Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete

egyes vagyoni tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról

Hatályos: 2023. 01. 01- 2023. 01. 02

Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete

egyes vagyoni tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról

Hatályos: 2023. 01. 01- 2023. 01. 02

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástörvény) 3. § (1) és (2) bekezdésében, a 4. § (3) bekezdésében az 5. § (3) bekezdésében, a 12. § (5) bekezdésében, a 19. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, a 34. § (1) és (6) bekezdéseiben, a 35. § (2) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében, 54. § (1) és (3) bekezdéseiben, valamint az 58. § (2)-(3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 7/2012. (III.5.) önkormányzati rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével

a) 20 millió forint értékhatárig a polgármester,

b) 20 millió forintot meghaladóan és 100 millió forint értékhatárig

ba) a forgalomképes vagyon megszerzését, elidegenítését és megterhelését illetően a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság,

bb) a forgalomképes vagyon bérbe és használatba adását illetően a Gazdasági, Vállalkozás- és Turizmusfejlesztési Bizottság,

a polgármester egyetértésével,

c) 100 millió forintot meghaladóan a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.”

2. § Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 7/2012. (III.5.) önkormányzati rendelet 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

3. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérének megállapításáról szóló 21/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § A 6. § szerint megállapított bérleti díjon felül a bérlő viseli különösen a következő külön szolgáltatások költségeit:

a) a vízellátás- és csatornahasználat díját, a közcsatornába be nem kötött ingatlanon keletkezett házi szennyvíz elszállításának díját, valamint a technikai vízfogyasztás és hozzá tartozó szennyvíz-elszállítás díját a társasház szervezeti és működési szabályzata vagy határozata alapján,

b) a nem társasházi formában működő épületekben a technikai vízfogyasztást és hozzá tartozó szennyvíz-elszállítás díját a lakásban lakóknak a főórával ellátott épületben összesen lakó személy hányadosa arányában kell a bérlőnek megfizetnie,

c) a lakás hőellátásának és meleg víz ellátásának díját, és annak üzemeltetési költségét,

d) a közös használatra szolgáló területeken lévő olyan berendezések használatának díját, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,

e) nem társasházakban az épület előtti járda és a telken belüli közlekedő utak síkosság mentesítésének díját, az épülethez tartozó zöldfelület karbantartásának költségét – különösen a gyommentesítés, kaszáltatás, fák és bokrok túlnövekedésének megakadályozása -, ha ezeknek a munkáknak az elvégzése szerződés alapján a bérlő kötelezettsége és azt felszólítás ellenére sem végzi el,

f) a kéményseprőipari közszolgáltató kiszállási díját, amennyiben a bérlő a közszolgáltató bejutását a lakásba a közszolgáltató vagy a bérbeadó másodszori írásbeli felszólítását követően sem biztosítja,

g) a mellékvízmérő csere költségeit,

h) a mellékvízmérőóra hitelesítésével megbízott kiszállási díját, amennyiben a bérlő a hitelesítést végző személy bejutását a lakásba a szolgáltató vagy a bérbeadó másodszori írásbeli felszólítását követően sem biztosítja,

i) a lakásban keletkezett háztartási hulladék gyűjtésének és elszállításának díját,

j) a kéményseprés díját.

k) a közös használatú helyiségek elektromos áram fogyasztását,

l) a felvonó működtetésének költségeit, beleértve a felvonó működtetéshez használt elektromos áramot is,

m) a ház közös használatú helyiségeiben és a bérlő által használt lakásban elvégzett rovar- és rágcsálóirtás költségét.

n) társasházi lakások esetén a közös költség felújítási alapot meghaladó részét,

o) kizárólag önkormányzati tulajdonban vagy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetén a közös használatú területek üzemeltetési költségeinek átalánydíját.”

4. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérének megállapításáról szóló 21/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelet 8. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § Azokban az épületekben, amelyekben önkormányzati finanszírozással épületenergetikai felújítás történt, a bérleti díj megállapításakor a 3. melléklet szerinti korrekciós tényezőt is alkalmazni kell.”

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérének megállapításáról szóló 21/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérének megállapításáról szóló 21/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

6. § Hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérének megállapításáról szóló 21/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelet

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 12/2017. (V.8.) önkormányzati rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A lakás
a) elővásárlási joga alapján a bérlőnek vagy az arra jogosult személynek,
b) üresen, árverésen
idegeníthető el.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakás értékesítése során az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet árverési versenyeztetési szabályzatát kell alkalmazni.”

(3)Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 12/2017. (V.8.) önkormányzati rendelet 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakás bérlőnek vagy az arra jogosult személynek, elővásárlási jog biztosításával történő értékesítéséről és annak feltételeiről a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság (a továbbiakban: PÁB) dönt.”

8. §

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 12/2017. (V.8.) önkormányzati rendelet
a) 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Pénzügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „PÁB” szöveg,
b) 9. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „PÁB” szöveg
lép.

9. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Pályakezdő fiatal: a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti fogalom;

b) Fiatal házas: a házaspár egyik tagja, aki a bérbeadására irányuló pályázat megjelenése napján nem töltötte be a 35. életévét;

c) Fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogalom.

d) Életvitelszerű tartózkodás: a bérlő akkor tartózkodik életvitelszerűen a lakásban, ha a lakás az otthona, a lakás helyszíne mindennapi teendőinek (különösen pihenés, étkezés), továbbá a lakás a családi élete helyszínéül szolgál, és ahol rendszeresen közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe. Nem tekinthető életvitelszerű tartózkodásnak a ritka, alkalomszerű, az ottlakás látszatának keltése miatti lakáshasználat.

e) Együtt költöző személyek alatt azokat a 38. § (1)-(2) bekezdés szerinti személyeket kell érteni, akik a bérlővel a lakásba együtt költöznek be vagy a bérleti szerződés fennállása alatt jogszerűen tartózkodnak ott.

f) Bérlő kifejezés alatt, ahol a rendelet külön nem említi, bérlőtársakat is érteni kell.

g) Díjhátralék: a bérlőnek vagy használónak az önkormányzattal szemben fennálló bérleti-, vagy használatidíj-tartozása, külön szolgáltatási-, üzemeltetési díjelőleg-, továbbszámlázott közüzemidíj-, közös költség-, és üzemeltetési átalánydíj-tartozása, valamint a bérlőnek vagy a használónak a közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló, a használt lakással összefüggő tartozása.”

10. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Lakást kizárólag az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

1. bérbeadás

a) pályáztatás útján szociális helyzet alapján;

b) pályáztatás útján költségelven;

c) pályáztatás útján piaci alapon;

2. lakáscsere;

3. lakásbérleti jog folytatása;

4. lakásbérleti szerződés meghosszabbítása;

5. közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadás;

6. önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél közfeladat ellátásában résztvevők részére történő bérbeadás

a) szolgálati lakás bérbeadás;

b) kríziselhelyezés céljából történő bérbeadás;

7. lakásgazdálkodási cél alapján történő bérbeadás;

8. nyugdíjasházi lakás bérbeadása;

9. bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján történő bérbeadás;

10. a lakás korábbi bérlője részére történő bérbeadás;

11. jogcím nélküli lakáshasználat rendezése;

12. bérlőtársi jogviszony létesítése;

13. bérlőtársi jogviszony módosítása;

14. lakásbővítés;

15. bérbeadói nyilatkozat krízistámogatás igénybevételéhez;

16. az Önkormányzat fenntartásában működő Családok Átmeneti Otthonából (továbbiakban: CSÁO) kikerülő személy vagy család elhelyezése.”

11. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Lakás annak adható bérbe, aki megfelel az alábbi együttes feltételeknek:)

„h) aki a Magyar Államkincstártól kapott rendszeres pénzbeli ellátásra jogosult; magyarországi székhellyel, telephellyel rendelkező munkáltatótól származó, munka- vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyból szerzett rendszeres jövedelemmel rendelkezik.”

12. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hozzátartozói minőség)

„b) élettársi kapcsolat esetén közjegyzői okirattal;”

(igazolható.)

13. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Szociális helyzet alapján lakást akkor lehet bérbe adni,)

„b) ha a pályázat elbírálásakor vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő és a vele együtt költöző személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme a pályázat kiírásakor vagy a jogosultság felülvizsgálatának időpontjában érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összegének 50%-át nem haladja meg;
c) ha a bérlőnek és a vele együtt költöző személynek nincs a pályázat kiírásakor vagy a jogosultság felülvizsgálatának időpontjában érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összegének ötszörösét meghaladó összegű ingó vagyona;”

14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Költségelven lakbérrel lakást akkor lehet bérbe adni)

„b) ha a pályázónak és a vele együtt költöző személyeknek nincs a bérleti jogviszony létesítésekor érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege tízszeresének megfelelő összegű ingó vagyona;”

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Költségelven lakbérrel lakást akkor lehet bérbe adni)

„d) a pályázó és a vele együtt költöző személyek egy főre eső havi nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző hat hónap átlagában a pályázat benyújtásának vagy a jogosultság felülvizsgálatának évében érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összegének
da) egyedül költöző esetében az 50%-át meghaladja, de nem éri el a 100%-át;
db) két együtt költöző személy esetében az 50%-át meghaladja, de nem éri el a 90%-át;
dc) három vagy több együtt költöző személy esetében az 50%-át meghaladja, de nem éri el a 80%-át;”

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 13. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A magyarországi ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítványt a bérlőnek kell beszereznie.”

15. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a bérleti jogviszony ideje alatt a bérlőnek saját vagy a vele egy háztartásban élők jövedelmi, vagyoni viszonyainak változása miatt óvadék- vagy óvadékkiegészítési kötelezettsége keletkezik, de ennek a kötelezettségének a bérlő az önkormányzat írásbeli felszólításában megjelölt határidőben nem tesz eleget, az önkormányzat jogosult a bérleti szerződés felmondására.”

16. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Piaci alapú pályázaton elnyert lakás bérleti díja nem csökkenthető.”

17. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 19/A. §-a (7) bekezdésébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Szolgálati lakás bérbeadásáról és a (4) bekezdés szerinti bérleti jogviszony meghosszabbításáról a bérlőt foglalkoztató költségvetési szerv vezetőjének javaslata és a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt. Amennyiben a kérelmező köznevelési intézményben foglalkoztatott, úgy a kérelmet a polgármester döntése előtt az Oktatási, Kulturális és Testvérvárosi Bizottság (a továbbiakban: OKTB) is véleményezi.”

18. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 19/B. §-a (6) bekezdésébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Kríziselhelyezés céljából lakás bérbeadásáról és a (3) bekezdés szerinti bérleti jogviszony meghosszabbításáról a költségvetési szerv vezetőjének javaslata és a SZEB véleménye ismeretében a polgármester dönt. Amennyiben a kérelmező köznevelési intézményben foglalkoztatott, úgy a kérelmet a polgármester döntése előtt az OKTB is véleményezi.”

19. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A lakásbérleti jogviszony csak azzal a korábbi bérlővel állítható helyre, aki a korábbi bérleti jogviszony és a jogcím nélküli lakáshasználat ideje alatt az általa használt lakás, a lakásban található berendezések karbantartásával, felújításával, pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos, jogszabályban előírt, illetve a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit folyamatosan teljesítette.”

20. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilatkozat kiadásáról vagy annak elutasításáról a kerületi családsegítő szolgálat vezetőjének javaslata és a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt.”

21. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A lakásbérleti jogviszony csak azzal a korábbi bérlővel állítható helyre, aki a korábbi bérleti jogviszony és a jogcím nélküli lakáshasználat ideje alatt az általa használt lakás, a lakásban található berendezések karbantartásával, felújításával, pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos, jogszabályban előírt, illetve a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit folyamatosan teljesítette.”

22. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 15. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § (1) A CSÁO-ból kikerülő személy vagy család részére lakáshoz jutásuk elősegítése érdekében pályázati eljárás nélkül lehet lakást biztosítani.

(2) A bérbeadásról az átmeneti gondozásban részesülő kérelme alapján a kerületi családsegítő szolgálat vezetőjének javaslata és a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt.

(3) A bérbeadás feltétele, hogy a kérelmezőnek vagy a vele együtt költöző személyek egyikének a MÁK-tól kapott rendszeres pénzbeli ellátással vagy magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkáltatótól munka-vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyból szerzett rendszeres jövedelemmel kell rendelkezni, amely a lakásfenntartás költségeit fedezi.

(4) A bérleti jogviszony időtartama egy év, amely a rendeletben meghatározott feltételekkel hosszabbítható.

(5) A bérleti szerződésbe bele kell foglalni a bérlő együttműködési kötelezettségét a bérleti jogviszony időtartama alatt a kerületi családsegítő szolgálattal.”

23. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szerződés időtartamának meghosszabbítása iránti, indoklással ellátott kérelmet a szerződés lejártát megelőzően legalább 180 nappal kell benyújtani az önkormányzathoz. A szerződés hosszabbítási kérelemhez a bérlő és a vele egy háztartásban élők utolsó hat havi jövedelemigazolását, valamint a közszolgáltatók hátralékmentességet tartalmazó igazolását is csatolni kell.”

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 26. §-a a következő (5a)–(5f) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A bérleti szerződés meghosszabbítása előtt

a) bérleményellenőrzést kell tartani;

b) szociális alapú bérleti díj jogosultság alátámasztására környezettanulmányt kell készíteni;

c) vizsgálni kell, hogy a bérlő a bérleti jogviszony ideje alatt a lakás, a lakásban található berendezések karbantartásával, felújításával, pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos jogszabályban előírt, illetve a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette-e.

(5b) Nem lehet meghosszabbítani a lakásbérleti szerződést, ha a bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt jogszabályban előírt vagy a bérleti szerződésben vállalt, a lakással, a lakásban található berendezésekkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, pótlási vagy csere kötelezettségét nem/ vagy nem megfelelően teljesítette.

(5c) Az önkormányzat a költségelvű és a piaci bérleti díjjal hasznosított lakást, az addigi bérlő részére – figyelemmel a rendelet előírásaira, valamint a bérlő és vele együtt költözők jövedelmi helyzetére, továbbá önkormányzati bérlakásra fennállt bérleti jogviszony idejére – különös méltánylást érdemlő esetben, pályázat kiírása nélkül ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, lakbér és közszolgáltatási díjhátralékkal nem rendelkezik.

(5d) A bérleti szerződések meghosszabbításáról a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt.

(5e) Az önkormányzat a szociális helyzet alapján, határozott időtartamra bérbe adott lakást az addigi bérlő részére legfeljebb öt év, határozott időtartamra, ismételten, szociális helyzet alapján bérbe adhatja, amennyiben a bérlő az ismételt bérbeadás iránti kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás rendeletben meghatározott feltételeinek.

(5f) Amennyiben az ismételt bérbeadás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a bérlő nem felel meg a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek, csak költségelvű vagy piaci bérleti díjjal lehet bérleti szerződést kötni.”

24. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 28. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felmondási ok elkerülése érdekében kettő havi vagy 100.000 Ft összeget meghaladó vagy 100.000 Ft alatti, de kettő hónapon túli hátralék esetében az önkormányzat fizetési emlékeztetőt küld a bérlő részére, melyben felszólítja a bérlőt a tartozás 8 napon belüli rendezésére, a tartozás összegének, jogcímének, esedékességének feltüntetésével.”

25. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 29. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bérletidíj-hátralék beszedésével kapcsolatban keletkezett költségek a bérlőt terhelik.”

26. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bérlő a felmondási idő leteltét megelőzően a hátralékát rendezi, az önkormányzat a felmondást a visszavonhatja.”

27. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkormányzat a díjhátralék rendezését követően új lakásbérleti szerződést köt a volt bérlővel a 4. § 9. pontja alapján.”

28. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A használati díj összegét

a) amennyiben a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő szociális alapú lakbért fizetett, a használati díj összegét a bérleti jogviszony megszűnését követő harmadik hónaptól, költségelvű bérleti díj alapul vételével,

b) amennyiben a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő költségelvű lakbért fizetett, a használati díj összegét a bérleti jogviszony megszűnését követő harmadik hónaptól, piaci alapú bérleti díj alapul vételével,

c) amennyiben a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő piaci alapú lakbért fizetett, a használati díj összegét a bérleti jogviszony megszűnését követő harmadik hónaptól piaci alapú bérleti díj alapul vételével

kell megállapítani.”

29. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A polgármester kérelemre a SZEB véleményének ismeretében bérleti szerződést köthet a bérlő halála után a lakásban maradt élettárssal abban az esetben, amennyiben az élettárs hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a bérlő halálakor a lakásban lakott és a lakás használatával kapcsolatban tartozása nincs.”

30. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 38. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A bérlő, házastársa vagy a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermek közös kérelmére, hozzá kell járulni a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez, ha az említett személyek nagykorúak, a lakásban legalább öt éve lakcímet létesítettek és a bérlővel a lakásban legalább öt éve együtt laknak.

(2) Nem lehet hozzájárulni a bérlőtársi szerződés létesítéséhez, ha az (1) bekezdésben említett személyek rendelkeznek lakás tulajdoni-, bérleti-, használati vagy haszonélvezeti jogával.

(3) Az önkormányzat a bérlő és az élettársa közös kérelmére – amennyiben az élettársi kapcsolat legalább öt éve fenn áll, és az élettárs a lakásban legalább öt éve lakcímet létesített – hozzájárul a bérlőtársi szerződés megkötéséhez.”

31. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az önkormányzat hozzájárulása előtt a kerületi családsegítő szolgálat környezettanulmányt készít, hogy a lakás mérete, kialakítása, műszaki állapota és felszereltsége alkalmas-e a megnövekedett számú lakók megfelelő elhelyezésére, különös tekintettel a kiskorúak, idősek, fogyatékkal élők együtt élésére.”

32. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A polgármester a GVTB véleményének ismeretében legfeljebb egy évre szóló bérleti szerződést köthet azzal a korábbi bérlővel, akinek a bérleti szerződése díjhátralékkal szűnt meg, de tartozását a kérelem benyújtásának időpontjáig rendezte.”

33. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet

a) 5. § (2) bekezdésében a „- k)-m)” szövegrész helyébe a „11.-13. pont” szöveg,

b) 10. §-ában a „b)-e) és az g)-o)” szövegrész helyébe a „2.-5. pontban és a 7.-16. pontban” szöveg,

c) 11. § (2) bekezdés b) pontjában az „a) és b)” szövegrész helyébe az „1. és 2.” szöveg,

d) 13. § (1) bekezdésében a „b-g)” szövegrész helyébe a „2.-7. pontokban” szöveg és az „i)-o)” szövegrész helyébe a „9.-16.” szöveg,

e) 21. § (1) bekezdés f) pontjában a „fa) pont” szövegrész helyébe a „6. pont a) alpontja” szöveg,

f) 25. § (5) bekezdésében a „m) pont” szövegrész helyébe a „10. pontjában” szöveg,

g) 26. § (1) bekezdésében a „b-c), e)-f) és h)” szövegrész helyébe a „2.-3., 5.-6. és 8.” szöveg

lép.

34. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet
A bérleti díjak mértéke

1. Szociális alapon és költségelven bérbe adott lakás bérleti díja

A

B

C

1

komfortfokozat

szociális alapon bérbe adott lakás bérleti díja
(Ft/m2/hó)

költségelven bérbe adott lakás bérleti díja
(Ft/m2/hó)

2

összkomfortos

498,-

881,30,-

3

komfortos

398,-

705,10,-

4

félkomfortos

232,-

573,50,-

5

komfort nélküli

199,-

352,50,-

6

szükséglakás

164,-

281,20,-

2. Piaci alapú bérleti díjak

A

B

C

1

lakás komfortfokozata

alapterület

bérleti díj
(Ft/m2/hó)

2

összkomfortos

30 m2-ig

1.750,-

3

összkomfortos

a lakás 30 m2-ig számított bérleti díja, továbbá
30 m2 felett 50 m2-ig

1.500,-

4

összkomfortos

a lakás 50 m2-ig számított bérleti díja, továbbá
50 m2 felett

1.450,-

5

komfortos

30 m2-ig

1.350,-

6

komfortos

a lakás 30 m2-ig számított bérleti díja, továbbá
30 m2 felett

1.100,-

7

félkomfortos

bármekkora alapterületű lakás

655,-

8

komfort nélküli

bármekkora alapterületű lakás

504,-

9

szükséglakás

bármekkora alapterületű lakás

403,-

3. erkély, terasz vagy loggia bérleti díja: 250 Ft/m2/hó, de legfeljebb 10.000 Ft/hó.

4. szolgálati lakás bérleti díja: 20.000 Ft/hó.

5. kríziselhelyezés céljából bérbeadott lakás bérleti díja: heti 5.000 Ft.

6. közös udvar kizárólagosan használt, elkerített részének használata: 250 Ft/m2/hó, de legfeljebb 10.000 Ft/hó.

7. kizárólag önkormányzati tulajdonban vagy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetén a közös használatú területek üzemeltetési költségeinek átalánydíja: 1.000 Ft/lakás/hó.”

2. melléklet a 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzati hozzájárulással végzett energiahatékonysági beruházással korszerűsített épületekben lévő lakások bérletidíj-korrekciója
A lakbér összegének megállapításakor a kivitelezés befejezését követő hónaptól a következő korrekciós tényezőket kell alkalmazni:

Felújítási munka jellege:

Szorzótényező

Homlokzatok és födémek hőszigetelése

10%

Korszerű nyílászárók és árnyékoló szerkezetek beépítése

5%

Hőközpontok kialakítása (ahol szükséges és lehetséges), központi fűtés kiépítése

10%

Strangszabályozás, radiátorokon termosztatikus szelepek szerelése

5%

Lakásonkénti fűtés energiafogyasztás mérése

3%

Szellőzési rendszer korszerűsítése, hatékony szabályozása

2%

Lift korszerűsítése

2%

Melegvíz előállítás épületre szerelt napkollektorral

5%

Elektromos áram előállítás épületre szerelt napelemmel

5%

3. melléklet a 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez

1. Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 7/2012. (III.5.) önkormányzati rendelet 2. melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:

„16. Kiíró legkésőbb az elővásárlási jognyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő elteltét követő 5. munkanapon felhívja a vevőt a vételár hiányzó részének, az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belüli megfizetésére.”