Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a Budapest XI. kerület, Budaörsi út - Budaörs határa - XII. kerület - Gazdagréti út - Rétköz utca - Gazdagréti út - Budaörsi út - M1/M7 autópálya bevezető szakasza által határolt terület kerületi építési szabályzatáról szóló 43/2018. (XII. 4.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 07. 28- 2022. 07. 29

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a Budapest XI. kerület, Budaörsi út - Budaörs határa - XII. kerület - Gazdagréti út - Rétköz utca - Gazdagréti út - Budaörsi út - M1/M7 autópálya bevezető szakasza által határolt terület kerületi építési szabályzatáról szóló 43/2018. (XII. 4.) önkormányzati rendelet módosításáról

2022.07.28.

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Budapest XI. kerület, Budaörsi út - Budaörs határa - XII. kerület - Gazdagréti út - Rétköz utca - Gazdagréti út - Budaörsi út - M1/M7 autópálya bevezető szakasza által határolt terület kerületi építési szabályzatáról szóló 43/2018. (XII. 4.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E rendelet hatálya a Budapest XI. kerület Madárhegy egyes területeire változtatási tilalom elrendeléséről szóló 4/2020. (II. 27.) XI.ÖK rendelet mellékletében meghatározott terület kivételével a Budapest XI. kerület, Budaörsi út - Budaörs határa - XII. kerület - Gazdagréti út - Rétköz utca - Gazdagréti út - Budaörsi út - M1/M7 autópálya bevezető szakasza által határolt területre (továbbiakban: Szabályozási Terület) terjed ki.”

2. § A Rendelet 2. § (5) bekezdése a következő k)–m) ponttal egészül ki:

(A Szabályozási Terven rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:)

„k) új lakófunkció kizárása környezeti terhelés alapján,

l) terepszint alatti építési hely,

m) településképvédelmi jelentőségű fasor.”

3. § (1) A Rendelet 3. § 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

„2. háromszintes növényállomány: (tetőkertek - OTÉK 5. számú melléklet, valamint e rendelet alkalmazása esetén) a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítva háromszintesnek minősül, ha a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítva

a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa,

b) legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és

c) a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró

kerül telepítésre,

3. kétszintes növényállomány: (tetőkertek - OTÉK 5. számú melléklet alkalmazása esetén) a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítva kétszintesnek minősül, ha

a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró vagy

b) legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró vagy

c) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje

kerül telepítése,”

(2) A Rendelet 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„9. telek átlagos lejtése: a telek lejtésének az épület (beépítetlen teleknél az építési hely) tengelyvonalában mért százalékban kifejezett mértéke,”

(3) A Rendelet 3. §-a a következő 10–12. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„10. extenzív zöldtető: legalább 8 cm termőréteg vastagságú, pozsgás növényekkel borított tetőkert, amely a fenntartási munkák kivételével emberi tartózkodásra nem alkalmas,

11. gyep: természetes vagy telepített, többségében fűfélékből és kétszikű fajokból álló növénytársulás vagy társítás,

12. talajtakaró növény: alacsonyabb termetű, maximum 25 cm magas, terülő habitusú összefüggő növényállomány.”

4. § (1) A Rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az építési övezetekben előírt minimális telekszélességet a telek építési helyének középvonalában kell biztosítani.”

(2) A Rendelet 5. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális szélességi méretek tartandók be: lakóterületi kiszolgáló magánút esetében, ha csak lakófunkció létesül a kiszolgált területen:

a) minimum 4 m, ha 1 db lakást szolgál ki,

b) minimum 8 m, ha legfeljebb 6 db lakást szolgál ki,

c) minimum 10 m, ha 6-nál több lakást szolgál ki,

d) minimum 10 m, ha lakás rendeltetésen kívül más rendeltetés is létesül.”

5. § (1) A Rendelet 7. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A tereprendezés mértéke maximum +1,0 m lehet. A 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén a tereprendezés mértéke maximum +1,5 m lehet. Az épület melletti feltöltés 1 méter feletti részét az épületmagasság számítása során figyelembe kell venni.

(3) Egy telken több épület elhelyezése esetén, az épületek között tartandó minimális távolság, az övezetben előírt maximális épületmagasság értéke.

(4) A telken az előkert jogszabályban meghatározott minimális méretén belül burkolt felület, - a telken álló épület megközelítésére szolgáló út, járda és behajtó kivételével - nem létesíthető, biológiailag aktív zöldfelületet kell kialakítani. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.”

(2) A Rendelet 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Egy telken több épülettömeg elhelyezhető terepszint alatti egyesített mélygarázs kialakításával. A terepszint feletti épületrészek között tartandó minimális távolság az övezetben előírt maximális épületmagasság értéke.”

6. § (1) A Rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Új építésű irodaházak esetén az épületek energiaellátásának 30%-át megújuló energiából kell fedezni.”

(2) A Rendelet 11. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Irodaházak és 100 vagy ezt meghaladó lakásszámú lakóparkok tervezése esetén városklimatológiai modellezéssel vizsgálni kell a beruházás által előidézendő hőszigethatást. A beruházás eredményeként újonnan hősziget nem alakulhat ki.”

7. § A Rendelet 12. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(10) A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-e után legalább 1 fát kell telepíteni.

(11) Új lapostetők létesítése és meglévő lapostetők rekonstrukciója során (a védett épületek kivételével), ha a meglévő épület szerkezete (statikai szakvélemény alapján) azt lehetővé teszi, a tetőfelület 40 m2-t meghaladó részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.”

8. § A Rendelet 20. § (7)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(8) Az övezetben létesíthető rendeltetési egységek maximális száma a beépíthető maximális általános szintterület 120-szal történő osztásának egész számú hányadosa. Egy épületben elhelyezhető rendeltetési egységek száma maximum 4.

(9) Egy épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(10) Lakóövezetekben, új épület építése esetén, az épület utcára merőleges hossza nem haladhatja meg a 25 métert. Sarok telek esetében mindkét utcára értendő a korlátozás. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.”

9. § A Rendelet 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § A Rendelet 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § A Rendelet 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

12. § A Rendelet 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.”

13. § A Rendelet 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.”

14. § A Rendelet 29. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

15. § A Rendelet 30. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

16. § A Rendelet 31. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

17. § A Rendelet 32. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

18. § A Rendelet 34. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

19. § A Rendelet 36. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(8) Az övezetben létesíthető rendeltetési egységek maximális száma a beépíthető maximális általános szintterület 150-nel történő osztásának egész számú hányadosa. Egy épületben elhelyezhető rendeltetési egységek száma maximum 3.”

20. § A Rendelet 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) KÖu-XI-2 jelű - I. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek: Budaörsi út (907/2), (907/3), (1287/3), (1287/2), (1287/1) hrsz.,

b) KÖu-XI-3 jelű - II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek:

ba) Rétköz utca (1963/3), (1926/1), (1781/6) hrsz.,

bb) Szent Pio atya tér (1781/5) hrsz.,

bc) Gazdagréti út (2122/2) hrsz.,

bd) Törökbálinti út (1754/1), (1757/8), (1755/12), (1754/2), (1753/1) hrsz.,

be) Madárhegyi út (1527/2), (1528/21), (1527/22), (1528/22), (1528/11) hrsz.,

c) KÖu-XI-4 jelű – II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek:

ca) Gazdagréti út (1782/3), (1918/2), (1963/1) hrsz.,

cb) Hosszúréti utca (1722/2), (1722/3) hrsz.,

cc) Lépés utca (1783/2), (1856/4) hrsz.,

cd) Rózsabarack utca (1778/1), (1722/3)hrsz.,

ce) Törökbálinti út (1326/5), (1325), (1322/6), 1323/8), (1329/6), (1323/8), (1528/20), (1753/1) hrsz.,

d) Zkp-XI-Kp-02, közpark terület Gazdagréti út mellett (1783/3 hrsz.),

e) Zkp-XI-Kp-03, közpark terület a Rupphegyi út mellett (1528/19 és 1528/14 hrsz.),

f) Zkp-XI-Kk-02, közkert terület (1942/1, 1943/1, 1944/1, 1945/1, 1946/3,1946/5, 1947/1, 1948/2, 1949/1, 1950/1, 1951/1 hrsz.),

g) Ek-XI-02, erdő terület Rupphegy (1431/1, 1478/4 hrsz.),

h) Kb-Ez-XI-01 Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület, záportározó területe (1848/1 hrsz.).”

21. § (1) Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A Rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A Rendelet 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

22. § A Rendelet

a) 29. § (9) bekezdésében a „telken több épület elhelyezése esetén épületenként maximálisan 4 rendeltetési egység helyezhető el. Az épületek között telepítési távolságot kell tartani, melynek értéke az övezetben előírt maximális épületmagasság” szövegrész helyébe az „épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni” szöveg,

b) 29. § (10) bekezdésében az „Egy telken több épület elhelyezése esetén terepszint alatt egyesített mélygarázs kialakítható. A terepszint feletti épületrészekre az (9) bekezdés előírásai érvényesek” szövegrész helyébe a „Lakóövezetekben, új épület építése esetén, az épület utcára merőleges hossza nem haladhatja meg a 25 métert. Sarok telek esetében mindkét utcára értendő a korlátozás. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni” szöveg,

c) 30. § (9) bekezdésében a „telken több épület elhelyezése esetén épületenként maximálisan 3 rendeltetési egység helyezhető el. Az épületek között telepítési távolságot kell tartani, melynek értéke az övezetben előírt maximális épületmagasság” szövegrész helyébe az „épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni” szöveg,

d) 30. § (10) bekezdésében az „Egy telken több épület elhelyezése esetén terepszint alatt egyesített mélygarázs kialakítható. A terepszint feletti épületrészekre az (9) bekezdés előírásai érvényesek” szövegrész helyébe a „Lakóövezetekben, új épület építése esetén, az épület utcára merőleges hossza nem haladhatja meg a 25 métert. Sarok telek esetében mindkét utcára értendő a korlátozás. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni” szöveg,

e) 31. § (9) bekezdésében a „telken több épület elhelyezése esetén, épületenként maximálisan 3 rendeltetési egység helyezhető el. Az épületek között telepítési távolságot kell tartani, melynek értéke az övezetben előírt maximális épületmagasság” szövegrész helyébe az „épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni” szöveg,

f) 31. § (10) bekezdésében az „Egy telken több épület elhelyezése esetén terepszint alatt egyesített mélygarázs kialakítható. A terepszint feletti épületrészekre az (9) bekezdés előírásai érvényesek” szövegrész helyébe a „Lakóövezetekben, új épület építése esetén, az épület utcára merőleges hossza nem haladhatja meg a 25 métert. Sarok telek esetében mindkét utcára értendő a korlátozás. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni” szöveg,

g) 36. § (9) bekezdésében a „telken több épület elhelyezése esetén épületenként maximálisan 3 rendeltetési egység helyezhető el. Az épületek között telepítési távolságot kell tartani, melynek értéke az övezetben előírt maximális épületmagasság” szövegrész helyébe az „épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni” szöveg,

h) 36. § (10) bekezdésében az „Egy telken több épület elhelyezése esetén terepszint alatt egyesített mélygarázs kialakítható. A terepszint feletti épületrészekre az (9) bekezdés előírásai érvényesek” szövegrész helyébe a „Lakóövezetekben, új épület építése esetén, az épület utcára merőleges hossza nem haladhatja meg a 25 métert. Sarok telek esetében mindkét utcára értendő a korlátozás. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni” szöveg,

i) 36. § (12) bekezdésében az „az 1000” szövegrész helyébe az „a 2000” szöveg

lép.

23. § Hatályát veszti a Rendelet

1. 20. § (11) bekezdése,

2. 20. § (14) bekezdése,

3. 20. § (18) bekezdése,

4. 21. § (8) és (9) bekezdése,

5. 21. § (11) bekezdése,

6. 22. § (8) és (9) bekezdése,

7. 22. § (11) bekezdése,

8. 22. § (14) bekezdése,

9. 23. § (8) és (9) bekezdése,