a) alkalmi rendezvény: legfeljebb 30 napig tartó időtartammal szervezett – a jegyző által tudomásul vett – turisztikai, kulturális, kereskedelmi, politikai rendezvény (akár köz-, akár magánterületen);

b) belső telek: a telektömb belsejében lévő, csak magánútról megközelíthető telek;

c) illeszkedés, összhang: a környezet mesterséges és természetes elemeinek, valamint ezek részeinek – a formák, arányok, anyagok, színek által meghatározott – esztétikus viszonya, amelyet az építési folyamatban meg kell teremteni, illetőleg meg kell őrizni;

d) jelentős mértékű átalakítás, korszerűsítés: minden olyan átalakítási, korszerűsítési munka amelynek során az épület meglévő tartófalainak, -pilléreinek, -oszlopainak kevesebb mint 50%-a marad meg, az alaprajzi metszett felületeik eredeti és átalakítás, korszerűsítés utáni teljes – valamennyi szinten mért felületeik összeadásából adódó – összegeivel számolva;

e) kiegészítő építmények vagy építményrészek: jármű- vagy egyéb tároló, barkácsműhely, műterem, árusítópavilon, nyárikonyha, mosókonyha, kazánház, állattartó épület;

f) parkosítandó előkert: a SZAT-ban „ep” jellel ellátott, egyedileg meghatározott alakú és méretű előkert, amelyet a 72. § (2) bekezdése szerint kell kialakítani;

g) szintterületi mutató: a telki szintterület és a telek területének hányadosa [m²/m²];

h) szintterületi mutató a Balaton parti sávjában elhelyezkedő beépítésre szánt területek esetében: a telki szintterület és a telek beépíthető – beépítési százalékból számítandó – területének a hányadosa [m²/m²];

i) telki szintterület: az adott telken lévő valamennyi épület minden szintje szintterületének (az épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt – bruttó – alapterületeinek) összesített területe;

j) tetőmagasság: az építmény – a kéményeket, szellőzőket, tetőablakokat figyelmen kívül hagyva mért – legmagasabb pontjának szintje és az építmény terepcsatlakozásainak átlagos szintje közötti függőleges távolság;

k) tömb: az Étv. 2. §-a szerinti telektömb.”

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény;

b) sport- és szabadidő rendeltetésű építmény;

c) szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó épület, vendéglátó terasz, a terület kiszolgálását biztosító rakodó hely;

d) a terület fenntartásához és védelméhez szükséges épület, építmény, a terület és környezetéhez, rendeltetésszerű használatához szükséges közművek, a terület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építmények;

e) a terület használói számára kialakított parkoló, kerékpár tároló.

a) közkert esetében a legkisebb zöldfelület: 60%,

b) közpark esetében a legkisebb zöldfelület: 70%.”

a) a strandolókat közvetlenül kiszolgáló WC- és öltöző épületek, (öltözőfülke, öltöző, csoportos öltöző) zuhanyozók;

b) az életmentést, vízi mentést és az egészségvédelmi szolgálat elhelyezését biztosító épületek, építmények;

c) a vízfelület megközelítését biztosító építmények (stég, stb.);

d) parti védmű.

a) közkert, közpark esetében a legkisebb zöldfelület: 80%,

b) szabadstrand esetében a legkisebb zöldfelület: 80%.”

a) a közlekedést közvetlenül kiszolgáló építmények (pl. autóbusz-váróhelyiség, üzemanyagtöltő);

b) „Z” jelű zöldterületek közpark és közkert övezeteiben a 21. § (2) bekezdése szerinti épületek és építmények, a Balaton parti sávjában elhelyezkedő „Z” jelű zöldterületek közpark és közkert övezeteiben és a „Z-st” jelű kijelölt szabadstrandokon kizárólag a 21/A. § (3), (4) és (5) bekezdésében leírt épületek és építmények helyezhetők el;

c) fedett – oldalról nyitott, legfeljebb korláttal ellátott – vendéglátóipari teraszok;

d) nyilvános WC-épületek;

e) telefonfülkék;

f) közműépítmények (szivattyúházak, trafóházak, telefon-alközpontok stb.). Ezek tetőmagassága azonban a településközpont vegyes területen legfeljebb 1,5 m lehet. A város többi területén pedig legfeljebb 3,5 m lehet az építménymagasságuk;

g) köztárgyak;

h) többszintes (parkolólemezes) parkoló;

i) hulladékgyűjtő sziget.”