1. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 6–17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6. § (1) A nagyvárosias lakóterület (Ln) jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A nagyvárosias lakóterületen (Ln) az OTÉK 11. § (2)-(3)-(4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

7. § (1) A kisvárosias lakóterület (Lk) sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen (Lk) az OTÉK 12. § (2)-(3)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

8. § (1) A kertvárosias lakóterület (Lke) jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes több önálló rendeltetési egységet magába foglaló legfeljebb két lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen (Lke) az OTÉK 13. § (2) bekezdése szerinti helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épület, és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület, valamint az OTÉK 13. § (3) bekezdése szerinti helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhetők el.

9. § (1) A falusias lakóterület (Lf) lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Falusias lakóterületen (Lf) az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt épületek közül az alábbiak helyezhetők el: legfeljebb kétlakásos lakóépület, mezőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény.

10. § (1) A településközpont vegyes terület (Vt) jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó-helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, melyek a lakófunkciót nem zavarják.

(2) A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

11. § (1) A központi vegyes terület (Vk) jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A központi vegyes (Vk) területen az OTÉK 17. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. Az épületben kialakítható összes lakószint-terület nem lépheti túl az összes szintterület 75%-át.

12. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek befogadására kijelölt terület.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen (Gksz) az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

13. § (1) A zavaró hatású ipari terület (Gip) elsősorban környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari telephelyek, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

(2) A zavaró hatású ipari területen (Gip) az OTÉK 20. § (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A zavaró hatású ipari területen (Gip) védőtávolságot igénylő létesítmények esetében a szabályozási terven jelölt védelmi rendeltetésű erdőt, valamint a háromszintes növénytelepítést a telek beépítésével egyidejűleg kell megvalósítani.

14. § (1) Az egyéb ipari terület (Ge) elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok, géptelepek, terményraktárak elhelyezésére szolgál.

(2) Az egyéb ipari területen (Ge) az OTÉK 20. §.(4)-(5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, továbbá 10 000 négyzetméter épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi és szolgáltató épületek.

15. § (1) Az üdülőházas terület (Üü) üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőházas területen (Üü) az OTEK 22. § (l)-(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az üdülőházas területen (Üü) az üdülőépületek padlószint magassága a természetes terepfelülethez képest +0,15 m és + 0,80 m között változhat.

16. § (1) A hétvégi házas terület (Üh) legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A hétvégi házas területen (Üh) olyan építmények helyezhetők el, melyek a terület üdülési rendeltetésével összhangban vannak, és az üdülési használatot szolgálják, valamint sportépítmények.

(3) Az üdülőházas területen (Üh) a Nagyfoki-holtág melletti telkeken épületek az alábbi szabályok betartásával építhetők:

(4) Az üdülőházas területen (Üh) a Nagyfoki-holtág mindkét partján elterülő hétvégi házas építési övezet területén üdülőépület hiányos közművesítettség esetén is létesíthető, a közüzemi vagy közcélú ivóvízellátás megléte nélkül a szennyvízelhelyezés zárt szennyvíztároló alkalmazásával történik.

17. § (1) A különleges célú szabadtéri, sport területen (Kke) elsősorban olyan közösségi nagy kiterjedésű sport, szabadidős, létesítmények, többfunkciós rendezvényközpont létesítményei helyezhetők el, melyek különlegességük miatt más területen (OTÉK 10–23. §) nem helyezhető el.

(2) A különleges célú szabadtéri, sport területen (Kke) az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők

(3) A különleges célú szabadtéri, sport területen (Kke)a 10 000 m² bruttó hasznos szintterületet meghaladó építménynagyság elhelyezése esetén, környezeti hatásvizsgálat készítendő.”

3. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Különleges szálláshely célú terület (Ksz). A Ksz-1 jelű szállás szolgáltatás építési övezet előírásai

(2) A különleges szálláshely célú terület (Ksz) építési övezetben egészségügyi célú, sportolási, kereskedelmi szállásférőhelyek és ezekkel összefüggő szolgáltatási, vendéglátási létesítmények, valamint az ezeket a funkciókat kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(3) A különleges szálláshely célú terület (Ksz) építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

4. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 18. és 19. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„18. § (1) A különleges intézményi terület (Ki) különleges célokat szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges intézményi területen (Ki) csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A különleges intézményi területen (Ki) a temető telkén belül a szabályozási tervlapon jelölt legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.

19. § (1) A különleges bányászati terület (Kb) a nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek területe.

(2) A különleges bányászati területen (Kb) csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el.”

5. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 33–35. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„33. § (1) Az általános közlekedési és közműövezet (Köü) vasúti közlekedést kivéve közlekedés céljára kijelölt terület.

(2) Az általános közlekedési és közműövezet (Köü) területen a közforgalmú vasút, építményeit kivéve az OTÉK 26. § (1) -(2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az általános közlekedési és közműövezet (Köü) közutak és közterületek elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét az 5. számú melléklet tartalmazza. A szabályozási szélességek egyedi méretezés alapján készültek. (Építési terület fogalmát az Étv. 2. § 7. pontja tartalmazza, kialakításuk az Étv.2. § 1. pontjának figyelembevételével történhet.)

33/A. § (1) A közlekedési és közmű terület (M44) (Köu-0) területen az M44-es gyorsforgalmi úttal kapcsolatos építmények, valamint az általános érvényű jogszabályban foglalt építmények és épületek helyezhetők el.

(2) A közlekedési és közmű terület (M44) (Köu-0) zöldfelületek minimális legkisebb mértéke 25%, melybe a vízelvezető rendszerek rézsűi is beleszámítanak.

34. § (1) A vasúti közlekedési és közműövezet (Köv) területen a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó - OTÉK 26. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti közlekedési építmények helyezhetők el.

(2) A vasúti közlekedési és közműövezet (Köv) az elhelyezhető épületek által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület a telekterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

35. § (1) A közlekedési övezet (Kö) terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe.

(2) A közlekedési övezet (Kö)területen csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. autóbusz-pályaudvar) területe, nagykapacitású közterületi parkolók, sorgarázsok területei tartoznak.”

6. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 36–46. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„36. § (1) Zöldterület, Közpark, közkert övezetben (Z,Kp, Zkk) a közpark és közkert céljára kijelölt terület legalább 75%-át zöldterülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül rekreációs célú felszíni víztározók, dísztavak, medencék létesíthetők.

(2) Zöldterület, Közpark, közkert övezet (Z,Kp, Zkk) kialakítása az OTÉK 27. § (l)-(3) valamint (5) bekezdése szerint történhet.

(3) A Zöldterület, Közpark, közkert övezet (Z,Kp, Zkk) területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el. Az elhelyezhető épületek legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

(4) Zöldterület, Közpark, közkert övezetben (Z,Kp, Zkk) a zöldterületen nem helyezhető el:

37. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev) az ökológiai hálózat fejlesztése, a természet, árvíz, talaj és településkép érdekében telepített erdőket foglalja magában. A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

(2) A Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev) területén épület nem helyezhető el.

38. § (1) Az Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee) területen elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.

(2) Az Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee) 100 000 m²-t meghaladó terület nagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek a közhasználat elől nem zárhatók el.

(3) Az Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee) az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 6,5 m-t, kivéve a kilátó építményeket, melyek magasságát és elhelyezését egyedileg az adottságok figyelembevételével kell az építési hatóságnak meghatároznia.

(4) Az Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Ee) erdőterület igénybevétele ill. rendeltetésének megváltoztatása csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével lehetséges.

39. § (1) A Gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe (Eg) a 37. § és a 38. §-ba nem sorolt erdők tartoznak.

(2) A Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Eg) a 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) A Gazdasági rendeltetésű erdőövezetben (Eg) az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

40. § (1) Az Általános mezőgazdasági övezetbe (Ma) a nem beépíthető mezőgazdasági, jellemzően szántóföldi művelésű területek tartoznak

(2) Az Általános mezőgazdasági övezet (Ma) területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. 2000 m2-nél nagyobb épület - a növényházat és az üvegházat kivéve-csak településképi vélemény birtokában építhető.

(3) Általános mezőgazdasági övezetben (Ma) kiváló termőhelyi adottságú területek a jelenlegi belterülethez kapcsolódóan beépítésre szánt területté, csak a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással, és kereskedelemmel, összefüggő céllal minősíthetők át.

(4) Az Általános mezőgazdasági övezet (Ma) területeken talajvédelmi szempontból a szántóterületek között, fasorok telepítése javasolt.

(5) Általános mezőgazdasági övezetben (Ma) a gazdasági építményt, lakóépületet egyaránt - elhelyezni szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén csak 3000 m2 , egyéb művelési ág esetén 6000 m2-t meghaladó telekterület esetén, legfeljebb 10%-os beépítettséggel szabad.

(6) Az Általános mezőgazdasági övezet (Ma) területén az épületeket szabadonállóan, legalább 10 méter mély előkert és 10 méter széles oldalkert biztosításával lehet elhelyezni.

(7) A Általános mezőgazdasági övezet (Ma) területen

41. § (1) A Mezőgazdasági tanyás övezetbe (Ma1) a jellemzően nagy tanyás jellegű területek tartoznak.

(2) Mezőgazdasági tanyás övezeten (Ma1) új tanyák létesítésénél kizáró szempont a talajt és vizeket szennyező tevékenységek folytatása közmű és közműpótló létesítmények egyidejű meglétének hiányában.

(3) A Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma1) területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. 2000 m2-nél nagyobb épület -a növényházat és az üvegházat kivéve-csak településképi vélemény birtokában építhető.

(4) A Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma1) területen egy telken csak egy tanyaudvar alakítható ki, ahol a tájra jellemző, tájképet nem zavaró, ill. abban beilleszkedő tanyák

(5) Az Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma1) területén

42. § (1) A Mezőgazdasági tanyás övezetbe (Ma2) a volt tanyacsoportok területei tartoznak.

(2) A Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma2) területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. 2000 m2-nél nagyobb épület -a növényházat és az üvegházat kivéve-csak településképi vélemény birtokában építhető.

(3) A Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma2 területén

(4) Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma2) területén új tanyák létesítésénél kizáró szempont a talajt és vizeket szennyező tevékenységek folytatása közmű ill. közműpótló létesítmények egyidejű meglétének hiányában.

(5) A Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma2) területen a már kialakult építési módot, építési formát kell alkalmazni, utcavonalas vagy legalább 10 méter előkert biztosításával.

42/A. § Az övezetben a 42.§ előírásai alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a lakóépüéet építése esetén gondoskodni kell a fokozott hanggátlásról

43. § (1) A Kertes mezőgazdasági övezetbe (Mkk) a volt zártkertek és a szőlő-gyümölcsös területek tartoznak.

(2) A Kertes mezőgazdasági övezet (Mkk) területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. 2000 m2-nél nagyobb épület - a növényházat és az üvegházat kivéve-csak településképi vélemény birtokában építhető.

(3) A Kertes mezőgazdasági övezetben (Mkk) telken építményt elhelyezni az alábbi telekterület nagyság esetén szabad:

(4) A Kertes mezőgazdasági övezetben (Mkk) telken elhelyezhető építmény:

44. § (1) A Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezet (Ma-vk) területe a kialakult tanyasorok családi önellátó, illetve kisárú termelő gazdaságainak övezete.

(2) A Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezet (Ma-vk) területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. 2000 m2-nél nagyobb épület -a növényházat és az üvegházat kivéve-csak településképi vélemény birtokában építhető.

(3) Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezetben (Ma-vk) új tanya akkor építhető, ha a tanyatelek nagysága szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén legalább 3000 m2 , egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2 .

(4) Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezetben (Ma-vk) a telken belül tanyaudvart kell kialakítani - a tervezett igénybevételnek megfelelő nagyságban -a földhivatal által adott földvédelmi engedélyt követően -amelyet a művelési ágból ki kell vonni. A tanyaudvar beépítettsége max. 40% lehet, de a telek 10%-os beépítettségét nem haladhatja meg.

(5) A Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezet (Ma-vk) területen a már kialakult építési módot, építési formát kell alkalmazni. Különálló lakóépület magassága legfeljebb 5,0 m lehet, egyéb építmények 7,5 m magassággal vagy a technológiailag szükséges építménymagassággal telepíthetők.

45. § (1) A Védőrendeltetésű mezőgazdasági kertes övezetbe (Mvk) főleg a Körösök menti kertek, és a városkörüli kertes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) A Védőrendeltetésű mezőgazdasági kertes övezet (Mvk) területen kertműveléshez szükséges gazdasági épület helyezhető el, legfeljebb 10%-os beépítettséggel, a kertterület 75%-ának gyümölcsfákkal való betelepítése mellett.

(3) A Védőrendeltetésű mezőgazdasági kertes övezetben (Mvk) szennyvíztisztító védőtávolságán belül hulladék udvar kialakítható.

46. § (1) A Különleges mezőgazdasági övezetbe (Mk) a nem beépíthető jellemzően intenzív művelésű mezőgazdasági területek tartoznak, rizsföldek területei, országos és helyi védettségű természetvédelmi területek, régészeti lelőhelyek.

(2) A Különleges mezőgazdasági övezet (Mk) beépítetlen területein mezőgazdasági müvelés folytatható, de épület, építmény nem helyezhető el.

(3) A Különleges mezőgazdasági övezet (Mk) védett területek övezetében a meglévő természetes, illetve természetközeli művelési ágakat fenn kell tartani, külön figyelemmel az 57. §-ban foglaltakra. Művelési ág változások csak extenzív módban történhetnek.”

7. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A Vízgazdálkodási övezetbe (Vg)

(2) A Vízgazdálkodási övezet (Vg) területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.”

8. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet „Beépítésre nem szánt területek” alcíme a következő 48/D. §-sal egészül ki:

„48/D. § (1) A megújuló energia felhasználására irányuló beépítésre nem szánt különleges terület övezete a Kb-mú-n2 jelű, napenergia hasznosítására szolgáló övezet. Az övezetben elhelyezhető:

(2) Beépítési paraméterek:

9. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 49. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A kommunális szilárd és folyékony hulladék telephelyen belüli-környezet veszélyeztetését kizáró módon történő gyűjtése törvényben meghatározott feltételekkel végezhető.

(6) Veszélyes hulladék gyűjtése az üzemek, intézmények területén a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének létesítéséről szóló rendelet figyelembevételével történhet. ”

10. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 50. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig közműpótló berendezés alkalmazásával ártalmatlanítható. Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a kormányrendeletben megállapított határértékeknek. A szennyvíz elhelyezés módját a talaj és talajvízviszonyok részletes vizsgálata alapján egyedileg kell eldönteni. A termőföld védelme érdekében a 250,0 m2-t meghaladó alapterületű építési tevékenységet megelőzően a termőtalaj felső 20-30 cm-es rétegét a telken belül kell deponálni.

(6) Az építési engedélyezési eljárás során az engedélyt kérőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy -amennyiben a telek előtti közterület közcsatornával ellátott- az ingatlan közcsatornára rákötött, vagy ha még nem, a közcsatorna üzemeltetőjével érvényes megállapodása van a rákötésre. ”

11. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt határértékeket.

(2) Az előírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a tervezőnek nyilatkoznia kell.

(3) Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 8. melléklet tartalmazza

(4) Iparterületen a maximálisan megengedett zajkibocsátási határérték az MSZ-13-111-85 sz. szerint, nappal és éjjel egyaránt 70 dB

(5) Az építési munkától származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken a 9. melléklet tartalmazza

(6) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás létesítése az erről szóló rendeletben foglaltak követelmények szerint történhet.

(7) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zaj kibocsátási határérték megállapítását kell kérni.

(8) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során zajméréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.”

12. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 52. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Szarvas város területére levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni.

(2) Légszennyezettségi (immisszió) határérték szempontjából a város területére - az ökológiailag sérülékeny területek kivételével, az általános országos előírásokat kell irányadónak tekinteni.

(3) Töltőállomás létesítésénél és üzemeltetésénél a vonatkozó rendelet előírásait be kell tartani. ”

(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, ill. technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az elsőfokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre az építés hatósági eljárás csak a jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg. Létesítmények tervezésekor a védőövezetekre vonatkozó előírást is figyelembe kell venni. ”

13. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 56. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárások során az illetékes szakhatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(4) A régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv feltünteti, ”

14. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területeken bármilyen gazdasági tevékenység folytatása, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. ”

(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi védelem elemei

- védett fák és fasorok

- helyi jelentőségű védelemre javasolt természeti értékek,

- védelemre javasolt egyedi táji értékek. ”

15. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § (1) A természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a fővédvonali töltések, a másodrendű védtöltés és a városi töltés lábától 10-10 m, a fakadóvizes területeknél az árvízvédelmi töltés lábától 20,0- 50,0 m építési és telekalakítási tilalmi terület.

(2) Védőterület védősáv határával jelölt területek: a vasút védőterülete; közművek védősávja; a közút védőterülete; árvízvédelmi töltések védőterülete; szennyvíztisztító telep védőterülete.

(3) A vasút védőterületén - a szabályozási tervlapon jelölt részén - építmény csak az OTÉK 36. §-ában valamint a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 10. §-ában előírtak figyelembevételével helyezhető el.

(4) A közművek védősávjában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén építmény a közmű üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el.

(5) Az országos közutak szabályozási tervlapon jelölt részén az alábbi védőterületet kell biztosítani:

-országos főút külterületi szakaszán 44.sz. főút, 44.sz főút elkerülő szakaszán, és a 443. sz. utaknál, az úttengelytől számított 100-100 m,

-további alsóbbrendű utak külterületi szakaszán 440l.j. út Szentes -Szarvasa 4404. j. út Szarvas -Orosháza, a 4631 j. út Szarvas - Mezőtúr utaknál, úttengelytől számított 50-50 m.

(6) Országos közút építési területe és védőtávolsága miatt - építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42. §-ában előírt feltételek szerint helyezhető el.”

16. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0 x 2,0m-nél nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt.

(2) Beépítési mód: Az épület építési telken való elhelyezésének módja. Ilyen lehet a szabadon álló, az oldalhatáron álló, az ikres, a zártsorú beépítési mód. Az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi. (OTÉK 1. ábra)

(3) Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része.

(4) Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó -kijelölt része.

(5) Építési övezet: A beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendeletben a rendeltetési és építési övezet összevonásával keletkező olyan terület, ahol az építési és a rendeltetési előírások minden telekre azonosak. A szabályozási tervlapon használt jel pl. Lk 312452, ahol a betűjel a rendeltetési, a számok a szabályzatban megfogalmazott építési előírásokra vonatkoznak.

(6) Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal(ak), amely(ek)re az épületet kötelezően kell elhelyezni.

(7) Értékvédelmi terület: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy:

-a települési értékvédelemre, vagy

-a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.

(8) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória.

(9) Homlokvonal: A telek közterülettel érintkező határvonala.

(10) Kialakult terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezetek, amelyek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás, mint építési előírás elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen.

(11) Közkert: egy meghatározott fő funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.

(12) Közművesítés, részleges, ha legalább:

-a közüzemi villamosenergia-ellátás,

-a közüzemi ivóvízellátás,

-a szennyvízelvezetés a közcsatorna megépítéséig közműpótlóval, továbbá

-a csapadékvíz elvezetés legalább nyílt árokrendszerrel az adott terület, építmény

használatbavételéig biztosított.

(13) Közművesítés, teljes, ha:

-a közüzemi villamosenergia-ellátás,

-a közüzemi ivóvízellátás,

-a közműves szennyvízelvezetés és

-a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával vagy fedett árokrendszerrel történik.

(14) Különleges terület: Az OTÉK által használt területfelhasználási kategória-csoport neve. A sajátos használat miatt minősül különlegesnek. Ilyen pl.: a nagykiterjedésű sportlétesítmények, a hulladéklerakók, stb. területei.

(15) Melléképületek: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási egységek előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, azokhoz csatlakozóan vagy különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek ˝H˝ magassága legfeljebb 3,5 m , gerincmagasság legfeljebb 5 m lehet. (Ilyenek például a fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó tárolásra alkalmas kiegészítő helyiségek pl. tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, tároló.)

(16) Nem kialakult terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezetek, melyek vagy beépítetlenek, vagy az addig kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában beépítési % és/vagy építménymagasság növelésével jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen.

(17) Övezet: a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

(18) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több egymással szöget bezáró határvonal érintkezik. Ilyen esetben a közterülettel érintkező valamennyi telekhatárt homlokvonalnak kell tekinteni.

(19) Szabadon álló beépítési mód: Két típusát különbözteti meg a rendelet:

szabadon álló - általános

szabadon álló - telepszerű

(20) Szabadon álló - általános beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak szabadon álló építési helyen belül helyezkednek el. A szabadon álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az:

-vagy elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel,

-vagy hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határos.

(21) Szabadon álló - telepszerű beépítési mód: Az építési telek sajátos beépítési módja, ahol a szabályozás során az építési helyen belüli épület-elhelyezést a Városi Főépítész állásfoglalásának megfelelően kell kialakítani

(22) Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy szövegben rögzíthetők, vagy csak rajzilag. Az előírásokat a HÉSZ, tartalmazza, az utóbbiakat a szabályozási tervlap.

(23) Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.

(24) Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja.

(25) Szállásjellegű építmény: Azon építmények csoportja, melyeknél meghatározó a lakó-, ill. szálló funkció. Ilyenek a lakóépületek, üdülőszállók, szállodák, motelek, panziók stb.

(26) Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított albetéttel elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. Újonnan tanyaudvar csak tanyás mezőgazdasági területbe sorolt telken alakítható ki.

(27) Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

(28) Védőterület: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.”

17. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § A rendelet mellékletei:

1. melléklet: Szarvas város szabályozási tervének jelmagyarázata

2. melléklet: Szarvas város igazgatási területére vonatkozó 1:6000-es és 1:15000-es szabályozási terv

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet: Közlekedési területek, út-minta keresztszelvények

6. melléklet: Szarvas város különleges madárvédelmi, illetve kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területei

7. melléklet: Szarvas város igazgatási területére vonatkozó 1:10000-es szabályozási terv

8. melléklet: Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

9. melléklet: Az építési munkától származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken”

18. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 1. melléklet lép.

(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet az 2. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

(3) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet a 3. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.

19. § Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) önkormányzati rendelet „Környezetvédelem” alcím címe.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.