Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 15/2022. (VI. 9.) önkormányzati rendelete

a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 06. 10- 2022. 06. 11

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 15/2022. (VI. 9.) önkormányzati rendelete

a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról

2022.06.10.

Budapest Főváros Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, a 36. § (1) bekezdésében, az 55. § (1) bekezdésében, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 12. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – az 1. § tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 25. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1. § A Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 7. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:

(Budapest Főváros Közgyűlése a következő területeket helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítja:)

„25a. „Nagytétényi Duna-part természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a gazdag élővilág, a védett növény- és állatfajok élőhelyének megóvása, a Duna partját övező értékes ártéri erdő és kaszálórét természetközeli állapotának, folytonosságának fenntartása, valamint a terület jelentős tájképi értékének megőrzése. E rendelet 25a. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.”

2. § A Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 25a. melléklettel egészül ki.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

dr. Számadó Tamás
főjegyző

Karácsony Gergely
főpolgármester

1. melléklet

25a. melléklet
Nagytétényi Duna-part természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. A Budapest XXII. kerületi Duna-part, az M0 körgyűrű Deák Ferenc hídjától Érd város közigazgatási határáig terjedő 4,7 km hosszú és 30-300 méter széles ártéri élőhely 534 495 m2 -es területe.

2. Érintett helyrajzi számok:

2.1. a 232040/7 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 14 151 m2 nagyságú területrész: a E647358-N227574, E647350-N227602 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső területrész;

2.2. a 232047/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 145 939 m2 nagyságú területrész: az E647359-N227574, E647393-N227397, E647125-N227359, E647064-N227466, E646948-N227512, E646713-N227431, E646638-N227407, E646489-N227364, E646204-N227316, E645983-N227263, E645862-N227229, E645831-N227203, E645748-N227189 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északra eső rész és az E647438-227565, E647462-N227563, E647510-N227505, E647523-N227481, E647529-N227462, E647499-N227431, E647486-N227420, E647463-N227410 EOV koordináták által meghatározott területrész;

2.3. a 232328 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 70 907 m2 nagyságú területrész: az E645693-N227235, E645670-N227165, E645552-N227097, E645317-N227026, E645171-N226981, E644865-N226846, E644688-N226759, E644511-N226654, E644370-N226558, E644341-N226532, E644337-N226550, E644480-N226648, E644681-N226773, E644863-N226866, E644832-N226963 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső rész;

2.4. a 232324 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 5513 m2 nagyságú területrész: az E644830-N226969, E644832-N226963 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

2.5. a 232323/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 11 473 m2 nagyságú területrész: az E645535-N227308, E645567-N227338, E645488-N227307, E645060-N227159, E644929-N227114, E644881-N227096, E644844-N227082, E644842-N227065 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délkeletre eső rész;

2.6. a 232323/3 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 7913 m2 nagyságú, az E645535-N227308, E645515-N227291 és az E644842-N227065, E644845-N227054 EOV koordináták által meghatározott vonalak közötti területrész;

2.7. a 232323/4 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 94 362 m2 nagyságú területrész, kivéve az E645624-N227315, E645581-N227290, E645515-N227291 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északra eső rész;

2.8. a 232329 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 89 205 m2 nagyságú területrész: az E643388-N225587, E643757-N226060, E643946-N226198, E644134-N226372, E644342-N226532 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső rész;

2.9. a 232330 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 95 032 m2 nagyságú területrész: az E644279-N226716, E644205-N226670, E644037-N226512, E643801-N226296, E643777-N226259, E643745-N226178, E643745-N226175, E643736-N226158, E643724-N226131, E643707-N226122, E643692-N226101, E643673-N226083, E643661-N226078, E643639-N226069, E643619-N226057, E643330-N225639 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délkeletre eső rész, kivéve az E644123-N226380, E644124-N226419, E644092-N226397, E644112-N226372 EOV koordináták által meghatározott területet;

2.10. A 2.2.-2.3. pont és a 2.8. pont szerinti földrészletek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerinti európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket érintik.

3. A tervezési terület térképi vázlata:

null

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi célkitűzések

a) A Duna-parton húzódó értékes, idős, őshonos puhafás galériaerdő természetközeli állapotának megőrzése, javítása, az idős faegyedek, valamint az álló és fekvő holtfaállomány megtartása. Kiemelt célkitűzés a 9B erdőrészlet (232330 helyrajzi számú ingatlan) belsejében található vizes élőhelyek megóvása.

b) A Kastélypark utcától a Vasút utcáig elnyúló, Duna-rétnek nevezett ártéri kaszálórét gazdag élővilágának védelme és fenntartása.

c) Az ártéri erdők és a föveny háborítatlanságának biztosítása, kiépítetlenségének megőrzése.

d) A területen található védett fajok állományának megőrzése. A területen előforduló legfontosabb védett növény és állatfajok: szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), ligeti (Duna-völgyi) csillagvirág (Scilla vindobonensis), hosszúlevelű fürtösveronika (Pseudolysimachion longifolium), kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), réti iszalag (Clematis integrifolia), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii), ligeti szőlő (Vitis sylvestris), nyári tőzike (Leucojum aestivum), heverő iszapfű (Lindernia procumbens), éticsiga (Helix pomatia), mezei futrinka (Carabus granulatus), bőrfutrinka (Carabus coriaceus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), diófacincér (Aegosoma scabricorne), hosszúcsápú szalmacincér (Calamobius filum), hengeres szalmacincér (Theophilea subcylindricollis), pézsmacincér (Aromia moschata), kardoslepke (Iphiclides podalirius), magyar színjátszólepke (Apatura metis), kis színjátszólepke (A. ilia), farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), a területen előforduló békafajok (Anura), fürge gyík (Lacerta agilis), rézsikló (Coronella austriaca), vízisikló (Natrix natrix), kockás sikló (Natrix tessellata), egerészölyv (Buteo buteo), karvaly (Accipiter nisus), vadgerle (Streptopelia turtur), kakukk (Cuculus canorus), jégmadár (Alcedo atthis), fekete harkály (Dryocopus martius) zöld küllő (Picus viridis), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), kabasólyom (Falco subbuteo), vörös vércse (Falco tinnunculus), barázdabillegető (Motacilla alba), énekes rigó (Turdus philomelos), fekete rigó (Turdus merula), cigánycsuk (Saxicola rubicola), fülemüle (Luscinia megarhynchos), vörösbegy (Erithacus rubecula), szürke légykapó (Muscicapa striata), barátposzáta (Sylvia atricapilla), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), őszapó (Aegithalos caudatus), széncinege (Parus major), kék cinege (Cyanistes caeruleus), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), sárgarigó (Oriolus oriolus), tövisszúró gébics (Lanius collurio), zöldike (Carduelis chloris), tengelic (Carduelis carduelis), erdei pinty (Fringilla coelebs), az átvonuló és telelő vízimadárfajok (Aves), magyar bucó (Zingel zingel), német bucó (Zingel streber), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser), halványfoltú küllő (Romanogobio albipinnatus), leánykoncér (Rutilus virgo), denevérfajok (Chiroptera), európai mókus (Sciurus vulgaris), keleti sün (Erinaceus roumanicus), eurázsiai hód (Castor fiber), vidra (Lutra lutra).

e) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: bokorfüzesek (Salicion triandrae), fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenici - Populetum albae), feketenyár-ligetek (Carduo crispi - Populetum nigrae), fűzligetek (Leucojo aestivi - Salicetum albae), mocsárrétek (Alopecurenion pratensis).

f) A területen élő idegenhonos növény- és állatfajok visszaszorítása.

g) Az egyedülálló tájképi érték megóvása.

h) A védett értékek és a terület állapotának folyamatos figyelemmel kísérése.

i) A területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúra kialakítása, védettséget jelző, információs és figyelmeztető táblák kihelyezése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, lehetőség szerint növelése.

b) Az ártéri erdők természetközeli szerkezetének megőrzése és javítása.

c) A védett terület károsításának (hulladéklerakás, motoros járművek forgalma) kizárása, a látogatás természetvédelmi céloknak megfelelő szabályozása.

d) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

e) Az özönnövények és idegenhonos fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

f) A természetvédelmi kezelés hatékonyságának ellenőrzése érdekében rendszeresen figyelemmel kell kísérni a növényzet változását, a védett növény- és állatfajok, valamint az özönnövényfajok állományváltozását.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása, fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítandó.

b) A területen élő védett madár- és denevérfajok szaporodását megfelelő odúval, illetve költőládával kell segíteni.

c) Az erdők természetességének javítása (és a gyepek védelme) érdekében vissza kell szorítani a fás szárú idegenhonos özönnövényeket, köztük a fehér akácot (Robinia pseudoacacia), a gyalogakácot (Amorpha fruticosa), a zöld juhart (Acer negundo), a bálványfát (Ailanthus altissima) és az ezüstjuhart (Acer saccharinum).

d) A lágy szárú özönnövények közül az idegenhonos őszirózsafajok (Aster spp.), a japánkeserűfű fajok (Fallopia spp.) és a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) eltávolítása – az adott területrész érzékenységétől függően – történhet kézi- vagy gépi kaszálással, esetleg kézi gyomlálással.

e) Az erdők kezelése kizárólag természetvédelmi céllal történhet, az üzemtervezett erdőket faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kell tartani. Fakitermelés csak inváziós fajok eltávolítása és balesetveszély elhárítása érdekében történhet. Cél a természetes erdőtársulás fenntartása (ahol szükséges, kialakítása), az állomány korának növelése, és az álló és fekvő holtfa megtartása.

4.3.1.2. Látogatás

a) A védett terület szabadon látogatható a kijelölt sétautakon, a természetvédelmi előírások figyelembevételével. A védett területen kijelölt sétautakon külön természetvédelmi hatósági engedély nélkül csak gyalogosan lehet közlekedni. A védett területen kialakításra kerülő kerékpárút külön természetvédelmi hatósági engedély nélkül használható.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság, a vagyonkezelő és az árvízvédelemért felelős szervezet időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) Lovaglás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

d) A védett területre gépjárművel behajtani tilos, a természetvédelmi célú beavatkozásokhoz, a forgalomtechnikai hozzájárulás alapján, valamint egyéb, a tervezési területet érintő szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez, közfeladat ellátásához elengedhetetlen közlekedési eszközök használatának kivételével.

e) A védett területen a kutyák póráz nélküli sétáltatása, a fészkelő madarak és egyéb védett természeti értékek bármilyen formában történő zavarása, veszélyeztetése tilos.

f) A területen hulladékot elhelyezni tilos.

g) Tüzet gyújtani kizárólag a kijelölt tűzrakóhelyeken lehet.

h) A területen – a kerékpárút vonatkozó jogszabályoknak megfelelő használata, valamint horgászat és az engedélyezett lovaglás kivételével - technikai sporttevékenység végzése tilos.

i) A horgászati tevékenység a természetvédelmi korlátozások és a horgászati szabályok betartása mellett természetvédelmi hatósági engedély nélkül végezhető.

4.3.1.3. Oktatás, bemutatás

a) A védett terület határát védettséget jelző táblákkal kell jelölni.

b) A területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát információs táblák kihelyezésével kell fejleszteni.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

a) A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni, kivéve, ha a kutatást a természetvédelmi kezelő, természetvédelmi hatóság vagy a természetvédelmi őrszolgálat végzi.

b) A természetvédelmi kezelés hatékonyságának ellenőrzése érdekében rendszeresen figyelemmel kell kísérni a növényzet változását, az idegenhonos fajok aktuális elterjedését, a védett növény- és állatfajok állományait – különös tekintettel a védett xilofág és a szaproxilofág rovarokra.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos.

b) Inert hulladék deponálása a tervezési területen tilos.

c) A területen földmunkák és tereprendezés végzése tilos, kivéve a természetes eredeti állapot helyreállítása érdekében történő munkákat.

d) A területen épület, építmény [a j) pont szerinti pihenőhelyek kivételével], új utak, kerítések és kapuk létesítése tilos. Új burkolat létesítése a Budapest XXII. kerület 232323/3 helyrajzi számú ingatlanon tervezett kerékpárút kivételével tilos.

e) A tervezési területen vadgazdálkodási létesítmény, berendezés nem alakítható ki.

f) A területen új horgászállás nem létesíthető, a horgászhely kerékpárral megközelíthető.

g) A területen sátorozni kizárólag a sóderes parton, 24 órát meg nem haladó időtartamban lehetséges.

h) A tervezési területen közvilágítás nem építhető ki.

i) Új infrastruktúra-hálózat (a Budapest XXII. kerület 232323/3 helyrajzi szám alatti ingatlanra tervezett kerékpárút kivételével) nem építhető ki, kivéve a természetvédelmi célból és a természetvédelmi érdekek figyelembevételével történő infrastruktúra-fejlesztést. A Budapest XXII. kerület 232323/3 helyrajzi szám alatti ingatlanon kerékpárút a meglévő szervizút 4,00 méter szélességű nyomvonalán, annak szélesítése nélkül létesíthető. A kerékpárút és a védett területen található közművek fenntartásához szükséges tevékenység végezhető. A kerékpárúttal szomszédos területek építés közbeni igénybevétele kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

j) A Kastélypark utca és a Dunapart utca (Ánizs utca vonaláig) közötti ártérierdő-szakaszon pihenőhely a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető, természetközeli megjelenésű parkerdei infrastruktúra (asztal, pad, esőbeálló, kijelölt tűzrakóhely) maximum 3 helyen, amelyekhez a lejutás biztosítható a kerékpárút nyomvonaláról.

k) A meglévő infrastruktúra-hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

l) A területet érintő nagyfeszültségű távvezeték földkábelbe helyezése a természetvédelmi szempontokat mérlegelve engedélyezhető.

m) A területen a közműhálózat nem bővíthető, kivéve a csapadékvíz-elvezetés kapacitásbővítése.

n) A védett területet érintő kémiai szúnyoggyérítés nem végezhető.

o) A Duna Szabadidő és Tömegsport Klub úszóstége vízre szállás és kikötés céljából szabadon megközelíthető. A területen újabb úszóműves kikötő, sólyapálya nem létesíthető.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A védett területen lévő erdőkben a természetvédelmi célkitűzés a folyamatos erdőborítás fenntartása.

b) A 8/A erdőrészletben a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódot (a továbbikaban: FANE üzemmód) fenn kell tartani. A nevelővágások helyett hagyni kell a természetes folyamatok érvényesülését.

c) A 8/B erdőrészletben a vágásos üzemmódot FANE üzemmódra kell változtatni és fenn kell tartani. Az idős elegyes füzesben található koros fákat, a hozzájuk kötődő fejlett függőavar-vegetációt és annak őserdőszerű képét fenn kell tartani.

d) A 8/D erdőrészletben a FANE üzemmódot fenn kell tartani. A biodiverzitás növelése érdekében az erdőrészletet meg kell védeni az emberi hatásoktól, az idegenhonos zöld juhart agresszív terjeszkedésének megakadályozása érdekében el kell távolítani és hagyni kell a természetes folyamatok érvényesülését.

e) A 8/F erdőrészletben a FANE üzemmódot fenn kell tartani. Az M0 körgyűrű Deák Ferenc hídjának bővítését követően ültetett fiatal füzes állományban található idegenhonos zöld juhart agresszív terjeszkedésének megakadályozása érdekében el kell távolítani.

f) A 9/A erdőrészletben a FANE üzemmódot fenn kell tartani. Az idős feketenyár-fehérfűz-ligetből az inváziós zöld juhar eltávolítandó.

g) A 9/B erdőrészletben a FANE üzemmódot fenn kell tartani. A nagy természetvédelmi értékű erdőben található fekete és szürke nyár faóriások megőrzendők. A nevelővágások helyett hagyni kell a természetes folyamatok érvényesülését. Az állomány belsejében található kubikgödör-szerű mélyedéseket, amelyek áradás után értékes vizes élőhelyekké változnak, meg kell őrizni. Az inváziós zöld juhar eltávolítandó.

h) Erdészeti beavatkozás kizárólag a következő célok érdekében végezhető: idegenhonos fafajok eltávolítása, vegyes korosztály összetételű faállomány-szerkezet kialakítása és fenntartása, a biodiverzitást növelő, a társulásra jellemző fa- és cserjefajok alátelepítése, továbbá a sétautak, kerékpárutak, pihenők és villanypászták mentén a közvetlen veszélyt jelentő törzsek kivágása.

i) A holtfák, pusztuló vagy tövön száradt törzsek, facsonkok, valamint az őshonos fafajú odvas-üreges törzsek eltávolítása – a kerékpárúttól, sétaúttól, pihenőhelyektől egy fahosszon belül található álló helyzetű pusztuló és holtfák kivételével, amelyeket helyben kell elhelyezni – tilos, annak érdekében, hogy a védett állatfajok (pl. szaproxilofág rovarok, odúlakó madarak és emlősök) életfeltételei gazdagodjanak.

j) A nagyfeszültségű távvezetékek alatt a növényzet visszavágása kizárólag a február 1-től szeptember 30-ig tartó időszakon kívül történhet.

k) Vegyszerek használata tilos, kivéve az inváziós növények visszaszorítása érdekében elkerülhetetlen növényvédőszer-használatot, amelyet csak a vizes élőhelytől kellő távolságban, a szükséges mennyiségben és célzottan lehet alkalmazni (injektálás, vágáslapok ecsetelése). Egyéb esetekben előnyben részesítendő a mechanikai kezelés.

l) A szükséges fakitermelések a február 1-től szeptember 30-ig tartó időszakon kívül végezhetők.

m) A ragadozómadár-fészkek körül 50 m-es sugarú körben minden fakitermelési tevékenység tilos, kivéve balesetveszély esetén.

4.3.2.2. Gyepek kezelése

a) A Duna-réten a ligeti csillagvirág és a réti iszalag állományának fenntartása érdekében évenként legfeljebb kétszeri kaszálás engedélyezhető. Az első kaszálás legkorábbi időpontja június 15., a második kaszálás szeptember 1-ig nem végezhető. A kaszálás mozaikosan, a kaszált terület 5-10%-át kitevő hagyássáv/hagyásfolt meghagyásával és legalább 10 cm tarlómagassággal végezhető.

b) A 6-os számú főút rézsűjét extenzív, legfeljebb évi kétszeri kaszálással kell fenntartani.

c) Tilos az égetés, trágyázás, műtrágyázás, felülvetés, gyepfeltörés, vízelvezetés, öntözés.”