részletes és egyértelmű ahhoz, hogy alkalmazni lehessen, így önkormányzati rendeletben további, a fentiektől eltérő részletszabályok rögzítésére nincs lehetőség.
Azaz Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 16. § (3) bekezdésében szereplő azon szabályozás, miszerint az indítvány mellett a napirendet is meg kell jelölni és ahhoz írásos előterjesztést kell becsatolni, részben ellentétes az Mötv.-vel.
Azért csak részben, mivel a Kormányhivatal ugyanakkor azt is kifejtette, hogy lehetőség van az Mötv. szerinti kezdeményezők körét kibővíteni – ahogy ez a mi SZMSZ-ünkben is szerepel –, és ebben az esetben a törvényi körön túl meghatározott kezdeményezői körre vonatkozóan az Mötv.-ben maghatározott szabályoktól el lehet térni, kivéve a 15 napos összehívási határidőt.
Az SZMSZ 16. § (2) bekezdése az Mötv.-ben rögzített indítványozói körön (települési képviselők egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, a kormányhivatal vezetője) túl a polgármester és a népi kezdeményezés indítványozási jogát rögzíti.
A Kormányhivatal felhívása alapján tehát a két indítványozói körre vonatkozó szabályozást ketté kell bontani, és csak a második körre lehet az Mötv.-jétől eltérő szabályokat megállapítani.
A szabályozás koherenciája érdekében azonban javasolom a szabályozást úgy módosítani, hogy minden indítványozóra az Mötv. szerinti követelmények vonatkozzanak.
Az SZMSZ 16. §-ának hatályos szövege:
1. A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva, az ülést minden indokolt kezdeményezés esetén össze kell hívni.
2. A rendkívüli ülés összehívását a polgármester, a képviselők ¼-e, a Képviselő-testület bizottsága, a Kormányhivatal vezetője és népi kezdeményezés indítványozhatja.
3. A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány csak írásban nyújtható be, a napirend megjelölésével, a napirendhez kapcsolódó írásos előterjesztés becsatolásával és az indítványozó(k) sajátkezű aláírásával. Az indítványban meg kell jelölni a napirendi pont előadóját is.
4. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.
5. A rendkívüli ülésen csak a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványban megjelölt napirendi pont(ok) tárgyalható(k). A rendkívüli ülésen napirend előtti felszólalásra sincs lehetőség.
6. A rendkívüli ülésre szóló meghívót, valamint az előterjesztést oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak az ülést megelőzően legalább három nappal megkapják. A három napba a kézbesítés napja beleszámít.
7. A rendkívüli ülésen a napirendi előterjesztésekre, az ülés vezetésére és döntéshozatalra a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Javasolt szabályozás a 16. § (2)-(6) bekezdéseinek módosításával:
1. A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva, az ülést minden indokolt kezdeményezés esetén össze kell hívni.
2. Rendkívüli ülés az Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint kezdeményezhető és hívható össze.
3. Rendkívüli ülés összehívását – az Mötv. 44. §-ában megjelölteken túl – a polgármester és népi kezdeményezés is indítványozhatja. Az ülés kezdeményezésének és összehívásának módjára ezekben az esetekben is az Mötv. 44. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.
4. A rendkívüli ülésre szóló meghívót, valamint az előterjesztést oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak az ülést megelőzően legalább három nappal megkapják. A három napba a kézbesítés napja beleszámít.
5. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában megjelölt határidőn belül rendes ülés is összehívásra kerül, nem szükséges a rendkívüli ülést külön összehívni, annak napirendje a rendes ülés keretében is tárgyalható. Ebben az esetben a meghívó és az előterjesztések kiküldésére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.
6. A rendkívüli ülésen napirend előtti felszólalásra sincs lehetőség.
7. A rendkívüli ülésen a napirendi előterjesztésekre, az ülés vezetésére és döntéshozatalra a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A fentieken túl az Adó- és Pénzügyi Iroda indítványára szükséges módosítani az SZMSZ 3. mellékletét is, mely az önkormányzat közfeladatainak, szakmai alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását tartalmazza.
Ezek a funkciókódok a feladatfinanszírozás rendszeréhez kapcsolódnak, a kiadások és bevételek könyvelése során alkalmazandók, annak érdekében, hogy országos szinten is összesíthetők legyenek az egy-egy állami tevékenységre fordított összegek.
Ahogyan az önkormányzat élete, ez a lista is folyamatosan változik, így az SZMSZ-ben időnként aktualizálásra szorul. Annak érdekében, hogy a továbbiakban ehhez ne kelljen minden esetben rendeletmódosítást végrehajtani, hanem elegendő legyen egy határozati döntés, javasolom egyúttal, hogy a melléklet helyett függelék formájában csatoljuk az SZMSZ-hez a listát.