1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Tekenye Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló területek hasznosítására.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2013. (IV. 03.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: vagyonrendelet) szabályai az irányadók.

(3) E rendelet alkalmazása során a vagyoni és jövedelmi viszonyok meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(4) E rendelet alapján kezelt személyes adatok vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: önkormányzati lakás, illetve helyiség) tekintetében a tulajdonost, illetve a bérbeadót megillető jogokat, valamint a lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatásköröket az alábbiak szerint gyakorolja:

4. § (1) Az önkormányzati lakás bérbeadása piaci alapon történhet.

(2) Önkormányzati lakás piaci alapú bérleti joga a lakás havi bérleti díjának versenyeztetésével lefolytatott pályázati eljárást követően szerezhető meg. A pályázat nyertes azon ajánlattevő lesz, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot.

(3) A pályázati felhívásban rögzíteni kell az önkormányzati lakás alábbiakban meghatározott adatait:

(4) Pályázatot a Tekenye község közigazgatási területén legalább egy éve lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező cselekvőképes személy nyújthat be.

(5) A kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni a kérelmezők jövedelmi és vagyoni helyzetét, a kérelmezéskor fennálló lakáskörülményeit, valamint az együtt költözők számát.

(6) A piaci alapon adott lakás bérleti díját a lakás jellemzői, illetve a bérbeadót terhelő karbantartási és felújítási kötelezettségek költségvonzata alapján úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzatnak az épülettel, az épület központi berendezéseivel, valamint a lakással és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek, továbbá az önkormányzat ebből származó bevétele nyereséget is tartalmazzon.

(7) Pályázat lefolytatása nélkül adható bérbe az önkormányzati lakás, amennyiben

5. § A piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások esetén a bérlő az általa vállalt kötelezettségek biztosítására a vagyonrendelet szerinti pénzbeli biztosíték fizetésére kötelezhető.

6. § (1) Nem köthető bérleti szerződés azon kérelmezővel, illetve pályázóval, aki

(2) Az (1) bekezdés f) pontjának első fordulatában meghatározott kizáró ok az abban rögzített tartozás hiánytalan megfizetésétől számított hat hónapig áll fenn.

7. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, átadás-átvételi eljárás keretében köteles a bérlőnek átadni.

(2) A lakás átadás-átvételekor a bérbeadónak jegyzőkönyvet kell felvenni, amely leltárszerűen tartalmazza a lakás berendezési és felszerelési tárgyait és azok, valamint a lakás tényleges műszaki állapotát, a közüzemi mérőórák állását, és a bérlő esetleges észrevételeit. A jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírják, a bérlő és a bérbeadó ezzel igazolja a lakás átvételét.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy a bérlő értéknövelő átalakítási, illetve korszerűsítési beruházást végez. Ez esetben a megállapodásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

(4) A megállapodás nélkül végzett értéknövelő beruházások költségeit és kockázatát a bérlő köteles viselni.

8. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetve azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó, megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2) A rendes karbantartáson felüli beruházási, a vezetékrendszer meghibásodása miatti, valamint az azonnali intézkedést igénylő helyreállítási munkálatok elvégzése és költségei a bérbeadót terhelik. Amennyiben a bérlő ilyen munkálatok szükségességét észleli, úgy köteles arról a bérbeadót haladéktalanul értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért a bérlőt anyagi felelősség terheli.

9. § (1) Az önkormányzati lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő köteles a lakásból történő kettő hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(3) Az önkormányzati lakásra kérelmező házastársak közös kérelme alapján bérlőtársi szerződést kell kötni. Azon személyekkel, akik az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül is befogadhatók, kérelem alapján bérlőtársi szerződés köthető.

(4) Az (3) bekezdésben rögzített eseteken túlmenően - a lakásbérleti jog folytatása során azonos sorrendben álló jogosultak kivételével - más személlyel bérlőtársi, valamint társbérleti szerződés nem köthető.

10. § (1) A bérlő az önkormányzati lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával kizárólag a testvérét, a gyermekének házastársát, az élettársát, valamint élettársa kiskorú gyermekét fogadhatja be, feltéve, hogy velük szemben a 6. § (1) bekezdés g) pontjában rögzített kizáró ok nem áll fenn.

(2) A bérlő az önkormányzati lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(3) A bérlő haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak, ha a befogadott személy a lakásból állandó jelleggel kiköltözött.

11. § (1) A bérlő az önkormányzati lakást albérletbe vagy üzleti célú hasznosítás végett használatba nem adhatja.

(2) A bérbeadó az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - évente legalább egy alkalommal, munkanapokon 8-20 óra közötti időszakban ellenőrzi. A bérlő a lakásba való bejutást biztosítani, valamint az ellenőrzést tűrni köteles.

12. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult azon személy, akit a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül fogadhatott be a lakásba, amennyiben a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogosultak a bérlő halálától számított 30 napon belül kötelesek a bérbeadó felé bejelenteni a lakásbérleti jog folytatása iránti igényüket. A jogosultak sorrendjére az Ltv.-ben foglaltak irányadók. A lakásbérleti jogot folytató személy a bérlő halálakor a lakásban jogszerűen lakó személyek részére változatlan feltételek szerint köteles biztosítani a lakáshasználatot.

(3) A bérlő halálán kívüli szerződésmegszűnés, illetve -megszüntetés eseteiben a befogadott személyek a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik önkormányzati lakásban való elhelyezésre nem jogosultak.

13. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó személy az önkormányzat részére lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek összege a lakásra megállapított bérleti díjjal egyezik meg.

(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével 25 %-os, hat hónap elteltével pedig 50 %-os mértékben emelkedik.

14. § (1) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást szerződés szerint, rendeltetésszerűen, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal, a közegészségügyi és az egyéb vonatkozó biztonsági előírások betartásával, valamint mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül köteles használni.

(2) Amennyiben a lakásban, annak berendezéseiben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, úgy a bérbeadó a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti a bérlőtől.

(3) A lakásbérleti szerződés megszűnése, illetve megszüntetése esetén a bérlő vagy a befogadott személy köteles a lakást és annak berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni, és elhelyezéséről a továbbiakban maga gondoskodni.

15. § Az önkormányzati lakásra fennálló bérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései az irányadók.

16. § (1) A lakásbérleti szerződés a felek írásos közös megegyezésével bármikor, illetve bármelyik fél által a másik félhez intézett írásbeli felmondással, a hónap utolsó napjára, de legalább 30 napos felmondási idővel megszüntethető.

(2) Közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő részére pénzbeli térítés nem fizethető.

17. § (1) Amennyiben a bérlő a szerződésben megállapított időpontig a bérleti díjat, a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjat, illetve a közüzemi díjakat nem fizeti meg, vagy az önkormányzattal szemben köztartozása mutatkozik, úgy a bérbeadó a következményekre való figyelmeztetéssel egyidejűleg köteles őt a teljesítésre írásban felszólítani.

(2) Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára, de legalább 15 napos felmondási idővel közölhető.

18. § (1) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó a tudomására jutástól számított nyolc napon belül, a következményekre való figyelmeztetéssel egyidejűleg köteles a bérlőt a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra írásban felszólítani.

(2) A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni a 17. § (2) bekezdésben meghatározott módon.

(3) A bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása különösen az alábbi esetekben szolgálhat a bérbeadói felmondás alapjául:

19. § (1) Az önkormányzati lakás bérleti díját a lakás műszaki állapota és egyéb jellemzői, így különösen a komfortfokozat, az alapterület, a szobák és egyéb helyiségek száma, valamint a lakás településen és épületen belüli fekvése határozza meg.

(2) A Tekenye, Hunyadi u. 17. szám alatti önkormányzati lakás bérleti díját a piaci alapon történő bérbeadás figyelembevételével e rendelet 30.000,- Ft + ÁFA összegben állapítja meg.

20. § (1) A bérlő a bérleti díjat havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A bérlő a bérleti díjjal együtt a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak, illetve a közüzemi díjak viselésére is köteles.

(3) A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások az alábbiak:

(4) A díjfizetések részletes szabályai a lakásbérleti szerződésben kell meghatározni.

21. § (1) Az önkormányzati helyiségre nem köthető bérleti szerződés olyan természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, akinek, illetve amelynek vonatkozásában az alábbi kizáró okok valamelyike fennáll:

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok az abban rögzített tartozás hiánytalan megfizetésétől számított hat hónapig áll fenn.

22. § (1) Az önkormányzati helyiség bérbeadására elsősorban a helyiség havi bérleti díjának versenyeztetésével lefolytatott pályázati eljárást követően kerülhet sor. A pályázat nyertese azon ajánlattevő lesz, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot.

(2) A pályázati kiírásban a képviselő-testület által évente határozatban megállapított havi bérleti díj összege minősül az induló díjnak.

(3) Pályázat lefolytatása nélkül adható bérbe az önkormányzati helyiség, amennyiben

23. § (1) A helyiség átadására, rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, valamint a bérlő által végzendő értéknövelő beruházásokra a 7. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A bérlő köteles gondoskodni

(3) A bérlő saját költségén a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon átalakíthatja, melyhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulását a bérlőnek előzetesen be kell szereznie.

(4) A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni, valamint abban a szerződés fennállása alatt köteles a bérleti szerződésben meghatározott tevékenységet folytatni.

(5) A bérbeadó a helyiség rendeltetésszerű használatát a 11. §-ban meghatározott módon ellenőrizni jogosult.

24. § A tulajdonos a bérlő kérelmére írásbeli hozzájárulást adhat a helyiségben folytatott tevékenység megváltoztatásához vagy bővítéséhez, amennyiben

25. § A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bérlő jogutód nélküli megszűnésével vagy természetes személy bérlő esetén a tevékenység gyakorlásához szükséges vállalkozói okirat visszavonásával, illetve visszaadásával a helyiségbérleti szerződés megszűnik.

26. § (1) A helyiségbérleti szerződés közös megegyezésével bármikor, illetve bármelyik fél által a másik félhez intézett írásbeli felmondással, a hónap utolsó napjára, de legalább 60 napos felmondási idővel megszüntethető.

(2) A helyiségbérleti szerződés egyéb módon való megszüntetésére a 17-18. §-ok rendelkezései értelemszerűen alkalmazhatók.

27. § (1) A bérleti díjak határozattal történő évenkénti megállapítása során figyelembe kell venni a helyiség településen belüli fekvését, alapterületét, műszaki állapotát, felszereltségét, valamint a benne folytatható tevékenységek jellegét.

(2) A díjfizetési kötelezettség teljesítésére a 20. § rendelkezései irányadók.

28. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.