Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

a közterület használatáról, közterület használati díjról, valamint a zöldség-gyümölcs árusítási engedélyről

Hatályos: 2026. 01. 01

Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

a közterület használatáról, közterület használati díjról, valamint a zöldség-gyümölcs árusítási engedélyről

2026.01.01.

Szatymaz Község Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a közterület használatának rendjét és díját, megakadályozza és szankcionálja az engedély nélküli, az engedélytől eltérő közterület-használatot, valamint a kijelölt árusító helyen történő ideiglenes zöldség-gyümölcs árusítási engedély szabályait.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya Szatymaz község közigazgatási területén a természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek által folytatott közterület-használatra terjed ki.

(2) A III. Fejezet szabályai a szatymazon lakóhellyel, érvényes tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyekre terjed ki.

(3) A rendelet területi hatálya Szatymaz község közigazgatási területének közterületére terjed ki.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. alkalmi árusítás: a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, szezononként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 1-30 napig tartó mobil berendezésből történő közterületi árusítás;

2. hirdetmény: közérdekű közlés;

3. hirdető-berendezés, hirdetőtábla, reklámhordozó eszköz: minden olyan a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek az a célja, hogy a járdán és a közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre;

4. idényjellegű árusítás: időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra – maximum 3 hónap – szóló kereskedelmi tevékenység (pl.: fagylaltárusítás, zöldség-, gyümölcsárusítás)

5. kijelölt elárusító hely: Szatymaz Dózsa György utca 18. szám alatt lévő ingatlan mellett a Kossuth Lajos utca felől kiépített, tetővel ellátott elárusító hely;

6. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, továbbá a közút és az ahhoz tartozó zöldterület. Földrészletek, építmények közhasználatra átadott része.

7. mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontja szerinti mozgóbolt.

II. Fejezet

A közterület-használati engedély, közterület-használati díj

4. A közterület-használati engedély

4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.

(2) A közterület használat:

a) állandó jelleggel - határozatlan időre, vagy

b) ideiglenes jelleggel - meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig - engedélyezhető.

5. § Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

1. a közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdetőtábla elhelyezésére;

2. árusító és egyéb fülke (pl.: pavilon, bódé)

3. a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, fedett várakozóhelyiség, iparvágány elhelyezésére;

4. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozó helyekhez;

5. szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető-berendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák) elhelyezésére;

6. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére;

7. alkalmi és mozgóárusításra, javító-szolgáltató tevékenységre;

8. vendéglátó-ipari előkert céljára, üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra;

9. kiállítás, vásár, alkalmi vásár-, sport-, kulturális és cirkuszi rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára;

10. állandó jellegű létesítmények (tároló) elhelyezésére

11. tüzelő 7 napon túli tárolásához;

12. ideiglenes jellegű építmény elhelyezéséhez (lakodalmas sátor);

13. ingatlanra történő közműcsatlakozás, bekötővezeték létesítéséhez, csere, javítás;

14. film- és televízió-felvételre;

15. az ingatlanok előtti közterület mezőgazdasági célú használatához.

6. § Nem kell közterület-használati engedély:

a) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

b) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett hírközlési kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,

c) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,

d) közhasználati dolog vagy tárgy (pl. költözködés során bútorok és háztartási felszerelések, konténerek, stb.) rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy az 24 óra időtartamot nem halad meg és a közlekedést nem akadályozza,

e) tüzelő 7 napon belüli tárolásához, ha a közlekedést nem akadályozza,

f) építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és segédszerkezetek 48 óránál rövidebb időtartamú lerakására, illetve elhelyezésére, amely a közlekedés nem akadályozhatja,

g) nyomvonal-jellegű létesítmények céljára, elkészítésüket követően, ha ezután nem zavarja a közterület rendeltetésszerű használatát,

h) közmű- és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, csatorna, stb.) halasztást nem tűrő hibaelhárítás esetén.

5. Az engedélyező hatóság

7. § (1) A Képviselő-testület a közterület-használati engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A kérelmet a Szatymazi Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni.

(3) Közterület-használattal kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.

6. Az engedély iránti kérelem

8. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie írásban, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület, vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét, lakcímét, székhelyét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d) mellékletként csatolni kell:

da) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát (pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély)

db) helyszíni vázlatot, amelyen feltüntetik a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket, köztárgyakat és úttartozékokat, valamint zöldleltárt, illetve az igénybe veendő közterületet.

7. Az engedély megadása, megtagadása

9. § (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni a település közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletet, valamint a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletet,

(2) A közterület-használat a 8. § (3) bekezdés említett esetben – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(3) A közterület időszakonként megismétlődő használatára (pl. gyümölcs- és zöldségárusítás, göngyöleg elhelyezése céljából) esetenként legfeljebb 1 évre (idényre, hónapra) lehet engedélyt adni.

(4) A községi főúthálózathoz tartozó közutak mentén engedély csak akkor adható, ha

a) a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl. autóbusz-várakozófülke létesítése, építési munka végzése),

b) a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges (pl. idényjellegű árusítás, hirdető-berendezés).

(5) A (4) bekezdésben említett területeken a közterület-használat göngyöleg üzlethelyiség előtti tárolása céljára nem engedélyezhető.

10. § (1) Közterület-használati engedély nem adható:

a) az önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló köztemető területére vonatkozóan építőanyag-tárolás céljára. A köztemető területén építőanyag csak a temetőről és temetkezésről szóló 25/2005. (IX.15.) számú rendelet 5. §-ában meghatározott esetekben és ideig tárolható.

b) műemléki és műemlék jellegű épületeken hirdető-berendezések, illetve reklámfelületek elhelyezéséhez,

c) olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros lenne vagy a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné

d) üzemképtelen gépjárművek közterületen történő tárolására,

(2) Hirdető-berendezés elhelyezése nem engedélyezhető:

a) baleseti gócnak tekintett útkereszteződés előtt és után 30 m távolságon belül,

b) közúti jelzőtábla tartóoszlopán,

c) közparkban - kivétel az önkormányzati hirdető-berendezés;

d) közterületen lévő fákon, padokon;

e) emlékműveken, szobrokon;

(3) Árusítás nem engedélyezhető:

a) baleseti gócnak tekintett útkereszteződés előtt és után 100 m távolságon belül;

b) közparkban - kivétel az önkormányzati és intézményei által szervezett rendezvények alkalmával.

(4) 1) Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a közterület-használat:

a) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna,

b) veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot,

c) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna,

d) sértené a településképet,

e) gátolná a települési esztétikai követelmények érvényesülését,

f) a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna,

g) veszélyeztetné a közegészségügyi előírások érvényesülését,

h) indokolatlanul korlátozná a település közlekedését.

11. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, lakcímét,székhelyét;

b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetőleg azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, vagy, hogy állandó jellegű,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására a közterület-használat folytán előállt rongálások saját költségén történő helyreállítására, valamint a használt közterület visszaadás előtti feltakarítására való kötelezettség előírását,

e) figyelmeztetni kell az engedélyest hogy az általa engedély alapján használt közterületet – tartozékaival együtt (járda, útburkolatok, fák, csatornák, árkok, korlátok, építmények, úttartozékok) – mindannyiszor köteles saját költségén helyreállítani, ahányszor az általa gyakorolt közterület-használat következményeként jelentkező hiba kiújul. Ha az engedélyes a kötelezettségének nem tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását.

f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét, a fizetésének módját.

(2) Az engedélyezett célú közterület-használat jogutódlásának engedélyezését kérni kell az engedélyező hatóságtól.

(3) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-, és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(4) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben – szükség szerint – elő kell írni a közterület felől kordon, szalagos kordon létesítését.

12. § A közterület-használati engedély megadása, megtagadása, visszavonása vagy megszüntetése tárgyában született határozatot közölni kell:

a) az engedélyessel, a megnevezett felelős személlyel,

b) az adott közterület-használati engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságokkal, szervekkel,

c) a közterület-felügyelővel,

d) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel.

8. A közterület-használati engedély érvényessége, visszavonása, megszüntetése

13. § (1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:

a) a közterület-használati engedélyben meghatározott idő elteltével,

b) a közterület-használati engedélyben megállapított feltétel bekövetkeztével,

c) a közterület-használati engedély visszavonásával,

d) ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, vagy az engedélyes a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszíti,

e) az engedélyes halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

f) ha az engedélyes az engedélyező hatóságnak bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy.

(2) A határozott időre szóló közterület-használati engedély érvényessége az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre meghosszabbítható.

14. § (1) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség lejáratát követően felszólítás ellenére nem tesz eleget.

(2) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellet az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(3) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírták.

(4) Ha a közterület-használat a (1) vagy (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

9. Közterület-használati díj, mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

15. § (1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni.

(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

(3) A közterület-használati díj az önkormányzat költségvetését illeti meg.

(4) A közterület-használati díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza. A fizetendő közterület-használati díjat és megfizetésének módját az engedélyben a polgármester határozza meg.

(5) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét kell számításba venni, cég-, cím-, és hirdetőtábla, hirdető-berendezés esetén annak felületét is.

(6) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett naptári év, hó, nap, valamint m2 és fm egésznek számít.

(7) A közterület-használati díjat csekken, vagy átutalással Szatymaz Község költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.

a) ideiglenes jellegű közterület-használat esetén:

aa) egy évnél rövidebb időtartamnál az engedély véglegessé válásától számított 5 napon belül,

ab) egy évnél hosszabb időtartamnál a tárgyév végéig (december 31.) esedékes díjat az engedély véglegessé válásától számított 5 napon belül, a további díjakat minden év január 15-ig kell megfizetni.

b) állandó jellegű közterület-használat esetén a határozat véglegessé válásától számított 5 napon belül, azt követően a tárgyév január hó 15. napjáig (évenként) kell megfizetni, j január 1-i érvényes díjnak megfelelően,

c) a közterület-használati díj legkisebb mértéke 2000 Ft-nál kevesebb nem lehet.

16. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a fegyveres erőknek, a rendészeti szerveknek, a mentőknek,

b) a közműveknek (elektromos-, gáz-, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági feladatok ellátását szolgáló közérdekű létesítmények és berendezések elhelyezésekor,

c) a postai és a hírközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezésekor,

d) a közforgalmú közúti szervek (vállalatok) a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésekor,

e) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezéséért,

f) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek használatáért.

10. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

17. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(2) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően, az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére lehet kötelezni.

(3) Ha a közterület engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.

(4) A közterület-használati engedély meglétét, érvényesség a közterület-felügyelő ellenőrizheti.

III. Fejezet

Kijelölt elárusító helyen történő ideiglenes zöldség-gyümölcs árusítás szabályai

11. A kijelölt elárusító helyen történő ideiglenes zöldség-gyümölcs árusítási engedély

18. § A Szatymaz Dózsa György u. 18, szám alatt lévő ingatlan mellett, a Kossuth utca felől kiépített, tetővel ellátott elárusító helyen árusítás az erre a célra rendszeresített árusítási engedéllyel történhet.

12. Az engedélyező hatóság, engedély érvényessége

19. § (1) A Képviselő-testület az árusítási engedély kiadásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) Az árusítási engedély 1. évig érvényes.

13. Árusítási engedély iránti kérelem

20. § Árusítási engedély saját termelésű zöldség-gyümölcs árusítására, annak a természetes személynek adható, aki:

a) szatymazi lakóhellyel, vagy érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik,

b) nem folytat kereskedelmi, vállalkozói tevékenységet,

c) őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.

14. Ideiglenes zöldség-gyümölcs árusítás részletes szabályai

21. § (1) Az árusítási engedéllyel rendelkezők egy időben legfeljebb ötféle saját termesztésű zöldség és gyümölcs árusítására jogosultak.

(2) Hatósági szakvizsgálathoz kötött áru, az ideiglenes értékesítő helyen nem árusítható

(3) Az árusítás az elárusító helyen lévő asztalról történhet. A mozgó árusítás tilos.

(4) A területre bódé, büfé nem telepíthető.

(5) Az ideiglenes árusító helyen helypénz nem szedhető, helyjegy nem váltható, a helyfoglalás az érkezés sorrendjében történhet. Az árusításra engedélyezett időpont megkezdése előtt a helyfoglalás tilos.

(6) Az ideiglenes árusító helyen, az értékesítés időtartamán kívül árut, göngyöleget tárolni tilos.

(7) Az árusítás helyére járművel behajtani, ott közlekedni tilos.

(8) Az árusítás során keletkezett hulladék feltakarítása, összeszedése az árusítást végző személy feladata.

(9) Az ideiglenes árusító hely nyitva tartása: a hét minden napján reggel 6 órától délután 14 óráig tart.

22. § (1) Az árusítási engedély meglétét, és az abban foglaltak betartását a Közterület-felügyelő ellenőrizheti.

(2) Az engedélytől eltérő használat esetén az árusítási engedélyt vissza kell vonni, és az árusítást meg kell tiltani. Engedély nélküli árusítás esetén az árusítást az engedély beszerzéséig meg kell tiltani.

15. Záró rendelkezések

23. § (1)¹

(2) Jelen rendelet hatályba lépése előtt kiadott közterület-használati engedélyek - amennyiben e rendelet rendelkezéseivel nem ellentétesek - lejáratukig érvényben maradnak. Az 1 évnél hosszabb időtartamra, vagy határozatlan időre kiadott engedélyek esetében a 2023. évben esedékes használati díjat, jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott díjak szerint kell megfizetni.

24. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet²

Közterület használati díjak

Közterület használat jellege	Mennyiségi egység	Díj (nettó)
1. Kereskedelmi, szolgáltató és vállalakozási tevékenység
a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet	m2/hó	0
b) árusító és egyéb fülke, pavilon	m2/hó	370
c) vendéglátóipari terasz, kerthelyiség, előkert	m2/hó	250
d) idényjellegű árusítás	m2/hó	1650 de min. 5500/hó
e) alkalmi árusítás	m2/nap	870
f) mozgóárusítás, mozgóbolti tevékenység, javító és szolgáltató tevékenység	nap/jármű	2200
g) ideiglenes jellegű létesítmény -(pl.: lakodalmas sátor	m2/nap	28
2. Építési és szerelési munkálatok
a) építési munkával kapcsolatos létesítmények 6 hónapon túli elhelyezése	m2/hó	550
b) építőanyag és törmelék közterületen történő 6 hónap túli elhelyezése	m2/nap	280
c) lakossági közműbekötések elkészítése, közmű és egyéb vezetékek közterület használattal járó karbantartása, építése, cseréje, javítása	m2/nap	0
3. Reklámhordozók, hirdetmények, hirdető-berendezések
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzleti hirdető berendezés, cég- és címtábla	m2/hó	66
b) hirdetőoszlop elhelyezése	hirdetőfelület m2/hó	1100
c) mobil hirdetőtábla elhelyezése	m2/hó
4. Szórakoztató tevékenységek, rendezvények
a) cirkuszi rendezvények, mutatványos tevékenységek	Ft/nap	22000
b) alkalmi vásárok, sport és kulturális rendezvények, kiállítások	Ft/nap	5500
5. Egyéb közterület használatok
a) tüzelőanyag 7 napon túli tárolása	Ft/nap	1100

A 23. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Az 1. melléklet a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.