1. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján az önkormányzat illetékességi területén lévő:

(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult személy az adó alanya.

(3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. Ilyen tartalmú megállapodásukat felek a polgármesteri hivatalban szóban is köthetnek. Az erre vonatkozó nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) Társasház esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

3. § (1) Az adó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő:

(2) Az adókötelezettség szempontjából a lakás céljára szolgáló építmény és az ugyanazon helyrajzi számon nyilvántartott gépjárműtároló egyetlen adótárgynak számít.

4. § Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14. §-ban, illetőleg a 20. §-ban foglaltak az irányadók.

5. § A magánszemélyek kommunális adójának mértéke:

6. § (1) Tárgyi adómentességet élveznek:

(2) A mentesítésre vonatkozó kérelmet az adóbevallás beadásával egyidőben írásban kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokkal együtt. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában szereplő körülmények bizonyítására szolgáló bizonyítékokat az adóhatóság az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be.

7. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, (a továbbiakban együtt: építmény).

(2) A helyi adók szempontjából az építményhez tartozik az annak rendeltetésszerű használatához szükséges - az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú - földrészlet.

(3) Az adókötelezettség az építmény rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül kiterjed az építményben található valamennyi helyiségre, ideértve az építményt kiegészítő helyiségeket is.

8. § (1) Az építményadó alkalmazása szempontjából adóalany:

(2) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja, a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. Ilyen tartalmú megállapodást a felek a polgármesteri hivatalban szóban is köthetnek. Erre vonatkozó nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) Társasház, - garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

9. § (1) Az adókötelezettség kezdő időpontja annak a naptári évnek az első napja, amelyet megelőző évben az építmény használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedélyét az illetékes hatóság kiadta.

(2) Építési engedély nélkül épült, illetőleg használatbavételi engedély nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség kezdő időpontja annak a naptári évnek az első napja, amelyet megelőző évben az építmény tényleges használata megkezdődött.

10. § (1) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(2) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

11. § (1) Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

(2) E rendelet alkalmazásában hasznos alapterületnek minősül a végleges (vakolt vagy burkolt) falsíkkal határolt teljes alapterületnek az a része, ahol a belmagasság az 1,90 métert meghaladja.

12. § Az adó éves mértéke a 11. § (1) bekezdés alapján:

13. § Mentes az adó alól:

13/A. §³ (1) Az építményadó éves összegének felső határa azon adóköteles nem vállalkozási célt szolgáló ingatanok esetében, amelyben az adóalany és vele együttélő családtagjai legalább 3 éve állandó lakcímet létesítettek és életvitelszerűen ott élnek évi 20.000-Ft.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény alapjául szolgáló tények fennállását az adóalany köteles igazolni.

14. § E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat építményadóról szóló 23/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete.

15. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.