Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat jelképeiről és a Terézváros név használatáról
Hatályos: 2022. 07. 02Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat jelképeiről és a Terézváros név használatáról
Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 7. § (3) bekezdés és 12. § (2) bekezdés tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 41. § (4) bekezdése alapján kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Terézváros jelképei
1. § Terézváros jelképei a címer, a zászló, a lobogó és a logo (a továbbiakban együttesen: jelképek).
2. § (1) Terézváros címere: álló, 7:8 arányú vörös háromszögű pajzs arany szalagkereszttel. A kereszt szárait arany harántfonalak kötik össze. A szalagkereszt és pajzs színét vékony, legfeljebb 1/20 egység széles fekete kontúr választja el. A kereszt szárai egységesen 1 egység, az összekötő fonalak ¼ egység szélesek. A harántfonalak külső szélei a keresztszárak tövétől egységesen 1 egységnyi távolságra indulnak/érkeznek a szárakba.
(2) A pajzs vörös színe Terézvárosnak, mint kerületnek önálló önkormányzati voltát jelképezi. A benne lévő mesteralak a pesti világörökségi terület középpontját alkotó Oktogon teret és az egymást ott keresztező Andrássy utat és Teréz körutat ábrázolja. (1. melléklet)
(3) Terézváros címerének monochrom ábrázolása esetén a vörös színt vékony függőleges, az arany fémet pontozás jelöli, és a két mázat egymástól a vöröset jelképező vonalaknál vastagabb kontúr választja el. (2. melléklet)
(4) Terézváros címerének szerkesztését a 3. melléklet tartalmazza.
3. § (1) Terézváros zászlója: rúdon egy piros téglalap, amelyben Terézváros logója a függőleges tengely közepén helyezkedik el. A logó szélessége adta egységhez a zászló 3:6 arányú, amelyben a pajzs felső éle és alsó csúcsa a zászló felső és alsó oldalától egyaránt 2,5 egységnyi távolságra esik. (4. melléklet)
(2) Terézváros rúdon rögzített zászlójának szerkesztését az 5. melléklet tartalmazza.
4. § Terézváros lobogója: rúdon és árbócon is azonos Terézváros zászlójával.
5. § (1) Terézváros logója: a címer modernizált, a mai kor megjelenési felületeire optimalizált formája, kiegészülve a Terézváros felirattal. A logó álló, 5:6 arányú pajzs fehér szalagkereszttel, melynek metszésében egy élére állított négyszög fedi a metszést. (6. melléklet)
(2) A pajzs cikkei Terézvárosnak, mint kerületnek az önálló önkormányzati voltát jelképezik. A benne lévő mesteralap a pesti világörökségi terület középpontját alkotó Oktogon teret és az egymást ott keresztező Andrássy utat és Teréz körutat ábrázolja.
(3) A logó körvonalas ábrázolása esetén a kontúr vastagsága a pajzsot befogó kereszt szárainak 1/2,375-öd része.
(4) Terézváros logójának monochrom ábráját a 7. melléklet tartalmazza.
(5) Terézváros logójának körvonalas ábrázolását a 8. melléklet tartalmazza.
(6) Terézváros logójának szerkesztését a 9. melléklet tartalmazza.
A jelképek használatának köre
6. § (1) Terézváros jelképeinek kizárólagos, engedély nélküli használatára jogosult:
a) Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak tagjai,
b) a Képviselő-testület bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok,
e) Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által fenntartott intézmények.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek korlátozás nélkül használhatják Terézváros jelképeit különösen
a) épületeiken és épületeikben,
b) saját szervezésű és támogatott rendezvényeiken, konferenciákon és kiállításokon,
c) kiadványaikon, levélpapírjaik fejlécén, borítékjain, pecsétjeiken.
(3) Az (1) bekezdésben nem szereplő természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kizárólag engedéllyel használhatják Terézváros jelképeit.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek nem adhatnak felhatalmazást a jelképek használatára.
A jelképhasználat engedélyezése
7. § (1) A jelképhasználat engedélyezés iránti kérelmet a polgármesternél kell előterjeszteni a 10. melléklet szerinti nyomtatványon.
(2) A jelképhasználati engedélyezési eljárás önkormányzati hatósági ügy, amelyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a jelképhasználat engedélyezéséről.
8. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét, címét (székhelyét),
b) a használat célját,
c) az előállítani, felhasználni kívánt mennyiséget,
d) a használat időpontját, időtartamát,
(2) A kérelemhez mellékelni kell a jelképpel ellátott dísz- vagy emléktárgy, jelvény, embléma vagy egyéb termék tervét.
9. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) a használatra jogosult megnevezését, címét/székhelyét,
b) az engedélyezett használati cél megjelölését,
c) előállítás esetén az engedélyezett mennyiséget, anyagát,
d) a terjesztés, és a forgalomba hozatal módjával kapcsolatos esetleges kikötéseket,
e) az engedély érvényességének időtartamát,
f) a jelkép használatáért felelős személyt.
(2) Az engedély vonatkozhat:
a) egyszeri alkalomra,
b) határozott időpontra vagy időtartamra,
c) határozatlan időtartamra.
10. § A polgármester az engedély iránti kérelmet elutasítja, a kiadott engedélyt visszavonja vagy a jelkép használatát megtiltja, ha
a) a jelkép használata vagy forgalombahozatala az Önkormányzat jogát vagy jogos érdekét, méltóságát sérti vagy veszélyezteti,
b) a jelkép használója az engedélyben foglaltaktól eltér,
c) az előállítani, illetve a forgalomba hozni kívánt tárgy a közízlést sérti, vagy jóerkölcsbe ütközik,
d) egyéb indokolt esetben.
A Terézváros elnevezés használata
11. § (1) Terézváros neve engedély nélkül használható:
a) Az Önkormányzat által, valamint önkormányzati részvétellel alapított gazdasági társaság elnevezésében, és önkormányzati költségvetési szerv elnevezésében,
b) Az Önkormányzat részvételével alapított önkormányzati társulás, vagy munkaszervezetének névhasználata során,
c) jogszabályon alapuló névhasználat esetén,
d) országos szervezetek/civil szervezetek terézvárosi illetékességgel rendelkező helyi szervezetei esetén,
e) közösségi közlekedés vonatkozásában megállóhely nevének feltüntetése során,
f) az egyházi jogi személyek névhasználata során
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteken kívül Terézváros nevét, a név ragozott, vagy toldalékos formáját bármely jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, egyéni vállalkozó, vagy üzletszerű gazdasági tevékenység céljára a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel létrejövő szervezet elnevezésében csak előzetes engedély alapján használhatja.
(3) A névhasználat akkor engedélyezhető,
a) ha a kérelmező természetes személy lakó- vagy tartózkodási helye, nem természetes személy székhelye, telephelye vagy fióktelepe Terézváros közigazgatási területén található, vagy
b) tevékenysége vagy működése Terézvároshoz kötődik.
A Terézváros névhasználat engedélyezése
12. § (1) A Terézváros névhasználat engedélyezés iránti kérelmet a polgármesternél kell előterjeszteni a 10. melléklet szerinti nyomtatványon.
(2) A névhasználati engedélyezési eljárás önkormányzati hatósági ügy, amelyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a Terézváros névhasználat engedélyezéséről.
(4) A névhasználat díjmentes.
13. § (1) A névhasználati kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a Terézváros név tervezett használatának célját,
b) a használat tervezett időtartamát, és
c) a használat formáját.
(2) A kérelemhez csatolni kell a Terézváros elnevezéssel ellátott dísz- vagy emléktárgy, jelvény, embléma vagy egyéb termék tervét.
14. § (1) Terézváros nevének használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését és címét,
b) az engedélyezett névhasználat pontos szövegét,
c) az engedély időtartamát, és
d) a használattal kapcsolatos egyéb kikötéseket.
(2) A névhasználatra vonatkozó engedély a kérelemben foglaltaknak megfelelően szólhat határozatlan vagy határozott időtartamra. Határozott időtartamú engedély lejárta esetén, ha az engedélyes magatartása, tevékenysége jogszerű volt, és további határozott időtartamra kérelmezi a névhasználat jogát, a kérelmezőt megilleti a névhasználati jog gyakorlása, ha a polgármester az ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést.
(3) A névhasználati engedélyben a használat módjára előírások, feltételek megállapíthatók.
15. § (1) A polgármester a névhasználat iránti kérelmet elutasítja, a kiadott engedélyt visszavonja vagy a névhasználatot megtiltja, ha a kérelmező által végzett vagy végezni tervezett tevékenység, vagy a névhasználat tervezett célja
a) Terézvárosnak, lakosságának vagy a településen tevékenykedő jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jó hírét, jogos érdekét, méltóságát sérti vagy veszélyezteti,
b) az Önkormányzat érdekeit, jogát, méltóságát sérti,
c) a Terézváros név használója az engedélyben foglaltaktól eltér,
d) a Terézváros nevet a közízlést sértő, vagy jóerkölcsbe ütköző módon használják.
(2) Amennyiben a Terézváros elnevezést jogtalanul használó a tiltás ellenére nem hagy fel a névhasználattal, úgy a polgármester jogosult a névviselési jog sérelmére hivatkozva polgári jog szabályai szerint bíróság előtt eljárást kezdeményezni.
16. § A jelkép és névhasználatra vonatkozó engedélyekről a Főépítészi és Városfejlesztési Iroda nyilvántartást vezet.
Záró rendelkezések
17. § (1) E rendelet 2022. július 1. napján lép hatályba.
(2)1
(3)2
18. §3
19. §4
1. melléklet5
A 17. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 17. § (3) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 18. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 19. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.