Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról

Hatályos: 2024. 01. 01

Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról

2024.01.01.

Deszk Község Önkor a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében,10. § (2)-(3) bekezdés, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésben, 15. §, 19. § (1)-(2) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1), (3), (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében és 80. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Deszk Község Önkormányzata (a továbbiakban: bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: önkormányzati lakás), illetve azok lakbérére és a lakbértámogatásra.

(2) Az önkormányzati lakások listáját az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az önkormányzati lakás bérbeadásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök ellátása

2. § (1) Deszk Község Önkormányzat Képviselő-testületétől (a továbbiakban: Képviselő-testület) átruházott hatáskörben – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a polgármester gyakorolja az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati lakásokkal kapcsolatban dönt a bérlőkijelölésről, a bérleti díj, valamint a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díjának mértékéről és a lakbértámogatásról.

3. § (1)2 A polgármester az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban átruházott hatáskörben dönt különösen:

a) a lakásbérleti szerződés megkötéséről,

b) a lakásbérleti szerződés felmondásáról,

c) a bérbeadói jogok gyakorlásáról,

d) a bérbeadói hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról az önkormányzati lakásba történő befogadás esetén,

e) a lakásbérleti jogviszonyról történő lemondás elfogadásáról,

f) a bérbeadás jogcímének meghatározásáról üres vagy megüresedő önkormányzati lakás esetén,

g) a részletfizetés és halasztás engedélyezéséről a bérleti díjfizetés tekintetében,

h) a bérlő által kezdeményezett, komfortfokozat emelését célzó munka engedélyezéséről,

i) a bérbeadói hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról átalakítás, korszerűsítés elvégzése esetén,

j) az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatának tulajdonosi ellenőrzéséről, a bérleti szerződés felülvizsgálatáról,

k) a lakáshelyzet rendezéséig történő átmeneti elhelyezésről,

l) szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezéséről,

m) szolgálati lakásban történő elhelyezésről,

n) bérlőtársi jogviszony létesítéséről,

o) társbérleti jogviszony létesítéséről

p) a lakbértámogatásra való jogosultságról,

q) a bérlővel a lakásbérleti jogviszonyból eredő megállapodás megkötéséről, annak tartalmi elemeiről.

(2)3

(3) A polgármester az önkormányzati lakás bérletével kapcsolatban hozott döntéseiről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.

(4) A polgármesteri döntések előkészítése és végrehajtása az önkormányzati lakásbérlettel kapcsolatos egyedi ügyekben – beleértve a szerződésekkel kapcsolatos feladatokat is – a Deszki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladata.

3. Értelmező rendelkezések

4. § A rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a mindenkor hatályos polgári törvénykönyvben és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástörvény) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

II. Fejezet

A lakásbérlet létrejötte és megszűnése

4. Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános feltételei

5. § (1)4 Önkormányzati lakás kizárólag lakás céljára adható bérbe.

(2) Önkormányzati lakás bérlője csak magyar állampolgár, illetve olyan személy lehet, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben foglaltak alapján állandó tartózkodásra jogosult.

(3) A bérbeadó és a bérlő szerződése alapján létrejött lakásbérleti jogviszony a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki. A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga is megilleti.

(4) Az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek lakásbérleti szerződést.

6. § (1) Önkormányzati lakás szociális alapon, költségelven, vagy az „Esély, Otthon Deszken” című projekt keretében adható bérbe.

(2) Szociális alapon történő bérbeadás jogcímei:

a) pályáztatás szociális helyzet alapján,

b) bérleti jogviszony folytatása szociális helyzet alapján,

c) lakáshelyzet rendezéséig történő átmeneti elhelyezés,

d) lakáshelyzet rendezéséig történő átmeneti elhelyezés meghosszabbítása,

e) szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezése,

f) szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezésének meghosszabbítása.

(3) Költségelven történő bérbeadás jogcímei:

a) pályáztatás költségelven,

b) bérleti jogviszony folytatása költségelven,

c) szolgálati lakásban történő elhelyezés költségelven,

d) lakáscsere költségelven,

e) bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés.

(4) Az „Esély, Otthon Deszken” című projekt keretében kizárólag az „Egyedi Lakáspályázat” („C” típus) tárgyú pályázat keretében adható bérbe önkormányzati lakás.

5. Az önkormányzati lakás szociális és költségelvű pályáztatása

7. § (1) A bérbeadó szociális alapon és költségelven önkormányzati lakást a pályázó és vele együtt költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel pályázati úton adhat bérbe.

(2) A polgármester a megüresedett, bérbe adható önkormányzati lakás bérbeadása érdekében – amennyiben az önkormányzati lakás műszaki állapota megfelelő – haladéktalanul intézkedik a pályázat kiírása iránt.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) az önkormányzati lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,

b) a bérbeadás jogcímét,

c) a lakásbérleti díjat,

d) az önkormányzati lakásra vonatkozó egyéb feltételeket,

e) a pályázat követelményeit, benyújtási határidejét és helyét,

f) a pályázat elbírálásának idejét, az eredményközlés módját.

(4) A pályázati kiírás teljes szövegét ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján, valamint a bérbeadó honlapján és a helyi újságban közzé kell tenni.

8. § (1) Az önkormányzati lakásra a pályázó a 2. melléklet szerinti pályázati adatlap kitöltésével pályázhat. A pályázatot a Hivatalhoz kell írásban, postai úton benyújtani.

(2) A pályázati adatlaphoz mellékelni kell a pályázati feltételekre vonatkozó dokumentumokat, így különösen a pályázó – és a vele együtt költöző, 18 évesnél idősebb személyek – a pályázat benyújtását megelőző 15 napnál nem régebbi keltezésű, 3 hónapra vonatkozó munkáltatói és jövedelemigazolásait, amennyiben munkaviszonnyal nem rendelkezik, úgy az erről szóló sajátkezűleg írt nyilatkozatot.

(3) A bérbe adható önkormányzati lakásra az nyújthat be pályázatot,

a) akinek – és a vele együtt költöző személynek – a havi átlagos nettó összjövedelemének 33%-a nem kevesebb, mint a megpályázott önkormányzati lakás havi lakbére, és

b) aki a pályázati feltételeket elfogadja.

(4) A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem adható bérbe a pályáztatott önkormányzati lakás a pályázónak, ha a pályázó vagy a vele együtt költöző személy

a) az ország területén bárhol rendelkezik önálló beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő, beköltözhető tulajdoni hányaddal, önkormányzati bérlakással,

b) korábban rendelkezett beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakástulajdonnak minősülő, beköltözhető tulajdoni hányaddal, önkormányzati bérlakással, és azt a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül elajándékozta, vagy elidegenítette, illetve a bérletéről térítés ellenében lemondott, bérlőtársi jogviszonyáról lemondott, vagy a lakás bérleti jogviszonyát felmondással megszüntette,

c) az ország területén bárhol elhelyezkedő ingatlan önálló lakásnak minősülő, beköltözhető tulajdoni hányadán fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik,

d) bérleti jogviszonya vagy tulajdonjoga – a lakáscélú hitel felmondása következtében megszűnő tulajdonjog kivételével – a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül neki felróható okból szűnt meg, illetve a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján költöztették ki,

e) a pályázat benyújtására megállapított határnapig a 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságkötéssel nagykorúvá vált,

f) a pályázati eljárás során valótlan adatot közölt, az eredményhirdetéstől számított 2 évig, vagy

g) a pályázat kiírásának időpontjában a bérbeadó felé lakbér vagy bármely más jogcímen hátraléka, tartozása áll fenn.

9. § (1) A pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelmi viszonyainak megállapításánál figyelembe kell venni:

a) a munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, egyes szellemi tevékenységből, mezőgazdasági termelésből, vállalkozásból, ingatlan, ingó dolog és vagyoni értékű jog átruházásából, egyes építmények és földterületek hasznosításából, takarékbetétből, értékpapírból, biztosításból származó nettó jövedelmet;

b) a társadalombiztosítási ellátásból (betegségi és anyasági ellátás, nyugellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás, fogyatékosok ellátása, baleseti ellátás) származó jövedelmet,

c) a gyermektartásdíjból származó jövedelmet,

d) az álláskeresési támogatásból származó jövedelmet,

e) a családi pótlékból származó jövedelmet,

f) a bejelentett alkalmi munkából, kis összegű kifizetésből származó jövedelmet,

g) az aktív korúak ellátásából, időskorúak járadékából, ápolási díjból származó jövedelmet,

h) az ösztöndíjból, alapítványi támogatásból származó jövedelmet,

i) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelemből (EVA) származó jövedelmet, továbbá

j) minden olyan egyéb jövedelmet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.

(2) A havi nettó jövedelem megállapításakor a pályázat benyújtását megelőző tizenkét hónapra számított a munkáltató vagy a jövedelmet folyósító más szerv, a szervre irányadó jogszabályban meghatározott módon igazolt nettó jövedelem és az előző évi adóelszámolással igazolt jövedelem 1/12 részét kell alapul venni.

(3) Amennyiben a pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelme egyéni, vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét adóbevallással, vagy a NAV igazolásával vagy nyilatkozattétellel kell bizonyítani.

(4) Kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért díjazás jár. Alkalmi munkavégzés esetén csak a bejelentett alkalmi munka vehető figyelembe. Kereső tevékenységnek minősül továbbá, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyesen közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt és ebből adóköteles jövedelme van.

(5) A pályázat elbírálásakor a vagyoni viszonyok megállapításánál a pályázó és a vele együtt költöző személyek tulajdonában álló forgalomképes társasházrész, üdülő, lakó és üdülőtelek, tanyás ingatlan, zártkert, mezőgazdasági földterület forgalmi értékét, valamint a szokásos mértékű felszerelési és berendezési tárgyakon felüli ingó vagyonnak, továbbá a vagyoni értékű jognak az együttes értékét kell figyelembe venni.

10. § (1) A polgármester a beérkezett pályázatokat minősíti, rangsorolja, majd dönt a bérlő személyéről.

(2) A minősítés és az elbírálás során előnyt élveznek az alábbi pályázók:

a) akinek vele együtt élő kiskorú gyermeke van,

b) a gyermekét egyedül nevelő szülő,

c) akinek vele együtt élő tartósan beteg, vagy mozgáskorlátozott hozzátartozója van.

(3) Amennyiben egy önkormányzati lakásra a meghirdetett határidőn belül több, a pályázati feltételeknek megfelelő pályázat érkezik, a polgármester a nyertes pályázó személyéről a jegyző és a pályázók jelenlétében nyilvános sorsolással dönt.

(4) A sorsolási eljárás lebonyolítása a jegyző feladata. A sorsolást a pályázat benyújtási határidejének lejártától számított 7 napon belül kell megtartani. A sorsolás időpontjáról a pályázókat előzetesen a Hivatal értesíti. Amennyiben a pályázó a sorsoláson nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen nem menti ki, úgy kell tekinteni, hogy pályázatát visszavonta. A sorsolási eljárásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A polgármester a bérlő személyéről szóló döntést követően 3 napon belül – sorsolás esetén a jelenlevő nyertes pályázót azonnal – írásban nyilatkoztatja a nyertes pályázót arról, hogy az önkormányzati lakást elfogadja-e. A nyertes pályázó a nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 5 napon belül – sorsolás esetén a jelenlevő nyertes pályázó azonnal – köteles megtenni.

(6) Amennyiben a nyertes pályázó határidőn belül nem nyilatkozik, vagy úgy nyilatkozik, hogy az önkormányzati lakást nem fogadja el, a polgármester – a pályázók számától függően – gondoskodik az önkormányzati lakásra vonatkozó új pályázat kihirdetéséről, vagy a jegyző által a (4) bekezdésben foglaltak szerint lefolytatott ismételt sorsolás útján dönt a bérlő személyéről. Megismételt sorsolási eljárás során a nyertes pályázót az (5) bekezdésben foglaltak szerint nyilatkoztatni szükséges.

(7) A pályázat eredményéről, valamint a lakásbérleti szerződés megkötéséről a polgármester a jegyző által készített előterjesztés útján tájékoztatja a Képviselő-testületet.

11. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakást csak határozott időre, legfeljebb három évre lehet bérbe adni.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati lakásra – a 8. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén – az nyújthat be pályázatot,

a) aki közvetlenül a pályázat benyújtását megelőzően öt éves deszki bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,

b) aki a maga és a családja lakhatását önerőből biztosítani nem képes.

(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy az érvényes pályázatot benyújtó, de a pályázat eredménye alapján önkormányzati lakást nem kapó pályázók köréről évente lakásigénylési névjegyzéket készít az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása érdekében.

12. § (1) Költségelven önkormányzati lakást csak határozott időre, legfeljebb öt évre lehet bérbe adni.

(2) Költségelven bérbe adható önkormányzati lakásra – a 8. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén – az nyújthat be pályázatot, aki a pályázatban megjelölt önkormányzati lakásra vonatkozó óvadék befizetését vállalja.

(3) Az óvadék összege:

a) 34-59 m2 alapterületű önkormányzati lakások esetén bruttó 120.000,- Ft,

b) 60-77 m2 alapterületű önkormányzati lakások esetén bruttó 150.000,- Ft.

6. A lakásbérleti jogviszony folytatása szociális alapon vagy költségelven

13. § (1) Az önkormányzati lakásban szociális vagy költségelvű pályáztatás eredményeként elhelyezettek esetében a határozott időtartam elteltével – a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a bérlő által benyújtott kérelemre – a lakásbérleti szerződés a 11. § (1) bekezdésében, illetve a 12. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra mindaddig meghosszabbítható, amíg:

a) a bérlővel és a vele együtt költöző személyekkel szemben a 8. § (3) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében, illetve a 12. § (2) bekezdésében rögzített pályázati feltételek fennállnak,

b) a bérlőnek nincs lakbér, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló egyéb tartozása, és

c) a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 30–32. §-ban foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett.

(2) Nem hosszabbítható meg a lakásbérleti jogviszonya annak a bérlőnek – valamint a vele együtt költöző személynek –, akivel szemben a 8. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.

(3) Ha a lakásbérleti szerződés meghosszabbítására nem kerül sor, a bérlő a lakásbérleti szerződés lejáratakor –– kártalanítási igény nélkül –– elhelyezéséről maga köteles gondoskodni és köteles az önkormányzati lakást helyreállított állapotban a bérbeadónak visszaadni.

7. Szolgálati lakásban történő elhelyezés költségelven

14. § (1) Szolgálati lakásban történő elhelyezésre kérelmet nyújthat be, akivel szemben a 8. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesül és aki

a) a Hivatallal munkavállalói, vagy köztisztviselői jogviszonyban áll,

b) Deszk település területén állami, önkormányzati fenntartású egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, oktatási és kulturális intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban áll,

c) területi ellátási kötelezettség teljesítésére az önkormányzattal kötött szerződés keretében egészségügyi feladatot ellátó háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos alkalmazásában munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban áll,

d) művészeti, tudományos tevékenységet folytató kiemelkedő egyéniség, vagy

e) élsportoló,

amennyiben munkaviszonya, köztisztviselői jogviszonya, megbízási jogviszonya a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve fennáll.

(2) Nem helyezhető el szolgálati lakásban az, akivel szemben a 8. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.

(3) A szolgálati lakás bérbeadása iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző 15 napnál nem régebbi keltezésű, 3 hónapra vonatkozó munkáltatói és jövedelemigazolást.

(4) A szolgálati lakás bérbeadásáról a kérelem benyújtásától számított 15 munkanapon belül dönt a polgármester. A döntésről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(5) A polgármester döntése ellen benyújtott kifogást a Képviselő-testület a soron következő ülésen bírálja el.

(6) A szolgálati lakás csak határozott időre, legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. A határozott idő mindaddig meghosszabbítható, amíg a bérbeadás alapjául szolgáló feltételek fennállnak.

(7) A szolgálati lakásban elhelyezett bérlő évente köteles a bérbeadónak igazolni a munkaviszonyának, közszolgálati jogviszonyának, megbízási jogviszonyának fennállását.

8. Lakáscsere

15. § (1) Bérbeadói hozzájárulással a határozott időtartamra bérbe adott önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára, vagy másik lakás, illetőleg lakóépület tulajdonjogára vagy egy önálló lakásegységnek megfelelő tulajdoni hányadot jelentő lakásingatlan tulajdonjogára cserélhető.

(2) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha

a) a cserébe bevont lakás, lakóépület bérleti jogát vagy tulajdonjogát bármelyik fél a joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon kívánja megszerezni,

b) a bérlő nem vállalja a rendeletben meghatározott lakbér megfizetését,

c) a bérlőnek lakbér, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló egyéb tartozása áll fenn,

d) a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás van folyamatban.

(3) A cserére vonatkozó igény a csereszerződés megkötését követő 30 napon belül nyújtható be.

(4) Az önkormányzati lakás cseréjére egyebekben a Lakástörvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

16. § (1) Ha a határozott idejű lakásbérleti jogviszony megszüntetése az épület felújítása, bontása, értékesítése, a lakás korszerűsítése, átalakítása, bővítése, megszüntetése, értékesítése miatt szükséges, a bérbeadó akkor köteles a bérlő részére cserelakást felajánlani, amennyiben

a) a bérlővel és a vele együtt költöző személyekkel szemben a 8. § (3) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében, illetve a 12. § (2) bekezdésében rögzített pályázati feltételek fennállnak,

b) a bérlővel és a vele együtt költöző személyekkel szemben a 8. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

c) a bérlőnek nincs lakbér, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló egyéb tartozása, és

d) elérhető olyan önkormányzati lakás, amely a csereelhelyezés céljára rendelkezésre áll.

(2) Ha a bérbeadó azért nem tud cserelakást felajánlani, mert nem áll rendelkezésére bérbe adható önkormányzati lakás, a bérlőt 3 hónap bérleti díj összegének megfelelő térítési díj illeti meg.

(3) Amennyiben a bérlő a bérbeadó által felajánlott cserelakást elfogadja, az új lakásbérleti szerződés csak a közös megegyezéssel megszüntetett lakásbérleti szerződésben meghatározott időtartamból még hátralévő időtartamra köthető meg.

9. Lakáshelyzet rendezéséig történő átmeneti elhelyezés

17. § (1) A bérbeadó – az igénylő által benyújtott kérelem alapján – önkormányzati lakás bérbeadása útján gondoskodik az igénylőnek és családjának átmeneti elhelyezéséről, ha

a) az igénylő által lakott lakás elemi csapás, vagy más elháríthatatlan ok következtében véglegesen vagy időlegesen lakhatatlanná vált vagy megsemmisült, vagy

b) az igénylő és családja életét vagy testi épségét a lakásban fennálló egyéb körülmények közvetlenül veszélyeztetik, és

c) az igénylő a saját és családja elhelyezéséről önmaga gondoskodni nem tud.

(2) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a lakás életveszélyessé válásáról szóló szakértői, vagy építéshatósági szakvéleményt, illetve az egyéb veszélyeztető körülményeket alátámasztó dokumentumokat.

(3) Az önkormányzati lakás bérbadásáról a kérelem benyújtásától számított 2 munkanapon belül dönt a polgármester. A döntésről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(4) A polgármester döntése ellen benyújtott kifogást a Képviselő-testület a soron következő ülésen bírálja el.

(5) Az önkormányzati lakás átmeneti elhelyezés céljából a lakáshelyzet rendezéséig, de legfeljebb három hónapra adható bérbe. A határozott idő legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, amennyiben a bérbeadására okot adó körülmények még fennállnak.

10. Szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezése

18. § (1) A bérbeadó – az igénylő által benyújtott kérelem alapján – önkormányzati lakás bérbeadása útján gondoskodik az igénylőnek és családjának átmeneti elhelyezéséről, ha az igénylő a saját és családja elhelyezéséről önmaga önhibáján kívül nem tud gondoskodni.

(2) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az igénylő és családja jövedelmi viszonyait igazoló dokumentumokat, valamint az igénylő által előre nem látható, a bérbeadás feltételeként fennálló körülményeket alátámasztó dokumentumokat.

(3) Az önkormányzati lakás bérbadásáról a kérelem benyújtásától számított 2 munkanapon belül dönt a polgármester. A döntésről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(4) A polgármester döntése ellen benyújtott kifogást a Képviselő-testület a soron következő ülésen bírálja el.

(5) Az önkormányzati lakás szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezése céljából legfeljebb három hónapra adható bérbe. A határozott idő legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, amennyiben a bérbeadására okot adó körülmények még fennállnak.

11. Bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés

19. § (1) A Képviselő-testület a költségelven bérbe adható önkormányzati lakások vonatkozásában fenntartja a bérlőkijelölési jogát az általa megjelölt természetes személy részére. A Képviselő-testület továbbá bármely költségvetési szervvel megállapodhat abban, hogy bérlőkiválasztási jogot biztosít az általa felajánlott lakásra.

(2) A bérlőkiválasztási jog biztosítása történhet pénzbeli térítési díjért vagy térítésmentesen is.

(3) A bérbeadó a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással érintett lakás bérlőjével kizárólag határozott időtartamú, vagy feltételhez kötött bérleti jogviszonyt hozhat létre.

12. „Egyedi Lakáspályázat” tárgyú pályázat keretében történő bérbeadás

20. § (1) A bérbeadó önkormányzati lakást az EFOP-1.2.11-16-2017-00058 azonosító számú, „Esély, Otthon Deszken” című projekt keretében kizárólag az „Egyedi Lakáspályázat” („C” típusú) pályázat (a továbbiakban: „C” típusú pályázat) útján adhat bérbe.

(2) A polgármester a „C” típusú pályázat keretében bérbe adható – az 1. melléklet 3. pontjában megjelölt –, megüresedett önkormányzati lakás bérbeadása érdekében – amennyiben az önkormányzati lakás műszaki állapota megfelelő – haladéktalanul intézkedik a „C” típusú pályázat kiírása iránt.

(3) A „C” típusú pályázat pályázati kiírásának tartalmaznia kell a „Deszk Község Önkormányzatának az „Esély, Otthon Deszken” című Önkormányzati Pályázatok elbírálásának szempontjairól” szóló szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározott szempontokat.

(4) A „C” típusú pályázat pályázati kiírásának teljes szövegét ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján, valamint a bérbeadó honlapján és a helyi újságban közzé kell tenni.

21. § (1) A „C” típusú pályázatra az a 18 és 35 év közötti magyar állampolgár nyújthat be pályázatot, aki legalább 3 hónapja foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik és nem rendelkezik beköltözhető lakás tulajdonjogával.

(2) Az „C” típusú pályázatra a pályázó a 3. melléklet szerinti pályázati adatlap kitöltésével pályázhat. A pályázatot egy eredeti példányban a Hivatalhoz kell írásban, személyesen benyújtani a pályázati kiírásban rögzített határidőben.

(3) A pályázati adatlaphoz mellékelni kell:

a) a pályázó személyazonosító igazolványának és lakcímkártyájának pályázó által aláírt másolatát,

b) a pályázó munkáltatójának igazolását a legalább 3 hónapos foglalkoztatási jogviszony meglétéről,

c) a pályázó önéletrajzát,

d) amennyiben a pályázó legfeljebb 3 évre visszamenőleg a bérbeadó vagy intézményei által szervezett rendezvényen önkéntesen közreműködött, az erről szóló igazolást, jelenléti ívet, valamint

e) a pályázó arra vonatkozó szándéknyilatkozatát, hogy a pályázat benyújtása előtt legalább 3 hónappal létesített foglalkoztatási jogviszonyát – amelyről a munkáltatói igazolást benyújtotta – a támogatás időtartama alatt fenntartja.

(4) Hiánypótlásra a (3) bekezdésben megjelölt dokumentumokon kívül a pályázat benyújtását követően nincs lehetőség.

22. § (1) A beérkezett pályázatokat a pályázati határidő lejártát követően a polgármester minősíti, rangsorolja, majd dönt a bérlő személyéről.

(2) A pályázatok elbírálásnál előnyt jelent, ha

a) a pályázó legfeljebb 3 évre visszamenőleg a bérbeadó vagy intézményei által szervezett rendezvényen önkéntesen közreműködött,

b) a pályázónak deszki munkáltatónál foglalkoztatási jogviszonya áll fenn,

c) a pályázó és a vele együtt költöző személyek a 30. életévüket még nem töltötték be.

(3) A bérbeadó azzal a nyertes pályázóval köti meg a Szabályzat 7. számú mellékletét képező támogatási szerződést (a továbbiakban: lakásbérleti szerződés), aki vállalja, hogy

a) a beköltözést követően az önkormányzati lakásban állandó lakcímet létesít és életvitelszerűen ott tartózkodik, valamint lakóhelyét a támogatási időszak alatt fenntartja,

b) a pályázat benyújtása előtt legalább 3 hónappal létesített foglalkoztatási jogviszonyát fenntartja a támogatási időszak alatt,

c) közösségi tevékenységet végez a településen,

d) részt vesz a település közösségfejlesztő programjaiban, a bérbeadó és a Deszki Művelődési Ház és Könyvtár által szervezett programok, rendezvények előkészítésében és lebonyolításában (Deszki Maros Menti Fesztivál, Helyi Értékek Napja, Gyermeknap, Tiszavirág Gálaműsor, Deszki Falunapok, Magyar Népmese napja, Egészséghét, KÖR-DESZK-A, Gyalogtúra Deszken, Dalos találkozó, Deszki Búcsú, Falumikulás, Idősek napja, Deszki Falukarácsony), valamint erről a szükséges igazolásokat a bérbeadó részére havonta bemutatja,

e) részt vesz a településre vonatkozó cselekvési terv elkészítésében, felülvizsgálatában, és aktívan szerepet vállal az abban rögzített feladatok megvalósításában.

(4) A pályázó a polgármester döntése ellen kifogást kizárólag akkor nyújthat be a Hivatalhoz, amennyiben a döntés a pályázati kiírásba ütközik.

23. § (1) A „C” típusú pályázat eredményeként a bérlővel kizárólag 2 éves határozott időtartamú lakásbérleti szerződés köthető.

(2) A bérlő a lakásbérleti szerződés alapján jogosulttá válik 1 db teljes felszereltségű önkormányzati lakás ingyenes használatára, amely során kizárólag rezsiköltségeket (áram, gáz, víz, internet, hulladékszállítás) köteles fizetni a bérbeadó részére.

(3) A lakásbérleti szerződést a bérbeadó – a 27. § (1) bekezdés b-d) pontjaiban meghatározott felmondási okokon túl – felmondja, ha

a) a bérlőt a támogatási szerződésben foglalt határozott időtartam alatt munkahelyéről elbocsátják,

b) a bérlő foglalkoztatási jogviszonyát munkáltatójánál megszünteti vagy munkahelye megszűnik,

c) a bérlő a pályázat során vállalt kötelezettségeit nem teljesíti,

d) a bérlő a „C” típusú pályázaton a bérbeadó megtévesztésével, valótlan adatok szolgáltatásával nyert.

(4) Amennyiben a lakásbérleti szerződés a (3) bekezdésben meghatározott ok miatt kerül felmondásra, a bérlő köteles a 4. melléklet szerinti költségelvű bérleti díjnak megfelelő összeget a bérbeadónak időarányosan megfizetni.

13. A lakásbérleti szerződés és az önkormányzati lakás átadása

24. § (1)5 A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő közötti írásbeli lakásbérleti szerződés hozza létre.

(2) A lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell különösen:

a) az önkormányzati lakásra vonatkozó adatokat,

b) a bérlő személyes adatait,

c) a bérlővel a lakásbérleti szerződés megkötésekor együtt költöző személyek adatait,

d) az önkormányzati rendeletben meghatározott lakbér összegét,

e) a lakásbérleti szerződés időtartamát,

f) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit,

g) a lakásbérleti szerződés felmondásának eseteit, jogkövetkezményeit,

h) a hivatkozást arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati rendeletben, illetve a lakásbérleti szerződésben nem szabályozott esetekben a Lakástörvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzati lakás átadás-átvétele a lakásbérleti szerződés hatálybalépését követően történhet meg. Az önkormányzati lakás átadás-átvétele során a bérbeadó képviseletében a Hivatal műszaki ügyintézője jár el.

(4) A bérbeadó az önkormányzati lakást a bérlő részére tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. Az önkormányzati lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

(5) Az önkormányzati lakás átadásakor minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A bérlő az önkormányzati lakás átvételét a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(6) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv legalább a következőket tartalmazza:

a) a bérlő adatai,

b) az önkormányzati lakás megjelölése,

c) az önkormányzati lakás tartozékairól szóló leltár (bútorok, egyéb berendezés),

d) az önkormányzati lakás műszaki állapotának jellemzése,

e) az önkormányzati lakáshoz kapcsolódó közművek mérőóraállása,

f) a bérlő esetleges észrevételei.

(7) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv a lakásbérleti szerződés mellékletét képezi.

14. A lakásbérlet megszűnése

25. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnik, ha:

a) a felek a lakásbérleti jogviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik,

b) az arra jogosult felmondja,

c) a lakás megsemmisül,

d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,

e) a bérlő a lakást elcseréli,

f) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították,

g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,

h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat, vagy bírói ítélet alapján megszűnik.

(2) A határozott időre szóló lakásbérleti jog a lakásbérleti szerződésben meghatározott idő elteltével megszűnik.

26. § (1) Közös megegyezéssel a lakásbérleti szerződést a felek írásban bármikor megszüntethetik.

(2)6 Ha a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, és az általa bérelt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiüresítve az Önkormányzatnak visszaadja, és igazolja, hogy a bérleti jogviszonyból származó tartozása (ideértve többek között: bérleti díj és közüzemi díj tartozás) nem áll fenn, pénzbeli térítésre tarthat igényt.

(3)7 Az Önkormányzat által fizetendő pénzbeli térítés mértéke a bérbe adott lakos forgalmi értékének az 5%-a.

(4)8 Ha a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, az Önkormányzat a közüzemi szolgáltatóktól bekéri a bérlő tartozására vonatkozó adatokat.

(5)9 Ha a bérlőnek közüzemi tartozása áll fenn, az Önkormányzat jogosult a térítés összegét a közüzemi tartozás rendezése érdekében közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak utalni. A bérlőt, a közüzemi szolgáltató igazolását követően, a térítés és a tartozás összege közötti különbözet megilleti.

(6)10 Nem jár pénzbeli térítés

a) annak a bérlőnek, aki a lakás bérleti jogához 5 éven belül lakásbérleti jog folytatása útján jutott,

b) a határozott időre szóló vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony megszűnésekor.

(7)11 Az önkormányzati lakás forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértő állapítja meg. A lakás forgalmi értékére vonatkozó ingatlanforgalmi szakvéleményt a bérlő kérelmére indult ügyben a bérlő köteles saját költségén beszerezni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet.

27. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést írásban felmondhatja, ha

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig – felszólítás ellenére – nem fizeti meg,

b) a bérlő a lakásbérleti szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét – felszólítás ellenére – nem teljesíti,

c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személy a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít,

d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személy az önkormányzati lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, területet rongálja vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja.

(2) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Ha a bérlő a lakásbérleti szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a teljesítésre határidő tűzésével írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(4) Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személy magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(5) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a lakásbérleti szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(6) A bérlő a bérbeadó írásbeli felmondása esetén sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

28. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg a bérlő köteles az önkormányzati lakást az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek megfelelő, helyreállított állapotban visszaadni a bérbeadó részére.

(2) A lakásbérleti jogviszony épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bontása miatti megszűnésekor a bérlő az önkormányzati lakást helyreállítatlanul, de az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített leltárnak megfelelő tartozékokkal, berendezésekkel adja vissza bérbeadónak.

(3) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála folytán szűnik meg és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, vagy elhelyezésre tarthatna igényt, az önkormányzati lakásban lakó személy, illetve a bérlő örököse, vagy hozzátartozója az önkormányzati lakást kiürítve, az abban maradt hagyatéki tárgyak elszállításával, a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától, vagy a hagyatéki ügyben eljáró hatóságnál a hagyaték hiányában a hozzátartozó által tett nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül köteles a bérbeadónak visszaadni. A bérlő, elhalálozásának napjától az önkormányzati lakás visszaadásának napjáig terjedő időszakra vonatkozó lakbér az örököst vagy a hozzátartozót terheli.

15. Jogcím nélküli lakáshasználat

29. § (1) Az önkormányzati lakás jogcím nélküli használója a lakásbérleti jogviszony megszűnésétől a jogviszonya rendezéséig, illetve az önkormányzati lakás bérbeadónak történő visszaadásáig a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetét követő hónap első napjától számított két hónapig az önkormányzati lakásra megállapított havi bérleti díjjal azonos összeg.

(3) A második hónap elteltével – kivéve, ha a jogcím nélküli használó másik önkormányzati lakásra tarthat igényt – a lakáshasználati díj az önkormányzati lakásra megállapított bérleti díj kétszerese.

(4) A lakáshasználati díjat előre, egy összegben, minden hónap 15. napjáig kell a bérbeadó részére megfizetni. A lakáshasználati díj a külön szolgáltatások díjait nem tartalmazza, azok külön kerülnek megállapításra és a lakáshasználati díjjal együtt fizetendők.

(5) A lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni.

(6) A jogcím nélküli lakáshasználó lakáshasználata során, illetve annak megszűnését követően is felel mindazon kárért, amelyet a jogcím nélküli lakáshasználatával okozott.

III. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

16. Műszaki jellegű kötelezettségek

30. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, az önkormányzati lakásban lévő elektromos vezetéknek, érintésvédelmi rendszernek, fűtőberendezéseknek a felújításáról, vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról.

(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszony ideje alatt köteles gondoskodni az önkormányzati lakás belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. Amennyiben a nyílászárók a bérlőnek nem felróható okból cserére szorulnak, a bérbeadó köteles gondoskodni azok pótlásáról és cseréjéről.

(3) A bérlő a (2) bekezdésben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt az önkormányzati lakás, illetve a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(4) Nem köteles a bérlő az egyébként őt terhelő munkák elvégzéséről gondoskodni, ha bérbeadói mulasztás történt, illetve ha az épület, vagy a vezetékhálózat meghibásodása miatt vált szükségessé a munkálatok elvégzése.

(5) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben, továbbá az önkormányzati lakásban a bérlő vagy a vele együtt lakó személy magatartása folytán kár keletkezik, a hibák kijavításáról, az eredeti állapot helyreállításáról és a kár megtérítéséről – függetlenül a lakásbérlet időtartamától – a bérlő köteles gondoskodni.

(6) A bérlő írásbeli értesítést küld a bérbeadó részére, amennyiben az épületben azonnali beavatkozást nem igénylő, az (1) bekezdésben megjelölteket érintő hiba merült fel. Ha a bérbeadó az azonnali beavatkozást nem igénylő hibát 30 napon belül nem javítja ki, a bérlő – a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével – helyette és költségére a szükséges munkát elvégezheti. A bérbeadó az elvégzett munkák igazolt költségét egy összegben 15 napon belül megtéríti a bérlő részére.

(7) Az élet- és balesetveszély, vagy egyéb súlyos hátránnyal fenyegető, azonnali beavatkozást igénylő veszély elhárítását igénylő munkát a bérbeadó írásbeli engedélye nélkül is elvégezheti a bérlő, amelynek szükségességéről a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni kell. A veszély elhárítását követően a körülményekről teljes körű írásbeli tájékoztatást kell adni a bérbeadó részére. A bérbeadó az elvégzett munkák igazolt költségét egy összegben 15 napon belül megtéríti a bérlő részére.

(8) A bérlő az önkormányzati lakás műszaki állapotát veszélyeztető rendellenességekről köteles a bérbeadót haladéktalanul írásban tájékoztatni. Amennyiben ezt nem teszi meg és a lakás műszaki állapotának romlása bizonyíthatóan a bérlő mulasztásának következménye, bérbeadó kötelezheti a bérlőt a keletkezett kár megtérítésére, vagy a lakásbérleti díjat a helyreállítás költségeinek arányában megemelheti.

(9) Az (1)–(8) bekezdés rendelkezéseit a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a jogcím nélküli lakáshasználókra is megfelelően alkalmazni kell.

30/A. §12 (1) Az Önkormányzat és a bérlő írásban megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) Az Önkormányzat az erre vonatkozó megállapodást abban az esetben köti meg, amennyiben a bérlő a szükséges szolgáltatói és hatósági engedélyeket beszerzi, továbbá igazolja, hogy az átalakítással összefüggő bejelentési kötelezettségeinek eleget tett.

(3) Az Önkormányzat által előzetesen engedélyezett, a Lakástörvény és e rendelet rendelkezései szerint a bérbeadót terhelő, elvégzett munkák igazolt és az Önkormányzat által elfogadott költségére a bérlő részére, legfeljebb 1.000.000 Ft összegre bérbeszámítás engedélyezhető. A bérbeszámítás tartama a bérleti díj összege változásának megfelelően módosul. A bérlő jogosult a bérbeszámítást – annak összege erejéig – a bérleti díj 100 %-a mértékéig érvényesíteni.

(4) A bérlő által kezdeményezett átalakítási, korszerűsítési munkák költségei és felelőssége a bérlőt terhelik.

17. A lakhatással kapcsolatos kötelezettségek

31. § (1) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés időtartama alatt életvitelszerűen az önkormányzati lakásban lakni.

(2) A bérlő köteles az önkormányzati lakásból két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Ha az önkormányzati lakást a bérlő két hónapot meghaladó időre elhagyta, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során az önkormányzati lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő azért van távol, mert

a) gyógykezelésben részesül,

b) katonai szolgálatot teljesít,

c) a lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,

d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,

e) üdül, vagy

f) családi, illetve egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik,

és ezt hitelt érdemlő módon bizonyítja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak a „C” típusú pályázat keretében bérbe adott önkormányzati lakások vonatkozásában.

32. § (1) A lakásbérleti jogviszony létesítésekor a bérlővel a Lakástörvény 21. § (2) bekezdésben meghatározott személyek költözhetnek együtt az önkormányzati lakásba.

(2) A bérlő az (1) bekezdésben meghatározott személyeket a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja az önkormányzati lakásban.

(3) A bérlő a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:

a) élettársát,

b) vele együtt élő gyermeke házastársát, élettársát,

c) unokáját.

(4) A befogadáshoz történő bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás nincs folyamatban, valamint a bérlőnek nincs lakbér, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló egyéb tartozása.

(5) A (3) bekezdésbe tartozó személy önkormányzati lakásba történő költözésére a bérbeadónál előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján kiadott bérbeadói írásos hozzájárulás megadása után van lehetőség. A kérelemhez csatolni kell a bérlő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 8 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja, továbbá a befogadott személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül elhagyja.

(6) A lakásbérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérbeadó a bérlő által befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.

33. § (1) Bérlőtárssá válhat az a bérlővel együtt költöző vagy befogadott nagykorú személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül az önkormányzati lakásba befogadhat, önálló jövedelemmel rendelkezik, és az önkormányzati lakásban az együtt költözéstől vagy befogadástól számított egy év óta életvitelszerűen a bérlővel együtt lakik.

(2) A bérlőtársi jogviszony létesítéséhez a bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelme alapján járulhat hozzá a bérbeadó. Ha a bérbeadó a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez hozzájárult, a lakásbérleti szerződés módosításához az összes bérlőtárs aláírása szükséges.

(3) Nem létesíthető bérlőtársi jogviszony, ha:

a) a bérlőnek lakbér, illetve közüzemi díjtartozása van,

b) a leendő bérlőtárs az ország területén bárhol önkormányzati bérlakással, önálló lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal rendelkezik, illetve rendelkezett,

c) a leendő bérlőtárs az ország területén bárhol elhelyezkedő ingatlan önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányadán fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik,

d) a leendő bérlőtárs bérlőtársi jogviszony létesítésére irányuló kérelme benyújtását megelőzően lakásának bérleti jogáról, vagy bérlőtársi jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében lemondott,

e) a leendő bérlőtárssal szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás van folyamatban.

(4) A bérlőtársak közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti.

(5)13

33/A. §14 (1) A bérlő – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a polgármester hozzájárulásával az önkormányzati lakás egy részét írásbeli, az Önkormányzatnak benyújtott szerződéssel albérletbe adhatja.

(2) A bérlő a kérelem benyújtásakor írásbeli nyilatkozattal vállalja az albérlő elhelyezését, illetve az albérleti jogviszony időbeni jogszerű felmondását a lakásbérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén.

(3) Nem adható albérletbe

a) a szociális helyzet alapján bérbe adott,

b) az ideiglenes elhelyezés biztosítására szolgáló,

c) az átmeneti elhelyezésbiztosítására szolgáló,

d) Egyedi Lakáspályázat tárgyú pályázat keretében történő bérbeadás útján kiadott

e) a bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási joggal érintett

önkormányzati lakás.

33/B. §15 (1) Társbérleti jogviszony során a lakrészek alapterületének megállapításánál az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás kizárólagosan használt területéhez viszonyított arányában kell számításba venni.

(2) Társbérlet esetén a lakbért az egyes társbérlők között megosztva az (1) bekezdés szerint számítva kell megállapítani.

(3) A rezsi költségek a lakásban lakó társbérlők között egyenlő arányban oszlanak meg, kivéve, ha a lakrészt egyedül élő bérlő bérli, mert ebben az esetben a bérlő az általa használt lakrész bérleti díjával a teljes rezsi költséget is egyedül állja.

18. A bérbeadó ellenőrzési kötelezettsége

34. § (1) Az önkormányzati lakás bérlő részére történő átadásakor a bérbeadó és a bérlő közösen leolvassa a közüzemi mérőórákat, melyek alapján a bérlő 8 napon belül köteles az érintett közszolgáltatókkal szerződést kötni. A bérlő a közszolgáltatási díjak megfizetésének igazolása érdekében kéthavonta köteles a közüzemi számlákat, valamint a befizetéseket igazoló bizonylatokat a bérbeadó részére bemutatni.

(2)16 A bérbeadó a Lakástörvény 12. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi.

19. Személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések

35. § (1) A bérbeadó, a Képviselő-testület, valamint a Hivatal (a továbbiakban: közös adatkezelők) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelet, az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a Lakástörvény és e rendelet keretei között, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott feladatok teljesítése céljából jogosultak kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, a kérelem megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról szóló döntés meghozatala érdekében szükségesek, illetve a tudomásukra jutottak.

(2) A közös adatkezelők adattovábbítást csak jogszabályi kötelezettség alapján, valamint a kérelmező kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján végeznek.

IV. Fejezet

A lakbérfizetési kötelezettség, a lakbér mértéke és a lakhatási támogatás

20. Lakbérfizetési kötelezettség

36. § (1) A lakásbérleti szerződés alapján – a „C” típusú pályázat keretében kötött lakásbérleti szerződés kivételével – a bérlő köteles az önkormányzati lakás és az ahhoz tartozó helyiségek használatáért bérleti díjat, és a bérbeadó által nyújtott, a 37. § (4) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatásokért díjat, együttesen lakbért fizetni a bérbeadó részére.

(2) A bérlő a lakásbérleti szerződésben meghatározott módon köteles a lakbért minden hónap 15. napjáig a bérbeadó részére megfizetni.

21. A lakbér mértéke

37. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérét – a szociális helyzet alapján, vagy költségelven történő bérbeadás figyelembe vételével – e rendelet 4. melléklete állapítja meg azzal, hogy

a) a szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás bérlője szociális lakbért,

b) a költségelven bérbe adott önkormányzati lakás bérlője költségelvű lakbért,

c) a szolgálati lakás bérlője költségelvű lakbért,

d) a lakáshelyzet rendezéséig történő átmeneti elhelyezés céljából bérbe adott önkormányzati lakás bérlője költségelvű lakbért,

e) a szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezés céljából bérbe adott önkormányzati lakás bérlője szociális lakbért,

f) a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztási jog gyakorlása útján bérbe adott önkormányzati lakás bérlője költségelvű lakbért

köteles megfizetni.

(2)17

(3)18

(4) Külön szolgáltatások köre:

a) központi fűtés és melegvíz ellátás,

b) vízellátás és a csatornahasználat, csatornával nem rendelkező épületeknél szennyvízelszállítás,

c) közös helyiségek energia ellátása,

d) szemétszállítás.

(5) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét a Képviselő-testület minden év decemberében felülvizsgálja.

22. Lakbértámogatás

38. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha

a) a bérlő, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó személyek egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy

b) a fizetendő lakbér havi összege meghaladja a bérlő, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó személyek havi jövedelmének 25%-át.

(2) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Hivatalhoz kell írásban, postai úton benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a bérlő, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó személyek jövedelemigazolását, valamint az egy főre eső jövedelem nagyságát bizonyító dokumentumokat.

(3)19 A lakbértámogatás mértéke a bérlő által fizetett bérleti díj 30 %-a/hó..

(4) A lakbértámogatást határozott időtartamra, de legfeljebb 1 évre lehet megállapítani. A határozott időtartam lejártát követően ismételt kérelem előterjesztésének van helye.

(5) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás bérlője a lakbértámogatás időtartama alatt a lakbértámogatás összegével csökkentett mértékű lakbért köteles megfizetni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

23. Vegyes rendelkezések

39. § (1)20

(2) Ha a bérbeadó által az önkormányzati lakás bérlőjének vagy használójának küldött tértivevényes küldemények postai úton történő kézbesítése azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, illetve ha a küldemény a bérbeadóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot az ellenkező bizonyításig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) A jelen rendeletben nem szabályozott viszonyokra a mindenkor hatályos polgári törvénykönyv, valamint a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. Az Európai Unió jogának való megfelelés megfelelés

40. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

25. Hatályba léptető rendelkezések

41. § Jelen rendelet 2022. június 01. napján lép hatályba.

42. §21

1

A bevezető a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

2

A 3. § (1) bekezdése a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

3

A 3. § (2) bekezdését a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

Az 5. § (1) bekezdése a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

5

A 24. § (1) bekezdése a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

6

A 26. § (2) bekezdése a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 26. § (3) bekezdése a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 26. § (4) bekezdését a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

9

A 26. § (5) bekezdését a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

10

A 26. § (6) bekezdését a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

11

A 26. § (7) bekezdését a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

12

A 30/A. §-t a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.

13

A 33. § (5) bekezdését a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

14

A 33/A. §-t a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.

15

A 33/B. §-t a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.

16

A 34. § (2) bekezdése a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

17

A 37. § (2) bekezdését a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

18

A 37. § (3) bekezdését a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

19

A 38. § (3) bekezdése a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

20

A 39. § (1) bekezdését a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

21

A 42. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

A 4. melléklet a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.