1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Abony Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) kizárólagos tulajdonában lévő lakásokra.

(2) Nem kell alkalmazni e rendelet szabályait az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő lakás bérletére, valamint elidegenítésére.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) Abony Város Önkormányzatának Képviselő-testületét megilleti és terheli az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő lakások tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése a képviselő-testület, illetve e rendelet felhatalmazása alapján Abony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, a Humánpolitikai Bizottság, valamint a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) Ha e rendelet nem jelöli meg a tulajdonosi jogokat gyakorló és kötelezettségeket teljesítő szervezetet vagy személyt, a jogok és kötelezettségek a polgármestert illetik, illetve terhelik.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlásához szükséges előkészítő feladatokat e rendeletben meghatározott módon a Polgármesteri Hivatal látja el.

4. § A bérbeadó, továbbá a bérbeadó nevében eljáró szervek – a jogszabály keretei között – jogosultak nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbe adói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

5. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásnak bérlője az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy lehet.

6. § (1) Lakás bérletére – szolgálati lakás, önkormányzati érdekből történő bérbeadás kivéve – az az abonyi bejelentett lakóhellyel rendelkező, vagy életvitelszerűen Abonyban tartózkodó nagykorú személy jogosult, aki

(2) Házastársak és élettársak esetében elegendő a felek egyikének rendelkeznie az (1) bekezdésben meghatározott feltétellel.

(3)¹ A pályázónak rendelkezni kell legalább a szociális vetítési alap összegével megegyező, munkavégzésből származó jövedelemmel, melyet a pályázat benyújtási határidejét megelőző 3 havi jövedelemre vonatkozó munkáltatói igazolással igazolni köteles.

7. § Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő lakás csak méltányolható mértékű lakásigény fennállása esetén adható bérbe.

8. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, nem lehet lakás bérlője az a személy, akire a lakás bérleti jogának megpályázása időpontjában az alábbi kizáró tényezők valamelyike fennáll:

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kizáró tényezőket az együtt költöző személyek vonatkozásában is vizsgálni és alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alól kivételt képez az 1/1 arányban haszonélvezeti joggal terhelten örökölt és a haszonélvező által lakott lakás, illetve önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakásrész.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alól kivételt képez az a személy, aki az e rendeletben meghatározottak szerint lakás ismételt bérbeadására, cseréjére jogosult.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja alól kivételt képez az az ingó vagyon, amely a kérelmező megélhetését szolgáló vállalkozás működéséhez szükséges

(6)⁶ Az (1) bekezdés f) pontja alól kivételt képez az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki a 32. § alapján jogosult elhelyezésre.

9. § (1) Önkormányzati lakás bérleti jogával kapcsolatos kezdeményezés történhet pályázati úton, vagy kérelem alapján az e rendeletben meghatározott esetekben.

(2) A kérelmet, illetve a pályázatra a jelentkezési lapot a 10. § (2) bekezdésében meghatározott tartalommal a Polgármesteri Hivatalba lehet benyújtani.

(3) Házastársak, élettársak lakás bérbeadására kiírt pályázatra jelentkezési lapot, illetve kérelmet kizárólag együttesen nyújthatnak be.

(4) Több lakás egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is nyújthat be külön-külön jelentkezési lapot úgy, hogy a megpályázott lakások sorrendjét mindegyik jelentkezési lapon feltünteti. A pályázaton – a megjelölt sorrend figyelembevételével – a pályázó egy lakás bérletét nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata elutasításra kerül.

10. § (1)⁷ A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázatra benyújtott jelentkezési lapnak tartalmaznia kell:

11. § (1) A jogosultsági feltételek igazolása az alábbiak szerint történik:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a pályázat, kérelem elbírálására szolgálnak. Nem hozhatók nyilvánosságra a pályázó, kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyát, családi állapotát érintő, az egészségi állapotra vonatkozó, valamint egyéb személyes adatai. Személyazonosító adatok nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető.

(3)⁸ Amennyiben a pályázó a pályázatot hiányosan nyújtja be, a Polgármesteri Hivatal egy alkalommal írásban hiánypótlásra szólíthatja fel. A hiányzó dokumentumot a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül pótolni kell. Ennek elmulasztása a pályázat érdemi elbírálás nélküli elutasításával jár.

12. § (1) A pályázatra benyújtott jelentkezési lapon, illetve a kérelemben szereplő adatok valódiságát a Polgármesteri Hivatal jogosult ellenőrizni.

(2) Az ellenőrzés a munkáltató, és az igazolásokat kiállító szervek megkeresésével, a közhiteles nyilvántartásokból (ingatlan-nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás stb.) történő adatkéréssel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresésével, helyszíni adategyeztetéssel, illetve a pályázó (kérelmező) meghallgatásával történhet.

(3) Amennyiben az adatok ellenőrzéséhez az szükséges, az adatok beszerzésére feljogosító írásbeli hozzájárulást a pályázó a Hivatal felhívására 8 napon belül köteles megadni.

13. § Érvénytelen a pályázó ajánlata, ha:

14. § (1)⁹ Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő üres lakások bérlőjének kiválasztása pályázati úton történik. Üres lakás bérbeadásáról e rendeletben foglaltak szerint szociális bérlakás bérbeadásáról a Humánpolitikai Bizottság, nem szociális bérlakás, valamint az önkormányzati érdekből történő bérbeadásról a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt (a továbbiakban: döntésre jogosult).

(2) A döntésre jogosult minden év január, április, július, október hónapjában, a hónap 10. napjáig Abony Város Önkormányzata hirdetőtábláján, valamint Abony város hivatalos honlapján közzéteszi az üres lakások bérbeadására irányuló pályázati kiírást, vagy tájékoztatást arról, hogy az adott hónapban bérbe adható lakás nincs, valamint ezzel egyidejűleg a Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Osztályán nyilvántartásba vett igénylőket kiértesíti.

(3)¹⁰ Indokolt esetben a döntésre jogosult a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, soron kívül is kiírhat pályázatot, azzal, hogy a jelentkezési lapok benyújtásának határideje a pályázati kiírás kifüggesztésétől számított 15 munkanap.

(4)¹¹ A jelentkezési lapok benyújtásának határideje a pályázati kiírás kifüggesztése hónapjának utolsó napja.

15. § (1) Üres lakások pályázati úton való bérbeadásáról a döntésre jogosult legkésőbb a jelentkezési lapok benyújtásának határidejét követő 30 napon belül dönt.

(2) A döntésre jogosult döntéséről a Polgármesteri Hivatal értesíti a bérlőnek jelölt személyt azzal, hogy a döntést tartalmazó értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül keresse fel a bérleti szerződés megkötése céljából.

(3) Nem szociális bérlakás bérbeadásánál a bérleti szerződés megkötésének feltétele,

(4) A döntésre jogosult a bérlőjelöltnek nem sorolt pályázók pályázatát elutasítja. Az elutasításról a Polgármesteri Hivatal a pályázókat írásban értesíti.

(5) A szerződés megkötésekor a Polgármesteri Hivatal átadja a bérlő számára a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban lévő lakást.

(6) A bérlőnek a birtokba vételt követő 10 munkanapon belül a bérbe adott lakásra vonatkozóan lakóhelyet kell létesítenie és a lakásban a bérleti jogviszony fennállása alatt életvitelszerűen kell laknia.

(7) Ha a szerződés megkötése nem valósul meg, a döntésre jogosult haladéktalanul új pályázatot hirdet az üresen maradt lakásra.

16. § A bérleti szerződésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

17. § A lakások bérbeadása az alábbi jogcímek szerint történik:

18. §¹³ Szociális bérlakás bérletére az a személy jogosult, akinek a lakás bérleti jogának megpályázása időpontjában – a lakásba együtt költözni kívánó személyekből álló – családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap kétszeresét, egyedülálló esetén két és félszeresét nem haladja meg, és az általános bérbeadási feltételeknek megfelel.

19. §¹⁴ Üres szociális bérlakást pályázati úton, határozott időre, legfeljebb 2 évre lehet bérbe adni, azzal, hogy a bérleti szerződését megkötését követő 1 év leteltével a jogosultság fennállását a bérbeadó köteles felülvizsgálni.

20. § (1) Szociális bérlakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között írásban kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a Polgármesteri Hivatal a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van, legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnését megelőző harmincadik napig a bérlő a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét a Polgármesteri Hivatalhoz. A bizottság az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el. A bérleti szerződést a bizottság döntésének megfelelően az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

(2)¹⁵ Szociális bérlakás ismételt bérbeadására az a bérlő jogosult, akinek a lakás ismételt bérbe adására irányuló kérelem benyújtása időpontjában – a lakásban jogszerűen tartózkodó személyekből álló – családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap háromszorosát nem haladja meg, az általános bérbeadási feltételeknek megfelel és a kérelem benyújtásának időpontjáig bérlői kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(3) A bérlő az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni:

(4)¹⁶ Amennyiben a bérlő a kérelem benyújtásának időpontjában a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, és a kérelem késedelmes benyújtása esetén a kérelemhez csatolt igazolásból megállapítható, hogy a késedelem a bérlőnek nem róható fel, a bizottság a lakást a kérelmező részére ismételten bérbe adja legfeljebb 2 évre a 19. §-ban előírt felülvizsgálati kötelezettség mellett. Az ismételt bérbe adásra vonatkozó szerződést a bérlő a Humánpolitikai Bizottság döntésének kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köti meg.

(5)¹⁷ Azon bérlő esetében, akinek az 1 főre jutó havi nettó jövedelme meghaladja a szociális vetítési alap kétszeresét, illetve egyedülálló esetében a két és félszeresét, de önerőből ennek ellenére sem tudja megoldani lakhatását, a Humánpolitikai Bizottság dönthet méltányossági alapon a lakás ismételt bérbeadásáról.

21. § Amennyiben ismételt bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Hivatal rendelkezésére bocsátani.

22. § Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás nem szociális célú hasznosításra történő kijelöléséről a Polgármester dönt.

23. § (1) Nem szociális bérlakás bérletére bármely személy jogosult, ha a bérbeadás e rendeletben foglalt általános feltételeknek megfelel, azzal, hogy ez esetben a rendelet 8. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban szereplő kizáró tényezőket alkalmazni nem kell.

(2)¹⁸ Nem szociális bérlakást pályázati úton, határozott időre, legfeljebb 5 évre lehet bérbe adni.

(3)¹⁹ A lakás ismételt bérbeadására egy alkalommal, legfeljebb újabb 2 évre van lehetőség. A bérlő a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között írásban kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a Polgármesteri Hivatal a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt.

(4)²⁰ A bérlő az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni:

24. § (1) A nem szociális bérlakás bérletére kiírt pályázat esetén a pályázati kiírásnak a 10. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell

(2)²⁴ A nem szociális bérlakás bérletére kiírt pályázat esetén a jelentkezési lapnak a 10. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell a 24. §-nak megfelelő nyilatkozatokat.

25. §²⁵ A pályázatokat a Polgármester bírálja el és azt a pályázót nyilvánítja a pályázat nyertesének, aki a pályázati dokumentációban rögzített feltételek teljesítése mellett a meghatározott értékelési szempontok alapján a legmagasabb pontszámot érte el. Azonos tartalmú ajánlat esetén a Polgármester sorsolással dönti el, hogy mely pályázó a nyertes.

26. § A nyertes pályázó által befizetett összeg Abony költségvetésében lakbérbevétel soron kerül elszámolásra.

27. § A bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére bocsátani.

28. § A szolgálati lakások az önkormányzat fenntartásában működő intézmények vagyonkezelésében vannak.

29. § Szolgálati lakás bérbeadása nem pályázati úton történik, azt a vagyonkezelő intézmény vezetőjénél kell kérelmezni.

30. § (1) Szolgálati lakás bérlője az a nagykorú személy lehet, aki a vagyonkezelő intézménynél munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, Abony városában lakás tulajdonával, illetve önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdonával, valamint beépíthető lakótelek, üdülő tulajdonával nem rendelkezik, és lakáshoz juttatását az intézmény vezetője indokoltnak tartja.

(2) Szolgálati lakás bérbeadása esetén e rendelet 8. §-ban foglalt kizáró tényezőket nem kell alkalmazni.

31. § (1) A szolgálati lakás bérbeadására irányuló kérelemről e rendelet szabályozása és az intézmény belső szabályzatai alapján az intézményvezető dönt.

(2) A szolgálati lakás bérlőjének és az intézmény vezetőjének a szolgálati lakásra bérleti szerződést kell kötni, melyben meg kell határozni a bérbeadás időtartamát, a felek jogait és kötelezettségeit, a lakásbérlet megszűnését, valamint a fizetendő bérleti díj mértékét.

32. § (1)²⁶ Önkormányzati érdekből az a személy (család) lehet önkormányzati lakás bérlője, aki nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport-, szociális, gazdasági, társadalmi, közszolgálati, tudományos, továbbá művészeti tevékenységével Abony város szolgálatában kiemelkedő munkát végzett, vagy ezt a tevékenységét a kérelem benyújtásakor végzi, továbbá akinek munkavégzése a város feladatellátásához, fejlődéséhez szükséges.

(2) A lakás bérbeadásához fűződő önkormányzati érdek fennállását nem érinti az, ha a bérlő a lakás kiutalása során figyelembe vett tevékenységet a város érdekében más, nem önkormányzati fenntartású szervezet keretei között fejti ki.

33. § Önkormányzati érdekből történő bérbeadás esetén e rendelet 8. §-ban foglalt kizáró tényezőket nem kell alkalmazni.

34. § (1) Önkormányzati érdekből történő bérbeadásra bérlő kiválasztása nem pályázati úton történik, hanem kérelemre. A bérbeadásról a Polgármester dönt. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

(2) Önkormányzati érdekből lakás annak adható bérbe, akinek lakás bérbeadására irányuló kérelmét munkahelyi vezetője, felügyeleti szerve, egyesülete, önkormányzati képviselő esetében a polgármester támogatja.

(3) Ha a bérlőnek az önkormányzati érdeket megalapozó jogviszonya, vagy tevékenysége megszűnik, a bérlő ezen tényt a Polgármesteri Hivatalnál a megszűnést követő 8 munkanapon belül köteles bejelenteni.

35. § (1) Önkormányzati érdekből bérbe adott lakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között írásban kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról a Polgármesteri Hivatal a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. Ha a határidő elmulasztásának alapos oka van, legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnését megelőző harmincadik napig a bérlő a mulasztás igazolásával együttesen nyújthatja be kérelmét a Polgármesteri Hivatalhoz. A Polgármester az igazolást a kérelemmel együtt bírálja el.

(2) A bérlő az ismételt bérbeadásra irányuló kérelméhez köteles csatolni azokat az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, melyek alátámasztják, hogy az önkormányzat hatályos rendelete szerint a bérlő a kérelem benyújtásának időpontjában önkormányzati érdekből lakás bérbeadására jogosult, a közüzemi szolgáltató, valamint – társasházi lakás esetében – a közös képviselő által kiállított igazolásokat arról, hogy a kérelem benyújtásának időpontjáig a bérlői kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(3) Amennyiben a bérlő a kérelem benyújtásának időpontjában a 32. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, a kérelem benyújtásának időpontjáig bérlői kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és a kérelem késedelmes benyújtása esetén a kérelemhez csatolt igazolásból megállapítható, hogy a késedelem a bérlőnek nem róható fel, a Polgármester a lakást a kérelmező részére egy alkalommal legfeljebb 5 év határozott időre ismételten bérbe adhatja. Az ismételt bérbe adásra vonatkozó szerződést a bérlő a Polgármester döntésének kézhezvételét követő 8 munkanapon belül a polgármesterrel köti meg.

(4)²⁷ Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben biztosított ismételt bérbeadásra irányuló lehetőségét kimerítette, indokolt esetben a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között 5 évente újra kérelmezheti írásban a lakás további bérbeadását, melyről a polgármester egyedi elbírálás alapján dönt.

36. § (1) Ha a bérlő önkormányzati érdeket megalapozó munkavégzésre irányuló jogviszonya a bérlő nyugdíjazása miatt szűnt meg, kérelmére a lakás - nem szociális alapon - legfeljebb 5 éves határozott időtartamra részére bérbe adható. Ha a bérlő nyugdíjazását közvetlenül megelőzően legalább 15 éven keresztül folyamatosan önkormányzati érdek jogcímén rendelkezett lakásbérlettel, úgy részére a lakás nem szociális alapon, alkalmanként legfeljebb 5 éves határozott időre többször ismételten bérbe beadható. Azon bérlő esetén, aki e feltételnek nem felel meg, a nem szociális alapon történő ismételt bérbeadásra nincs lehetőség.

(2) A Bérlő kiválasztása ebben az esetben nem pályázati úton, hanem kérelemre történik, továbbá az e rendelet 6. §-ban foglalt kizáró feltételeket nem kell alkalmazni.

(3) Amennyiben bérlő a kérelem benyújtásakor lakbérhátralékkal, használati díjhátralékkal, közös költség hátralékkal rendelkezik, a bérleti szerződés megkötésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bérlő és az önkormányzat legkésőbb a bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg megállapodást köt a hátralék megfizetéséről. Amennyiben bérlő a hátralék megfizetésére vonatkozó megállapodásban rögzített fizetési kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, az önkormányzat jogosult a bérleti szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján felmondani. A díjhátralék megfizetésére vonatkozó megállapodásról, melynek időtartama a bérleti szerződésnél hosszabb nem lehet, a Polgármester dönt.

37. § Ha a bérlő önkormányzati érdeket megalapozó munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tevékenysége megszűnik, a Polgármester évenkénti felülvizsgálat alapján dönt arról, hogy a bérlő továbbra is a bérleményben tartózkodhat, amennyiben lakbérhátraléka, illetve közüzemi díjtartozása nincs, a közösségi együttélés szabályait betartja, és önkormányzati érdekből fennálló igény más részéről nem merül fel. Ebben az esetben a bérlő a bérlemény tekintetében elővásárlási joggal nem rendelkezik.

38. §²⁸ A bérlő a lakásba házastársa, gyermeke (az örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha-, és nevelőszülője) kivételével más személyt nem fogadhat be, e rendelet 61. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt kivétellel.

39. § Önkormányzati érdekből bérbe adott lakást albérletbe adni nem lehet, a lakás 43. § szerinti, nem lakás célú hasznosítása kizárt és a lakásra bérlőtársi szerződést kötni nem lehet.

40. § A bérlő a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére bocsátani.

41. § Lakóingatlan kényszerértékesítése során az Önkormányzati tulajdonba került lakást az adós, vagy a zálogkötelezett írásbeli kérelmére határozatlan időre kell bérbe adni. Ha az adós, vagy a zálogkötelezett is kéri a bérbeadást, a bérleti jog a jelzálog kötelezettet illeti meg. A bérbeadásról és a lakás elővásárlási jogának gyakorlásáról szóló döntését egyidejűleg hozza meg. E jogcímen történő bérbeadásra e rendelet I. fejezet 5. § - 13. §-ig nem kell alkalmazni.

42. § (1) Kivételes méltánylásra okot adó élethelyzet, így különösen: természeti csapás, tűzvész, vagy más szerencsétlenség, speciális lakhatási körülményeket igénylő egészségügyi állapot esetén a polgármester, az okot adó élethelyzet várható fennállásáig, de legfeljebb 3 hónapos határozott időtartamra jogosult lakásbérleti szerződést kötni. A 3 hónap leteltét követően a Polgármester a körülmények mérlegelését követően jogosult a lakásbérleti szerződést legfeljebb egy éves határozott időtartamra meghosszabbítani.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti élethelyzet a lakásbérleti szerződés várható lejárati időpontján túl is fennáll, úgy a bérlő, a szerződés lejártát megelőzően legalább 30 nappal írásban benyújtott kérelme alapján a Bizottság a szerződés –- esetenként legfeljebb 1 éves határozott időre szóló – meghosszabbításáról határozhat, azzal, hogy a jelen jogcímen kötött lakásbérleti szerződés maximális időtartama a 30 hónapot nem haladhatja meg.

(3)²⁹ A kivételes méltányosságra okot adó élethelyzet esetén a bérbeadásra kerülő lakás bérleti díjának megállapításakor e rendelet 1. mellékletében meghatározott díjat kell alkalmazni. A bérleti szerződés lejártát követően ezen rendelet 2., 3. vagy 4. mellékletében meghatározott díjakat kell alkalmazni.

43. § (1) Bérlő által lakott lakás egy része csak a polgármester előzetes hozzájárulásával használható nem lakás céljára. A nem lakás céljára való használatot a bérlő kérelmezi a Polgármesteri Hivatalnál. A kérelemben meg kell jelölni a használat célját, idejét (mely nem lehet hosszabb, mint a bérleti szerződés időtartama) és a más célú használat indokait.

(2) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül hozzájárul a lakás egy részének más célú használatához, ha

(3) A polgármester hozzájárulásának megfelelően a bérleti szerződést 30 napon belül módosítani kell.

(4) A nem lakás célú használat megszüntetésekor a bérlő saját költségén köteles gondoskodni az eredeti állapot visszaállításáról.

44. § (1) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérlője a polgármester előzetes hozzájárulásával bérleti jogát kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő lakás önálló bérletére, vagy határozatlan időre szóló bérleti jogát nem önkormányzati tulajdonban lévő lakás tulajdonjogára cserélheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók önkormányzati érdekből bérbe adott és szolgálati lakás esetén.

(3) A cserelakásnak meg kell felelni a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 1. pontjában rögzített feltételeknek, és a csere mindkét fél részéről csak lakáscélú használatra irányulhat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulás iránti kérelem elbírálásának előkészítése során a Polgármesteri Hivatal bekéri és ellenőrzi a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) bekezdése szerinti dokumentumokat, valamint a csereként felkínált lakásban helyszíni szemlét tart.

45. § (1) A csereszerződést mindazon személyeknek alá kell írni, akik a cserét megelőzően bármelyik cserével érintett lakásban bérlők, bérlőtársak voltak.

(2) A kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő lakásra kötendő bérleti szerződést mindazon személyeknek alá kell írni, akik a cserét követően bérlők, bérlőtársak lesznek.

46. § Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő lakások cseréje esetén a cserepartnerek a két lakás közötti értékkülönbözetnek az önkormányzat általi megtérítésére nem jogosultak.

47. § (1) A 44. § - 46. § -ban fogalt feltételek teljesülése esetén a polgármester a csereszerződéshez hozzájárul, amennyiben a kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogát csereszerződés útján megszerezni kívánó személy a bérleti szerződéses feltételeket írásban vállalja és bérbeadásra vonatkozó jogosultsági feltételeknek megfelel.

(2) A hozzájárulás megadásától számított 30 napon belül a csereszerződésben meghatározott időponttal a kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő lakás korábbi bérlőjével a bérleti szerződést meg kell szüntetni, a cserepartnerrel pedig bérleti szerződést kell kötni.

(3) Csereszerződés alapján történő bérbeadásnál a bérleti szerződésben meghatározott megszűnési feltétel (időpont) megegyezik a korábbi bérlővel kötött szerződésben meghatározottakkal.

48. § (1) Ha a bérlő kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogát két, vagy több lakás bérleti, vagy tulajdonjogára cseréli, a csereszerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője, tulajdonosa.

(2) Csereszerződéssel kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő lakásban nem válhat bérlőtárssá az, aki a cserével érintett lakásban nem volt bérlő, bérlőtárs, vagy tulajdonos.

49. § (1) Bérlőtársi jogviszony esetében a többi bérlőtárs hozzájárulásával a bérlőtárs elcserélheti bérlőtársi jogát.

(2) Bérlőtársi jog bérlőtársi jogra, vagy nem önkormányzati tulajdonban lévő lakás tulajdonjogára cserélhető, egyebekben a cserére az e rendeletben meghatározott, önálló bérleti jog cseréjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

50. § (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy szociális intézménybe való beutalásakor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, az intézményből való elbocsátása után másik lakás bérbeadását kérheti a Polgármesteri Hivatalnál benyújtott kérelmében.

(2) A polgármester határozatlan időre biztosítja a szociális intézményből elbocsátott személy részére méltányolható mértékű lakásigénynek megfelelő és ugyanolyan komfortfokozatú lakás bérletét, mint amilyenről az intézménybe utaláskor lemondott, ha nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója és a kapott pénzbeli térítést egy összegben visszafizeti, vagy igazolja, hogy bérleti jogviszony megszüntetéséért járó térítést maradéktalanul az intézményi ellátásra használta fel.

51. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy e jogosultság elismerését és a bérleti szerződés megkötését a bérlő halálától számított 30 napon belül kérheti a polgármestertől. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(2) Ha a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy a bérleti szerződés megkötését az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kérelmezi, jogosultságát elveszti, és a lakásban jogcím nélküli használóként marad.

52. § A bérleti jogviszony folytatása történhet:

53. § (1) Bérleti jogviszony folytatására befogadás alapján jogosult az a személy, akit e rendelet alapján a bérlő a polgármester hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, ha a bérlő a lakásba befogadta, és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Ha az (1) bekezdésben említettek közül több személy is jogosult a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják:

(3) A lakásbérleti jogot a sorrendben azonos helyen álló személyek – eltérő megállapodásuk hiányában – bérlőtársként folytathatják.

54. § (1) Bérleti jogviszony folytatására a bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakásra a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést köthet.

(2) A lakásbérleti jog folytatására kötött tartási szerződés érvényességéhez a polgármester írásbeli hozzájárulása szükséges, melyet a bérlőnek a Polgármesteri Hivatalnál írásban kell kérelmeznie.

(3) A tartási szerződéshez a polgármester nem járul hozzá, ha

(4) Az eltartó a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot folytathatja, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 32. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

(5) A bérleti jog folytatására befogadás alapján jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az eltartó folytatja.

55. § (1) A bérleti jogviszony helyreállítható azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a lakásnak korábban bérlője volt és bérleti szerződése bérleti díjhátralék felhalmozása vagy a lakás közüzemi díjának meg nem fizetése miatt került felmondásra.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó bérleti díj tartozását és használati díjtartozását a bérleti szerződés megszűnését követően kiegyenlíti, a kiegyenlítésre vonatkozóan a polgármester legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet, ha

(3) A jogcím nélküli lakáshasználónak a tartozásának kiegyenlítését követő 30 napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz kérelmet kell benyújtania a bérleti jogviszony helyreállítása érdekében.

(4) A (3) bekezdésében fennálló feltételek megléte esetén a polgármester a jogcím nélküli lakáshasználónak az általa használt lakást a vele korábban határozott időre kötött bérleti szerződésben megjelölt időpontig, határozatlan idejű bérleti szerződés esetén legfeljebb 5 éves határozott időre újból bérbe adja.

(5) Jogcím nélküli lakáshasználó bérleti jogviszonyának helyreállítása legfeljebb kétszer történhet meg.

(6) Nem állítható helyre a bérleti jogviszony azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek volt bérleményében jogellenesen befogadott személyek laknak.

(7)³⁰ A bérleti szerződés lejárta miatt jogcím nélküli lakáshasználóvá vált lakáshasználó részére a bérbeadó jogosult felajánlani a bérbe nem adott, üres önkormányzati lakások közül egy másik, a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú lakást, azzal, hogy a felajánlott lakást a jogcím nélküli lakáshasználó következő év április 30. napjáig köteles átadni a bérbeadó részére.

(8)³¹ Amennyiben a felajánlott lakás megfelelő, abban az esetben a jogcím nélküli lakáshasználó 5 munkanapon belül köteles átadni a jogcím nélkül használt lakást. A felajánlott lakás díjfizetésére a 78. §-ban foglaltak az irányadók.

56. § A bérlő és házastársa közös kérelmére – a házastársnak a lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a házastársakkal bérlőtársi szerződést kell kötni.

57. § (1) A bérlő és élettársa közös kérelmére – az élettársak bérlakásba való együttes beköltözésekor – az élettársakkal bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) A bérlő és élettársa közös kérelmére a polgármester bérlőtársakkal bérlőtársi szerződést köt, ha az élettárs jogszerű befogadása a lakásba a kérelem benyújtása előtt legalább egy évvel megtörtént.

58. § A bérlő és vele együttlakó (örökbefogadó, mostoha- és nevelő) szülője közös kérelmére a polgármester a kérelmezőkkel megköti a bérlőtársi szerződést, ha a kérelmezők együttlakását egészségi állapotuk indokolttá teszi.

59. § A bérlő és vele együttlakó (örökbefogadott, mostoha- és nevelt) gyermeke, továbbá a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére polgármester a kérelmezőkkel bérlőtársi szerződést köt, ha a gyermek, illetőleg az unoka:

60. § A leendő bérlőtársnak a szerződéskötés előtt írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a bérleti szerződésben meghatározott feltételeket vállalja, és az ország területén másik, beköltözhető lakásingatlan tulajdonjogával, továbbá önálló állami vagy önkormányzati lakás bérletével nem rendelkezik. Ha e nyilatkozatot nem teszi meg, illetve a nyilatkozatban valótlant állít, a bérlőtársi szerződés megkötése kizárt.

61. § (1) A bérlő a lakásba polgármester hozzájárulása nélkül befogadhatja a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket.

(2) A bérlő a lakásba – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a polgármester hozzájárulásával befogadhatja még

(3) A befogadáshoz a polgármester csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a (2) bekezdésben meghatározott személy

(4) A befogadást a bérlő és a befogadni kívánt személy együttesen írásban kérelmezik. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(5) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérbeadói hozzájárulás előtt a befogadást kérőnek be kell szerezni a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulását.

(6) Az (2) bekezdés élettársi viszonyra vonatkozó rendelkezéseinek esetén a hozzájárulás megadását követő 90 napon belül a kérelmezőnek a 11. § (1) cb) pontjában rögzített okirattal kell igazolni élettársi kapcsolatát a Hivatalnál, ennek elmulasztása esetén a hozzájárulás érvényét veszti.

(7) A befogadáshoz a polgármester az alábbi időtartamra járul hozzá:

(8) A bérbeadói hozzájárulás nélkül jogszerűen befogadott személy a bérleti jogviszony fennállásáig, a bérbeadói hozzájárulással befogadott személy a bérleti jogviszony fennállásáig, legfeljebb az (7) bekezdésben meghatározott időtartamig jogosult a lakásban lakni, a továbbiakban jogcím nélküli használónak minősül és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

62. § (1) A Polgármesteri Hivatal köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlőnek átadni. A birtokba adáskor a helyszínen leltárt kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a lakás, és a lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt – észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a lakás átadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

63. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő saját költségére a lakást átalakítja, korszerűsíti. Ha az elvégzett munkák által a lakás komfortfokozata növekszik és a bérlő vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér megfizetését a bérbeadó a komfortosítással járó – nem luxus – költségeket – előzetes megállapodás alapján – átvállalhatja.

(2) A munkák elkészítésére és a költségek megtérítésére az 64. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A korszerűsítési, átalakítási munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni, a nem szakszerű munkavégzéssel okozott kárért teljes mértékben felel.

64. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel.

(2) Ilyen irányú megállapodás esetén a szerződés megkötésekor tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(3) A bérlő ráfordításai választása szerint a bérleti díj fizetési kötelezettség meghatározott ideig történő szüneteltetésével vagy meghatározott hányaddal való mérséklésével térülhet meg.

(4) A beszámítási időszakban a bérleti díjnak a bérleti díj számítással érintett hányadára vonatkozóan a bérleti díj emelés nem érvényesíthető.

65. § Amennyiben a bérbeadó az 63. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 64. § -ban meghatározott munkákhoz hozzájárult a bérleti jogviszony megszűnése esetén bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő és még meg nem térült beruházásai megtérítésére a bérlet megszűnésétől számított 30 napon belül egy összegben.

66. § A Képviselő-testület a bérleti szerződés megkötésére kijelölt szervet – polgármestert – felhatalmazza a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

67. § (1) A bérbeadó, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeit a Ptk. 6:344. §-a szerint köteles gondoskodni.

(2) A Hivatal szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését, melyről jegyzőkönyv készül.

68. § (1) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás tisztán tartásáról, belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek és felszereléseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről kivéve, ha arra a falban vagy a födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási munkákkal, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor.

(2) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetve a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(3) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

69. § A bérleti szerződésben kiköthető, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó Hivatal végzi el.

70. § (1) Ha a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott szüneteltetésre bérbeadói kezdeményezés miatt kerül sor, a bérlő elhelyezéséről az építés, bővítés stb. teljes időtartamára a bérbeadó gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezés során felmerülő, költözéssel kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

71. § (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni. A bérlőt a lakbérfizetési kötelezettség a lakásbérleti szerződésben megjelölt naptól terheli.

(2) A bérlő az e rendeletben megállapított és a Hivatal által közölt lakbért köteles havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig megfizetni.

(3) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:

72. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdésében meghatározott bérbeadót megillető felszólítás és felmondás jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Amennyiben a felszólítást és felmondást követően a bérbeadót megillető jogok és követelések érvényesítése érdekében szükséges a perindítás, jogát a polgármester gyakorolja.

73. § (1) Az óvadék összegéből a bérbeadó, az esedékessé vált és meg nem fizetett bérleti díj és annak késedelmi kamata erejéig, valamint a szerződés megszűnésekor a rendelet 71. § (1) bekezdésében meghatározott bérlői kötelezettség nem teljesítése esetében közvetlenül kielégítést kereshet, egyébként azt a bérbeadó használni nem jogosult.

(2) Ha az óvadék összege bérleti díj tartozás fejében felhasználásra kerül, a bérlő azt köteles 30 napon belül az 24. § szerinti mértékre kiegészíteni.

(3) Ha a bérlő a (2) bekezdésben foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, bérbeadó a bérleti szerződést az a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással felmondhatja.

(4) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbeadó köteles a bérlővel 30 napon belül elszámolni és a követelését és annak járulékait meghaladó óvadék összeget a bérlőnek visszafizetni.

74. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra kijelölt lakásokat és azokért fizetendő havi lakbér mértékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadásra kijelölt lakásokat és az azokért fizetendő havi lakbér mértékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

75. § A 4. mellékletben meghatározott lakások havi bérleti díja a bérbeadásának módjától függetlenül a mellékletben meghatározott mértékű. E lakások jövőbeni bérbeadásának módjáról – azok megürülését követően – a képviselő-testület határoz.

76. § A lakásbérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül a bérlő köteles a bérleményre vonatkozó közüzemi szerződéseket, hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést megkötni.

77. § (1) A bérlő a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint, a lakbéren felül köteles a bérbeadónak – vagy a bérbeadó által kijelölt szervezet részére – megfizetni a külön szolgáltatások díját. A díjfizetési kötelezettség havonta előre, a lakbérrel együtt esedékes.

(2) Társasházban levő lakás esetében a külön szolgáltatások díját a társasházközösség által a bérelt lakásra megállapított közös költségnek a felújítási alappal csökkentett része képezi.

(3) A nem társasházban levő lakások esetében a külön szolgáltatások díjának mértékét az előző évben ténylegesen felmerült felhasználás adatai, valamint a tárgyidőszakra érvényes árak alapján, közös tulajdonú épületek esetében a tulajdoni hányadok arányában kell megállapítani. A számítás során az épületben lakásonként el nem különíthetően mért (számított) adatokból a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre eső hányadot figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A közüzemi szolgáltatók, illetve a közüzemi díj beszedésére jogosult szervezetek (a továbbiakban együtt: szolgáltatók) által a bérlő részére közvetlenül számlázott közüzemi szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltatók részére köteles megfizetni.

(5) Amennyiben bármely oknál fogva a szolgáltató a közüzemi díjat a bérbeadó felé számlázza, úgy azt a bérbeadó, mint külön szolgáltatás díját áthárítja a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő bérlőre.

(6) A külön szolgáltatásokért járó díj nemfizetésének vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményei megegyeznek a lakbér meg nem fizetésének vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményeivel.

(7) A bérleti szerződés felmondásának szabályait is akkor alkalmazni kell, ha a szolgáltatók által a bérlő részére közvetlenül számlázott közüzemi szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltatók részére nem fizeti meg és emiatt a bérbeadónak a meg nem fizetett díjakért, külön jogszabály előírásai szerint a szolgáltatók felé helytállási kötelezettsége vagy bármilyen felelőssége (fizetési kötelezettsége) keletkezik.

(8) A bérbeadó által a szolgáltatók felé megfizetett összeget a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni. Ezt a rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a szolgáltató a díjakat közvetlenül a bárbeadó felé számlázta ki.

78. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a használatért a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított bérleti díjjal azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) A második hónap elteltével a jogcím nélküli lakáshasználó emelt összegű használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke a lakás bérleti díjának kétszerese.

(3) A használati díjat a jogcím nélküli lakáshasználó előre, egy összegben, minden hónap 15. napjáig köteles a Polgármesteri Hivatalnak megfizetni.

(4) A fizetési kötelezettségről, esedékességének időpontjáról, valamint a fizetendő összeg mértékéről a Hivatal a jogcím nélküli használat kezdetét követő 15 napon belül írásban értesíti a lakáshasználót.

79. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel – írásban – bármikor megszüntetheti.

(2) Határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő

(3) Amennyiben a bérlő alacsonyabb bérleti díjú lakás biztosítását kéri, úgy a bérlőt a másik lakás biztosítása mellett a korábbi lakás egy éves bérleti díjának megfelelő összeg illeti meg.

(4) Ha a bérlő határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkezik és azt közös megegyezéssel kívánja megszüntetni oly módon, hogy másik önkormányzati bérlakásra nem tart igényt, a bérbeadótól a két éves bérleti díjnak megfelelő pénzbeli térítésre jogosult, amennyiben a bérleti jogviszony megszüntetéséről szóló megállapodásban kikötött határidőre a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Hivatal részére átadja. Nem jogosult a bérlő a pénzbeli térítésre, ha a bérbeadót a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 26. § (4) bekezdése alapján cserelakás felajánlási kötelezettség nem terheli.

(5) Amennyiben a bérlő határozatlan időre szóló bérleti szerződésének közös megegyezéssel legfeljebb 5 éves határozott idejű szerződésre való módosítását kezdeményezi, a határozott idejű bérleti szerződés megkötése esetén egy éves bérleti díjnak megfelelő pénzbeli térítésre jogosult. A határozott idejű bérleti szerződés csak azzal köthető meg, akinek sem lakbér, sem pedig közüzemi tartozása nincs.

80. § (1) A határozatlan időre szóló bérleti szerződésnek a bérbeadó által történő – a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése szerinti – felmondása esetén a megfelelő cserelakást a településen, és legkésőbb a felmondási idő lejártáig kell biztosítani.

(2) Ha a bérbeadó a bérlő részére cserelakásként alacsonyabb bérleti díjú lakást biztosít, a bérlőt a korábbi lakás két éves bérleti díjnak megfelelő összeg illeti meg.

(3) Ha a bérlő másik lakásra nem tart igényt, az általa lakott lakás három éves bérleti díjának megfelelő pénzbeli térítésre jogosult. Nem jogosult a bérlő a pénzbeli térítésre, ha a bérbeadót a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 26. § (4) bekezdése alapján cserelakás felajánlási kötelezettség nem terheli.

(4) Ha a lakás kiürítését igénylő felújítására rendkívüli esemény miatt kerül sor, és ez a bérlőnek fel nem róható okból következett be, a bérlő a részére ideiglenesen biztosított másik lakásra megállapított magasabb bérleti díj megfizetésére nem kötelezhető.

81. § A bérleti jogviszony közös megszüntetésekor a korábbi bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt, ha a megszüntetésre azért került sor, mert az általa lakott korábbi önkormányzati lakást a bérlő megvásárolta.

82. § A bérleti jogviszony közös megszüntetése esetén a bérlő köteles a lakás használati díját és költségeit mindaddig fizetni, amíg a lakást a Polgármesteri Hivatal részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja.

83. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, az örökös köteles

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárban helyezi el és gondoskodik őrzéséről.

(3) Ha az elhalt bérlőnek lakbértartozása vagy az elhalt jogcím nélküli lakáshasználónak használati díjtartozása van, a polgármester hagyatéki teherként igényét köteles bejelenteni.

84. § Ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően az e rendeletben meghatározott határidőig a lakást nem bocsátja üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére, a bérbeadó a lakás kiürítése iránt peres eljárást kezdeményez.

85. § (1) Az üres lakás elidegenítéséről és az elidegenítés módjáról a képviselő-testület dönt.

(2) Elidegenítésre kijelölt üres lakás pályázati vagy liciteljárás útján értékesíthető.

(3) Ha az elidegenítésre kijelölt üres, vagy a kijelölés hatálya alatt megüresedett lakás elidegenítésre való kijelölését a Képviselő-testület megszünteti és a lakást ismételten bérbe adja, úgy a lakást elidegenítésre ismételten kijelölni csak a kijelölést hatályon kívül helyező döntést követően kötött első bérleti szerződés megszűnését, vagy időtartamának lejártát követően lehet.

(4) Három sikertelen pályázati vagy liciteljárás után a Képviselő-testület dönt a kijelölés fenntartásáról, vagy az elidegenítésre való kijelölés megszűntetéséről és a lakás további hasznosításának módjáról

86. § Üres lakás elidegenítésekor Abony Város Önkormányzata Vagyongazdálkodási pályázati, vagy licitszabályzata szerint kell eljárni.

87. § Az értékesítésből származó bevételt lakásfelújításra, lakásvásárlásra kell fordítani és Abony város költségvetésében elkülönítetten kell kezelni.

88. § A társasházzá alakítással és az egyszeri forgalmi értékbecsléssel az adásvételi szerződés elkészítésének, ellenjegyeztetésének a költsége az eladót, minden további forgalmi értékbecslés készítésének költsége a vevőt terheli.

89. § A lakástörvény szerint elővásárlásra jogosult bérlő elővásárlási jogát írásban gyakorolhatja a jelen rendelet 101. § (1) bekezdésében foglalt lakások esetén.

90. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 90%-a.

(2) Bérlő/lakáshasználó által lakott lakást Abony Város Önkormányzata elővásárlási jog gyakorlására nem jogosult harmadik személy részére nem értékesíti.

91. § (1) A 89. § bekezdése szerinti eladási árból a fennmaradó hátralékra részletfizetési kedvezmény illeti meg az elővásárlási jog jogosultját.

(2)³³ A részletfizetés időtartama 15 év. Ha az elővásárlási jog jogosultjának családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a kérelem benyújtásakor kevesebb, mint a szociális vetítési alap 50 %-a és ingatlanvagyonnal nem rendelkezik kérelmére 20 éves részletfizetés illeti meg.

(3)³⁴ Részletfizetés esetén az első részlet összege – melye a szerződé aláírásakor esedékes – vételár 20%-a. Ha az elővásárlási jog jogosultjának családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a kérelem benyújtásakor kevesebb, mint a szociális vetítési alap 50 %-a és ingatlanvagyonnal nem rendelkezik a vétel ár 15%-a az első részlet összege.

(4) Az (3) bekezdés szerinti első részlet befizetése után a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani úgy, hogy a teljes vételár a (2) bekezdés szerinti idő alatt megfizetésre kerüljön.

92. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg és a szerződés megkötésekor az eladási árat egy összegben megfizeti, őt a teljes árból 20% árengedmény illeti meg.

(2) A hátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítése esetén a fennmaradó összeg tekintetében a vevő 20 % árengedményre jogosult.

(3) A teljes visszafizetést el nem érő, egyéb rendkívüli törlesztés esetén a hátralék havi törlesztő részlete nem változik, az elővásárlási jog jogosultját ebben az esetben árengedmény nem illeti meg.

93. § (1) Az adásvételi szerződés megkötésétől fennálló hátralékra a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésében meghatározott kamatot kell megfizetni.

(2) Ha a vevő a teljes vételár havonta egyenlő mértékben fizetendő törlesztő részlet megfizetésével késedelembe esik, a késedelmes teljesítés után a Ptk. 6:48. § (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot kell fizetnie.

(3) Ha a vevő az adásvételi szerződésben 15 év helyett a megkötéstől számított 4 éven belül vállalja a teljes hátralék megfizetését, úgy a hátralékra az (1) bekezdés szerinti kamat nem számítható fel.

(4) Ha a vevő a (3) bekezdés szerinti időszak alatt a havonta esedékes törlesztő részlet fizetésével késedelembe esik, a hátralévő időre a fennálló hátralékot a (1) bekezdés szerinti kamattal köteles megfizetni. Az elmaradt havi törlesztő részlet után a (2) bekezdés szerinti késedelmi kamatot fizeti.

94. § (1) A hátralék törlesztése felfüggeszthető a vevő (kötelezett) kérelmére, amennyiben a vevő (kötelezett) személyi, családi, vagy anyagi körülményeiben az adásvétel létrejöttét követően bekövetkezett változás ezt indokolttá teszi, e rendkívüli időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra.

(2) A felfüggesztés időtartamával a törlesztési idő meghosszabbodik.

95. § (1) A részletfizetéssel történt vétel esetén az adásvételi szerződés aláírása és az első vételárrész megfizetését követően a polgármester megadja a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges bejegyzési engedélyt.

(2) Abony Város Önkormányzata javára az adásvételi szerződésben a hátralék mértékéig jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni a tartozás kiegyenlítéséig, melyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott elidegenítési és terhelési tilalom hatálya alatt a polgármester az alábbi esetekben adhat hozzájárulást az ingatlan elidegenítéséhez:

(4) A (2) bekezdésben meghatározott elidegenítési és terhelési tilalom hatálya alatt – amennyiben a szerződésben vállalt részletfizetési kötelezettségének a tulajdonos maradéktalanul eleget tesz – a polgármester az alábbi esetekben adhat hozzájárulást az ingatlan megterheléséhez:

96. § Lakás elidegenítése esetén az önkormányzat – a képviselő-testület döntésének megfelelően – az adásvételi szerződésben az eladástól számított 5 évre elővásárlási jogot köthet ki, melyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elővásárlási jog biztosít.

97. § (1) Az a tulajdonos, aki a vételárból árengedményt, illetve a hátralékból engedményt kapott és az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a 95. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve a lakást részben, vagy egészben adásvétel, csere, ajándékozás címén elidegeníti, a kapott árengedményt, illetőleg a hátralékra kapott engedményt egy összegben köteles az önkormányzat javára visszafizetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a 95. § (3) bekezdésében foglaltak esetén a házassági vagy élettársi vagyonközösség felbontása után a lakásban visszamaradó személyre is alkalmazni kell.

(3)³⁵ A lakás adásvétel vagy csere címén történő elidegenítése esetén kérelemre a polgármester az (1)–(2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alól felmentést ad, ha a kérelmező családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap kétszeresét nem haladja meg és

(4) A kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani, a volt önkormányzati bérlakás tulajdonosváltozására vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés időpontjától, illetve amennyiben eddig az időpontig a vételár kiegyenlítése nem történik meg, és ezt a kérelmező teljes bizonyítóerejű magánokirattal bizonyítani tudja, a vételár kiegyenlítésétől számított 6 hónapon belül. A határidőn túl benyújtott kérelem esetén felmentés nem adható.

(5) A teljes vételár felhasználásának vizsgálata során hitel, illetve lakásépítési kedvezmény igénybevételével történő építés, vagy vásárlás során a teljes vételár akkor tekinthető felhasználtnak, ha

98. § A 97. §-ban meghatározott kérelemhez csatolni kell a 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolásokat, a másik lakás vásárlásáról szóló adásvételi szerződést, illetve építés esetén a jogerős építési engedélyt és költségvetést, valamint a vételár kiegyenlítésének időpontjára vonatkozó igazolást, amennyiben a volt önkormányzati bérlakás tulajdonosváltozására vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés időpontjáig a vételár kiegyenlítése nem történik meg.

99. § (1) Kérelemre a polgármester részletfizetést engedélyez abban az esetben, ha a lakást elidegenítő személy a 97. § (3) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség alóli felmentés iránt kérelmet nem nyújtott be, vagy visszafizetési kötelezettség alól felmentést nem kapott. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A polgármester a részletfizetésről megállapodást ír alá az adóssal.

(2) Ha a tartozás összege

(3) A törlesztő részletek mértékének és a törlesztési idő hosszának megállapítása a (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül a kérelemben foglaltak szerint történik. Ha az adós a kérelmében a törlesztő részletek mértékét és a törlesztési idő hosszát egyedileg nem határozza meg, a fizetésre engedélyezett maximális idő függvényében havonta egyenlő részletekben köteles tartozását törleszteni.

100. § A lakások eladásával kapcsolatos előkészítő feladatokat a polgármester a polgármesteri hivatal bevonásával végzi.

101. § (1) A képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt lakások esetében a Polgármesteri Hivatal a kijelöléstől számított 150 napon belül az alábbi intézkedéseket teszi meg:

(2) Az ajánlati kötöttség ideje 90 nap.

(3) A társasházzá alakítással és az egyszeri forgalmi értékbecsléssel járó költségek az eladót, minden további forgalmi értékbecslés készítése a vevőt terheli.

(4) Az adásvételi szerződést a polgármester köti meg.

102. § (1) A elővásárlási joggal nem érintett bérlő által lakott lakást nyilvános pályázat útján kell értékesíteni. Önkormányzati lakást csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni. Az értékbecslés az értékesítési döntés meghozatalakor 6 hónapnál régebbi nem lehet. Ha rendelkezésre áll 6 hónapnál régebbi forgalmi értékbecslés, annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható.

(2) A nyilvános pályázat útján történő értékesítésről a Képviselő-testület dönt. A pályázatot Abony Város Önkormányzata nevében a polgármester írja ki.

(3) A nyilvános pályázati felhívást Abony város hivatalos honlapján, a Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján, valamint a Képviselő-testület által meghatározott módon, az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt legalább 15 nappal megelőzően – kell meghirdetni.

(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

103. § (1) Az ajánlatot tevők az ajánlataikat minden oldalon aláírással ellátva, egy példányban nyújthatják be zárt borítékban, a pályázati kiírásban meghirdetett, ajánlatok beadására nyitva álló határidőben. A zárt borítékon a pályázatra utaló megnevezést fel kell tüntetni.

(2) A benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező nyilatkozatát:

(3) A pályázathoz eredetiben csatolni kell a pályázati felhívásban meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat, mellékleteket.

(4) A pályázati felhívásban közölt feltételek nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint az ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő vagy a többi pályázó érdekeit súlyosan sértő cselekménye, a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.

104. § (1) A pályázati ajánlatok beérkezésekor az átvétel pontos időpontját fel kell tüntetni a pályázati anyagot tartalmazó zárt borítékon, és az átvétel tényéről és időpontjáról az átvevő elismervényt állít ki. A postai úton beérkezett ajánlatok esetében a postai bélyegző dátumát kell az átvétel időpontjának tekinteni.

(2) A határidőben beérkezett ajánlatokat a polgármester vagy meghatalmazottja, és az ajánlattevők, vagy meghatalmazottjaik jelenlétében kell felbontani, és az ajánlatot – mellékleteivel együtt – bírálati sorszámmal kell ellátni.

(3) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A benyújtott ajánlatok érvényességét a Képviselő-testület állapítja meg az ajánlatok felbontását követően legkésőbb 45 napon belül.

(5) A pályázat érvényességének megállapításában, illetve a pályázat elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó vagy annak:

(6) Az elbírálásban, döntésben részt vevő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni.

105. § (1) Az ajánlatokat a Képviselő-testület bírálja el legkésőbb 45 napon belül. Az elbírálási határidőt a Képviselő-testület egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a pályázókat értesíteni kell.

(2) A pályázat elbírálása során az érvényes ajánlatok közül a legmagasabb összegű vételárajánlatot kell győztesként kihirdetni.

(3) Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a Képviselő-testület az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

(4) A pályázat eredménytelen, ha:

(5) A Képviselő-testület a pályázatot érvényes ajánlatok esetén is eredménytelennek minősítheti.

(6) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati felhívásban meghatározott időpontban ki kell hirdetni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul, írásban értesíteni kell.

106. § Szerződést csak a pályázat nyertesével lehet kötni, kivéve, ha a Képviselő-testület a nyertessel való szerződéskötés meghiúsulása esetére 2. nyertest is hirdet.

107. § Az önkormányzati fenntartású intézmény a működéséhez biztosított lakásokra az e rendeletben foglaltakat köteles alkalmazni.

108. § (1) A Polgármesteri Hivatal kezdeményezi azon adósok (volt jogcím nélküli lakáshasználók) tartozásának év végén, jogszabályban előírt módon történő töröltetését, amelyek behajthatatlanná válnak. A tartozás behajthatatlanná minősítéséről, valamint törléséről a képviselő-testület dönt.

(2) Azon adósok esetében, akiknek tartozása a korábban értékesített lakásokra kapott vételár-kedvezmény visszafizetési kötelezettsége alapján keletkezett, a tartozás behajthatatlanná minősítéséről, valamint törléséről a képviselő-testület dönt.

(3) A behajthatatlan követelések minősítésénél a hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

109. § (1) A rendelet 76. §-ában meghatározott szerződés megkötésére a bérlőt e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül fel kell hívni. A bérlő köteles a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szolgáltatóval szerződést kötni, és a Polgármesteri Hivatalban bemutatni.

(2) Azon bérlők esetében, akiknek a határozott időre bérbe adott lakásra vonatkozó bérleti szerződésük e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül szűnik meg, a rendeletben szabályozott ismételt bérbeadásra irányuló kérelmüket a bérleti szerződés lejáratának napjáig nyújthatják be.

(3)³⁶

110. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.