Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Novaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 11. 01Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Novaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Novaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörében Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Novaj Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3327 Novaj, II. Rákóczi Ferenc utca 3.
(3) Az Önkormányzat törzsszáma: 729194
(4) Az Önkormányzat működése Novaj község közigazgatási területére terjed ki.
(5) Az Önkormányzat szervein a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott szerveket kell érteni.
(6) Novaj Községi Önkormányzat hivatalának neve: Ostorosi Közös Önkormányzati Hivatal Novaji Kirendeltsége, 3327 Novaj, II. Rákóczi Ferenc utca 3. (a továbbiakban: Hivatal).
(7) A Hivatalt az Ostoros Községi Önkormányzat és Novaj Községi Önkormányzat társulási megállapodás alapján működteti.
2. § (1) Az Önkormányzat Novaj község címerére, zászlójának alapítására és használatának rendjére külön önkormányzati rendeletet alkot.
(2)1 Az Önkormányzat bélyegzője: kör alakú pecsét, amelyen Magyarország címere alatt „Novaj Községi Önkormányzat - Heves vármegye” felirat olvasható.
(3) Az Önkormányzat bélyegzőjét kell használni a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyv hitelesítésére és a Képviselő-testület által adományozott okleveleken, az Önkormányzat nevében kötött szerződéseken és kiadott iratokon.
(4)2 Az Ostorosi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjét középen Magyarország címere található és „Ostorosi Közös Önkormányzati Hivatal Novaji Kirendeltsége – Heves vármegye” felirat olvasható.
2. A Képviselő-testület megalakulása
3. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 43. § szabályai figyelembevételével alakuló ülést tart.
(2)3 A képviselők, majd a polgármester és az alpolgármester a Képviselő-testület előtt a Mötv. 1. mellékletében meghatározott szövegű esküt tesznek.
4. § A Képviselő-testület a polgármesterből, alpolgármesterből és 5 fő képviselőből áll. A polgármester és a képviselők nevét a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) függeléke tartalmazza.
5. § (1) A települési képviselő jogait és kötelességeit, az Mötv-ben foglaltaknak megfelelően gyakorolja.
(2) A képviselő tevékenysége során - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. i) pontjával összhangban – hivatalos személyként jár el.
(3) A képviselő köteles a Képviselő-testület és bizottságai felkérésére részt venni egyes képviselő-testületi illetve bizottsági ülések napirendjének előkészítésében, határozatainak ellenőrzésében.
(4) A képviselő köteles a tudomására jutott állami, szolgálati és hivatali titkot megőrizni.
(5) A képviselő és a bizottság tagja köteles bejelenteni a polgármesternek, a jegyzőnek, vagy a bizottság elnökének, amennyiben a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, hogy ha egyéb megbízatásának teljesítésében gátolva van.
6. § A Képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselőknek, a bizottság elnökeinek, a bizottságok képviselő és nem önkormányzati képviselő tagjainak tiszteletdíjat nem állapít meg.
7. § (1) Az Önkormányzat jogait, feladat- és hatásköreit az Mötv. 10. § -18. §-aiban foglaltak alapján gyakorolja és intézményein keresztül vagy feladat-ellátási megállapodás útján ellátja kötelező feladatait, vállalhatja helyi közügyek megoldását.
(2) A Képviselő-testület az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdései, valamint 42. §-a figyelembevételével hatásköreit átruházhatja. Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
3. Gazdasági program
8. § (1) A polgármester – megválasztását követő 6 hónapon belül – előterjeszti a Képviselő-testület 5 évre szóló gazdasági programját.
(2) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(3) A program időarányos teljesítését a ciklus 3. és 5. évében át kell tekinteni és a végrehajtását értékelni kell.
4. Munkaterv
9. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkatervet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) az intézmények vezetőitől,
d) a jegyzőtől.
(3) A munkaterv összeállításához a településen működő társadalmi és civil szervezetek is javaslatot tehetnek.
(4) A javaslatokat – a lehetőségekhez képest – figyelembe kell venni a bizottságok munkaterveinek összeállításánál is.
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) a képviselő-testület ülésének napirendjét, az előterjesztők megnevezését,
c) a közmeghallgatás időpontját,
d) ünnepi ülés tartását,
e) a napirendhez meghívottak megnevezését,
f) szükség szerint egyéb szervezési feladatokat.
(6) A munkatervet meg kell küldeni a képviselőknek és a napirendben érintett előterjesztőknek.
10. § A munkatervtől indokolt esetben a polgármester eltérhet, az esetleges módosításokról a Képviselő-testületet köteles tájékoztatni.
5. A Képviselő-testület ülései
11. § A Képviselő-testület évente legalább 10 munkaterv szerint ütemezett – december kivételével minden hónap utolsó csütörtöki napján 16 órai kezdettel – ülést tart.
12. § (1) A Képviselő-testület tervezett, rendkívüli és ünnepi ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülésének összehívása és vezetése az Mötv. 45. §-ának megfelelően történik.
(3)4 A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, ill. tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülést a Pénzügyi és Közjóléti Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
6. Tervezett ülés
13. § (1) A Képviselő-testület munkaterv alapján – a nyári szünet kivételével – általában havonta tartja tervezett üléseit.
(2)5 A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak az ülést legalább 5 nappal megelőzően írásbeli meghívót kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirend előterjesztőjének, valamint a napirendhez meghívott személynek a nevét, beosztását, tisztségét,
d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére.
(3) A meghívó mellékletét képezi:
a) az írásbeli előterjesztés szövege,
b) rendelet-tervezet indokolással,
c) a határozati javaslat.
(4) A meghívót és mellékleteit kézbesítéssel vagy elektronikusan lehet továbbítani az érintetteknek az általuk írásban megadott elektronikus címre.
14. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a bizottságok nem képviselő tagjait és a polgármesteri biztosokat,
b) a Hivatal köztisztviselőit,
c) a Rendőrkapitányság körzeti megbízottját,
d) az adott témában közreműködő szakértőt,
e) azt a személyt, illetve szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, erre az előterjesztő vagy a polgármester tesz javaslatot
f) az SZMSZ függelékben felsorolt civil szervezetek közül az adott témában érintett helyi civil szervezet képviselőjét, melyre az előterjesztő, vagy a polgármester tesz javaslatot.
(2) A meghívottak részére a meghívóval együtt az írásbeli előterjesztéseket is ki kell kézbesíteni. A napirendhez érintettsége okán meghívott személy, vagy szervezet vezetőjének az írásbeli előterjesztéseket csak azon napirendi pontra vonatkozóan kell megküldeni, amelyikhez meghívása kapcsolódik.
(3) A zárt ülés anyagát csak a napirendhez meghívottaknak kell megküldeni.
7. Rendkívüli ülés
15. § (1) Határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.
(2) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.
(3) Az indítványt a polgármesterhez kell előterjeszteni, a rendkívüli ülés javasolt időpontjától számított legalább 10 nappal korábban. A polgármester a benyújtástól számított 5 napon belül köteles összehívni az ülést.
(4) Az ülés összehívására a tervezett ülésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal a kivétellel, hogy a meghívót az ülést megelőzően legalább 24 órával korábban kell kiküldeni.
8. Ünnepi ülés
16. § (1) A település életében jelentős évfordulók, események alkalmával a polgármester ünnepi ülést hívhat össze.
(2) Az ünnepi ülésre az SZMSZ testületi ülésre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
9. Zárt ülés
17. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjai esetén. Amennyiben a zárt ülés tartása az érintett személy nyilatkozatától függ, az írásbeli nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott zárt ülés tartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.
(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(4) Kötelező az érintett meghívása az Mötv. 46. (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott ügyek tárgyalásánál, önkormányzati hatósági és kitüntetési ügyek kivételével.
(5) A zárt ülésen hozott döntésre az Mötv. 52. § (3) bekezdésének szabályait kell alkalmazni. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetősége nem sértheti azokat a jogszabályi előírásokat, illetve érdekeket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
(6) A zárt ülésen készített jegyzőkönyvbe csak az ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében szabályozottak szerint részt vevő és meghívott személyek tekinthetnek be.
(7) Zárt ülésről egyéni hangfelvétel nem készíthető.
10. Az előterjesztések rendje
18. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester(ek),
c) bizottságok elnökei,
d) képviselők,
e) jegyző,
f) azok, akiket a Képviselő-testület vagy a polgármester az előterjesztés elkészítésére felkér, illetve felhatalmaz.
(2) Az előterjesztések lehetnek:
a) önkormányzati rendeletek tervezetei,
b) határozati javaslatok (munkatervben tervezett, vagy aktuális feladatokból következő döntést igénylő ügyekben),
c) beszámolók,
d) tájékoztatók.
(3) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeleten támasztott tartalmi és formai követelményeknek, illetve az érintett bizottságokkal, és a jegyzővel - a törvényességi ellenőrzés céljából - az egyeztetés és véleményezés megtörtént. Ha nem a polgármester vagy a jegyző az előterjesztő, az előterjesztések eredeti példányait a polgármester és a jegyző szignálja.
(4) A bizottsági tagokkal – ha az előterjesztésnek nem az adott bizottság az előterjesztője - az előzetes egyeztetés egyszerűbb ügyekben elektronikus úton is történhet, ez esetben a véleményeket a bizottsági jegyzőkönyv mellé kinyomtatva csatolni kell.
(5) A bizottságok által benyújtandó előterjesztések körét a 2. melléklet, a bizottságok állásfoglalásával benyújtandó előterjesztések körét a 3. melléklet tartalmazza.
(6) Képviselő-testület elé előterjesztést írásban, kivételesen szóban is lehet tenni.
(7) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő szóbeli előterjesztés és határozati javaslat készítése. A napirend tárgyalása során – amennyiben az ügy igényli – a polgármester kezdeményezheti a napirend elnapolását és elrendelheti az írásbeli előkészítést.
(8) A képviselő-testületi ülésen csak a polgármester engedélyével osztható ki előterjesztés.
11. Az előterjesztés formai követelményei
19. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző, aljegyző feladata.
(2) Rendelet-tervezet csak írásban kerülhet a Képviselő-testület elé.
(3) A rendelet-tervezeteket indokolni kell. Az indokolás általános indokolásból és részletes indokolásból áll.
20. § (1) Az előterjesztések – a rendelet-tervezet kivételével - általában három részből állnak: bevezetésből, értékelő elemzésből és határozati javaslatból:
a) bevezetés: tartalmazza a testület korábbi döntéseit, állásfoglalásait, az előterjesztéssel elérni kívánt célt, a testület döntésének szükségességét, az előterjesztés tárgyára vonatkozó jogszabályokat
b) értékelő elemzés: tartalmazza
ba) a korábbi intézkedések végrehajtásának összefoglalt eredményeit,
bb) átfogó elemzést a jelenlegi helyzetről, és az elérni kívánt eredményről,
bc) mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek,
bd) az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklását, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatását,
be) tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről
c) határozati javaslat:
ca) tartalmazhat bevezetőt, amely a tárggyal kapcsolatos testületi álláspontot tükrözi,
cb) tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt,
cc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy(ek) megjelölését, és a végrehajtás határidejét, több felelős esetén az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni,
cd) javaslatot az azonos témakörben hozott korábbi határozat idejétmúlt rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére,
ce) az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni.
(2) Az előterjesztések szövegének elkészítésénél alapvető követelmények:
a) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazás,
b) a munkajogi vagy egyedi ügyben készített döntéstervezet esetén szükséges a jogorvoslati tájékoztatás.
12. A nyilvánosság biztosítása
21. § (1) A munkaterv szerinti Képviselő-testületi ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a 13. § (2) bekezdésében és a 15. § (4) bekezdésében foglalt határidők betartására figyelemmel a település lakosságát a Hivatal hirdetőtábláján, a település honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.
(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az elnök rendre utasíthatja a rendzavarókat. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a tanácskozóterem elhagyására.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok a 30. §-ban foglaltaknak megfelelően kaphatnak szót.
(5) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia. Ez alatt az idő alatt az elnök néhány perces szünetet rendelhet el.
(6)6 A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a település honlapján – a Heves Vármegyei Kormányhivatalnak történő felterjesztéssel egyidejűleg - közzé kell tenni.
13. A Képviselő-testület tanácskozási rendje
22. § (1) A Képviselő-testület ülését az Mötv. 45. §-ának megfelelő személy levezető elnökként vezeti. Az elnök munkáját a jegyző segíti.
(2) Az elnök megnyitja az ülést, és megállapítja határozatképességet az Mötv. 47. §-ának megfelelően. Amennyiben azt állapítja meg az ülés ideje alatt, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülést legfeljebb egy órára felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, az elnök az ülést elnapolja.
23. § (1) A Képviselő-testület tervezett ülésének napirendjére az elnök – a munkaterv figyelembevételével – tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű többséggel dönt. Előterjesztését, határozati javaslatát az indítvány benyújtója részben vagy egészben visszavonhatja az indítvány határozati javaslatáról való szavazás megkezdéséig.
(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában a következő:
a) önkormányzati rendeletek tervezetei,
b) határozati javaslatok,
c) beszámolók
d) tájékoztatók,
e) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok.
(4) A (3) bekezdés d) pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester írásban számol be:
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
b) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről.
24. § (1) A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) Az elnök biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a képviselőt és a tanácskozási joggal meghívottat:
a) az elnök figyelmezteti, ha eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,
b) rendre utasítja és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, akinek magatartása figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.
(4) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(5) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az elnök az ülést felfüggesztheti.
(6) A folytatólagosan megnyitott ülésen az (5) bekezdésben írt rendzavarás ismétlődése esetén, az elnök az ülést berekesztheti és a még nem tárgyalt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre elnapolhatja.
14. A felszólalás és hozzászólás szabályai
25. § (1) A képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) interpelláció,
d) közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok.
(2) A Képviselő-testület ülésein – a 21. § (4) bekezdés kivételével - a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót.
(3) Az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót, de ha az ülés menete megkívánja, a hozzászólások rendjét felülbírálhatja.
15. Napirendhez kapcsolódó felszólalás
26. § (1) Napirendhez kapcsolódó felszólalási, hozzászólási szándékukat a képviselők kézfelemeléssel jelzik. A felszólalásra az elnök adja meg a szót. A napirend előterjesztőjét szóbeli kiegészítés joga illeti meg, de annak az írásbeli előterjesztéséhez képest új információkat is kell tartalmaznia.
(2) A napirendhez kapcsolódó hozzászólások sorrendje:
a) az előterjesztő,
b) az illetékes bizottság elnöke,
c) a jelentkezés sorrendjében.
(3) Az elnök egyes napirendi pontok tárgyalása során az előterjesztő, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.
(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan – a képviselő-testület külön döntése nélkül – kaphatnak szót az állandó és a napirendhez meghívottak, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó hivatal képviselői.
16. Felszólalás ügyrendi kérdésben
27. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a jegyző, valamint a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő utaljon e rendelet azon szabályára, amellyel ellentétes intézkedést tapasztalt, illetve amely alapján felszólalni kíván.
(3) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történt, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
17. Interpelláció
28. § (1) Interpellációt bármely önkormányzati ügyben lehet előterjeszteni. A képviselők interpellációjukat a Hivatal útján a polgármesterhez írásban jelenthetik be.
(2) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testületi ülést megelőző legalább három munkanappal jelentik be, arra az interpelláltnak a képviselő-testületi ülésen válaszolnia kell. Bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben az interpellált kérheti, hogy írásban válaszoljon.
(3) Szóbeli interpellációs szándékot a képviselő-testületi ülés megkezdéséig a polgármesternek lehet bejelenteni. Ha szóbeli interpellációra a kérdezett nem tud azonnal választ adni, úgy tizenöt napon belül köteles azt kivizsgálni, az interpellálót írásban értesíteni és a képviselő-testület következő ülésén erről jelentést tenni.
(4) Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület határoz. Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy a polgármester további vizsgálatra kiadja az illetékes bizottság elnökének.
18. Közérdekű kérdés, bejelentés, javaslat
29. § (1) A képviselő közérdekű kérdés, bejelentés vagy javaslat tételére vonatkozó szándékát a napirend elfogadásáig – a téma megjelölésével – az ülésvezető részére jelentheti be. Megtárgyalására az ülés végén kerül sor. Amennyiben a felvetésnek – az ülésen is jelenlévő – konkrét címzettje van, az elnök lehetőséget biztosíthat a válaszadásra, de vita ezen napirend keretében nem nyitható.
(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.
19. Állampolgár hozzászólása
30. § Az elnök indokolt esetben - jelentkezés alapján - hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent olyan személynek is, aki nem szerepel a testületi ülésre meghívottak között. Döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát, de a megadott szót a felszólalás időtartama alatt bármikor megvonhatja, ha a hozzászóló a tárgytól eltér.
20. Vitavezetési szabályok
31. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja a napirendek összevont tárgyalását is.
(2) Összetett, elvi tisztázást, koncepciót, alapcélok és megoldások, cselekvési főirányok, prioritások meghatározását igénylő napirendi tárgy esetén (pl. SZMSZ, költségvetés, rendelet-tervezetek) az elnök minősítése alapján két részből álló – általános és részletes – vitát kell lefolytatni.
(3) A Képviselő-testület ülésén elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó, aki az írásbeli előterjesztést röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti.
(4) Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell.
(5) A válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
(6) Az előterjesztő egy alkalommal – indokolással - javasolhatja a napirend tárgyalásának elnapolását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
32. § (1) Az elnök az általános, illetve a részletes vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel a vita folytatását az elnök javaslatára mellőzi. A vita lezárását ügyrendi javaslatként indokolással bármely képviselő kezdeményezheti.
(2) A napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.
(3) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a testületi működéssel kapcsolatban vagy bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
21. Döntéshozatal szabályai
33. § (1) A döntések többségét az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel kell meghozni.
(2) Az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti minősített többség - a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata - szükséges az Mötv. 50. §-ban előírtakon túlmenően:
a) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,
b) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,
c) kinevezési hatáskörbe tartozó pályázatok elbírálása esetén.
(3) A döntési kérdést szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként kell szavazni.
(4)7 A képviselő a döntéshozatalban nem vehet részt, ha személyesen érintett. A személyes érintettséget a napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt, de legkésőbb a szavazás előtt be kell jelenteni. A döntéshozatalból történő kizárás során figyelemmel kell lenni az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakra.
(5)8 Ha a képviselő a személyes érintettségét nem jelenti be, és a testület tudomására jut, a képviselő-testület a mulasztás tényét külön döntés nélkül is megállapítja és azt - az érintett képviselő nevének feltüntetésével - a jegyzőkönyvben nyilvánosan rögzíti.
(6)9 A képviselő-testület a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogosulatlanul történt szavazással elfogadott határozatot visszavonva a szavazást a kizárt képviselő nélkül megismétli.
22. A szavazás módja
34. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás nyílt, név szerinti vagy titkos.
(3) Az elnök előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat fordított sorrendben, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot a kiegészítésekkel együtt bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot.
23. Nyílt szavazás
35. § (1) A nyílt szavazás – figyelemmel az Mötv. 48. § (1) bekezdésére - kézfelemeléssel történik.
(2) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodhatnak a szavazástól. Az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelnyújtással meg kell ismételni.
(3) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(4) A szavazatszámlálásról a jegyző gondoskodik.
(5) Egy már eldöntött kérdésre visszatérni, újra tárgyalni és ismételten szavazni az Mötv. 68. § (1) bekezdésére figyelemmel, továbbá abban az esetben lehet, ha az üggyel kapcsolatban olyan új körülmények merülnek fel, amelyet a képviselők a döntés idején nem ismerhettek.
24. Név szerinti szavazás
36. § (1) Név szerinti szavazást rendelhet el az elnök az Mötv. 48. § (3) bekezdésére figyelemmel.
(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
(4) Nem név szerinti szavazás esetén az önkormányzati képviselő vagy polgármester kérheti saját szavazatának név szerinti feltüntetését a jegyzőkönyvben.
25. Titkos szavazás
37. § (1) Az Mötv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazási mód alkalmazásáról a képviselő-testület – indítvány alapján – esetenként dönt.
(2) A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, vagy a megválasztott képviselők fele.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal történik, külön helyiségbe elhelyezett urna igénybevételével.
(4) A titkos szavazás lebonyolítása céljából háromtagú bizottságot kell létrehozni a képviselő-testületi ülésen részt vevő meghívottakból.
(5) A titkos szavazás technikai feltételeit a jegyzőnek kell biztosítani, lebonyolítása a Pénzügyi Bizottság elnökének feladata. A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell az ülés jegyzőkönyvéhez.
26. A Képviselő-testület döntései, azok jelölése, közzététele és végrehajtása
38. § (1) A Képviselő-testület döntései lehetnek:
a) önkormányzati rendeletek,
b) képviselő-testületi határozatok.
(2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, évenként folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és fontosabb határozatairól a település lakossága a helyben szokásos módon (Önkormányzat hirdetőtáblája), valamint elektronikus hozzáférésre alkalmas módon értesüljön, illetve hogy a Hivatalban az érdeklődők ügyfélfogadási időben megtekinthessék.
(4) A rendeletek és határozatok nyilvántartása a jegyző feladata.
(5) Az Önkormányzat felhatalmazza a polgármestert, a jegyzőt, és a tárgy szerint illetékes bizottság elnökét a rendeletek és határozatok végrehajtásának és a végrehajtás ellenőrzésének részletes követelményei, irányelvei, módszerei, egységes vagy esetenkénti megállapítására.
39. § (1) A rendeletek jelölése: „Novaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám, zárójelben a kihirdetés hónapja és napja, önkormányzati rendelete, valamint a rendelet címének megjelölése –ról, -ről raggal”
(2) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Ezt követően a rendeleteket Novaj Község honlapján is közzé kell tenni.
40. § (1) A képviselő-testületi határozaton a folyamatos sorszám/évszám után zárójelben a határozathozatal keltét kell feltüntetni. A határozat tárgyát meg kell jelölni.
(2) A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani.
(3) A határozat tárgya szerint illetékes köztisztviselők közreműködnek a testületi határozat végrehajtásában. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a jegyző dönt.
(4) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Folyamatos végrehajtás esetén - ha időközi beszámolás időpontja nincs megjelölve – negyedévente, illetve a téma újabb napirendre tűzésekor kell számot adni a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésben.
(5) A jelentést a polgármester terjeszti a testület elé.
27. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
41. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túlmenően tartalmaznia kell:
a) a távolmaradó képviselők nevét,
b) a bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszok lényegét.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét a meghívó, a jelenléti ívek, az előterjesztések és javaslatok anyagai, név szerinti szavazás esetén a szavazási névsor képezik.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, melyeket évenként be kell köttetni és irattárba kell helyezni.
(4) A képviselő-testület határozatainak írásba foglalásáért a napirend előterjesztője felelős.
(5) A jegyzőkönyvet elektronikus formában a település honlapján közzé kell tenni.
(6) A képviselő-testületi ülést technikai eszközökkel is rögzíteni kell. A jegyző gondoskodik a nem selejtezhető hanganyag megőrzéséről és arról, hogy a rögzített anyag visszahallgatható, illetve lejátszható legyen.
(7) Abban az esetben, ha a jegyzőkönyv tartalmát illetően vita támad, a Pénzügyi Bizottság állásfoglalását lehet kérni.
28. A polgármester
42. § (1) A polgármester képviseli a Képviselő-testületet, megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, illetve tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor.
(3) A polgármesternek – az Mötv 67. §-ában meghatározott feladatokon túl - a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) tájékoztatja a képviselő-testületet a döntések végrehajtásáról,
b) elősegíti a képviselők munkáját,
c) figyelemmel kíséri a képviselők által beterjesztett javaslatok, bejelentések intézését,
d) kapcsolatot tart a vonzáskörzet és más települések önkormányzataival, továbbá helyi és országos szintű szervekkel, szervezetekkel.
e) bármely folyamatban lévő önkormányzati ügyben azonnali tájékoztatást kérhet beterjesztett javaslatok, bejelentések intézését.
(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) segíti a bizottságok tevékenységének előkészítését és összehangolását,
b) rendszeresen feladategyeztető megbeszélést tart a bizottsági elnökök és a polgármesteri biztosok részére.
43. § (1) A polgármester a jegyzővel rendszeres értekezletet tart a Hivatal köztisztviselői részére, kölcsönös tájékoztatás nyújtása mellett értékeli az elmúlt időszak tevékenységét, és meghatározza a soron következő feladatokat.
(2) A polgármester kiemelt feladata a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése, továbbá együttműködés a társadalmi szervekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(3) A polgármester biztosítja a vezetés egységét, összehangolja az alpolgármester, bizottsági elnökök, biztosok és a jegyző munkáját. Meghatározza az időszerű feladatokat és beszámoltatja őket feladataik ellátásáról.
(4) A polgármester minden héten kedden a Hivatal ügyfélfogadási idejében ügyfélfogadást tart.
44. § (1) A polgármester saját hatáskörében az Önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig szerződéseket köthet, kötelezettségeket vállalhat.
(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti intézkedéseiről a Képviselő-testületet a következő ülésen köteles tájékoztatni.
29. Az alpolgármester
45. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatásban egy alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül.
(2) Az alpolgármester a polgármestert akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Intézkedéséről a polgármesternek haladéktalanul köteles beszámolni.
46. §10
30. A bizottságok
47. § (1)11 A Képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre: Pénzügyi és Közjóléti Bizottság: 5 fő, akik közül 3 fő helyi képviselő, 2 fő nem helyi képviselő.
(2)12 A bizottság részletes feladat- és hatásköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(3)13 A vagyonnyilatkozatok kezelésére, valamint az összeférhetetlenség kivizsgálására a Pénzügyi és Közjóléti Bizottság jogosult.
(4) A polgármester, a képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatai nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályait a 5. melléklet tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület egyes jelentősebb, időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére albizottságot alakíthat, melynek működésére a bizottságok működésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak. Az albizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg, egyben megjelöli, mely bizottság irányítása alá tartozik, illetve az albizottság által elvégzendő konkrét feladatokat is.
(6)14 A bizottság elnökből, elnökhelyettesből és tagokból áll. A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Képviselő-testület határozattal választja meg.
(7)15 A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az általa írásban meghatalmazott bizottsági tag helyettesíti.
48. § (1) A bizottság elnöke:
a) gondoskodik a bizottság munkatervének elkészítéséről és végrehajtásáról,
b) összehívja és vezeti a bizottság ülését,
c) szervezi és összehangolja a bizottság munkáját,
d) képviseli a bizottságot.
(2) Ha a bizottság elnöke, elnök-helyettese vagy tagja a bizottság üléseiről rendszeresen hiányzik, vagy rendszeresen akadályozza a bizottság munkáját – az érintett bizottság vagy annak elnöke előterjesztése alapján – a Képviselő-testület dönt az érintett megbízásának visszavonásáról.
31. A bizottságok működése
49. § (1) A bizottság tevékenységét munkaterv alapján végzik. Munkatervüknek:
a) összhangban kell lennie a képviselő-testület munkatervével, ezért azokat a képviselő-testület munkatervének elfogadása után kell elkészíteni,
b) tartalmaznia kell a képviselő-testület munkatervéből, határozataiból adódó bizottsági feladatokat, idejét, napirendjét, a napirendek előterjesztőit, a közreműködő szerveket és személyeket,
c) a tervezett ellenőrzések ütemezését, főbb céljait, a vizsgálandó szervet és a vizsgálatban résztvevőket.
(2) A bizottság munkaterve alapján, illetve szükség szerint tart ülést.
(3) Az ülést a bizottság elnöke köteles összehívni az Mötv. 61. § (1) bekezdésében szabályozottaknak megfelelően.
(4) A közösen jelentkező feladatok végrehajtására a bizottságok együttes üléseket is tarthatnak.
(5) A bizottsági ülések előterjesztéseit a bizottsági és a képviselő-testületi meghívóval együtt kell megküldeni.
(6) A bizottsági ülés határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A bizottság határozatait szavazattöbbséggel hozza.
(7)16 A bizottság üléséről – figyelemmel az Mötv. 52. § (1) bekezdésében, valamint a 60. §-ában foglaltakra - jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a Hivatal kijelölt köztisztviselője gondoskodik.
50. § (1)17 A bizottság a ciklus folyamán legalább egy alkalommal – az éves munkatervben rögzítettek szerint - beszámol a képviselő-testületnek a megválasztásuk óta végzett tevékenységéről. Ennek során jelentést ad általános tevékenységéről, vizsgálatairól, tapasztalatairól, albizottságai működéséről, a bizottság társadalmi szervekkel és intézményekkel, továbbá a Hivatallal kialakított kapcsolatáról.
(2) A Hivatal a bizottság munkájának eredményességét rendszeres tájékoztatással, személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti elő. Ennek keretében kötelesek:
a) rendszeresen tájékoztatni az időszerű feladatokról, a megjelent legfontosabb jogszabályokról,
b) munkaterve összeállításában segíteni,
c) ülésein meghívás esetén részt venni, a bizottság által igényelt kérdésekben a felvilágosítást megadni,
d) ügyviteli, adminisztratív teendőihez a szükséges technikai, tárgyi feltételeket biztosítani.
(3) A bizottság munkája elősegítése érdekében – szakkérdésekben – a polgármester előzetes engedélyével szakértőt vehetnek igénybe.
51. § A Képviselő-testület szükség szerint létrehozhat ad-hoc bizottságokat, munkacsoportokat, egyéb segítő, tanácsadó testületeket is, amelyek nem rendelkeznek az Mötv. szerinti bizottsági jogállással. Összetételüket és működésüket rendeltetésüknek megfelelően a Képviselő-testület egyedi határozattal határozza meg.
32. A jegyző
52. § (1) A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti, a novaji kirendeltséget a társulási megállapodásnak megfelelően az aljegyző irányítja.
(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról, így különösen:
a) szakmai segítséget nyújt a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez,
b) évente beszámol a képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról,
c) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések a törvényességi követelményeknek megfeleljenek és azokat az érdekeltek időben kézhez kapják,
d) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein a törvényesség biztosítása érdekében köteles szót kérni az elnöktől és jelezni a képviselő-testületnek, ha a működéssel vagy döntéssel kapcsolatban jogszabálysértést észlel,
e) rendszeres tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
f) előkészíti a testületi munkaterv javaslatát,
g) biztosítja a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli felterjesztését,
h) az érdekelteknek megküldi a testületi döntéseket,
i) gondoskodik a képviselők munkájának segítéséről, a polgármester megbízása alapján a képviselők által beterjesztett javaslatok, bejelentések, kérelmek elintézéséről,
j) rendszeres kapcsolatot tart más hivatalok jegyzőivel, továbbá azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefüggenek.
(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén a testületi ülésen az aljegyző helyettesíti.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére, legfeljebb hat hónap időtartamra, a székhely hivatal polgármestere kijelöli a helyettesítő közszolgálati tisztviselőt.
33. Az Önkormányzat hivatala
53. § (1) A Hivatal önálló jogi személy.
(2) A Hivatal engedélyezett létszámát az éves költségvetésben kell meghatározni.
(3) A Hivatalon belül a székhely hivatal Ostoroson, a kirendeltség Novajon működik.
(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét – figyelemmel az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. 4. § a) pontjára - az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.
54. § (1) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a jegyző készíti el és a polgármester hagyja jóvá.
(2) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza:
a) a szervezeti egységek feladat és hatáskörét,
b) a működés alapvető szabályait,
c) az elektronikus ügyintézés szabályait.
34. A Hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje
55. § (1)18 A Hivatal munkarendje: heti 40 óra. Törzsmunkaidő: hétfő-kedd-szerda-csütörtök: 7.30 órától – 16.00 óráig, péntek: 7.30 órától – 13.30 óráig.
(2) A Hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfő: 13.00 órától – 16.00 óráig, kedd: 8.00 órától – 16.00 óráig, csütörtök: 13.00 órától – 16.00 óráig, péntek: 8.00 órától – 10.00 óráig.
(3) A jegyző egyes ügycsoportok intézésére ettől eltérő időpontokban is ügyfélfogadást rendelhet el.
(4) A jegyző - a Képviselő-testület hozzájárulásával legfeljebb 10 munkanapra igazgatási szünetet rendelhet el. A jegyző által meghatározott egyes ügycsoportokban az igazgatási szünet alatt is korlátozott ügyfélfogadást kell tartani a sürgős és halaszthatatlan ügyek intézésére.
35. Az Önkormányzat költségvetése és vagyona
56. § (1) A Képviselő-testület költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.
(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. A vagyonra vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(3) A Képviselő-testület alapítói jogokat gyakorol a Novaji Napközi Otthonos Óvoda felett.
(4) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó államháztartási szakfeladatokat „Az Önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók” megnevezéssel a rendelet 7. melléklete tartalmazza.
36. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
57. § A Képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény alapján, ha azt legalább a település választópolgárai huszonöt százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezte.
37. Lakossági fórumok rendje: Közmeghallgatás
58. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal – lehetőleg a költségvetési rendelet elfogadása előtt - közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatásról a helyi sajtó útján és egyéb módon kell a lakosságot tájékoztatni, a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(3) A közmeghallgatást addig kell folytatni, amíg a résztvevők bármelyike közérdekű kérdés vagy javaslat megtételének érdekében kér szót.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, valamint nem dönthető el, a Hivatalon keresztül harminc napon belül írásban kell megválaszolni. Erről a jegyző a képviselő-testületet tájékoztatja.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok.
38. Lakossági fórum
59. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását a fontosabb döntésekbe való bevonását a lakossági fórum intézményével biztosítja.
(2) A lakossági fórum napirendjéről, helyéről és idejéről az érintetteket a helyi sajtó útján és egyéb módon kell tájékoztatni, a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa felkért személy vezeti.
(4) A lakossági fórumra a képviselőket, a jegyzőt, a Hivatal munkatársait és az intézményvezetőket meg kell hívni.
(5) A fórumról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
39. Önkormányzati rendeletek előkészítésében társadalmi részvétel biztosítása
60. § (1) A helyi lakosság széles körét érintő önkormányzati rendeletek, koncepciók előkészítése során biztosítani kell a rendelet-tervezetek minél teljesebb körű nyilvánosságát, az egyeztetések átláthatóságát.
(2) A társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a véleményeknek – különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére – a lehető legszélesebb köre jelenjen meg.
(3) Az egyeztetés során az abban részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(4) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés az Önkormányzat pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
(5) A társadalmi egyeztetés formái:
a) a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés,
b) a polgármester által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés.
c) lakossági fórum.
61. §19
62. § (1) A Képviselő-testület dönthet egyes önkormányzati rendeletek utólagos hatásvizsgálatáról is. Ez esetben a közzétett rendelet vonatkozásában legalább 12 havi időtartamra lehetőséget kell biztosítani az elektronikus vélemény-nyilvánításhoz. Az utólagos vélemény-nyilvánítás lehetőségéről a lakosságot a település honlapján keresztül, azokat, akik a tervezet előzetes egyeztetése során véleményt nyilvánítottak, elektronikus úton tájékoztatni kell.
(2) A beérkezett véleményeket szükség szerint, de legalább az egy év elteltével a jogszabály előkészítője a képviselő-testület elé terjeszti.
63. § (1) A polgármester a rendelet-tervezet előkészítőjével közösen dönt arról, hogy mely személyekkel, szervezettel, intézménnyel kell a rendelet-tervezetet közvetlenül véleményeztetni.
(2) Az érintettnek vagy képviselőjének a rendelet-tervezetet közvetlenül meg kell küldeni, és az illetékes bizottság ülésére, valamint a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni, ahol véleményét közvetlenül kifejtheti.
40. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
64. § Az Önkormányzat hivatalos külföldi testvérkapcsolatot tart fenn Székelylengyelfalva és Kürt települések Önkormányzataival. A Képviselő-testület döntése szerint más külföldi önkormányzattal is létesíthet testvérkapcsolatot, alakíthat ki együttműködést.
41. Záró rendelkezések
65. § A jegyző gondoskodik az SZMSZ-nek és mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról.
66. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
67. §20
1. melléklet
1. Pénzügyi Bizottság:
1.1. az önkormányzati tisztségviselői és képviselői összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyekben előterjesztést készít a képviselő-testület elé
1.2. elvégzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos teendőket,
1.3. dönt az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, a bizottságra átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben
1.4.21 dönt a pénzbeli és természetbeni települési támogatások rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott települési támogatásokról, valamint a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése összegének, pénzegyenértékének, és a kamat összegének csökkentéséről, elengedéséről, vagy részletekben történő megfizetéséről,
1.5.22 figyelemmel kíséri a közművelődéssel, rendezvényszervezéssel kapcsolatos feladatok anyagi vonzatait.
2.23
3. Polgármester:
3.1. dönt a pénzbeli és természetbeni települési támogatások rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott települési támogatásokról,
3.2. dönt az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet alapján, a polgármesterre átruházott hatáskörű ügyekben.
3.3. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 46. § (1) bekezdése szerinti közútkezelői feladatok közül a Kkt. 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 34. § - 35. §-aiban, 41. §-ában meghatározott feladatok.
3.4. a tulajdonost megillető jog gyakorlása olyan esetekben, amikor alátámasztott tervezői dokumentáció alapján, ingatlan villamos-energia vagy gázellátáshoz szükséges az engedély megadása.
4. Jegyző: dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 36. § (1) bekezdésében meghatározott közút nem közlekedési célú igénybevételéhez kezelői hozzájárulás kiadása, a Kkt. 39. § (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hozzájárulás kiadása, a Kkt. 41. § (2) bekezdésében meghatározott, az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, meglévő útcsatlakozás felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére történő felszólítás, a Kkt. 42/A. § (1) bekezdésében meghatározott fa ültetéséhez és kivágásához közútkezelői hozzájárulás kiadása, a Kkt. 14. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közút lezárása vagy forgalmának korlátozása tárgyú ügyekben.
5. Egri Kistérség Többcélú Társulására átruházza feladatellátási szerződés alapján:
5.1. egészségügyi alapellátás-orvosi ügyelet,
5.2. családi-, gyermek- és ifjúságvédelemi szakellátás
6. Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházza feladatellátási szerződés alapján:
6.1. állati hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának közös szervezése,
6.2. hulladékgazdálkodás biztosítása.
2. melléklet
1.24 Pénzügyi és Közjóléti Bizottság:
1.1. A polgármester illetményének, jutalmának megállapítása
1.2. Az alpolgármester tiszteletdíjának, jutalmának megállapítása
1.3. Képviselők tiszteletdíjának, juttatásainak megállapítása – alakuló ülés kivételével
1.4. Az SZMSZ felülvizsgálata, módosítása, az alakuló ülés esetét kivéve
1.5. Képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés
1.6. Képviselői és polgármesteri vagyon-nyilatkozatokkal kapcsolatos előterjesztés
1.7. Szociális, közoktatási, közművelődési intézményhálózat működési rendjére vonatkozó előterjesztések
2.25
3. melléklet
1. önkormányzati rendelet-tervezetek
2. az önkormányzat költségvetésére, gazdálkodására, vagyonára vonatkozó,
3. szociális, egészségügyi, közoktatási, közművelődési intézményhálózat működésével kapcsolatos,
4. pályázatokkal, közbeszerzési ajánlatokkal kapcsolatos,
5. helyi népszavazás kiírásához kapcsolódó,
6. a testület hatáskörébe utalt választási, kinevezési, megbízási ügyekkel kapcsolatos,
7. önkormányzati szervezetekhez, szövetségekhez történő csatlakozásra vonatkozó,
8. testvértelepülésekkel kapcsolatépítésre vonatkozó,
9. intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapítására, megszüntetésére, átszervezésére, feladatának megváltoztatására vonatkozó,
10. szakterületükhöz tartozó kitüntetések, elismerő címek javaslatával kapcsolatos,
11. környezet- és természetvédelmi tárgyú,
12. testneveléssel és sporttal kapcsolatos előterjesztések.
4. melléklet
1.26 A Pénzügyi és Közjóléti Bizottság feladat- és hatáskörei:
1.1. Általános feladatkörében:
1.1.1. dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,
1.1.2. közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó előterjesztések kidolgozásában,
1.1.3. szervezi és ellenőrzi a tevékenységi köréhez tartozó döntések végrehajtását,
1.1.4. javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben, javaslatot tehet önkormányzati kitüntető címek, elismerések adományozására.
1.2. Pénzügyi-gazdálkodási feladatkörében:
1.2.1. véleményezi:
1.2.1.1. az éves költségvetésre és az előző évi gazdálkodásról szóló beszámolóra vonatkozó rendelet-tervezeteket, a pénzmaradvány elosztására vonatkozó előterjesztést,
1.2.1.2. a költségvetési hiány mérséklését célzó programokat, az esetleges átmeneti gazdálkodás bevezetésére irányuló döntést,
1.2.1.3. a különféle pályázatok, támogatási igények benyújtására irányuló kezdeményezést, az ez irányú pályázatokat,
1.2.1.4. az előirányzat-módosításokat,
1.2.1.5. az önkormányzat által jóváhagyott, lakossági kihatással bíró közszolgáltatási díjakat,
1.2.1.6. az Önkormányzat többletbevételeinek felhasználását,
1.2.1.7. az éves belső ellenőrzési tervet és a belső ellenőrzési jelentést,
1.2.1.8. a helyi adókkal, vagyonnal, vagyongazdálkodással kapcsolatos rendelet-tervezeteket, előterjesztéseket,
1.2.1.9. a vállalkozásokban való önkormányzati részvételt célzó előterjesztéseket
1.2.2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az ezeket előidéző okokat,
1.2.3. vizsgálja a hitelfelvétel, kezességvállalás gazdasági megalapozottságát és kihatásait,
1.2.4. közreműködik:
1.2.4.1. az éves költségvetési koncepció irányelveinek kidolgozásában,
1.2.4.2. településfejlesztési koncepciók, programok, rendezési tervek elkészítésében.
1.3. Ellenőrzési feladatkörében:
1.3.1. nyilvántartja a polgármester és a képviselők vagyon-nyilatkozatait, lefolytatja az ellenőrzési eljárást, ellátja a jogszabályban megállapított feladatokat,
1.3.2. vizsgálja és előterjeszti a képviselői összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos ügyeket.
1.4. Jogi feladatkörében:
1.4.1. javaslatot tesz a Képviselő-testület éves munkatervére és programjaira, továbbá azt véleményezi, kiegészíti.
1.4.2. véleményezi a közterületek elnevezésére vonatkozó testületi előterjesztéseket,
1.4.3. véleményezi az önkormányzat szervezetére, a hivatal-szervezetére, a hatásköri kérdésekre vonatkozó javaslatokat,
1.4.4. állást foglal az önkormányzati rendeletek értelmezésével kapcsolatban.
1.5. Szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi feladatkörében:
1.5.1. véleményezi:
1.5.1.1. a szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi ellátást szabályozó rendezet-tervezetet,
1.5.1.2. a szociális szolgáltatástervezési koncepciót, illetve annak felülvizsgálatából adódó módosítását,
1.5.1.3. a szociális és egészségügyi intézményeket érintő beruházásokra, fejlesztésekre tett javaslatokat,
1.5.1.4. a Képviselő-testület szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi ellátást érintő döntéseinek előkészítésére tett javaslatokat,
1.5.1.5. a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi és egyéb egészségügyi vállalkozások engedélyezésével, megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket,
1.5.2. vizsgálja a közcélú, közhasznú foglalkoztatás színvonalának, hatékonyságának alakulását.
2.27
5. melléklet
1.28 Az önkormányzati választás után először a polgármester, majd a későbbiek során a Pénzügyi és Közjóléti Bizottság (továbbiakban: Bizottság) elnöke köteles írásban vagy jegyzőkönyvi formában tájékoztatni az érintetteteket a vagyonnyilatkozat-tételéről és annak határidejéről. A tájékoztatás tudomásul vételét az érintett aláírásával igazolja.
2. A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozatban (a továbbiakban: nyilatkozat) a kötelezett tájékoztatja a Bizottság elnökét a vele közös háztatásban élő házas-, illetve élettársának és gyermekének nevéről. A nyilatkozatot 3 napon belül vissza kell juttatni a Bizottsághoz, hogy annak alapján a vagyonnyilatkozat-tétel elektronikus program útján előkészíthetővé váljék.
3. A vagyonnyilatkozatokat a hivatal által megrendelt és folyamatosan frissített kitöltő programmal kell kitölteni. A kitöltés után a vagyonnyilatkozatokat két példányban ki kell nyomtatni és minden érintettnek alá kell írnia.
4. A vagyonnyilatkozatra kötelezettek - magánokiratba foglalva -, külön nyilatkozatban kötelesek hozzájárulni ahhoz, hogy vagyonnyilatkozatuk személyes adatait ellenőrzés céljából a Bizottság a szükséges mértékben kezelje. A felhatalmazást az e célra kialakított nyomtatvány felhasználásával csatolni kell.
5. A vagyonnyilatkozatra kötelezett a nyomtatványok mindkét példányát lezárt borítékban, a felhatalmazás csatolása mellett, átadja a Bizottságnak. A Bizottság a kötelezett példányán az átvételt leigazolja és a vagyonnyilatkozat átvételéről szóló igazolással visszaadja, amelyet kötelezett köteles megőrizni.
6. A Bizottság elnöke minden év utolsó képviselő-testületi ülésén írásban vagy jegyzőkönyvi formában köteles felhívni a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a következő nyilatkozat beadási határidejére.
7. A képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az erre a célra kialakított helyen és módon (páncélszekrényben) kell tárolni.
8. A polgármester és a képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltató azonosító adatok kivételével - nyilvános. A hozzátartozók nyilatkozata nem nyilvános, abba az ellenőrzés céljából, csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be. Nyilvántartási szám képzése: polgármester, képviselő esetében: a bizottság elnöke által meghatározott (leadási) sorrendben a képviselők személyéhez igazodó, egytől kezdődő sorszám a tárgyév évszámával (sorszám/évszám); hozzátartozó esetében: a képviselő saját sorszáma hozzátartozó egytől kezdődő sorszámával és évszám (polgármester, képviselő sorszáma/sorszám/évszám).
9. A vagyonnyilatkozatokat és hozzájuk tartozó egyéb összes iratot, a kötelezett tisztségének fennállásáig kezelni kell, azt követően a vagyonnyilatkozatot vissza kell adni, a többi iratot meg kell semmisíteni. Ezekről jegyzőkönyvet kell felvenni.
10. Ha közös háztartásban élők bármelyikének megszűnik a közös háztartásban élése, annak tényét írásban köteles a vagyonnyilatkozatra kötelezett a Bizottságnak bejelenteni. A Bizottság elnöke pedig köteles haladéktalanul intézkedni az adott személy valamennyi vagyonnyilatkozatának visszaadásáról, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.
11. Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezett választott tisztsége megszűnik a Bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról. A vagyonnyilatkozat visszaadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.
12. A vagyonnyilatkozatra kötelezettek aláírásukkal kötelesek igazolni vagyonnyilatkozataik átvételének tényét.
13. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti.
14. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
15. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását kezdeményezőnek konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét. Ha az eljárásra irányuló, kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a hiánypótlásnak a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés egyértelműen alaptalan a Bizottság elnöke eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
16. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos befogadott kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke felhívja érintettet, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben alaposnak tartja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha az érintett a kifogásban jelzett adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el az eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatni köteles a Képviselő-testületet és a kezdeményezőt.
17. Ha az érintett a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Bizottság elnöke elrendeli az eljárás megindítását. Az eljárás során a Bizottság tagjai betekinthetnek az érintettel közös háztartásban élő házas- vagy élettársnak, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.
18. Az eljárás során a Bizottság felhívására az érintett köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (pl.: tulajdonlap, számla, adásvételi szerződés, gépjármű engedély stb.) haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
19. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására az alábbiakat kell alkalmazni:
a) A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
b) A Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
c) A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintettet köteles legalább 8 nappal előbb értesíteni. Ha az érintett megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Bizottság ülésén nem lehet jelen.
d) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet.
e) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
f) A Bizottság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát ellenőrzi.
g) A Bizottság a 16. pont szerinti nyilatkozattételre történő felhívástól számított harminc napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít.
h) Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatni köteles a soron következő ülésén a Képviselő- testületet.
20. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatokat) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló ismételt kezdeményezést - új tényállás nélkül - a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
21. Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás a Bizottság tagjaira vagy az elnökre vonatkozik, őt az eljárási ügyből ki kell zárni.
22. A vagyonnyilatkozatokat – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – a Bizottság Elnöke, akadályoztatása esetén az általa megjelölt bizottsági tag hozza nyilvánosságra. A betekintést valamennyi nyilvános vagyonnyilatkozatba egységes módon biztosítja. A betekintés a Polgármesteri Hivatal épületében, a Bizottság Elnöke (ill. általa megjelölt bizottsági tag) jelenlétében, előre egyeztetett időpontban történik.
23. A Bizottság Elnöke azonnal tájékoztatja az érintettet a nyilvános vagyonnyilatkozatba való betekintés megtörténtéről és a betekintő személyéről.
24. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
6. melléklet
1. Jegyző az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban Vnytv.) 3. § (2) bekezdés d) pont alapján,
2. Aljegyző Vnytv.3. § (2) bekezdés d) pont alapján,
3. Hatósági ügyintéző I. Vnytv. 3. § (1) bekezdés a) pont alapján,
4. Hatósági ügyintéző II. Vnytv. 3. § (1) bekezdés a) pont alapján,
5. Közbeszerzési és humánpolitikai referens Vnytv. 3. § (1) bekezdés b) pont alapján,
6. Gazdálkodási csoportvezető Vnytv. 3. § (1) bekezdés c) pont alapján,
7. Adóügyintéző I. Vnytv. 3. § (1) bekezdés c) pont alapján,
7. melléklet
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
3. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek
6. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
7. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
8.29
9. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
10. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
11. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
12. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
13. 053010 Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása
14. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
15. 063020 Víztermelés, - kezelés, ellátás
16. 064010 Közvilágítás
17. 066010 Zöldterület-kezelés
18. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
19. 072111 Háziorvosi alapellátás
20. 074032 Ifjúság – egészségügyi gondozás
21. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
22. 082044 Könyvtári szolgáltatások
23. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
24. 082092 Közművelődési hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
25. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
26. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
27. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
28. 102031 Idősek nappali ellátása
29. 102032 Demens betegek nappali ellátása
30. 104042 Család és gyermekjóléti szolgálat
31. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
32. 107051 Szociális étkezés szociális konyhán
33. 107052 Házi segítségnyújtás
34.30 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
35.31 041140 Területfejlesztés igazgatása
36.32 042180 Állat-egészségügy (kivéve: kóbor állatokkal kapcsolatos feladatok)
A 2. § (2) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (6) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (5) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (6) bekezdését a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 46. §-t a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 47. § (1) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (2) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (3) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (6) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § (7) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (7) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (1) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 55. § (1) bekezdése a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 61. §-t a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 67. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet 1.4. pontját a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 1.5. pontját a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 2. pontját a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 1. pontja a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 2. pontját a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet 1. pontja a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 2. pontját a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. melléklet 1. pontja a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet 8. pontját a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 7. melléklet 34. pontját a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 7. melléklet 35. pontját a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 7. melléklet 36. pontját a Novaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.