1. § (1) A rendelet hatálya Sárospatak Város Önkormányzata (a továbbiakban: Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra, és az azokhoz tartozó közös használatra szolgáló helyiségekre terjed ki (a továbbiakban együtt: Lakás).

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

2. § (1) Lakás bérbeadására – kivéve városérdekből történő bérbeadása esetén – pályázatot kell kiírni.

(2) A pályázati felhívás meghirdetése a helyben szokásos módon történik. A pályázat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pályázati felhívás minimum 15 napon keresztül megjelenjen.

(3) A pályázati felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(4) A pályázatot a Sárospataki Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt szervezeti egységéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyhez szükség szerint mellékelni kell a jogosultság feltételeit igazoló okmányokat, dokumentumokat, vagy azok másolatát.

3. § (1) Lakás bérbeadása a következő jogcímen történhet:

(2) Lakás bérbeadására elsődlegesen nem szociális helyzet alapján, vagy városérdekből kerülhet sor.

4. § (1) Lakás

(2) Lakás határozatlan időre kizárólag akkor adható bérbe, ha a Lakás a Lakástv. 85/F. § (3) bekezdése alapján került megvásárlásra és bérbe adásra.

(3) A határozott időre létrejött bérleti szerződés időtartama:

5. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

(2) Amennyiben jogszabály vagy általános szerződési feltétel a bérbeadóra fizetési kötelezettséget ró, úgy Bérbeadó jogosult a rendszeres díjfizetés igazolására kötelezni a bérlőt. Amennyiben bérlő ezen kötelezettségének ismételt felhívásra sem tesz eleget, úgy az a bérleti jogviszony azonnali hatályú felmondásának alapjául szolgál.

(3) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződést neki felróható okból a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül nem köti meg, úgy kell tekinteni, hogy a Lakásra nem tart igényt.

6. § (1) Lakás bérleti szerződésének meghosszabbítására vonatkozó feltételek:

(2) A kérelmet a Sárospataki Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt szervezeti egységéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyhez szükség szerint mellékelni kell a jogosultság feltételeit igazoló okmányokat, vagy azok másolatát.

7. § A Képviselő-testület

8. § (1) Lakásra szociális helyzet alapján bérleti szerződés kizárólag olyan pályázóval köthető, aki a pályázati felhívásra érvényes pályázatot nyújtott be.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adandó Lakás bérlője az a legalább 2 éve sárospataki állandó lakóhellyel vagy 2 éves sárospataki munkaviszonnyal rendelkező személy lehet,

(3) A pályázó részére csak olyan szobaszámú Lakás adható bérbe, amely a lakásigénye mértékét nem haladja meg. A lakásigény mértéke – az együtt költöző személyek számától függően:

9. § Lakásra nem szociális helyzet alapján bérleti szerződés kizárólag olyan pályázóval köthető, aki a pályázati felhívásra érvényes pályázatot nyújtott be.

10. § (1) Lakás városérdekből annak adható bérbe, aki Sárospatak Város Önkormányzata közigazgatási területén működő költségvetés szervnél, gazdasági társaságnál, egyháznál közszolgálati, közalkalmazotti, szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban van.

(2) Lakás városérdekből történő bérbeadása iránti kérelmet a Sárospataki Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt szervezeti egységéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyhez szükség szerint mellékelni kell a jogosultság feltételeit igazoló okmányokat, vagy azok másolatát.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a munkáltató véleményét.

11. § (1) A Lakások a településen belüli elhelyezkedésük alapján, az 1. melléklet szerint, területi kategóriákba tartoznak.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások alap bérleti díját, és a területi kategóriákra vonatkozó szorzókat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Bérlő írásbeli kérelmére a szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások bérleti díjából Bérbeadó 20%-os kedvezményt adhat – a bérleti szerződés időtartamára –, amennyiben bérlő az igénylés pillanatában nem rendelkezik lakbérhátralékkal, és a bérleti szerződésének kezdete és a kedvezmény igénylése között legalább 90 nap eltelt.

(4) Amennyiben bérlő a kedvezmény odaítélését követően legalább 30 napot meghaladó lejárt lakbérhátralékot halmoz fel, úgy a kedvezmény megszűnik.

(5) A (4) bekezdés alapján megszűnt kedvezmény csak akkor igényelhető újra, ha a megszűnéstől az újabb igénylésig legalább 180 nap eltelt.

(6) A nem szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások alap bérleti díját, és a területi kategóriákra vonatkozó szorzókat a 3. melléklet tartalmazza.

(7) Nem szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások esetében lakbér kedvezmény nem adható.

(8) A városérdekből bérbe adott Lakások bérleti díja megegyezik a nem szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások bérleti díjával, azonban abból a Képviselő-testület eseti döntése alapján kedvezmény adható.

(9) A fizetendő lakbér mértéke az alap bérleti díj, az alapterület és a területi kategóriára vonatkozó szorzó szorzatával egyenlő, de nem lehet kevesebb 3.000,- Ft/hó összegnél.

(10) Teljes körűen felújított összkomfortos Lakás a nem szociális alapon bérbe adott Lakás a teljes körű felújításától számított 6 éven keresztül.

(11) Bérlő társasházi lakás esetén köteles megfizetni a társasház által meghatározott közös költségnek a felújítási alappal csökkentett részét.

12. § (1) Házastársak vagy élettársak részére, írásbeli kérelmükre bérlőtársi jogviszony keretében kell a Lakást bérbe adni kivéve, ha a Lakás városérdekből került bérbeadásra.

(2) Ha a házastársi vagy élettársi életközösség a bérbeadás után keletkezik, a bérlőtársi jogviszony a bérleti szerződés módosításával az (1) bekezdésben meghatározott esetben jöhet létre.

(3) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a Bérbeadóval szemben egyetemleges.

(4) Városérdekből bérbe adott Lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

13. § (1) A Lakás további albérletbe nem adható.

(2) A Lakás bérleti joga másra át nem ruházható.

14. § (1) A Lakás bérlője a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a Lakásban lakni, a Lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni a Bérbeadónak.

(2) Bérbeadó a Lakás rendeltetésszerű használatát, és a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül – kivéve a rendkívüli káreseményt, és a vészhelyzet fennállását – két alkalommal, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni.

15. § (1) A bérlő, vagy bérlőtárs a lakásba a bérbeadó hozzájárulásával a Lakástv. 21 § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott személyeken túl

(2) A Bérbeadó a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a befogadott írásbeli nyilatkozatában vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül kiköltözik.

16. § (1) A Bérbeadó és a bérlő a Lakásra kötött határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a Bérbeadó a bérlőnek

(2) Ha a bérlő másik Lakásként kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú Lakás bérletét is elfogadja, úgy a két Lakás éves lakbére közötti különbözettel megegyező összegre jogosult.

(3) Ha a bérlő másik Lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy annak mértéke a Lakás éves bérleti díjának hatszorosa.

(4) A Bérbeadó és a bérlő a Lakásra kötött határozott idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel városérdekből úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek a szerződés hátralévő időtartamára

(5) A pénzbeli térítést a szerződés megszűnését követően attól a naptól számított 15 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére kifizetni, miután a 17. §-ban meghatározott kötelezettségeit teljesítette. Ennek elmulasztása esetén a tartozás, és a nem rendeltetésszerű állapot Bérbeadó általi helyreállításának költsége a pénzbeli térítésből levonható és azt követő 5 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére kifizetni a fennmaradó pénzbeli térítést.

17. § A Bérlő a bérleti szerződés megszűnését követően köteles a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni, a Bérbeadóval, és a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozását kiegyenlíteni.

18. § (1) A Lakást jogcím nélkül használó a Bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használattól számított harmadik hónap 1. napjától a lakbér 100 %-ával emelt összeg.

19. § (1) Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló rendelet alkotásáról szóló 33/2009. (XII. 1.) rendelet.

(3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.