1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nemti Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3152 Nemti, Kossuth út 28.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Nemti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A Képviselő-testület székhelye: 3152 Nemti, Kossuth út 28.

(5) Az Önkormányzat honlapja: www.nemti.hu

(6) Az Önkormányzat illetékességi területe: Nemti község közigazgatási területe.

(7) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Mátraverebélyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

(8) A Közös Hivatal székhelye: 3077 Mátraverebély, Vasút út 82.

2. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező feladatokat.

(2) A Képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységére vonatkozó kormányzati funkciókat az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a Mötv. 42. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörökön kívül, egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre átruházhatja.

(5) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködhet a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzattal, civil szervezetekkel, és az egyházzal.

3. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. Az ülések típusai:

4. § Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

5. § A Képviselő-testület – július és augusztus hónapok kivételével – havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó keddi napján rendes ülést tart.

6. § (1) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben. A rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

(4) Rendkívüli ülést kezdeményezhet legalább 2 képviselő írásban, a napirendi pontok megjelölésével.

7. § (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület a polgármester javaslatára éves munkatervet határoz meg. A munkatervet legkésőbb a decemberi ülésre kell jóváhagyásra a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(3) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kérhet a helyi önkormányzati képviselőktől, a képviselő-testület szerveitől, valamint az intézményvezetőtől és a település civil szervezeteitől.

8. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testületet írásban – papíralapon vagy elektronikus levélben – kiküldött meghívóval kell összehívni. Az elektronikus levélben kiküldött meghívót a képviselő által megadott e-mail címre történő megküldéssel kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) A képviselő-testületi ülés meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak legkésőbb az ülésnap előtti 5. napon megkapják.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a napirendi javaslatot és azok előterjesztését, illetve a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

(5) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített írásos anyagok, beleértve az egyebeket is, amely legkésőbb a képviselő-testület ülésén kerül kiosztásra.

(6) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.

(7) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi ülés időpontjának és a napirendi javaslatnak az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről.

(8) A Képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester a meghívónak az önkormányzat honlapján való közzétételével értesíti a lakosságot.

9. § A Képviselő-testület tagjai mellett, állandó meghívottként meg kell hívni a jegyzőt, a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét, valamint további meghívottként – tanácskozási joggal – az előterjesztésben érintett intézmények, civil szervezetek vezetőit és egyéb érintett személyeket.

10. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, melyről jegyzőkönyv készül.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben – minősített többséggel – zárt ülést rendelhet el.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) Személyi ügy tárgyalása esetén az érintettnek – ha a zárt ülés tartása beleegyezésétől függ – az ülés összehívásának időpontjáig erről írásban kell nyilatkoznia.

11. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) A képviselő akadályoztatása esetén a távolmaradását legkésőbb az ülés előtt 1 órával köteles a polgármesternek bejelenteni.

(3) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, a határozatképtelenség megállapítását követő 30 percig.

(4) Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

12. § (1) A napirend tervezetét a munkatervben meghatározottak alapján a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A polgármester és a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont felvételét, elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – e rendeletben foglaltaknak megfelelően – az ülés előtt 10 nappal korábban írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(3) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

(4) A napirendet a Képviselő-testület – eltérő döntés hiányában – vita nélkül az alábbi sorrend megtartásával határozza meg:

13. § (1) Az ülés vezetése a polgármester feladata. A polgármester feladatkörében a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedése mindenkire kötelező, melynek körében:

(2) A Képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal, rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki

(3) A rendbírság összege alkalmanként 3.000.- Ft.

(4) A rendbírság megfizetése a kiszabást követő tiszteletdíj, vagy illetmény kifizetésekor esedékes.

14. § (1) A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket – külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(3) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal meghívott személyek segítségét is.

(4) A kérdésekre adott válaszok ismertetését követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett a tájékoztatók és a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével vitát nyit.

(5) A költségvetési rendelet-tervezet tárgyalásakor, valamint, ha a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára úgy dönt, a napirendi pont vitájánál elsőként a bizottság elnöke legfeljebb 5 percben ismerteti a bizottság véleményét. Ezt követően jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót.

(6) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A képviselő hozzászólása alkalmanként legfeljebb 5 percig tarthat.

(7) Az ülésen megjelent meghívottaknak a polgármester, más személyeknek a Képviselő-testület a tárgyhoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet 5 percnél hosszabb.

(8) Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.

(9) A rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester – a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel – felmentést adhat.

15. § (1) Bármikor szót kérhet az előterjesztő, bármely képviselő ügyrendi kérdésben és a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(2) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(3) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(4) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani.

(5) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.

16. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.

(2) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, amelyről a Képviselő-testület külön vita és felszólalás nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ebben az esetben a Képviselő-testület a vitát azzal a feltétellel zárja le, hogy a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.

(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.

(4) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(5) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.

(6) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület döntése alapján, valamint az előterjesztő kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a Képviselő-testület külön-külön szavaz.

17. § (1) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely – a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző – szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot képviselő-testületi döntés nélkül visszavonhatja.

(2) Amennyiben a vita lezárására és az elnapolásra is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a vita lezárására vonatkozó javaslat eldöntését.

(3) Ugyanazt a napirendi pontot a Képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.

18. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

19. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálásra.

(2) A Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

20. § (1)⁴ A Képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza meg. A döntési javaslatról a Képviselő-testület tagjai igennel vagy nemmel szavazhatnak. A képviselőknek lehetősége van a szavazástól való tartózkodásának kifejezésére.

(2) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el.

(3) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

21. § (1) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(2) Az Mötv.-ben meghatározottakon túl minősített többségi döntés szükséges:

22. § (1) A nyílt szavazás – az ülés vezető erre történő felhívását követően – kézfelemeléssel történik.

(2)⁵ Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, ,,tartózkodom'' nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

23. § (1) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(2) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága vagy a Képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

24. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, valamint akkor, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, és a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(6) A képviselőknek lehetőségük van feltételtől függő, kapcsolódó módosító javaslat megfogalmazására. Ezeket csak akkor kell szavazásra bocsátani, ha a képviselő által megfogalmazott feltétel az előterjesztő felvállalása vagy a módosítások megszavazása során bekövetkezik.

(7) Egy előterjesztéshez vonatkozó több eltérő módosító közül a Képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.

25. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

26. § (1) A Képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(6) A Képviselő-testület ülését hangfelvételen kell rögzíteni, ehhez a megfelelő felvevő készülékeket és hangrögzítő, archiváló személyt biztosítani kell.

(7) A hangfelvételek teljes anyagát biztonsági zárral ellátott szekrényben kell elhelyezni, amelyet a jegyzőkönyv készítésétől számított 4 évig kell megőrizni.

27. § (1) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről.

(2) A lakosság számára a Közös Hivatalban ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a jegyzőkönyv egy példányának – a zárt ülés kivételével – a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

(3) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

(4) A képviselő-testület a tagjai közül vita nélkül, jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel két jegyzőkönyv hitelesítőt választ.

28. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az érdekelteket 10 nappal korábban a helyben szokásos módon történő kifüggesztéssel és a meghívó honlapra történő feltöltésével értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek, melyről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatásról a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabály szerint jegyzőkönyv készül.

29. § (1) A rendelet-tervezetet és annak indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) a Közös Hivatal készíti elő. A tervezet előkészítéssel – a polgármester döntése alapján – megbízható továbbá a tárgy szerint érintett állandó bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is, azonban a Közös Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben.

(2) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a Közös Hivatal folytatja le.

(3) A tervezetet – a jegyző törvényességi véleményével együtt – véleményezés céljából a tárgykör szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni.

(4) A rendelet-tervezetet, indoklással együtt a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, az ideiglenes bizottság vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

30. § (1) A rendeleteket a hatályos vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM (a továbbiakban: Rendelet) rendeletben foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Mátraverebélyi Közös Önkormányzati Hivatal Nemti Kirendeltsége, 3152 Nemti, Kossuth út 28. szám alatti hirdető tábláján történő kifüggesztés útján történik. A kihirdetett rendeletet egy hónapig kifüggesztve kell tartani.

(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

31. § (1) A határozatokat a Rendeletben foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét, valamint a végrehajtásért felelős szerv nevét, akik lehetnek:

(3) A Képviselő-testület határozatainak a végrehajtásért felelős és az érintettek részére 6 munkanapon belül történő megküldéséről a Közös Hivatal gondoskodik.

(4) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A határozat végrehajtásáról a felelős a határidő lejárta után beszámol a Képviselő-testületnek.

(6) A normatív határozatot a Mátraverebélyi Közös Önkormányzati Hivatal Nemti Kirendeltsége, 3152 Nemti, Kossuth út 28. szám alatti hirdető tábláján közzé kell tenni.

32. § (1) A Képviselő-testület elé benyújtandó anyag lehet, az

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat – a d)-e) pont kivételével – előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján, az előzetes törvényességi véleményezést követően gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló időpontjára.

33. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat meghozatalára.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

(4) Az előterjesztést a feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottság előzetesen véleményezi.

(5) A költségvetési rendeletet érintő valamennyi előterjesztést csak a költségvetést érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság állásfoglalásával lehet benyújtani.

(6) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

34. § (1) Beszámoló készíthető önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról, az interpellációk kivizsgálásáról, valamint a Képviselő-testület és szervei tevékenységéről.

(2) A beszámoló benyújtására a 33. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

35. § (1) A tájékoztató olyan információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni:

(3) Tájékoztató benyújtására a 33. § (1) bekezdésben meghatározottak jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.

36. § (1) Az indítvány javaslat rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára, melynek tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb az ülését megelőző 5. napig, mely vonatkozhat halasztást nem tűrő döntés meghozatalára, valamint az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(3) Halasztást nem tűrő döntés meghozatalára vonatkozó indítványt a Képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.

(4) Javasolt döntés előkészítésére vonatkozó indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a Képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.

37. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.

(2) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület soron következő ülésén napirendre tűzi.

(4) A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor

(6) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.

38. § Kérdés feltevésére és megválaszolására a 37. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

39. § (1)⁶ A polgármester a község első tisztségviselője, mely tisztséget főállásban lát el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2)⁷ A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat. Tevékenységével hozzájárul Nemti község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához, biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat, az egyházak, a helyi civil szervezetek vezetőivel és a települési nemzetiségi önkormányzat testületével.

(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnerek, szervezetek együttműködését.

(4) A polgármester – az alpolgármester közreműködésével – összehangolja a bizottság működését, indítványozhatja annak összehívását, a bizottság elnökét egyeztető megbeszélésre hívhatja.

(5)⁸ A polgármester tisztségének megszűnése esetén a polgármester – ennek hiányában az alpolgármester, illetve a korelnök –, a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a korelnöknek.

40. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

41. § (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Közös Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit. Hivatalával előkészíti a képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, valamint ellátja a Képviselő-testület és a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(2)⁹ A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Hivatal székhely településén dolgozó pénzügyi-gazdasági ügyintézője látja el.

42. § (1) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselő részt vesz a Képviselő-testület ülésein, ahol felszólalhat, indítványozhat, kérdéseket tehet fel, interpellálhat és szavaz a döntést igénylő ügyekben.

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(4) A képviselő a (3) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat, aki köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást – a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján – az önkormányzat indítja meg.

(5) A képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Közös Hivatal folyamatosan segíti, valamint a képviselői munkája keretében a Közös Hivatal épületének erre kijelölt helyiségét használhatja, eszközeit díjmentesen veheti igénybe.

43. § (1)¹⁰ A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre 3 fővel: Szociális és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság).

(2)¹¹

(3) A Bizottság ellát minden olyan feladat- és hatáskört, amelyet önkormányzati döntés számára meghatároz. A Bizottság feladatai:

44. § (1) A Bizottság a működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – a rendelet keretei között – maga állapítja meg, melyet a megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek kell megküldeni. Az ügyrendjét a Bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel a rendelet és a jogszabályok változásaira.

(2) A Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a napirend levételét a Bizottság elnöke kezdeményezheti, az elnapolásra és vita lezárására azonban a Bizottság bármely tagja javaslatot tehet.

(3) A Bizottság döntési, előkészítési, beszámolási hatáskörébe és feladatkörébe tartozó kérdésekben előterjesztés benyújtására – a 33. § (1) bekezdésében felsoroltak mellett – a bizottsági elnök is jogosult.

(4) A Bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább három nappal – írásban hívja össze. A Bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja. A meghívót a Közös Hivatal hirdetőtáblájára is el kell helyezni.

(5) A jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a Közös Hivatal köztisztviselője tanácskozási joggal vehet részt a Bizottság ülésén.

(6) A Bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(7) A Bizottság határozatot hoz.

45. § (1) A bizottság elnöke,

(2) A bizottság tagja,

(3) A Bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

(4) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására.

46. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a rendelet vagy a Képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában.

47. § (1) A Közös Hivatal belső szervezeti felépítését, valamint a munka- és ügyfélfogadási rendjét a Képviselő-testület által jóváhagyott Közös Hivatalra vonatkozó „Szervezeti és Működési Szabályzat” tartalmazza.

(2) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait megbízási szerződés útján látja el. A belső ellenőrzési vezető az ellenőrzési feladatkörében független, nem utasítható, és csak a jegyzőnek van alárendelve.

48. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése – különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése – érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a helyiséghasználatot, illetve – a Közös Hivatal közreműködésével – a testületi működéssel, döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(3) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(4) A polgármester a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (3) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

49. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nemti Község Önkormányzata Képviselő testületének az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2016. (IX.26.) számú önkormányzati rendelete.