Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 14/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 08. 01- 2022. 08. 01

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 14/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról

2022.08.01.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. és 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási és egyéb szervek, továbbá az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településképi arculati kézikönyv, településképi rendelet, valamint a településrendezési eszközök partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 18/2017. (VI. 27.) önkormányzati rendelet szabályainak megfelelően lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján a következőket rendeli el:

1. § A Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 14/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § (1) A Rendelet 1. § (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

„l) 11/A. melléklet: az épületek átfedő homlokzatai közötti távolságok táblázata a 69. §‑hoz.”

(2) A Rendelet 1. § (5) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

„m) 11/B. melléklet: Magasházrészek egymástól való távolsága egy épületen belül a 37. §‑hoz.”

3. § A Rendelet 1. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Az építési övezet, vagy az övezet előírását (továbbiakban: övezeti előírás) kell alkalmazni, ha az az I–X. Fejezet általános előírásától eltér. Amennyiben a Szabályozási terv vagy a XVII. Fejezet Kiegészítő előírása az I–X. Fejezet általános előírásához, vagy az övezeti előíráshoz képest másként rendelkezik, akkor a Szabályozási terv, vagy a XVII. Fejezet Kiegészítő előírásának rendelkezését kell betartani az általános előírás, vagy az övezeti előírás helyett.”

4. § (1) A Rendelet 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. csökkentett telepítési távolság: a szomszéd telken lévő épületek egymással szemben átfedésben lévő és huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazó homlokzatai közötti, a Rendeletben előírt, az OTÉK telepítési távolságától eltérő legkisebb távolság;”

(2) A Rendelet 2. § 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. vendéglátó terasz: vendéglátó rendeltetési egységhez tartozó szabadtéri fogyasztótér, amely lehet közterületen, telken, telek közhasználatú részén, épület teraszán, udvarán;”

5. § (1) A Rendelet 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) közterületi járdán való kialakítása során az előírt biztonsági sávot be kell tartani és az elhelyezése miatt visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület szélessége – a berendezési- és biztonsági sáv, továbbá a felszolgálásra szolgáló terület nélkül – nem lehet kisebb;

da) a KÖu–2, KÖu–3, KÖu–4 jelű övezetbe sorolt közterület esetén az eredeti szélesség felénél, de legalább 3,0 méternél,

db) a 6. melléklet szerinti kerületi jelentőségű forgalmi szerepet betöltő gyűjtőút esetén az eredeti szélesség felénél, de legalább 2,0 méternél,

dc) egyéb közterületi járdán legalább 1,5 méternél;”

(2) A Rendelet 4. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) úttest mellett történő kialakítása esetén a d) pont szerinti szabályok megtartása mellett az úttest felé 50 cm biztonsági sáv biztosítandó;”

(3) A Rendelet 4. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f) a vendéglátó egységtől legfeljebb 25 méter távolságban helyezhető el.”

6. § (1) A Rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a kerékpáros forgalom számára legalább 2,5 méter, a gyalogos forgalom számára legalább 1,5 méter széles, egymástól elválasztott burkolt felületet kell biztosítani,”

(2) A Rendelet 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) az egyes Duna-parti szakaszok egységes kialakítása érdekében a sétány jelentős átalakítása, új szakaszának kiépítése az a) és b) ponttól eltérő méretű és jellegű kialakítással csak közterület-alakítási terv alapján történhet.”

7. § (1) A Rendelet 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az új tel(k)ek kialakítása, a tel(k)ek megközelítése és kiszolgálása céljából magánút kizárólag közforgalom számára megnyitott magánútként, és csak a Szabályozási terven

a) magánútként jelölt helyen, vagy

b) „magánúttá alakítható gyalogos átközlekedés vonala”-ként jelölt nyomvonal tengelyétől mért 15–15 méteres környezetben, vagy

c) a Kiegészítő előírásokban meghatározottak szerint

alakítható ki.”

(2) A Rendelet 8. § (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c) mélygarázs megközelítésére szolgáló, terepszint alatti magánút (alagút) kialakítása esetén a levezető rámpa helybiztosításával együtt – a közlekedésbiztonság figyelembevétele mellett – minimum 10 méter.”

(3) A Rendelet 8. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) legalább egyoldali fasornak helyet kell biztosítani, kivéve, ha a fasor a magánút közhasználatú előkerthez csatlakozó részén kerül kialakításra, vagy ha a magánút a (12) bekezdés szerinti terepszint alatti kialakítással jön létre;”

(4) A Rendelet 8. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A magánút süllyesztve vagy terepszint alatt is kialakítható, melynek során a (11) bekezdésben foglaltakat a műszaki megvalósíthatóság függvényében kell értelemszerűen alkalmazni. A mélygarázs megközelítését szolgáló terepszint alatti kialakítás esetén

a) a magánút nem tekinthető zsákutcának,

b) a tűz- és közlekedésbiztonság betartása mellett a magánút határa és a kiszolgálandó ingatlan határa között határolófal létesítése nem kötelező, de az építményt a magánút határán önálló szerkezettel kell kialakítani,

c) a szükséges forduló a feltárt telek területén is kialakítható.”

(5) A Rendelet 8. §‑a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Magánút alatt terepszint alatti építmény akkor helyezhető el, ha a magánút építési helyen belül kerül kialakításra, vagy azt terepszint alatti építési hely jelölés érinti.”

(6) A Rendelet 8. §‑a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Magánút terepszint alatti építményének felvonója, továbbá a rámpa- vagy a lépcsőház kijáratának építménye csak építési helyen belül helyezhető el.”

8. § A Rendelet 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 9. melléklet szerinti 30 méter feletti mikrohullámú összeköttetés magassági korlátozási sávja tájékoztató elem a 30 méter feletti mikrohullámú összeköttetés védelmére vonatozik, ahol a 30 méter magasságot meghaladó építményrész létesítése esetén – amennyiben az szükséges –, a tervezés és megvalósítás során a mikrohullámú összeköttetés további biztosításáról – az érintett szolgáltató igényei alapján – a megfelelő műszaki megoldással gondoskodni kell.”

9. § A Rendelet 10. § (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c) zöldterület burkolt gyalogosfelületein belül ültetett fásítás a 30. § (4) bekezdése szerint beszámítható a zöldfelületi arányába, ha az övezet rendelkezése lehetővé teszi.”

10. § A Rendelet 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Róbert Károly körút – Váci út – Szent István körút – Duna folyam által határolt területen belül a 10. mellékleten jelölt jelentős változásra kijelölt területek kivételével a lakóterületi építési övezetbe sorolt ingatlanon legfeljebb 10 férőhelyes parkoló létesíthető átmenetileg, amennyiben a szomszédos ingatlanon lakóépület van.”

11. § (1) A Rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Meglévő épület bővítése, átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása esetén csak a többlet parkolási kötelezettség szerinti személygépjárművek elhelyezését kell a telken belül biztosítani, a (4) bekezdés figyelembevételével.”

(2) A Rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Meglévő, 100 m² nettó alapterületet meghaladó lakás rendeltetésmódosítása esetén az 5. mellékletben meghatározottakon túl legalább 1 db többletparkoló biztosításáról kell gondoskodni.”

(3) A Rendelet 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (6) bekezdés rendelkezése alá nem tartozó meglévő építmény bővítése, átalakítása, rendeltetésének módosítása esetén, a többlet parkolási kötelezettség – a meglévő parkoló-férőhelyek megtartása mellett – az 5.b melléklet szerint számított férőhely és az OTÉK–ban előírt férőhely 50%-a közül az, amelyik a nagyobb.”

(4) A Rendelet 12. §‑a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Amennyiben a parkolási kötelezettség a telken belül, vagy a (10) bekezdésben foglaltak szerint nem biztosítható, akkor a gépjármű elhelyezési kötelezettség pénzben történő megváltásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.”

(5) A Rendelet 12. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Nem alkalmazható a (8)–(11) bekezdés szerinti engedmény

a) a 300 négyzetméternél nagyobb elárusító területű új kereskedelmi egység létesítése,

b) a 300 négyzetméter területet meghaladó egyéb közösségi szórakoztató egység létesítése, továbbá

c) a telepengedélyhez kötött tevékenységet tartalmazó épület létesítése, vagy ilyen célú rendeltetés módosítása

esetén.”

12. § (1) A Rendelet 14. §‑a előtti cím helyébe a következő cím lép:

„13. Mobil árusító helyek, üzemanyagtöltő állomások, elektromos gépjármű töltőállomások, autómosók”

(2) A Rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Új üzemanyagtöltő állomás

a) önálló kialakítással nem helyezhető el

aa) a lakóterületi övezetben,

ab) a Róbert Károly körút mentén és az attól délre eső területeken, kivéve a Gksz építési övezet és a Köu–2 övezet területét,

ac) a Róbert Károly körúttól északra eső területeken a Duna és a Váci út közötti területen, valamint a Váci út menti egy tömbmélységben,

b) önálló kialakítása esetén az építményeinek legkisebb távolsága egészségügyi, szociális, valamint oktatási rendeltetésű meglévő épülettől, illetve azok építési helyétől legalább 50 méter kell legyen,

c) más rendeltetésű épületen belüli – nem önálló – kialakítása esetén

ca) a kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó funkcióhoz szükséges helyiségeket és az üzemanyagtöltő-kútállásokat is az azt befogadó épület beépítési kontúrján belül kell elhelyezni,

cb) épületből kinyúló előtető vagy az épület elé épített tető alá üzemanyagtöltő-kútállások nem helyezhetők el,

d) parkolóházban csak a KÖu övezetek mentén létesíthető,

e) területén autómosót a főépülettel egybeépített módon kell kialakítani a Gksz területekre vonatkozó (5) bekezdés figyelembevételével.”

(3) A Rendelet 14. §‑a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Elektromos gépjármű töltőállomás minden üzemanyagtöltő állomás területén, továbbá garázsban és felszíni parkolóhoz elhelyezhető.”

13. § A Rendelet 16. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) trágyatároló, komposztáló – kivéve a háztartási komposztálót, ahol az építési övezet a létesítését lehetővé teszi –,”

14. § (1) A Rendelet 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Meglévő épület az építési helyen kívül – az egyébként megengedett túlnyúlások kivételével – nem bővíthető.”

(2) A Rendelet 17. §‑a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Telkek összevonása esetén, amennyiben az összevonással érintett telkek között építési hellyel jelölt és azzal nem jelölt telek is van, az építési hellyel nem jelölt telekrész a telkek összevonása előtt rá vonatkozó előírások szerint építhető be.”

15. § A Rendelet 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Erkély, terasz, tetőterasz járható felületének legkisebb távolsága a telekhatártól zártsorú épületcsatlakozás esetén legalább 1,0 méter.”

16. § (1) A Rendelet 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az általános zártsorú beépítésre kijelölt „Z” jelű építési övezetben a telek az utcai telekhatártól, vagy ha van, akkor az előkerti határvonaltól számított 24 méteres teleksávban teljes mértékben beépíthető, az ehhez a sávhoz képest a telekbelsőbe benyúló épületrész, udvari épületszárny létesítése során

a) a telek belső részén az elhelyezésük nem meghatározott, ha azok a 24. § szerinti távolság figyelembevételével a szomszédos ingatlanok beépítését nem korlátozzák;

b) a telek zártudvarosan építhető be akkor, ha az oldalsó és hátsó telekhatárok felől legalább a 4. melléklet szerinti párkánymagassági értéket elérő magasságú tűzfalak veszik körül a telket;

c) a szomszédos telek határán akkor helyezhető el a 24 méteres sávon túl tűzfalasan új épületszárny, ha az adott telekhatáron álló meglévő szomszédos épület takaratlan tűzfalának magassága legfeljebb 3,0 méterrel kisebb, mint a szomszédos telekre vonatkozó Pmu értéke;

d) ha a telek egyik telekhatárán nincs épület, ott tűzfalasan csatlakozni akkor lehet, ha a szomszédos telekre végrehajtható építési engedély alapján az érintett telekhatáron tűzfal létesülhet, vagy az már építés alatt áll,

kivéve, ha a Szabályozási terv eltérő építési helyet határoz meg, vagy az építési övezet az épület, vagy épületrész elhelyezéséről másként rendelkezik.”

(2) A Rendelet 20. §‑a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szomszédos telek keretes jelleggel beépült, a telekhatáron álló, udvari szárnnyal nem rendelkező épületéhez való csatlakozást a 7. melléklet 2. ábra szerint kell megvalósítani, amennyiben a szomszédos épület utcai párkánymagassága legfeljebb 6,0 méterrel alacsonyabb a 4. melléklet Pmu értékénél. Ennél alacsonyabb épület esetén nem kell a csatlakozás szabályát betartani.”

17. § (1) A Rendelet 21. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„bd) a bb)–bc) alpont esetében a 2. melléklet 1. számú táblázata szerinti telekmélységet az előkert méretével, vagy ha a szabályozási terv építési vonalat rögzít, akkor az építési vonal közterület felőli határtól való távolságával csökkentve kell figyelembe venni,”

(2) A Rendelet 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Három oldalról közterülettel határolt saroktelek – mindhárom „A”, „B”, „C” típusban – a 7. melléklet 3., 4., 5. ábra szerint építhető be.”

18. § A Rendelet 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A zártsorú építési helyen belül szabadonálló jellegű az épületelhelyezés, ha az épületrészek nem, vagy nem minden esetben csatlakoznak zártan a telekhatáron a szomszédos telkek épületeihez.”

19. § (1) A Rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OTÉK szerinti telepítési távolság a zártsorú beépítésű Z, ZU, ZK, ZSz jelzésű, valamint az Ln–2/A és Vt-V/A jelzésű egyes építési övezetekben – az egymással szomszédos telkeken álló, és egymással szemben átfedésben lévő épületek huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílásával rendelkező homlokzatai között –

a) a zártsorú beépítési módú építési övezetben („Z”, „ZU”, „ZK”, „A”, „B”, „C”) a 4. melléklet szerinti párkánymagassági értékkel (Pmu);

b) a szabadonálló („SZ”), az ikres („IK”), valamint a szabadonálló jellegű épületelhelyezésű, zártsorú beépítési módú („ZSz”) és a telepszerű („T”) építési övezetben a 4. melléklet szerinti épületmagassággal

azonos.”

(2) A Rendelet 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Magasházas épületrészt tartalmazó épületrészek közös közhasználatú épületközre néző homlokzatai között a (3) bekezdéstől eltérő csökkentett telepítési távolság

a) legfeljebb 60 méter hosszon átfedő épületek esetében

aa) a „max. Élp. 45 m” jelzéssel jelölt területen 25 méter,

ab) a „max. Élp. 65 m” jelzéssel jelölt területen 30 méter,

b) a 60 méternél nagyobb hosszon átfedő épületek esetében – az Élp értékétől függetlenül – 30 méter.”

(3) A Rendelet 24. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Amennyiben a két szomszédos telken álló épület egymás felé néző homlokzatának az egymással szemben átfedésben lévő homlokzathossza 6,0 méternél nagyobb, és magasságuk különbsége 6,0 méternél kisebb, akkor az (1) bekezdés szerinti telepítési távolság legalább 2/3-ának megfelelő távolságot akkor is tartani kell, ha csak az egyik épület homlokzata tartalmazza lakások huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek nyílászáróit, magasházas épületrészek homlokzata esetében ez a távolság legalább 20 méter.”

20. § A Rendelet 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közterületi homlokzat helyét, az általa alkotott térfalat az általános építési vonal vagy az eltéréssel szabályozott építési vonal (együtt: építési vonal) és az arra állított függőleges sík együtt határozza meg. A függőleges sík az építési vonal teljes hosszában a terepcsatlakozástól a Pmu értékű utcai párkánymagasság vonaláig (épületmagasság alkalmazása esetén az épületmagasság metszésvonaláig) terjed. A függőleges síkot a Szabályozási terven jelölt építési vonal és eltéréssel szabályozott építési vonal esetében azok közterület felőli szélére kell állítani. Az építési vonal hosszának és a függőleges sík felületének megállapítása során figyelmen kívül hagyandó az épületköz, az épülethézag és a 27. § szerinti épületrész hátraléptetése, a nyitott udvar, a nyitott sarok.”

21. § A Rendelet 28. §‑a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Zkp övezettel határos épület közterület fölé való benyúlása esetén a (2) bekezdést nem kell figyelembe venni.”

22. § (1) A Rendelet 29. §‑a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 3. melléklet „A” oszlopban az építési övezetek és övezetek jele mutatja a területfelhasználási kategórián belüli jelölést. A Zkk–1 és Zkk–2 jelű övezetek mögötti „/Ln”, „/K–Rek” és „/Sp” jelölés azt mutatja, hogy az adott közterületi övezet zöldterületi jellemzőkkel került kijelölésre a jelzett területfelhasználási kategórián belül.”

(2) A Rendelet 29. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 3. mellékletben az építési övezethez tartozó egyes határértékek kedvezményes, vagy csökkentett értékeinek jelölései úgy alkalmazandók, hogy

a) „a kialakítható telek megengedett legkisebb területe” (C oszlop) és „a kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége” oszlopában (D oszlop) az első jelzés nélküli szám a legkisebb kialakítható telekméretet vagy telekszélességet rögzíti, mely után a „TO” jelzéssel ellátott szám a telek felosztása során kialakítható legkisebb engedményes területet, telekszélességet határozza meg, amit a kötelező szabályozási vonal alapján történő közterületi telekhatár-rendezés esetén a 8. § (4) bekezdés alapján nem kell figyelembe venni;

b) „a telek megengedett legnagyobb beépítettsége terepszint felett” oszlopban (E oszlop) az első jelzés nélküli szám a telek terepszint felett létesíthető megengedett legnagyobb beépítési arányát rögzíti, mely után

ba) az „S” jelzéssel ellátott szám a saroktelek,

bb) az „F”, az „F+1” vagy az „F+2” jelzéssel ellátott szám a földszint, a földszint és első emeleti, vagy földszint, első és második emeleti szintre vonatkozóan a telek engedményes,

bc) az „L” jelzéssel ellátott szám az épület általános szintterületének több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magában foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület létesítése esetén a telek

megengedett legnagyobb beépítési arányát határozza meg;

c) „a telek megengedett legnagyobb beépítettsége terepszint alatt” oszlopban (F oszlop) az első jelzés nélküli szám a telek terepszint alatti létesíthető megengedett legnagyobb beépítési arányát rögzíti, mely után

ca) az „S” jelzéssel ellátott szám a saroktelek;

cb) a „G” jelzéssel ellátott szám kizárólag mélygarázs létesítése esetén

megengedett legnagyobb engedményes beépítési arányát határozza meg;

d) a „telek megengedett legnagyobb általános szintterületi mutatója” oszlopban (G oszlop) az első, jelzés nélküli szám a telken létesíthető legnagyobb általános szintterületi mutatót rögzíti, mely után

da) az „S” jelzéssel ellátott szám a saroktelek megengedett legnagyobb általános szintterületi mutatóját;

db) az „L” jelzéssel ellátott szám az épület általános szintterületének több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magában foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület létesítése esetén a telek csökkentett általános szintterületi mutatóját,

dc) a „KH” jelzéssel ellátott szám a településrendezési szerződésben megállapított közhasználatú terület esetén megengedett legnagyobb kedvezmény többlet értékét,

dd) az „E” jelzéssel ellátott szám a környezeti minősítőrendszer szerint tervezett – lakóépületre, és lakórendeltetésű épületre nem vonatkozó –, megengedett legnagyobb kedvezmény többlet értékét,

de) a „KH/L” jelzéssel ellátott szám a több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magában foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület esetén alkalmazható – más kedvezménnyel össze nem vonható – legnagyobb kedvezmény többlet értékét

határozza meg, melyek alkalmazása során a jelzés nélküli és az „S” vagy „L” jelzésű szám a dc)–de) alpontokban meghatározottak szerint, azok értékével növelhető;

e) a „telek megengedett legnagyobb parkolási szintterületi mutatója” oszlopban (H oszlop) az első, jelzés nélküli szám a telken létesíthető legnagyobb parkolási szintterületi mutatót rögzíti, mely után

ea) az „L” jelzés az épület általános szintterületének több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magában foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület létesítése esetén a telek megengedett legnagyobb parkolási szintterületi mutatóját határozza meg,

eb) az „ászm” jelzés azt jelzi, hogy az épület parkolási szintterületét az általános szintterületbe kell beszámítani, a teleknek nincs meghatározott parkolási szintterületi mutatója;

f) „a telek megengedett legkisebb zöldfelületi aránya” oszlopban (I oszlop) az első, jelzés nélküli szám a telken létesítendő legkisebb zöldfelületi arányt rögzíti, mely után

fa) az „S” jelzéssel ellátott szám a saroktelek megengedett legkisebb engedményes zöldfelületi arányát határozza meg,

fb) az „L” jelzéssel ellátott szám az épület általános szintterületének több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magában foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület létesítése esetén a telken létrehozandó legkisebb zöldfelületi arányt határozza meg;

fc) a „k” jelzéssel ellátott szám a létesítendő legkisebb zöldfelületi arány – 30. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti – kedvezményes értékét rögzíti,

fd) a „%FA” jelzéssel ellátott szám a 30. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti fásítás területének a telekhez viszonyított arányát határozza meg, melyet a kedvezményes értékkel együtt kell alkalmazni;

g) a táblázat bármely oszlopában

ga) „§” jelzéssel ellátott szám az engedményes határértéknek az építési övezetben, vagy az övezetben meghatározott alkalmazási feltételét határozza meg;

gb) „§K” jelzéssel ellátott szám az engedményes határértéknek a XVII. Fejezet Kiegészítő előírásaiban külön meghatározott alkalmazási feltételét határozza meg;

gc) a „KA” jelzés a kialakult állapotot határozza meg, mely esetében határérték nincs megadva, ezért a kialakult állapotot kell figyelembe venni;

gd) a „-” jelölés azt jelzi, hogy ott az érték nem értelmezhető, ezért nem meghatározott;

h) az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága a 3. melléklet szerinti „J” oszlop a „párkánymagasság” vagy az „épületmagasság” fogalmának megfelelően alkalmazandó szabályt határozza meg, melynek betartandó határértékeit a 4. melléklet térképe rögzíti.”

23. § (1) A Rendelet 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biológiai aktivitás növelése és a hőszigethatás csökkentése érdekében, amennyiben az építési övezet, az övezet, vagy a XVII. Fejezet Kiegészítő előírása rögzíti, a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke alkalmazható, ha

a) a 3. melléklet övezeti táblázatában a telekterület meghatározott arányában fásítás céljából meghatározott terület („%FA”) minden megkezdett 50 m²-e után legalább 1 darab közepes, vagy nagy lombkoronát növelő környezettűrő, előnevelt, minimum 6 centiméter törzsátmérőjű faegyed kerül telepítésre, és

b) az a) pont szerinti faegyedek telepítése az (5) bekezdés és az építési övezet, övezet vonatkozó előírása szerint történik.”

(2) A Rendelet 30. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

„b) a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretébe beszámított zöldfelület területén csak akkor telepíthetők, ha erről az építési övezet kifejezetten rendelkezik,”

24. § A Rendelet 31. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) az épület beépítési mértéknél figyelembe vett beépített alapterületének 25%‑‑át meg nem haladó gépészeti- vagy transzformátorhelyiség;”

25. § A Rendelet 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A legnagyobb megengedett szintterületi mutató (általános és parkolási) eltérő, vagy csökkentett értékét kell alkalmazni, ha

a) a 3. melléklet „L” jelölést alkalmaz, kivéve, ha az építési övezet, vagy a XVII. Fejezet Kiegészítő előírása alapján valamely feltételhez kötve a csökkentés alkalmazásától el lehet tekinteni, vagy

b) az építési övezet vagy a Kiegészítő előírás azt kifejezetten elrendeli.”

26. § A Rendelet 34. §‑a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Magastetős épület párkánymagasságát az OTÉK szerint kell megállapítani. Lapostetős épület esetében a párkánymagasságot a 2. § 30. pont szerinti „lapostetős épület homlokzatának párkánymagassága” alkalmazásával kell meghatározni a csatlakozó párkánymagasság megállapítása során, valamint a párkánymagasságra vonatkozó rendelkezések esetében.”

27. § A Rendelet 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az I. párkánymagassági kategória területén a Pmu értéke a 4. melléklet szerinti párkánymagassági értékkel azonos, és nem lehet nagyobb, mint az épülettel oldalirányból közvetlenül szomszédos két épület közül a magasabb párkánymagasságú épület közterület felőli csatlakozó párkánymagassága;”

28. § (1) A Rendelet 37. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Magasházas épületrész esetén

a) az épület legmagasabb pontja nem lehet nagyobb a Szabályozási terven méterben meghatározott Élp értéknél, továbbá

b) ha az épület legmagasabb pontja a 65 métert nem éri el, akkor a magasházas épületrész

ba) bruttó alapterületi átlagértéke a 900 m²-t,

bb) legnagyobb alaprajzi kiterjedés átlagértéke az 50 métert

nem haladhatja meg;

c) ha az épület legmagasabb pontja 65 m, vagy azt meghaladja, akkor a magasházas épületrész

ca) bruttó alapterületi átlagértéke a magasság 15-szörösét, azaz a 975 m²-t,

cb) legnagyobb alaprajzi kiterjedés átlagértéke az 55 métert

nem haladhatja meg.”

(2) A Rendelet 37. §‑a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A magasházas épületrésznek a bruttó alapterületi átlagértékét és a legnagyobb alaprajzi kiterjedésének átlagértékét a már magasházrésznek számító, és legalább 30 m szintmagasság feletti padlószinttel rendelkező építményszintek külső homlokzatai által határolt építményszintek átlagaként kell meghatározni.”

(3) A Rendelet 37. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Egy épületen belül két magasházrész, vagy két magasházrésszel rendelkező épületrész egymástól mért legkisebb távolságát a 11/B. melléklet szerint kell meghatározni.”

(4) A Rendelet 37. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Magasházra vonatkozó távolság meghatározása során

a) a magasházas épületrésszel rendelkező épületrész homlokzatának más épülettől való legkisebb távolságát a tűzvédelmi és biztonsági követelmények mellett az elhelyezés helyszínének együttes figyelembevételével kell meghatározni, és

b) az a) pont szerinti legkisebb távolság nem lehet kisebb sem a magasabbik épület legmagasabb pontja (Élp) magasságának harmadánál, sem

ba) 25 méternél a „max. Élp. 45 m” lehatárolású területen,

bb) 30 méternél a „max. Élp. 65 m” lehatárolású területen;

c) a magasházas épületrész távolsága a közterület túloldalán lévő teleksor meglévő épületeinek homlokzatától, építési vonalától, annak hiányában építési helyétől legalább az adott magasházas épületrész legmagasabb pontja magasságának fele, de ha az épületrész legmagasabb pontja

ca) 65 méternél kisebb, akkor legalább 30 méter;

cb) 65 méteres, vagy annál nagyobb, akkor legalább 40 méter;

d) eltérő magasságú épületek létesítése esetén a nagyobbnak megfelelő távolságot kell figyelembe venni.”

29. § (1) A Rendelet 43. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) meglévő épület legfeljebb egy visszahúzott tetőemelettel bővíthető, melynek során az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni

ea) ha az utca felé a magassági idom szabályainak megfelel, és

eb) ha a létesülő tetőemelet udvari párkánya a meglévő udvari párkány vonalára emelt legfeljebb 60º-os sík alatt marad;”

(2) A Rendelet 43. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„i) a 3. melléklet 2. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény akkor alkalmazandó, ha az épület nem lakóépület, az Ln–2/A–6 övezet kivételével;”

(3) A Rendelet 43. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„j) Az Ln–2/A–6 építési övezet területén:

ja) az új saroképület utcai párkánymagasságának meghatározásánál és a 25423/5 és a 25419/3 hrsz. telkek épületeihez való csatlakozásánál a Pmu 4. számú mellékletben meghatározott értékét kell alkalmazni a 35. § (4) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával;

jb) az új épület a szomszédos meglévő épület(ek) csatlakozó utcai párkánymagasságát legfeljebb két építményszinttel haladhatja meg a csatlakozástól mért 5,0 méteres távolságon belül;

jc) az épület legmagasabb pontja 26,0 m lehet;

jd) a Hegedűs Gyula utca felé a lakóhelyiség padlószintmagasága 3,5 méter, a 40. § (6) bekezdése figyelmen kívül hagyandó,

je) a 3. melléklet 2. számú táblázatában szereplő 0,5 értékű szintterületi mutató kedvezmény – az épület rendeltetésétől függetlenül – akkor alkalmazható, ha a parkolási kötelezettség szerinti férőhelyszámot legalább 50-nel meghaladja a megvalósításra kerülő épületen belüli parkolóférőhelyek száma.”

(4) A Rendelet 43. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„i) az Ln–2/B–11 jelű építési övezet területén a Szabályozási terven rögzített terepszint felett is beépíthető építési helyen belül az utcai sávon túl a párkánymagasság nem haladhatja meg a 10,5 métert, és az épület legmagasabb pontja a 16,0 métert, kivéve

ia) ha a telek átmenő telek, vagy

ib) a Szabályozási terv telekalakításhoz kötött építési helyet rögzít;”

(5) A Rendelet 43. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) az udvari sávban az épület párkánymagassága nem lehet nagyobb 10,5 méternél, mely szintmagasság felett nem létesíthető építményszint padlószintje, függetlenül a magastetős vagy lapostetős kialakítástól;”

(6) A Rendelet 43. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) udvari épületszárny az utcai telekhatártól vagy az előkerti határvonaltól számított 24 méteren túl –

ca) nem létesülhet azon a telekhatáron, ahol a szomszédos telken a telekhatáron nem áll épületszárny, továbbá

cb) kizárólag akkor csatlakozhat tűzfalasan a szomszédos telekhatáron (oldalsó és hátsó telekhatár), amennyiben az ott lévő épület tűzfalának magassága legalább a telekre vonatkozó Pmu értéket eléri, és

cc) az új épület csatlakozó épületrészének legmagasabb pontja a szomszédos csatlakozó épület tűzfalának magasságát legfeljebb 1,0 méterrel haladhatja meg;”

30. § (1) A Rendelet 44. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) épületköz létesítése esetén az arra vonatkozó méreteket és távolságokat a Kiegészítő előírás határozza meg;”

(2) A Rendelet 44. § (4) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:

„cc) az építési övezet Danubius utca – Hajókovács utca – Sólyatér utca – Turóc utca által határolt területén a 3. melléklet szerinti 95% földszinti beépítés akkor alkalmazható, ha a földszint zárófödéme feletti tetőkert területének legalább 25%-a faültetésre alkalmas talajvastagsággal kerül kialakításra.”

(3) A Rendelet 44. § (4) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„da) egy, legalább a magasság / szélesség tekintetében legfeljebb 1,0-es térarányú és legalább 16 méter szélességű épületközzel, vagy”

31. § (1) A Rendelet 46. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) új épületet elhelyezni csak a már kialakult telken, vagy a Szabályozási tervben közterületből kiszabályozandónak jelölt telken, és akkor szabad, ha

ba) az új épület parkolási igénye legfeljebb 300 méteren belül biztosítható, vagy

bb) az úszótelken a meglévő lakóépület elbontása után létesülő új lakóépületben a lakások száma legfeljebb 10%-kal haladja meg az elbontott épület lakásszámát;”

(2) A Rendelet 46. § (4) bekezdés h) pont hb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„hb) az általános szintterületi mutató legfeljebb 1,2 m²/m², a parkolási szintterületi mutató legfeljebb 0,5 m²/m² lehet,”

(3) A Rendelet 46. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„bb) elhelyezése meglévő épület bővítése esetében közterületen is megengedett;”

(4) A Rendelet 46. § (7) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c) az általános szintterület és a parkolási szintterület nem korlátozott.”

32. § (1) A Rendelet 49. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hátsókertben kiszolgáló épületként csak garázs létesíthető.”

(2) A Rendelet 49. § (8) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) az előkert és az oldalkert kivételével háztartási komposztáló”

33. § (1) A Rendelet 51. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Udvari épületszárny az utcai telekhatártól vagy az előkerti határvonaltól számított 24 méteren túl

a) nem létesülhet azon a telekhatáron, ahol a szomszédos telken a telekhatáron nem áll épületszárny, továbbá

b) kizárólag akkor csatlakozhat tűzfalasan a szomszédos telekhatáron (oldalsó és hátsó telekhatár), amennyiben az ott lévő épület tűzfalának magassága legalább a Pmu értéket eléri, és

c) az új épület csatlakozó épületrészének legmagasabb pontja a szomszédos csatlakozó épület tűzfalának magasságát legfeljebb 1,0 méterrel haladhatja meg.”

(2) A Rendelet 51. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a földszintes épületrész feletti 100 m²-t meghaladó zárófödém területének

ca) legalább 50%-án,

cb) minimum 50 centiméter termőréteg vastagságú,

cc) kétszintes növényállományú, intenzív zöldtető létesül,”

34. § (1) A Rendelet 53. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) épületköz létesítése esetén az arra vonatkozó csökkentett telepítési távolság alkalmazható a Kiegészítő előírás szerint;”

(2) A Rendelet 53. § (11) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) kereskedelmi rendeltetés

fa) csak az épületek földszintjén,

fb) a Cserhalom utca, Váci út és a Zkp-Kk–5 övezet felé nézően a közterület felé eső épülettraktusban a földszinten és az I. emeleten, és

fc) legfeljebb bruttó 3000 m² alapterülettel

létesíthető;”

35. § A Rendelet 55. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Udvari épületszárny az utcai telekhatártól vagy az előkerti határvonaltól számított 24 méteren túl

a) nem létesülhet azon a telekhatáron, ahol a szomszédos telken a telekhatáron nem áll épületszárny, továbbá

c) az új épület csatlakozó épületrészének legmagasabb pontja a szomszédos csatlakozó épület tűzfalának magasságát legfeljebb 1,0 méterrel haladhatja meg.”

36. § (1) A Rendelet 56. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) lakás nem létesíthető az építési övezetek

ca) Váci út,

cb) Róbert Károly körút,

cc) Dózsa György út

felőli telkein,”

(2) A Rendelet 56. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a magánút és a közvetlenül csatlakozó telekrész a terepszint alatt a szabályozási terv szerint építhető be, mely esetben a magánút alatt az átjárás biztosítására és a telkek mélygarázs szintjei között a gépjárművek számára szolgáló rámpák, tárolók alakíthatók ki;”

(3) A Rendelet 56. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) a magánút és a közhasználatú terület felé csak az épületek homlokzatának vonalában létesíthető kerítés, a Rákos-patak felé növényzettel takart áttört kerítésként.”

(5) A Rendelet 56. §‑a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A Vi–1/Z–37a és Vi–1/Z–37b jelű építési övezetek területén – a (2) bekezdés rendelkezéseinek egyidejű betartása mellett –

a) a két övezet határán, vagy attól legfeljebb 3–3 méteres távolságban alakítható új megosztó telekhatár, melynek vonalát a telekre vonatkozó paraméterek megállapítása során úgy kell tekinteni, mintha a telekhatár az övezethatár lenne,

b) a Szekszárdi utcában a szabad térformálás jelzése mentén a közterületi telekhatártól számított 4,0 méteres sáv hosszának legfeljebb 60%-án helyezhető el épület, de terepszint alatt a sáv beépíthető,

c) épületköz létesíthető, melynek mélysége legalább a közterülettől számított 30 méter,

d) a 4. melléklet szerint meghatározott Pmu érték szerinti magassági idomok Szabályozási terven jelölt sávjaiban a magassági idom általános szabályait kell betartani, kivéve a Szabályozási terven külön jelölt helyen, ahol az Élp 27 méter,

e) telekosztás esetén a telepítési távolság méretének legalább 1/3-a az egyik szomszédos telekre kell, hogy essen, függetlenül attól, hogy épületköz kialakításra kerül, vagy nem,

f) a csökkentett telepítési távolság alkalmazható, melynek során

fa) a szomszédos telken lévő vagy tervezett épület homlokzatával való átfedő homlokzathossz nem haladhatja meg a 16 métert, és

fb) a csökkentett telepítési távolság nem lehet kisebb, mint a nagyobbik Pmu méretéből adódó érték 2/3-a,

g) Vi–1/Z–37a építési övezetben lakóépület nem létesíthető,

h) a Vi–1/Z–37b jelű építési övezet területén a Madarász Viktor utca és Szekszárdi utca sarkán a 16 méteres Pmu szerinti magassági idom ferde és vízszintes síkja fölé legfeljebb a homlokzat teleksarokponttól számított 20–20 méteres sávjában nyúlhat építészeti hangsúly a szabályok szerinti épületrészként,

i) a Vi–1/Z–37b jelű építési övezet területén a földszinten

ia) legalább 5,0 méter mélységű előkert esetén lakás az utca felé is létesíthető,

ib) lakás közvetlenül nem nézhet közhasználatú területre és azt arról közvetlenül nem lehet megközelíteni,

j) a telek eltérő Pmu értékei esetében a 35. § (3) bekezdés szerinti Pmu érték közterületi járdaszinten mért „0” pontját az adott szakaszon belül kell megállapítani.”

(6) A Rendelet 56. § (13) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) az épületek esetleges elbontása esetén új épületet a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint szabad elhelyezni, szintterülete nem meghatározott;”

(7) A Rendelet 56. §‑a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A Vi–1/SZ–2-AI jelű építési övezet területén az oldalkert 3,0 méter.”

37. § (1) A Rendelet 57. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) az épület legmagasabb pontja az épületmagasság értékénél legfeljebb 7,0 méterrel lehet magasabb, kivéve ott, ahol magasház létesítése megengedett vagy a Szabályozási terv más Élp. értéket rögzít;”

(2) A Rendelet 57. § (5) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„j) az övezet területén a Szabályozási Terven feltüntetett Élp értékeket kell figyelembe venni, és a magasházas épületrészt tartalmazó épületrészek homlokzatai közötti legkisebb távolság 16 méter;”

(3) A Rendelet 57. § (5) bekezdése a következő l)–m) pontokkal egészül ki:

„l) a Rákos-patak és a Fedélköz utca felé tekintő földszinti homlokzaton a földszint szélességének legalább egyharmadán kereskedelmi, vendéglátó, irodai, egyéb szolgáltató rendeltetés létesítendő;

m) a 3. melléklet 11. számú táblázatban a földszint beépítési mértéke 50%, a földszint feletti 1. és 2. emelet beépítési mértéke 40% lehet.”

(4) A Rendelet 57. §‑a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A Vi–2/ZSz–4 jelű építési övezet területén az 55. § rendelkezéseinek egyidejű betartása mellett –

a) lakás nem létesíthető az épületek közterület felé eső épületrészének földszintjén, magasföldszintjén;

b) sportolást szolgáló létesítmény is elhelyezhető;

c) új szabadtéri sportpálya a Szabályozási terven jelölt építési helyen kívül is létesíthető a d) pont figyelembevételével, de a Béke utca felőli előkertbe nem nyúlhat;

d) az építmények telepítésénél figyelembe kell venni a Rozsnyay utca vonalában lévő nagyátmérőjű csatornát és védőtávolságát;

e) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg az épületmagasság (Ém)+7,0 méter értéket;

f) a Rákos-patak menti előkerti zöldfelület kialakítása során a 30. § (6) bekezdés b) pont szerinti zöldfelületi arányt az előkert sportpályán kívüli területére számítva kell betartani;

g) az előírt legkisebb zöldfelületi arányba a füves és a hibrid füves sportpálya területe beszámítható, amelyek területének megfelelő háromszintes növényállomány meghatározásakor a cserjeállománynak csak egynegyedét, de a faállomány egészét kell biztosítani a pályákon kívül;

h) a legalább 15 méter fesztávú sportcsarnok épület legalább 10 méter magas felső síkkal kialakított lapostetejének létesítése esetén a 30. § (7) bekezdést nem kell betartani;

i) a tetőkertek kialakítása során a földszinti és az I. emeleti zárófödém fölött létesített lapostetők legalább 60%-án zöldtetőt kell kialakítani, mely rendelkezés a h) pont szerinti épületre nem vonatkozik;

j) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (5) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 11. számú táblázat alapján számított fák a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területére, más ezen kívüli zöldfelületre, jellemzően burkolt környezetű területre, előkertbe vagy fásított felszíni parkolóban kerülnek telepítésre;

k) a meglévő, megmaradó fa a legkisebb zöldfelületi arányhoz tartozó fásításba, vagy a legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékéhez tartozó többletfásításba beszámítható;

l) a parkolási kötelezettség legalább 80%-a számára terepszint alatt, épületben vagy parkolóházban kell helyet biztosítani, kivéve az m) pont szerinti esetet;

m) a szabadtéri sportpálya és a lelátóval nem rendelkező új sportcsarnok épület parkolási kötelezettsége fásított felszíni parkolóban is biztosítható;

n) az m) pont szerint keletkező parkolási kötelezettség a több építési övezetbe tartozó telek esetében a más övezetbe eső telekrészén is biztosítható;

o) az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részeként lehatárolt Béke utca menti terület legalább 15%-án alá nem épített zöldfelületet vagy legalább félintenzív zöldtetőt kell kialakítani;

p) az építési helynek a Szabályozási terven „egyéb előírással érintett rész”-ként jelölt területe

pa) a terepszint alatt beépíthető;

pb) a terepszint felett legfeljebb a lehatárolás területének 15%-áig építhető be a terepszinttől számított 4 méter magasság felett;

q) a Fáy utca és a Béke utca felől rögzített „közhasználatra javasolt telekrész” és „közhasználatú előkert” nem keríthető el a közterülettől;

r) a szabad térformálás jelzésével ellátott közterületi határ mentén, a térfal szabadon tagolható;

s) a kerékpárok telken belüli elhelyezése során

sa) csak a bővítésből, az átalakításból vagy az új rendeltetésből eredő – az 5.c. melléklet szerint számított – többletkerékpárok legalább 1/8-a számára kell kerékpártárolót létesíteni, további legalább 1/8-a számára a helybiztosításról kell gondoskodni, a meglévő kerékpártároló helyek számának megtartása mellett, és

sb) a kerékpártároló és annak helybiztosítása kizárólag térfelszínen, vagy épületen belül a földszinten alakítható ki, és

sc) több építési övezetbe tartozó telek esetében a kerékpártároló más övezetbe eső telekrészén is biztosítható,

t) amennyiben autóbusz-elhelyezési kötelezettség keletkezik, az 5.d. melléklet alapján, az abban foglalt számítástól függetlenül elegendő 4 db autóbusz leállóhelyéről gondoskodni, melyek a szomszédos telken vagy a több építési övezetbe tartozó telek esetén a más övezetbe eső telekrészén is biztosíthatók.”

(5) A Rendelet 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Vi–2/SZ–5 jelű építési övezet területén – az 55. § rendelkezéseinek egyidejű betartása mellett – a Dózsa György út – Szabolcs utca sarkán kereskedelmi rendeltetésű épület létesítése esetén a parkolás

a) a tetőszinten fedetten, vagy nyitott parkolóban is megoldható, mely esetben nem kell zöldtetőt, pergolát kialakítani vagy napelemet létesíteni,

b) a parkolók legfeljebb 30%-a terepszinti felszíni parkolóban is elhelyezhető.”

(6) A Rendelet 57. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Vi–2/SZ–10 és Vi–2/SZ–11 jelű építési övezet területén – az 55. § rendelkezéseinek egyidejű betartása mellett –

a) lakás a közterülettel határos földszinten nem létesíthető,

b) a földszinten kizárólag kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató vagy közforgalmú irodai rendeltetések helyezhetők el, az alapterület legalább 30%-án portálszerű homlokzati kialakítást kell megvalósítani,

c) személygépjármű elhelyezés csak mélygarázsban biztosítható.”

(7) A Rendelet 57. §‑a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Vi–2/SZ–12 jelű építési övezet területén – az 55. § rendelkezéseinek egyidejű betartása mellett –

a) kizárólag sport-, rekreációs és az ezeket kiszolgáló rendeltetés létesíthető,

b) személygépjármű elhelyezés csak mélygarázsban biztosítható.”

38. § (1) A Rendelet 62. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a kialakult sportolás céljára szolgáló telket megosztani nem lehet, telekalakítás csak a szükséges telekhatár-korrekciók vagy telekegyesítés érdekében történhet;”

(2) A Rendelet 62. § (8) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékét akkor szabad alkalmazni, ha a 30. § (4) és (5) bekezdésben foglaltak betartásával a 3. melléklet 14. számú táblázat alapján számított fák a telekre meghatározott legkisebb kedvezményes zöldfelület méretének megfelelő zöldfelület területére, más ezen kívüli zöldfelületre, jellemzően burkolt környezetű területre, előkertbe vagy a fásított felszíni parkolóba kerülnek telepítésre;”

(3) A Rendelet 62. § (8) bekezdése a következő g)–r) pontokkal egészül ki:

„g) a meglévő, megmaradó fa a legkisebb zöldfelületi arányhoz tartozó fásításba, vagy a legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értékéhez tartozó többletfásításba beszámítható;

h) az építési helynek a Szabályozási terven „egyéb előírással érintett rész”-ként jelölt területe és a szabadonálló beépítési mód előírásai szerint építhető be;

i) új szabadtéri sportpálya a Szabályozási terven jelölt építési helyen kívül is létesíthető a j) pont figyelembevételével;

j) az építmények és sportpályák telepítésénél figyelembe kell venni a Rozsnyay utca vonalában lévő nagyátmérőjű csatornát és védőtávolságát;

k) a szabályozási terven a Fáy utcában feltüntetett irányadó szabályozási vonalon a meglévő kerítés vonalában alakítható ki a közterületi határ, a kialakult állapot fenntartása érdekében;

l) a Fáy utca és a Hajdú utca felől rögzített „közhasználatra javasolt telekrész” és „közhasználatú előkert” nem keríthető el a közterülettől, és a telekbelső felőli határa a kialakult kerítéshez igazítható;

m) a szabad térformálás jelzésével ellátott közterületi határ mentén, a térfal szabadon tagolható;

n) a Hajdú utca és a Rákos-patak menti előkerti zöldfelület kialakítása során a 30. § (6) bekezdés b) pont szerinti zöldfelületi arányt az előkert sportpályán kívüli területére számítva kell betartani;

o) az előírt legkisebb zöldfelületi arányba a füves és a hibrid füves sportpálya területe beszámítható, amelyek területének megfelelő háromszintes növényállomány meghatározásakor a cserjeállománynak csak egynegyedét, de a faállomány egészét kell biztosítani a pályákon kívül;

p) a parkolási kötelezettség a több építési övezetbe tartozó telek esetében a más övezetbe eső telekrészén is biztosítható;

q) a kerékpárok telken belüli elhelyezése során

qa) csak a bővítésből, az átalakításból vagy az új rendeltetésből eredő – az 5.c. melléklet szerint számított – többletkerékpárok számára kell kerékpártárolót létesíteni a meglévő kerékpártároló helyek számának megtartása mellett, és

qb) a kerékpártároló kizárólag térfelszínen, vagy épületen belül a földszinten alakítható ki, és

qc) a több építési övezetbe tartozó telek esetében a kerékpártároló a más övezetbe eső telekrészén is biztosítható;

r) az autóbusz-elhelyezési kötelezettség a több építési övezetbe tartozó telek esetében a más övezetbe eső telekrészén is biztosítható.”

39. § A Rendelet 64. § (12) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) az építési telek bármelyik, legfeljebb 100 méter széles homlokvonalával határos közterületről vagy magánútról legfeljebb két gépkocsi megközelítés (ki- és behajtó) létesíthető.”

40. § (1) A Rendelet 65. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a K–Rek területfelhasználási egység területére eső közkertek Zkk–1/K–Rek, Zkk–2/K–Rek övezetbe,”

(2) A Rendelet 65. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c) a K–Sp területfelhasználási egység területére eső közkertek Zkk–1/K–Sp övezetbe”

(3) A Rendelet 65. § (13) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) az FRSZ-ben meghatározott gyalogossétány, kerékpáros infrastruktúra nyomvonal, vagy árvízvédelmi létesítmény (gát, magaspart) és ahhoz tartozó fenntartási sáv, továbbá gyalogos városi tér kialakítása érdekében az övezet – telekosztástól független –, egybefüggő területén a 16. számú táblázatban meghatározott legkisebb zöldfelületi arányba a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás beszámítható, melynek során a számításnál figyelembe vett fásítás területe nem eshet egybe a tényleges zöldfelületbe egyébként beszámító területrésszel.”

(4) A Rendelet 65. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) A Zkk–2/K–Rek övezet területét erdőként kell fenntartani és kezelni, továbbá közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartást.”

(5) A Rendelet 65. §‑a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) Az Újpesti-öböl felett létesíthető gyalogos, vagy gyalogos-kerékpáros híd műtárgya a 25992/3 hrsz. területén jelölt Zkk–2/K–Rek övezetben az erdőrészlet érintése nélkül valósítható meg.”

(6) A Rendelet 65. §‑a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:

„(21) A Zkk–1/K–Sp övezet területét közhasználat elől elzárni nem lehet.”

41. § (1) A Rendelet 69. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az építményszintek – a terepszint alatti szinteket is beleértve – összekapcsolása a telekhatáron a megfelelő tűzvédelmi intézkedések és épületszerkezetek alkalmazása esetén megengedett.”

(2) A Rendelet 69. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) A Vt-M/ZSZ–8 és a Vt-M/ZSZ–9 övezetben a Szabályozási Terven jelölt közhasználatú terület kialakítása esetén, annak mentén további közhasználat céljára átadott terület alakítható ki legalább 5 méteres sávban, a jelölt terület hosszának legalább felén.”

(3) A Rendelet 69. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A 3. melléklet 3. vagy 8. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmények alkalmazandók,

a) ha a telek egy részén közhasználatú terület kerül kialakításra („KH” jelzés),

b) ha a telken legalább egy épület környezeti minősítőrendszer szerint tervezett („E” jelzés),

c) az Ln–3/ZSz–1 övezet esetén, ha a Cserhalom utca Meder utca és a Névtelen utca közötti szakaszának kiépítése a fejlesztés terhére is történik („§K” jelzés).”

(4) A Rendelet 69. § (19) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) az általános szintterületi mutató kedvezmények összértéke nem haladhatja meg

aa) az Ln–3/ZSz–1 övezet Duna-part felé eső telkeinél és az Ln–3/ZSz–2 övezetben a „KH/L” jelzéssel ellátott 0,5 értéket;

ab) a Vt-M/ZSZ–9 övezetben a „KH/L” jelzéssel ellátott 0,25 értéket.”

(5) A Rendelet 69. § (19) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a parkolási szintterületi mutató nem haladhatja meg a 3. melléklet 3. táblázata H oszlopában „L” betűvel jelölt értéket.”

(6) A Rendelet 69. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) Az előírt zöldfelületi arány az Ln–3/ZSz–1 övezetben

a) egy telken kizárólag lakórendeltetésű épület, vagy az épület általános szintterületének több mint 50%-át meghaladóan lakásokat tartalmazó épület létesítése esetén 40%, vagy 30% kedvezményes zöldfelület + 10% FA a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott terület,

b) egy telken kizárólag lakásokat nem tartalmazó épület létesítése esetén 30%, vagy 20% kedvezményes zöldfelület + 10% 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott terület.

(7) A Rendelet 69. § (22) bekezdés b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„bd) kétoldali fasoros zöldsávval, vagy legalább 3,0 méter széles, fasor céljából kialakítandó középső zöldsávval, az áthajtások biztosítása kivételével;”

(8) A Rendelet 69. §‑a a következő (28)–(33) bekezdésekkel egészül ki:

„(28) Az épületek és a hátsó telekhatár között hátulsó távolságot nem kell tartani, és az épületközre eső oldalsó távolság legkisebb mérete 8 méter.

(29) Az épületek közötti távolságokat a 11/A. melléklet szerinti táblázat és a (30)–(32) bekezdés együttes alkalmazásával kell megállapítani, melynek során figyelmen kívül kell hagyni

a) az OTÉK szerinti telepítési távolságot;

b) a 24. § csökkentett telepítési távolságra vonatkozó (3)–(6) bekezdéseit;

c) a 24. § (10) bekezdését.

(30) A 11/A. melléklet táblázatában szereplő méretek egyaránt vonatkoznak

a) a magasházak és a nem magasházak közötti;

b) a magasházak egymás közötti;

c) nem magasházak közötti

távolságokra, függetlenül attól, hogy az egyes homlokzatok huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazzák vagy nem.

(31) A 11/A. melléklet táblázatának alkalmazása során az épületek egymással szemben átfedésben lévő homlokzatai közötti távolságok megállapítása során

a) az alaprajzilag bármely építményszinten átfedésben lévő homlokzatszakaszt kell vizsgálni;

b) mindig a magasabb épületrészhez tartozó Élp értéket kell betartani;

c) ha a magasházrész homlokzatának a magasházrésznek nem számító homlokzatrészétől való hátraléptetése

ca) 10 méternél kisebb, akkor a magasházrész Élp magasságára vonatkozó távolságot kell betartani;

cb) 10 méter, vagy annál nagyobb, akkor a magasházrésznek nem számító épületrész Élp magasságára vonatkozó távolságot kell betartani

a szemközti épület hasonlóan értelmezett homlokzatrészétől számítva;

d) a ca) pont szerinti távolságot kell betartani, ha a magasházrész valamely homlokzatrésze a magasházrésznek nem számító épületrész homlokzatrészhez képest előrelép.

(32) A (29)–(31) bekezdés szerinti legkisebb távolságok megállapítása során

a) azokat a legfeljebb 60 méter hosszban egymással szemben álló átfedésben lévő homlokzatok esetén kell alkalmazni;

b) a 60 méteren túli átfedésben lévő homlokzatszakaszokra vonatkozóan az érintett homlokzatszakasz magasságaitól függetlenül – a távolság legalább 30 méter kell, hogy legyen;

c) a 10 méternél kisebb átfedések esetében a távolság legfeljebb 16 méterre csökkenthető, ha csak az egyik épület homlokzata tartalmazza huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját.

(33) Egy épületen belüli magasházrészek egymástól mért távolsága a 11/B mellékletben foglaltak helyett legalább 16,0 méter.”

42. § A Rendelet

a) 1. § (6) bekezdés b) pontjában a „kötelező” szövegrész helyébe a „kötelezően betartandó”;

b) 2. § 17. pontjában a „továbbá az épület hűtési-,” szövegrész helyébe a „továbbá az épület áramellátásához, a hűtési-,”;

c) 2. § 25. pontjában a „legfeljebb 20 m” szövegrész helyébe a „legfeljebb 20 m²”;

d) 4. § (1) bekezdésében az „A közterületen a vendéglátó terasz a következők:” szövegrész helyébe a „Vendéglátó terasz”;

e) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a „tároló nem helyezhető el,” szövegrész helyébe a „tároló nem helyezhető el, és”;

f) 4. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyalogospreferenciájú területen az elhelyezése után a visszamaradó” szövegrész helyébe az „elhelyezése esetén a visszamaradó”;

g) 7. § (3) bekezdés c) pont ch) alpontjában a „múzeumhajó, és” szövegrész helyébe a „múzeumhajó”;

h) 7. § (3) bekezdésében az „az kerület közigazgatási területén” szövegrész helyébe az „a kerület közigazgatási területén”;

i) 22. § (1) bekezdésében a „[7. melléklet 4. ábra]” szövegrész helyébe a „[7. melléklet 3. ábra]”;

j) 22. § (2) bekezdésében a „[7. melléklet 5. ábra]” szövegrész helyébe a „[7. melléklet 4. ábra]”;

k) 22. § (3) bekezdésében a „[7. melléklet 6. ábra]” szövegrész helyébe a „[7. melléklet 5. ábra]”;

l) 22. § (4) bekezdés a) pontjában a „[7. melléklet 5., 6. ábra]” szövegrész helyébe a „[7. melléklet 4., 5. ábra]”;

m) 24. § (9) bekezdésében az „előírás az (2)–(8),” szövegrész helyébe az „előírás a (2)–(8)”;

n) 40. § (3) bekezdésében az „olyan udvarból nyílóan,” szövegrész helyébe az „a földszinten olyan udvarból nyílóan,”;

o) 41. § (12) bekezdésében a „nem tárolási célú rendeltetési egységet,” szövegrész helyébe a „nem tárolási célú helyiséget,”;

p) 44. § (3) bekezdés i) pont ic) alpontjában a „nyitott udvar kialakítással, vagy” szövegrész helyébe a „nyitott udvar kialakítással”;

q) 48. § (4) bekezdésében a „45. §” szövegrész helyébe a „47. §”;

r) 51. § (13) bekezdésében a „nem tárolási célú rendeltetési egységet,” szövegrész helyébe a „nem tárolási célú helyiséget,”;

s) 54. § (3) bekezdésében a „Vt-H/Z–1 jelű” szövegrész helyébe az „Vt-H/Z–1 és a Vt-H/Z–3 jelű”;

t) 54. § (7) bekezdés d) pontjában a „kereskedelmi rendeltetés legnagyobb,” szövegrész helyébe az „az általános szintterület legfeljebb 140.000 m², a kereskedelmi rendeltetés legnagyobb”;

u) 55. § (14) bekezdésében a „nem tárolási célú rendeltetési egységet,” szövegrész helyébe a „nem tárolási célú helyiséget,”;

v) 56. § (11) bekezdésében az „a 53. § rendelkezéseinek” szövegrész helyébe az „az 55. § rendelkezéseinek”;

w) 56. § (14) bekezdésében a „Vi–1/SZ–1-AI jelű építési övezet” szövegrész helyébe a „Vi–1/SZ–1-AI, Vi–1/SZ–2-AI jelű építési övezet”;

x) 57. § (6) bekezdésében az „A Vi–2/SZ–1, Vi–2/SZ–2, Vi–2/SZ–3,” szövegrész helyébe az „A Vi–2/SZ–1, Vi–2/SZ–3,”;

y) 59. § (6) bekezdésében a „használatát akadályozza” szövegrész helyébe a „használatát nem akadályozza”;

z) 62. § (8) bekezdésében az „A K–Sp/SZ–1 jelű építési övezet” szövegrész helyébe az „A K–Sp/ZSz–1 jelű építési övezet”;

aa) 69. § (2) bekezdésében az „a jelölt +/- 5–5 méteres sávjában” szövegrész helyébe az „a jelölt nyomvonal +/- 5–5 méteres sávjában”;

bb) 69. § (13) bekezdésében a „legalább 12 méter széles közforgalmú magánúttal feltárhatók” szövegrész helyébe a „legalább 10 méter széles közforgalmú magánúttal is feltárhatók”;

cc) 69. § (15) bekezdésében a „Szabályozásit terven külön övezetként (Ln–3/ZSz–2m és Vt-M/ZSZ–9m) jelölt” szövegrész helyébe a „Szabályozási terven külön övezetként (Ln–3/ZSz–2m) jelölt”;

dd) 71. § (5) bekezdésében az „összesen 4000 m²-rel” szövegrész helyébe az „összesen 3922 m²-rel”

szövegrész lép.

43. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) A Rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

(3) A Rendelet 4. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

(4) A Rendelet 5b. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.

(5) A Rendelet 7. melléklet 2. ábrája helyébe e rendelet 5. melléklete lép.

(6) A Rendelet 8. melléklete helyébe e rendelet 6. melléklete lép.

(7) A Rendelet a 7. melléklet szerinti új 11/A. melléklettel egészül ki.

(8) A Rendelet a 8. melléklet szerinti új 11/B. melléklettel egészül ki.

(9) A Rendelet 12/A. melléklete helyébe e rendelet 9. melléklete lép.

(10) A Rendelet 12/B. melléklete helyébe e rendelet 10. melléklete lép.

(11) A Rendelet 12/C. melléklete helyébe e rendelet 11. melléklete lép.

(12) A Rendelet 12/D1. melléklete helyébe e rendelet 12. melléklete lép.

(13) A Rendelet 12/D2. melléklete helyébe e rendelet 13. melléklete lép.

(14) A Rendelet 13/A. melléklete helyébe e rendelet 14. melléklete lép.

(15) A Rendelet 13/B1. melléklete helyébe e rendelet 15. melléklete lép.

(16) A Rendelet 13/B2. melléklete helyébe e rendelet 16. melléklete lép.

44. § Hatályát veszti a Rendelet 12. § (5) bekezdése, a 29. § (7) bekezdés h) pontja, a 35. § (11) bekezdése, a 44. § (3) bekezdés b) pontja, i) pont id) alpontja, k) pontja, az 53. § (11) bekezdés b), i) pontja, az 54. § (3) bekezdés e) és f) pontja, az 56. § (11) bekezdés g) pontja, a 62. § (8) bekezdés e) pontja.

45. § Ez a rendelet 2022. augusztus 1. napján lép hatályba.

1. melléklet

2. melléklet

„3. melléklet a 14/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelethez

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÉS AZ ÖVEZETEK PARAMÉTEREIT MEGHATÁROZÓ TÁBLÁZATOK¹

1. számú táblázat – a táblázat jelöléseinek alkalmazása a 29. § (8) bekezdés szerint

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Ln–1				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Ln-1/ZU-1	ZU	800	18	80 100 F”	100	4,5 5,0 S	3	15	párkánymagasság
5	Ln-1/ZU-2	ZU	800	18	75 100 F”	100	3,5 4,0 S	2,2	20	párkánymagasság
6	Ln-1/ZU-3	ZU	800	18	75 100 F”	100	3,5	2,2	20	párkánymagasság
7	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
8	S	kizárólag saroktelek esetén alkalmazható (29. §)
9	F, F+1, F+2	kizárólag Földszint, Földszint + 1 emelet, Földszint+ 1 és 2. emelet (29. §)
10	”	OTÉK eltéréssel

2. számú táblázat- a táblázat jelöléseinek alkalmazása a 29. § (8) bekezdés szerint

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Ln–2				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Ln–2/ZU–1	ZU	800	18	80 100 F”	100	4,5 5,0 S	3	15	párkánymagasság
5	Ln–2/ZU–2	ZU	800	18	70 100 F”	100	4 4,5 S	3	20	párkánymagasság
6	Ln–2/Z–1	Z	1000	18	80 90 F”	90	4,5 0,5 KH	2	10	párkánymagasság
7	Ln–2/Z–2	Z	800/ 1200 TO	18	65 70 S 100 F”	100	4 0,5KH	2	20	párkánymagasság
8	Ln–2/Z–3	Z	800	18	70 100 F”	100	4,5	2,5	20	párkánymagasság
9	Ln–2/Z–4	Z	800	18	70 75 F	100	4,25	3	20	párkánymagasság
10	Ln–2/Z–5	Z	3000	30	65	75	3,5 0,5 KH 0,25 E	2	35	párkánymagasság
11	Ln–2/Z–6	Z	800	18	70	100	4	2	25 20 S	párkánymagasság
12	Ln–2/Z–7	Z	800	18	70 100 F”	100	4	3	20	párkánymagasság
13	Ln–2/Z–8	Z	800/ 1500 TO	18	70 100 F”	100	4	3	20	párkánymagasság
14	Ln–2/Z–9	Z	800	18	70	100	4	3	20	párkánymagasság
15	Ln–2/Z–10	Z	1000	18	75 85 F”	90	4	2	10	párkánymagasság
16	Ln–2/Z–11	Z	800	18	70	100	4	3	20	párkánymagasság
17	Ln–2/Z–12	Z	1500	30	65	70 75 S	4	3	35	párkánymagasság
18	Ln–2/Z–13	Z	800	18	45 50 F	65	3,5	1,5	35	párkánymagasság
19	Ln–2/Z–14	Z	600	18	65 70 S	70 100 S	3,5	1,5	30	párkánymagasság
20	Ln–2/Z–15	Z	600	18	60 65 S	70	3,5	1,2	30	párkánymagasság
21	Ln–2/Z–16	Z	800	18	60 70 S	70	3,5	2	30	párkánymagasság
22	Ln–2/Z–17	Z	800	18	60 70 S	70	3,5	2	30	párkánymagasság
23	Ln–2/Z–18	Z	800	18	60 70 S	70	3,5	2	30	párkánymagasság
24	Ln–2/Z–19	Z	800	14	60 70 S	80	3,25 3,5 S	2	30	párkánymagasság
25	Ln–2/Z–20	Z	2000	30	50 70 S	50 70 S	2,5 0,5 KH 0,25 E	2	50	párkánymagasság
26	Ln–2/Z–21	Z	800/ 2500 TO	18	60 70 S	75	3	2	35 30 S	párkánymagasság
27	Ln–2/Z–22	Z	4000	30	55 65 F	80	2,75 0,25 E	2	25	párkánymagasság
28	Ln–2/Z–23	Z	800	16	60 70 S	70	2,5	2	30	párkánymagasság
29	Ln–2/Z–24	Z	600	18	70 100 F”	100	4,5	2	15	párkánymagasság
30	Ln–2/A–1	ZK–A	800	0	60 70 S	70	3,5 4,0 S 0,25 KH 0,5 E	2	25	párkánymagasság
31	Ln–2/A–2	ZK–A	0	18	KA	KA	KA	KA	0”	párkánymagasság
32	Ln–2/A–3	ZK–A	600	18	KA	KA	KA	KA	15	párkánymagasság
33	Ln–2/A–4	ZK–A	800	18	KA	KA	KA	KA	20	párkánymagasság
34	Ln–2/A–5	ZK–A	800	-	KA	KA	KA	KA	25	párkánymagasság
34a	Ln–2/A–6	ZK–A	2000	-	70	100	4,0 0,25 KH 0,5 §	3,0	20	párkánymagasság
35	Ln–2/B–1	ZK–B	800	18	70 100 F”	100	5	3	20	párkánymagasság
36	Ln–2/B–2	ZK–B	800	18	70	100	4,5	2,5	20	párkánymagasság
37	Ln–2/B–3	ZK–B	600	18	65 75 S	70 75 S	4	2	30	párkánymagasság
38	Ln–2/B–4	ZK–B	1500	30	65 75 S	70 75 S	4 4,5 S	3	35	párkánymagasság
39	Ln–2/B–5	ZK–B	600	18	65 75 S	70 75 S	3,5	2	30 25 S	párkánymagasság
40	Ln–2/B–6	ZK–B	1000	30	50	75	3,5	2	35	párkánymagasság
41	Ln–2/B–7	ZK–B	1500	30	65	75	3,5	2	35	párkánymagasság
42	Ln–2/B–8	ZK–B	800	18	75 100 F”	100	3,5	2	20	párkánymagasság
43	Ln–2/B–9	ZK–B	1500	30	65	75	3 0,25 E	2	35	párkánymagasság
44	Ln–2/B–10	ZK–B	800	18	60 70 S	70	3	2	20	párkánymagasság
45	Ln–2/B–11	ZK–B	800	18	60 70 S	70	2,75	2	25	párkánymagasság
46	Ln–2/B–12	ZK–B	1000	18	50	65	2,75	2	30	párkánymagasság
47	Ln–2/B–13	ZK–B	800	18	60 70 S	70	2,75	2	20	párkánymagasság
48	Ln–2/B–14	ZK–B	800	16	50 70 S	65 70 S	2,25	2	25	párkánymagasság
49	Ln–2/C–1	ZK–C	800	16	50 70 S	65 70 S	2,5	2	25 20 S	párkánymagasság
50	Ln–2/C–2	ZK–C	800	16	50 70 S	65 70 S	2,25	2	25	párkánymagasság
51	Ln–2/C–3	ZK–C	800	16	50 70 S	65 70 S	2,25	2	25	párkánymagasság
52	Ln–2/KA–1	KA	800	18	KA”	KA	KA	KA	20	párkánymagasság
53	Ln–2/KA–2	KA	600	18	KA	KA	KA	KA	30	párkánymagasság
54	Ln–2/ZSz–1	Z/Sz	1500	30	60 65 S	75	3,5 0,25 KH	2	30	épületmagasság
55	Ln–2/ZSz–2	Z/Sz	1500/ 5000 TO	18	70	100	3,5 0,5 KH 0,25 E	3	35	épületmagasság
56	Ln–2/ZSz–3	Z/Sz	1500/ 5000 TO	30	65	70	3,5 0,5 KH	2	35	épületmagasság
57	Ln–2/ZSz–4	Z/Sz	3000	30	65	75	3,75 0,25 KH	2	35	épületmagasság
58	Ln–2/ZSz–5	Z/Sz	1500	30	65	75	3 0,5 KH 0,25 E	2	35	épületmagasság
59	Ln–2/ZSz–6	Z/Sz	2500	40	50 70 S	65 70 S	2,5	1,75	45	épületmagasság
60	Ln–2/ZSz–7	Z/Sz	3000	-	KA”	KA	KA	KA	20	épületmagasság
61	Ln–2/SZ–1	SZ	4000	30	65	70	3,5	2	35	épületmagasság
62	Ln–2/SZ–2	SZ	3000	30	40	50	2	2	35	épületmagasság
63	Ln–2/SZ–3	SZ	4000	30	65	65	-	1,5	35	épületmagasság
64	Ln–2/SZ–1-AI	SZ	2500	40	50	60	2	2	35	épületmagasság
65	Ln–2/SZ–2-AI	SZ	1500	30	65	70	2	2	35	épületmagasság
66	Ln–2/T–1	T	-	-	-	-	KA	1	KA	párkánymagasság
67	Ln–2/Kp–1	közpark	-	-	-	-	-	-	50	párkánymagasság
68	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
69	1500/5000 TO	a legkisebb kialakítható telekterület / a telek megosztása esetén kialakítható legkisebb telekterület (TO) (29. §)
70	S	kizárólag saroktelek esetén alkalmazható (29. §)
71	F, F+1, F+2	kizárólag Földszint, Földszint + 1 emelet, Földszint+ 1 és 2. emelet (29. §)
72	100 G	csak a terepszint alatti garázsfunkció és a lakásokhoz előírt pinceszinti tárolók létesítése esetében alkalmazható (29. §)
73	KH	szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén (29. §)
74	E	szintterületi mutató többlet kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén (29. §)
75	KA	kialakult állapot
76	”	OTÉK eltéréssel

3. számú táblázat- a táblázat jelöléseinek alkalmazása a 29. § (8) bekezdés szerint

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Ln–3				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Ln–3/B–1	ZK–B	800 1500 TO	30	50 70 S	70	2,5	2	20	párkánymagasság
5	Ln–3/ZSz–1	Z/SZ	3000	40	50 L 60 75 F+1	100	4 0,5 KH/L 0,5 KH 0,5 E 0,5 §K	3,0 2,0 L	35 25k+10% FA 40 L §K / 30 §K	épületmagasság
6	Ln–3/ZSz–2	Z/SZ	3000	-	45 75 F+1	90	3,5 0,5 KH 0,25 E	1,85	35 25k+10% FA	épületmagasság
7	Ln–3/ZSz–3	Z/SZ	600	18	60 65 S 70 F 95 F” §	70 100 G	3 + 0,25 §	2	30	épületmagasság
8	Ln–3/ZSZ–4	ZSZ	5000	30	50 80 F	80	2,5	2	40	épületmagasság
9	Ln–3/ZSZ–2m	MAGÁNÚT	-	-	-	-	-	-	-	-
10	Ln–3/SZ–1	SZ	600	18	60 65 S	70 100 G	3	2	25	épületmagasság
11	Ln–3/SZ–2	SZ	1200	30	50	70	2,75	2	20	épületmagasság
12	Ln–3/SZ–3	SZ	5000	30	50	65	2,5	2	40	épületmagasság
13	Ln–3/SZ–4	SZ	19000	120	35	35	1,5	1,5	60	épületmagasság
14	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
15	1500/5000 TO	a legkisebb kialakítható telekterület / a telek megosztása esetén kialakítható legkisebb telekterület (TO) (29. §)
16	S	kizárólag saroktelek esetén alkalmazható (29. §)
17	F, F+1, F+2	kizárólag Földszint, Földszint + 1 emelet, Földszint+ 1 és 2. emelet (29. §)
18	100 G	csak a terepszint alatti garázsfunkció és a lakásokhoz előírt pinceszinti tárolók létesítése esetében alkalmazható (29. §)
19	L	általános szintterület több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület (2. § 29.) esetén alkalmazható érték (29. §)
20	KH	szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén (29. §)
21	E	szintterületi mutató többlet kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén (29. §)
22	KH/L	lakóépület esetén csak a közhasználatú terület esetén járó többlet kedvezmény, más kedvezménnyel nem vonható össze (29. §)
23	k	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás esetén a legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke (29. §)
24	+x% FA	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott telekre vonatkozó területi arány (29. §)
25	§	építési övezeti előírásban foglalt feltétel esetén (29. §)
26	§K	kiegészítő előírásban foglaltak esetben, vagy feltétel szerint (29. §)
27	KA	kialakult állapot
28	”	OTÉK eltéréssel

4. számú táblázat – a táblázat jelöléseinek alkalmazása a 29. § (8) bekezdés szerint

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Ln-T				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Ln-T/Z–1	Z	-	-	50	60	2,5	1	30	párkánymagasság
5	Ln-T/Z–2	Z	-	-	65 80 (F+1)	80	3,0 0,25 E	2	20	párkánymagasság
6	Ln-T/Kp–1	KA	-	-	2	20	-	0,5	60	párkánymagasság
7	Ln-T/P–1	KA	-	-	-	-	-	0,5	25	párkánymagasság
8	Ln-T/SZ–1	SZ	1500	30	65	70	4	0,75	35	épületmagasság
9	Ln-T/SZ–1-AI	SZ	-	-	60	-	§	§	30	épületmagasság
10	Ln-T/SZ–2	SZ	3000	30	65	70	3,5 0,5 KH	1	35	épületmagasság
11	Ln-T/SZ–2-AI	SZ	1500	30	65	70	2	0,5	30	épületmagasság
12	Ln-T/SZ–3	SZ	1500	30	65	75	3	0,5	35	épületmagasság
13	Ln-T/SZ–4	SZ	2000	30	45	70	2,25	0,5	30	épületmagasság
14	Ln-T/SZ–5	SZ	-	-	45	70	1,5 1,0 L	0,5	30	épületmagasság
15	Ln-T/T–1	T	-	-	-	-	KA+§	§	35 ZÁÉ	épületmagasság
16	Ln-T/T–2	T	-	-	-	-	KA+§‑	§	35 ZÁÉ	épületmagasság
17	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
18	1500/5000 TO	a legkisebb kialakítható telekterület / a telek megosztása esetén kialakítható legkisebb telekterület (TO) (29. §)
19	S	kizárólag saroktelek esetén alkalmazható (29. §)
20	F, F+1, F+2	kizárólag Földszint, Földszint + 1 emelet, Földszint+ 1 és 2. emelet (29. §)
21	100 G	csak a terepszint alatti garázsfunkció és a lakásokhoz előírt pinceszinti tárolók létesítése esetében alkalmazható (29. §)
22	L	általános szintterület több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület (2. § 29.) esetén alkalmazható érték (29. §)
23	KH	szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén (29. §)
24	E	szintterületi mutató többlet kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén (29. §)
25	KH/L	lakóépület esetén csak a közhasználatú terület esetén járó többlet kedvezmény, más kedvezménnyel nem vonható össze (29. §)
26	k	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás esetén a legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke (29. §)
27	+x% FA	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott telekre vonatkozó területi arány (29. §)
28	§	építési övezeti előírásban foglalt feltétel esetén (29. §)
29	§K	kiegészítő előírásban foglaltak esetben, vagy feltétel szerint (29. §)
30	KA	kialakult állapot
31	ZÁÉ	zöldfelületi átlagérték a lakótelepi egység övezetére

5. számú táblázat- a táblázat jelöléseinek alkalmazása a 29. § (8) bekezdés szerint

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Lk–1, Lk–2				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Lk–1/B–1	ZK–B	500	18	65 75 S”	90	3	0,5	20	párkánymagasság
5	Lk–1/SZ–1	SZ	3000	30	40	50	2,25	0,5	40	épületmagasság
6	Lk–2/SZ–1	SZ	4000	-	50	50	1,25	0,5	45	épületmagasság
7	Lk–2/SZ–2	SZ	4000	-	50	50	1,5	0,5	35	épületmagasság
8	Lk–2/SZ–1Á	SZ	1500	30	50 60 F	70	2,5	1	35	épületmagasság
9	Lk–2/IK–1Á	IK	1500	30	50 60 F	70	2,5	1	35	épületmagasság
10	Lk–2/Z–2Á	Z	1500	30	60 70 F+1”	80	2,5	2	35	épületmagasság
11	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
14	S	kizárólag saroktelek esetén alkalmazható (29. §)
15	F, F+1, F+2	kizárólag Földszint, Földszint + 1 emelet, Földszint+ 1 és 2. emelet (29. §)
16	”	OTÉK eltéréssel

6. számú táblázat – a táblázat jelöléseinek alkalmazása a 29. § (8) bekezdés szerint

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Lke–1				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Lke–1/Z–1	Z	400	10	35”	40	0,85	0,25	50	épületmagasság
5	Lke–1/IK–1	IK	400	12	30	35	0,7	0,25	50	épületmagasság
6	Lke–1/SZ–1	SZ	400	18	30	35	0,7	0,25	50	épületmagasság
7	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o IK – ikres o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
8.	”	OTÉK eltéréssel

7. számú táblázat – a táblázat jelöléseinek alkalmazása a 29. § (8) bekezdés szerint

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Vt-V				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Vt-V/ZU–1	ZU	800	18	KA 100 F”	100	KA + §	KA +§	0”	párkánymagasság
5	Vt-V/ZU–2	ZU	800	18	80 100F+1”/70§	100	5,5 5,0 L	3	10	párkánymagasság
6	Vt-V/ZU–3	ZU	800	18	80 100F+1”/70§	100	5,0 4,5L 0,5 KH	3	15	párkánymagasság
7	Vt-V/ZU–4	ZU	800	18	80 100F+1”/70§	100	5,0 4,5L	3	10	párkánymagasság
8	Vt-V/ZU–5	ZU	800	18	80 100 F”	100	4,5 5,0 S	3	15	párkánymagasság
9	Vt-V/A–1	ZK–A	800	18	80 100 F”	100	5 4,5L 0,25 KH§ 0,25 E	3	20	párkánymagasság
10	Vt-V/A–2	ZK–A	800	18	70 80 S	100	5 4,5L 0,25 KH§ 0,25 E	3	20	párkánymagasság
11	Vt-V/Z–En	Z	2000	30	60 70 S	80	2	3	20	párkánymagasság
12	Vt-V/Z–Vcs	Z	2500	-	-	-	KA	KA	-	párkánymagasság
13	Vt-V/SZ–Te	SZ	-	-	-	50	KA	KA	20	épületmagasság
14	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
15	S	kizárólag saroktelek esetén alkalmazható (29. §)
16	F, F+1, F+2	kizárólag Földszint, Földszint + 1 emelet, Földszint+ 1 és 2. emelet (29. §)
17	100 F 100 F/70 100F+1/70	földszint 100%-os beépítése földszint 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70% földszint + 1 emelet 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70%
18	L	általános szintterület több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magában foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület (2. § 29.) esetén alkalmazható érték (29. §)
19	KH	szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén (29. §)
20	E	szintterületi mutató többlet kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén (29. §)
21	§	építési övezeti előírásban foglalt feltétel esetén (29. §)
22	KA	kialakult állapot
23	”	OTÉK eltéréssel

8. számú táblázat – a táblázat jelöléseinek alkalmazása a 29 . § (8) bekezdés szerint

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Vt-M				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Vt-M/ZU–1	ZU	1500	18	80 100F+1/”70§	100	5 ,0 4,5L 0,25 KH 0,25 E	3	15	párkánymagasság
5	Vt-M/ZU–2	ZU	800	18	70 100 F”+ 1	100	3,5 3,0L	2,5	20	párkánymagasság
6	Vt-M/Z–1	Z	1500	18	80 100F+1”/70§ 100§	100	5,0 4,5L 0,5 KH 0,25 E	3	15	párkánymagasság
7	Vt-M/Z–2	Z	1500	18	80 100F+1” /70§ 100§	100	5,0 4,5L 0,5 KH 0,25 E	3	15	párkánymagasság
8	Vt-M/Z–3	Z	1500	18	80 100F+1”/70§ 100§	100	5,0 4,5L 0,25 KH 0,25 E	3	15	párkánymagasság
9	Vt-M/Z–4	Z	800	18	65	100	3,5	2,5	30	párkánymagasság
10	Vt-M/ZSz–1	Z/SZ	1500	18	80 100 §”	100	5 0,5 KH § 0,5 E	3,5	10 5”k+5%FA	párkánymagasság
11	Vt-M/ZSz–2	Z/SZ	1500	18	80 100 F+1”	100	5 0,5 KH	3	10	párkánymagasság
12	Vt-M/ZSz–3	Z/SZ	5000	-	65 §	100	5,0 TF § + 0,5 TA 0,25 KH 0,25 E 0,25 M 2,5 §	3 §	10 (+10)+5% FA	párkánymagasság
13	Vt-M/ZSz–4	Z/SZ	5000	-	65 §	100	4,25TF § +0,25TA 0,25 KH 0,25 E 2,5 §	3 §	15 10k+5%FA	párkánymagasság
14	Vt-M/ZSZ–5	Z/SZ	2000	40	65	70	4 0,5 KH	2,2	35	párkánymagasság
15	Vt-M/ZSZ–6	Z/SZ	1500	30	65	70	4	3	35	párkánymagasság
16	Vt-M/ZSZ–7	Z/SZ	1500	30	65	70	4 0,25 E	3	35	párkánymagasság
17	Vt-M/ZSz–8	Z/SZ	3000	40	45 75 F+1	100	4,5 0,5 KH 0,25 E	3,0	20	épületmagasság
18	Vt-M/ZSz–9	Z/SZ	3000	40	40 75 F+1	90	4 0,25 KH/L 0,25 KH 0,25 E	1,85 2,0L	20	épületmagasság
19	Vt-M/ZSz–9m	MAGÁNÚT	-	-	-	-	-	-	-	-
20	Vt-M/SZ–1	SZ	4000	18	60	100	4 0,25 KH 0,25 E	2	30	épületmagasság
21	Vt-M/SZ–2	SZ	4000	18	-	-	-	2	40	épületmagasság
22	Vt-M/SZ–3	SZ	1500		35	60	1,5	0,5	35	épületmagasság
23	Vt-M/Kt–1	-	1500	18	15	90	0,5 TF + 1,5 TA 0,5 KH	3	10	párkánymagasság
24	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
25	1500/5000 TO	a legkisebb kialakítható telekterület / a telek megosztása esetén kialakítható legkisebb telekterület (TO) (29. §)
26	S	kizárólag saroktelek esetén alkalmazható (29. §)
27	F, F+1, F+2	kizárólag Földszint, Földszint + 1 emelet, Földszint+ 1 és 2. emelet (29. §)
28	100 F 100 F/70 100F+1/70	földszint 100%-os beépítése földszint 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70% földszint + 1 emelet 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70%
29	100 G	csak a terepszint alatti garázsfunkció és a lakásokhoz előírt pinceszinti tárolók létesítése esetében alkalmazható (29. §)
30	L	általános szintterület több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magában foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület (2. § 29.) esetén alkalmazható érték (29. §)
31	KH	szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén (29. §)
32	E	szintterületi mutató többlet kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén (29. §)
33	KH/L	lakóépület esetén csak a közhasználatú terület esetén járó többlet kedvezmény, más kedvezménnyel nem vonható össze (29. §)
34	k	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás esetén a legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke (29. §)
35	+x% FA	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott telekre vonatkozó területi arány (29. §)
36	§	építési övezeti előírásban foglalt feltétel esetén (29. §)
37	§K	kiegészítő előírásban foglaltak esetben, vagy feltétel szerint (29. §)
38	KA	kialakult állapot
39	M	szintterületi mutató kedvezmény: több magasházas épületrésszel rendelkező beépítés esetén
40	TF / TA	terepszint feletti / terepszint alatti építményszintek
41	”	OTÉK eltéréssel

9. számú táblázat

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Vt-H				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Vt-H/Z–1	Z	2500	30	65 100 F §”	100	4,0 3,5L 0,25 KH 0,25 E	3	20	párkánymagasság
5	Vt-H/Z–2	Z	2000	30	65	70	3,5 0,5 KH 0,25 E	2,2	35	párkánymagasság
5a	Vt-H/Z–3	Z	2500	30	65 100 F §”	100	4,25 3,5L 0,25 E	3	20	párkánymagasság
6	Vt-H/B–1	ZK–B	1500	30	65	70	3,75 3,25L 0,25 KH	2	35	párkánymagasság
7	Vt-H/B–2	ZK–B	2000	30	50 55 § 60 §	75	2,8 2,3L 0,2 KH §	2	35 30 § 25 §	párkánymagasság
8	Vt-H/SZ–1	SZ	2000	40	80	85	3,5 0,5 KH	2	10 20§	épületmagasság
9	Vt-H/SZ–2	SZ	8000	0	50	65	2,5 0,5 KH	2,25	35	épületmagasság
10	Vt-H/SZ–3	SZ	1500	30	60	75	3	1,5	35	épületmagasság
11	Vt-H/SZ–4	SZ	1500	30	60	75	3	2	35	épületmagasság
12	Vt-H/SZ–5	SZ	1500	30	50	75	3	2	35	épületmagasság
13	Vt-H/SZ–6	SZ	-	-	70	65	2,5	2,25	35	épületmagasság
14	Vt-H/SZ–Te	SZ	1500	80	65	70	1,25 0,5 KH §	2	35	épületmagasság
15	Vt-H/SZ–1-AI	SZ	2000	30	50	60	1	0,5	35	épületmagasság
16	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
17	1500/5000 TO	a legkisebb kialakítható telekterület / a telek megosztása esetén kialakítható legkisebb telekterület (TO) (29. §)
18	F, F+1, F+2	kizárólag Földszint, Földszint + 1 emelet, Földszint+ 1 és 2. emelet (29. §)
19	L	általános szintterület több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magában foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület (2. § 29.) esetén alkalmazható érték (29. §)
20	KH	szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén (29. §)
21	E	szintterületi mutató többlet kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén (29. §)
22	§	építési övezeti előírásban foglalt feltétel esetén (29. §)
23	”	OTÉK eltéréssel

10. számú táblázat

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Vi–1				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Vi–1/Z–1	Z	1500	18	100	100	4,5 4,0L 0,5 KH 0,25 E	3	15	párkánymagasság
5	Vi–1/Z–2	Z	800	30	70 80 F	100	4,5 4,0L 0,5 KH	3	20	párkánymagasság
6	Vi–1/Z–3	Z	1000	30	70 75 S	100	4,5 4,0L 0,5 KH	2	20	párkánymagasság
7	Vi–1/Z–4	Z	4000	30	80	100	4,5 4,0L 0,25 E	3	20	párkánymagasság
8	Vi–1/Z–5	Z	1500	30	65	80	4,0 3,5L 0,5 KH 0,25 E	3	35	párkánymagasság
9	Vi–1/Z–6	Z	4000	30	80 100F/ 70	100	4,5 4,0L 0,25 E	3	20	párkánymagasság
10	Vi–1/Z–7	Z	800	30	70 100 F	100	4,5 4,0L	3	20	párkánymagasság
11	Vi–1/Z–8	Z	2500	40	65 75 F+1	80	4,0 0,25 KH 0,25 E	3	30	párkánymagasság
12	Vi–1/Z–9	Z	1500	30	65	70	4,0 3,5L 0,25 KH 0,25 E	3	35	párkánymagasság
13	Vi–1/Z–10	Z	2500	30	70 100 F	100	4,0 3,5L 0,5 KH	3	20	párkánymagasság
14	Vi–1/Z–11	Z	1500	30	65	70	4,0 3,5L 0,5 KH	3	35	párkánymagasság
15	Vi–1/Z–12	Z	1500	18	70 100 F	100	4,5 4,0L	3	15	párkánymagasság
16	Vi–1/Z–13	Z	800	30	70	100	4,5 4,0L	3	20	párkánymagasság
17	Vi–1/Z–14	Z	800	30	80	100	4,5 4,0L	3	20	párkánymagasság
18	Vi–1/Z–15	Z	3000	18	70 85 F	100	4,25 3,75 L 0,25 E	3	15	párkánymagasság
19	Vi–1/Z–16	Z	1500	30	65	70	3,75 3,25L 0,25 KH 0,25 E	3	30	párkánymagasság
20	Vi–1/Z–17	Z	1000	18	75 85 F	90	4,0 3,5L 0,25 KH	3	15	párkánymagasság
21	Vi–1/Z–18	Z	4000	40	40 75 F	100	3,75 3,25L 0,25 E	3	20	párkánymagasság
22	Vi–1/Z–19	Z	1500	30	65	70	4,0 3,5L	3	30	párkánymagasság
23	Vi–1/Z–20	Z	1500	30	65	70	4,0 3,5L	3	35	párkánymagasság
24	Vi–1/Z–21	Z	800	14	70	80	4,0 3,5L 4,50 S	3	30	párkánymagasság
25	Vi–1/Z–22	Z	1500	30	65	70	4,0 3,5L	3	35	párkánymagasság
26	Vi–1/Z–23	Z	800	30	70	100	4,0 3,5L	3	20	párkánymagasság
27	Vi–1/Z–24	Z	1500	30	65	70	4,0 3,5L	3	35	párkánymagasság
28	Vi–1/Z–25	Z	1500	30	65	70	4,0 3,5L	3	35	párkánymagasság
29	Vi–1/Z–26	Z	3000	18	70 85 F	100	4,25 0,25 E	3	15	párkánymagasság
30	Vi–1/Z–27	Z	800	14	65	80	3,75 3,25L	3	30	párkánymagasság
31	Vi–1/Z–28	Z	3000	40	55	70	3,5 3,0L 0,25 E 0,25 §	1,9	35	párkánymagasság
32	Vi–1/Z–29	Z	2000	40	40 75 F	80	3,0 2,5L 0,25 KH 0,25 E	2	25	párkánymagasság
33	Vi–1/Z–30	Z	2000	30	60	65	3,0 2,5L 0,25 KH 0,25 E	2	25	párkánymagasság
34	Vi–1/Z–31	Z	2500	30	65	80	3,45 3,0L	1,89	30	párkánymagasság
35	Vi–1/Z–31a	Z	2500	30	65 70 F	95	4,5 0,25 E	2,35	10	párkánymagasság
36	Vi–1/Z–32	Z	600	0	60	70	3,5 3,0L	2	30	párkánymagasság
37	Vi–1/Z–33	Z	600	0	65	70	3,5 3,0L	2	30	párkánymagasság
38	Vi–1/Z–34	Z	600	0	65	70	4,0 3,5L	2	30	párkánymagasság
39	Vi–1/Z–35	Z	1500	30	70	90	3,5 3,0L	2,2	25	párkánymagasság
40	Vi–1/Z–36	Z	4000	30	85	100	4,0 3,5L	1,5	10 20 §	párkánymagasság
41	Vi–1/Z–37	Z	1500	30	60	65	3,0 2,5L 0,25 KH	2	25	párkánymagasság
41a	Vi–1/Z–37a (iroda)	Z	7000	30	60 70 F§	80	3,0 0,25 KH	2	25	párkánymagasság
41b	Vi–1/Z–37b (lakó)	Z	5000	30	60 70 F§	80	3,0 2,5L 0,25 KH	2	25	párkánymagasság
42	Vi–1/Z–38	Z	800	18	80	100	3,1 2,6L	2	20	párkánymagasság
43	Vi–1/Z–39	Z	3000	30	65 80 F	80	3,25 0,25 KH 0,25 E 0,25 §K	2	25	párkánymagasság
44	Vi–1/Z–39a	Z	3000	30	65 80 F	80	2,75 0,25 KH	1,0	25	párkánymagasság
45	Vi–1/Z–39b	Z	3000	30	65 80 F	80	1,55	0,35	25	párkánymagasság
46	Vi–1/Z–39m	MAGÁNÚT	-	-	-	-	-	-	-	-
47	Vi–1/Z–40	Z	2000	40	50	65	2,5 2,0L	2	30	párkánymagasság
47a	Vi–1/Z–41	Z	1500	30	65	70	3,0	3	35	párkánymagasság
48	Vi–1/Z–42	Z	1500	30	65 75 S	70 75 S	4 4,5 S	3	35	párkánymagasság
50	Vi–1/Z–43	Z	1500	18	55 85F	85	3,5 3,0 L 0,5 KH	0,6	10	párkánymagasság
51	Vi–1/Z–44	Z	800	30	70 100F	100	4,5	3,0	20	párkánymagasság
52	Vi–1/Z–45	Z	1500	30	70 100F	100	3,25 0,5 S 0,25 KH 0,25 E	3	25	párkánymagasság
53	Vi–1/ZSZ–1	Z/SZ	1500	-	65 70 §	95	4,5 0,5 KH 0,25 E	3,5	35 25k+10%FA	épületmagasság
54	Vi–1/ZSZ–2	Z/SZ	3000	30	65 80 F	80	3,75 3,25L+§ 0,5 KH 0,25 E 0,25 §K	2	25 20k+5%FA	párkánymagasság
*54a*	Vi–1/ZSZ–3	Z/SZ	1500	30	65	70	4,0 3,5L	3	30	párkánymagasság
55	Vi–1/SZ–1-AI	SZ	3000	30	50	70	3,0	2,2	35	épületmagasság
55a	Vi–1/SZ–2-AI	SZ	1000	18	65	70	3,0	2	30	épületmagasság
56	Vi–1/SZ–1	SZ	10000	-	60	65	4,0	1,5	25	épületmagasság
57	Vi–1/SZ–2	SZ	1500	30	65	70	4	3	35	épületmagasság
58	Vi–1/SZ–3	SZ	3000	40	65	70	3,5	1,9	35	épületmagasság
59	Vi–1/SZ–4	SZ	1500	30	80	100	3,25 0,5 KH 0,25 E	3,0	30	épületmagasság
60	Vi–1/SZ–5	SZ	1500	30	50	50	1,5	2,2	35	épületmagasság
61	Vi–1/SZ–6	SZ	3000	40	35	50	2	1	40 35k+5%FA	épületmagasság
62	Vi–1/T–1	T	-	-	-	100	KA§	2,2	10	párkánymagasság
63	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
64	S	kizárólag saroktelek esetén alkalmazható (29. §)
65	F, F+1, F+2	kizárólag Földszint, Földszint + 1 emelet, Földszint+ 1 és 2. emelet (29. §)
66	100 F 100 F/70 100F+1/70	földszint 100%-os beépítése földszint 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70% földszint + 1 emelet 100%-os beépítése esetén az emeleti szintek beépítési aránya 70%
67	L	általános szintterület több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magában foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület (2. § 29.) esetén alkalmazható érték (29. §)
68	KH	szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén (29. §)
69	E	szintterületi mutató többlet kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén (29. §)
70	k	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás esetén a legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke (29. §)
71	+x% FA	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott telekre vonatkozó területi arány (29. §)
72	§K	kiegészítő előírásban foglaltak esetben, vagy feltétel szerint (29. §)
73	§	építési övezeti előírásban foglalt feltétel esetén (29. §)
74	KA	kialakult állapot

11. számú táblázat

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Vi–2				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Vi–2/ZSz–1	Z/SZ	2500	30	60	65	3	2	35	épületmagasság
5	Vi–2/ZSz–2	Z/SZ	2500	30	50	65	3	1,35	50	épületmagasság
6	Vi–2/ZSZ–3	Z/SZ	2000	30	35 50 F § 40 F+1, F+2 §	60 100 G	2,5 0,1 KH	1,25	50	épületmagasság
6a	Vi–2/ZSZ–4	Z/SZ	20000	-	60	70	3,0 2,5L	2	35 25k+5%FA	épületmagasság
7	Vi–2/SZ–1	SZ	15000	18	50	60	2,0 0,25 KH 0,25 E	1,5	30	épületmagasság

9	Vi–2/SZ–3	SZ	2500	30	60	70	3,0 2,5L	2	35	épületmagasság
10	Vi–2/SZ–4	SZ	1000	18	35	40	2,0 1,5L	2	35	épületmagasság
11	Vi–2/SZ–5	SZ	3000	40	35	50	2,0 1,5L	1,35	35	épületmagasság
12	Vi–2/SZ–6	SZ	1500	30	65	70	2,5 2,0L	1,4	35	épületmagasság
13	Vi–2/SZ–7	SZ	2000	30	35 45 §	35	2,5 2,0L	1,35	50	épületmagasság
14	Vi–2/SZ–8	SZ	1500	18	60	70	2,5 2,0L	1,5	25	épületmagasság
15	Vi–2/SZ–9	SZ	2500	30	50	75	2,5	1,25	25	épületmagasság
16	Vi–2/SZ–10	SZ	3000	-	40	60	2,0	1,0	40	épületmagasság
17	Vi–2/SZ–11	SZ	1500	-	65	70	2,0	1,0	20	épületmagasság
17a	Vi–2/SZ–12	SZ	5000	-	35	50	1,0	1,0	50	épületmagasság
18	Vi–2/Z–1	Z	800	18	65	75	4,0 3,5L	1,5	25	párkánymagasság
19	Vi–2/Z–2	Z	1500	30	65 70 F	80	2,5 0,25 KH 0,25 E	1,5	35	párkánymagasság
20	Vi–2/Z–3	Z	4000	30	65 70 F §	80	3.0 0,25 E	1,5	25	párkánymagasság
21	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
22	F, F+1, F+2	kizárólag Földszint, Földszint + 1 emelet, Földszint+ 1 és 2. emelet (29. §)
23	100 G	csak a terepszint alatti garázsfunkció és a lakásokhoz előírt pinceszinti tárolók létesítése esetében alkalmazható (29. §)
25	L	általános szintterület több mint 50%-át meghaladóan lakásokat és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket magában foglaló lakóépület, vagy a lakórendeltetésű épület (2. § 29.) esetén alkalmazható érték (29. §)
26	KH	szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén (29. §)
27	E	szintterületi mutató többlet kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén (29. §)
28	k	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás esetén a legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke (29. §)
29	+x% FA	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott telekre vonatkozó területi arány (29. §)
30	§	építési övezeti előírásban foglalt feltétel esetén (29. §)

12. számú táblázat

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Vi–3				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Vi–3/SZ–1	SZ	1500	30	50	75	1,75	0,6	35	épületmagasság
5	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot

13. számú táblázat

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Gksz–1, Gksz–2				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Gksz–1/SZ–1	SZ	1500	30	50	65	2,25	0,55	25 20k+5%FA	épületmagasság
5	Gksz–1/SZ–2	SZ	1500	30	50	75	0,5	0,5	30	épületmagasság
6	Gksz–2/SZ–1	SZ	3000	30	50	65	2	ászm	25 20k+5%FA	épületmagasság
7	Gksz–2/Z–1	Z	2000	30	50	55	2,5	ászm	20	párkánymagasság
8	Gksz–2/Z–2	Z	800	18	80”	100	4,5	ászm	20 15k”+5%FA	párkánymagasság
9	Gksz–2/Z–3	Z	2000	30	50	65	2	ászm	25 15k”+10%FA	párkánymagasság
10	Gksz–2/Z–4	Z	2000	30	50 60” S	65	2	ászm	25 20k+5%FA	párkánymagasság
11	Gksz–2/Z–5	Z	2000	30	50 60” S	65	2	ászm	25 20k+5%FA	párkánymagasság
12	Gksz–2/Z–6	Z	2000	30	50 60” S	65	2	ászm	20 15k”+5%FA	párkánymagasság
13	Gksz–2/Z–7	Z	2000	30	50 60” S	65	2,5	ászm	25 20k+5%FA	párkánymagasság
14	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
15	S	kizárólag saroktelek esetén alkalmazható (29. §)
16	k	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás esetén a legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke (29. §)
17	+x% FA	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott telekre vonatkozó területi arány (29. §)
18	ászm	parkolási szintterületet az általános szintterületbe kell beszámítani (29. §)
19	”	OTÉK eltéréssel

14. számú táblázat

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	K–REK, K–SP				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	K–REK/SZ–1	SZ	2500	30	35	70	1	0,5	40	épületmagasság
5	K–Rek/SZ–2	SZ	4000	30	25	25	0,8	0,3	50	épületmagasság
6	K–Rek/SZ–3	SZ	1600	-	15	0	0,3	0,15	60	épületmagasság
7	K–REK/SZ–1-ST	SZ	20000	150	35	30	1	ászm	40	épületmagasság
8	K–REK/SZ–2-SP	SZ	4000	30	35	35	1	0,5	40	épületmagasság
9	K–Rek/1-SP	SZ	10000	-	25	25	1,5	0,5	40	épületmagasság
10	K–SP/ZSz–1	Z/SZ	50000		30	65	1,5	0,8	40 35”k+5%FA	épületmagasság
11	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
12	5k	a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke,
13	+5% Fa	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány
14	ászm	parkolási szintterületet az általános szintterületbe kell beszámítani (29. §)
15	”	OTÉK eltéréssel (2016)

15. számú táblázat

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	K-EÜ, K-HON, K-SZ				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	K–EÜ/SZ–1	SZ	0	0	40	60	2	1,5	40	épületmagasság
5	K–Hon/SZ–1-Eü	SZ	50000	0	60”	70	3,2	1	25”	épületmagasság
6	K–Hon/SZ–2	SZ	3000	40	35	50	2	1	40 35k”+5%FA	épületmagasság
7	K–Hon/SZ–SP	SZ	4000	-	40	40	1	0,5	40 35”k+5%FA	épületmagasság
8	K–SZ/SZ–1	SZ	25000	0	15	50	1	ászm	40	épületmagasság
9	Z -általános zártsorú o ZU – zárt udvaros o ZK–A – zártsorú keretes „A” típus o ZK–B – zártsorú keretes „B” típus o ZK–C – zártsorú keretes „C” típus o SZ – szabadonálló o Z/SZ – zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T – telepszerű o KA – kialakult állapot
10	k	a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke,
11	+5% Fa	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány
12	ászm	parkolási szintterületet az általános szintterületbe kell beszámítani (29. §)
13	”	OTÉK eltéréssel (2016)

16. számú táblázat

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	területfelhasználási kategória	a telek beépítési módja / az épület elhelyezés módja	a kialakítható telek megengedett legkisebb		a telek megengedett legnagyobb				a telek megengedett legkisebb	az épület meg- engedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint
2	Zkp, Zkk, Ek				beépítettsége		szintterületi mutatója
3	építési övezet jele		területe	szélessége	terepszint felett	terepszint alatt	általános	parkolási	zöldfelületi aránya
			(m²)	(m)	(%)	(%)	(m²/m²)	(m²/m²)	(%)
4	Zkp-Kp–1	-	10000	-	2	20	-	-	70	Ém=7,5
5	Zkp-Kp–2	-	-	-	2	20	-	-	75	Ém=4,5
6	Zkp-Kk–1	-	-	-	2	20	-	-	60	Ém=4,5
7	Zkp-Kk–2	-	-	-	3	50	-	-	60	Ém=4,5
8	Zkp-Kk–3	-	-	-	3	50	-	-	60	-
9	Zkp-Kk–4	-	-	-	3	10	-	-	60	Ém=4,5
10	Zkp-Kk–5	-	-	-	3	10	-	-	60 45k+15% FA § „	Ém=4,5
11	Zkk–1/Ln	-	4000	-	1	70	-	-	60	Ém=4,5
12	Zkk–2/Ln	-	4000	-	1	10	-	-	60	Ém=4,5
13	Zkk–1/K–Rek	-	-	-	-	-	-	-	60	-
14	Zkk–2/K–Rek	-		-	0	0	-	-	60
14a	Zkk–1/K–Sp	-	-	-	2	0	-	-	60	Ém=7,5
15	Ek	-	10000-	-	3	0	-	-	60	Ém=4,0
16	k	a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke,
17	+5% Fa	a 30. § (4) bekezdés szerinti fásítás céljából meghatározott területi arány
18	Ém	épületmagasság
	”	OTÉK eltéréssel

”

3. melléklet

5b. melléklet a 14/2021. (V1. 29.) önkormányzati rendelethez

A TELKEN ELHELYEZENDŐ SZEMÉLYGÉPKOCSIK SZÁMÁNAK ELŐÍRÁSA ÉS A KÖZTERÜLETI ENGEDMÉNY MEGHATÁROZÁSA

1.	A		B	C		D		E		F	G	H	I	J
2.	rendeltetési egység			1.		2.		3.		4.	5.	6.	7.	8.
3.	(funkció)		mérőszám	terület
4.	megnevezése			A	B	A	B	A	B	A	A	A	A	A
5.	legalább 1 db személygépkocsi számára kell parkolót biztosítani *
6.	lakás önálló rendeltetési egység		...db lakás után	1	-	1		1	-	1	1	1	1	1
7.	üdülő önálló rendeltetési egység		db üdülő után	-	-	-	-	-	-	1	-	-	-	1
8.	szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló 21. pont és idősek otthona, diákszálló, diákotthon –lásd 26. pont)		...db vendégszoba után	20	-	20	50%	10	-	10	10	10	10	1
9.	kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység - legfeljebb 1000 m² összes bruttó szintterületig	0–100 m² közötti árusítótereinek	minden megkezdett .... m² nettó alapterülete után	40	-	40	50%	20	-	20	27	40	40	20
10.		100 m² feletti árusítótereinek		40	-	40	50%	20	-	20	27	40	40	20
11.		OTÉK 42. § (10) szerinti esetekben		A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében az OTÉK 42. § által meghatározottak szerint
12.	kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység – 1000 m² összes bruttó szintterület felett	0–100 m² közötti árusítótereinek		40	-	40	-	20	-	20	20	30	40	20
13.		100 m² feletti árusítótereinek		40	-	40	-	20	-	20	20	30	40	20
14.		OTÉK 42. § (10) szerinti esetekben		A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében az OTÉK 42. § által meghatározottak szerint
15.	vendéglátó önálló rendeltetési egység	fogyasztó-terei (kültérivel együtt)		20	-	20	50%	10	50%	20	5	20	20	5
16.	bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység	foglalkoztatói és/vagy tantermei		40	50%	40	50%	40	100%	20	20	20	40	20
17.	felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység	oktatási és kutatási helyiségei	minden megkezdett .... m² nettó alapterülete után	40	-	40	50%	40	100%	20	20	16	40	20
18.	igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység	huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei		20	-	20	-	30	25%	10	20	20	30	10
19.	iroda rendeltetési egység	huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei		40	-	50	-	30	-	20	20	20	50	20
20.	egyéb önálló rendeltetési egység			40	-	40	-	30	-	20	20	20	50	20
21.	hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység			40	-	40	-	20	-	20	20	20	40	20
22.	kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység (ahol a férőhelyszám nem értelmezhető)			100	-	100	-	50	-	100	50	100	100	50
23.	kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység		...db férőhely után	10	-	10	-	5	-	20	10	10	20	5
24.	sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egység			10	-	10	50%	10	50%	30	10	10	10	15
25.	lelátóval rendelkező fedett vagy részben fedett sportlétesítmény			30	-	30	50%	30	50%	20	10	12	30	5
25.b	lelátóval nem rendelkező fedett vagy részben fedett sportlétesítmény													15
26.	kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona			30	-	30	-	20	-	30	20	20	30	10
27.	fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység		...db betegágy után	8	-	8	-	8	50%	10	4	4	10	4
28.	ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység gyártó, szerelő helységeinek		minden megkezdett .... m² után	200	-	200	-	200	-	5	200	200	400	200
29.	raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségének			1000	-	1000	-	1000	-	1000	1000	1000	1500	1500
30.	jelentős zöldfelületet igénylő kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park			1000	100%	1000	100%	500	-	1000	500	500	1000	500
31.	*	A számított értéket minden esetben felfelé kell kerekíteni
32.	A oszlop	Az elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása a 12. § -ban foglaltak figyelembevételével
33.	B oszlop	Az A oszlop szerint a telken belüli személygépkocsi elhelyezési kötelezettség közterületen biztosítható maximális aránya (%) a 12. § -ban foglaltak figyelembevételével.
34.
		”

5. melléklet

6. melléklet

7. melléklet

„11/A. melléklet a 14/2021. (V1. 29.) önkormányzati rendelethez

az épületek átfedő homlokzatai közötti távolságok táblázata a 69. §‑hoz

		átfedő homlokzatok között tartandó legkisebb távolság
	A	B	C	E	F	G
1	az egyik és a másik épület átfedő épületrészének legmagasabb pontja	legfeljebb 20 m	magasabb 20 m-nél, de legfeljebb 35 m	magasabb 35 m-nél, de legfeljebb 45 m	magasabb 45 m-nél, de legfeljebb 55 m	magasabb 55 méternél, de legfeljebb 65 m
2	legfeljebb 20 m	16 m	16 m	20 m	20 m	20 m
3	magasabb 20 m-nél, de legfeljebb 35 m	16 m	20 m	20 m	25 m	25 m
4	magasabb 35 m-nél, de legfeljebb 45 m	20 m	20 m	25 m	25 m	30 m
5	magasabb 45 m-nél, de legfeljebb 55 m	20 m	25 m	30 m	30 m	30 m
6	magasabb 55 méternél, de legfeljebb 65 m	20 m	25 m	30 m	30 m	30 m
						”

8. melléklet

9. melléklet

10. melléklet

11. melléklet

12. melléklet

13. melléklet

14. melléklet

15. melléklet

16. melléklet

A rendelet egyes OTÉK-tól való eltéréseihez a Budapest Kormányhivatal Állami Főépítésze a BP/1002/00054-5/2021 sz. záró szakmai véleményében hozzájárulását adta, mely paramétereket a táblázat külön jelöli (”OTÉK eltéréssel)