Jelen rendelettel Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a kerület közigazgatási határán belül található fás szárú növények (fák és cserjék) megóvásának, használatának, fenntartásának és visszapótlásának részletesebb szabályait, valamint az agresszív módon terjedő, belterületen elhelyezkedő magáningatlanokon nem kívánatos lágyszárú növények visszaszorításának jogi eszközeit kívánja rögzíteni. A jelenleg a tárgyban hatályos rendelet tartalmi felülvizsgálata által, az új rendelet-tervezet elkészítése a kerület növény, és ezáltal állatvilágát is hangsúlyosabban védendően, a kerület lakosságának egészségesebb életkörülményeinek szem előtt tartásával, a megfelelő mértékű és állapotú zöldfelületi rendszer kialakítása, valamint a kerület zöldövezeti jellegének megőrzése, fejlesztésének elősegítése érdekében történt.

A megváltozó klimatikus körülményekhez való alkalmazkodás, a tágabb értelemben vett fenntarthatóság jegyében a növény, és a madárállomány határozottabb védelme, a lakosság környezettudatos szemléletének elősegítése, a zöldfelület kapcsán előforduló szomszédjogi panaszok hatékonyabb kezelése.

A rendelet célját fogalmazza meg, felsorolva a cél elérése érdekében szükséges teendőket.

A rendelet hatályát rögzíti. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) rendelkezéseivel összhangban a rendelet azokat az eseteket is szabályozza, amelyek nem tartoznak a Kr., vagy külön törvény hatálya alá.

Az egyértelmű és egységes fogalomhasználat érdekében a paragrafus definiálja a rendeletben használt szakmai kifejezéseket, és utalásokat tartalmaz magasabb szintű jogszabályokban található fogalmakra.

A rendelet hatásköri szabályait tartalmazza, mely a nem közterületi ingatlanokon történő fakivágás esetén első fokon polgármesteri hatáskörbe helyezi a döntési kompetenciát. A fapótlás módjának, mértékének helyi rendeletben történő szabályozására a felhatalmazást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdése adja. Közterületi ingatlanon történő fa- és cserjekivágás a Kr. alapján első fokon jegyzői hatáskörbe tartozik. Amennyiben a fapótlás nem, vagy csak részben teljesíthető, a pótlás helyébe lépő kompenzáció mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezések megalkotására a Kr. 8. § (4) bekezdése ad felhatalmazást.

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente zöldövezeti jellegének megőrzése érdekében az ingatlantulajdonosok jó gazda módjára történő gondoskodási kötelezettségét tartalmazza a fás szárú növényekre vonatkozóan.

A nem közterületi ingatlanokon található fák, cserjék, továbbá egyes lágyszárúak ültetési előírásaihoz, fenntartásához, kezeléséhez ad iránymutatást e paragrafus. A fás szárú növényfajok eltérő növekedési sajátosságaik, kifejlett állapotukra jellemző tulajdonságaik miatt szükséges a differenciált szabályozás. Az egyes lágyszárú fajok telepítése, azok invazív tulajdonságaiból eredő károk megelőzése okán, ezen is túlmenően, a hazai környezetre gyakorolt káros hatásaiknál fogva nem kívánatos.

A paragrafus szerint a közterületi ingatlanokon fák, cserjék ültetése, zöldterület megszüntetése tulajdonosi hozzájáruláshoz kötött; engedély nélkül végzett tevékenység végzőjét a polgármester az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti.

A nem közterületi ingatlanokon végzett fakivágások esetkörét szabályozza. A fakivágási kérelem, valamint a kérelem alapján polgármesteri hatáskörben hozott határozat elengedhetetlen tartalmi elemei kerülnek felsorolásra. Meghatározza az engedély hatályosságát, valamint a hatályosság lejárta utáni teendőket. Felsorolja az engedély elutasításának eseteit. Rendelkezik a kiszáradt, az élet-, illetve súlyos balesetveszélyt jelentő, vagyonbiztonságot veszélyeztető fákat illetően. Az inváziós növényekkel kapcsolatosan meghatározza a tulajdonos, a növénnyel rendelkezni jogosult kötelezettségeit, kötelezhetőségének eseteit.

A pótlási kötelezettség mértékét, az elvégzés határidejét szabályozza nem közterületen fakivágási engedéllyel, illetve engedély nélkül kivágott fák esetén, valamint építési engedélyezési eljárással kapcsolatos fakivágásoknál. Lehetővé teszi a belterületi ingatlanok zöldfelületének - a település egészét érintő rekreációs, egészségi, élettani hatásokon túl – részleges haszonkerti használatát. Az engedély nélküli fakivágás során, az ingatlanon a megmaradt fák mennyiségétől függő pótláson túl, az összesen 1 db fa pénzben történő megváltása ösztönző erővel bír a jogkövető magatartásra.

Tartalmazza a telepítés eredménytelensége esetén a teendőket, és meghatározza az esetleges pénzbeli kompenzáció mértékét is.

Közterületi ingatlanokon a fapótlás mértékét és módját a Kr. rendelkezéseit kiegészítve tartalmazza, figyelembe véve a fa kivágásának indokát és a fa vitalitását. Meghatározza a fapótlás pénzben történő megváltásának eseteit és összegét is. Ismerteti az engedély nélküli fakivágás jogkövetkezményeit.

A közterületi fák és cserjék kivágására és pótlására vonatkozó közös szabályokat tartalmazza. Meghatározza a pótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának összegét.

Rendelkezik a közterületen kivágott fás szárú növény maradványainak tulajdonviszonyáról.

Konkretizálja, hogy a rendelet megalkotásával, mely helyi jogszabály rendelkezése veszti hatályát.

Konkretizálja, hogy a rendelet megalkotásával, mely helyi önkormányzati rendelet veszti hatályát.

A rendelet a hatálybalépését követően indult eljárásokban alkalmazandó, visszaható hatálya nincs.

Meghatározza a rendelet hatályba lépésének idejét.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése szerint az indokolás közzétételét kérem.