Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2022. (XI. 18.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 10/2021. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 01. 01- 2023. 01. 01Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2022. (XI. 18.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 10/2021. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/A–C. §‑ában foglaltakra, továbbá a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2. § (1) bekezdésére, a következőket rendeli el:
1. § A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 10/2021. (IV. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § 4. bekezdése az alábbi h) – j) ponttal egészül ki:
„h) zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
i) zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.
j) zöldsáv: az útpálya és az útpálya melletti gyalogossáv, vagy kerékpárút közötti zöldfelület.”
2. § A Rendelet 3. §‑ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Budapest Főváros XVI. kerület közösségi használatú területeinek használati rendjével összefüggésben az a természetes személy, aki:
a) játszótérre és sportterületre állatot beenged és bevisz,
b) játszótérre és sportterületre nyári időszámítás idején reggel 8 és este 21 óra, téli időszámítás idején reggel 8 és este 18 óra, a kutyafuttatókba hétköznap reggel 6 és este 21 óra, hétvégén reggel 8 és este 21 óra közötti időszakon (a továbbiakban: nyitvatartási idő) kívül bemegy, és az ott lévő eszközöket használja,
c) külterületi közterületen (út, utca, kerékpárút, pihenőpark) ebet póráz nélkül sétáltat, futtat, mozgat,
kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő, c) pontjában foglaltak esetén a közterület-felügyelő és a mezőőr a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.”
3. § A Rendelet 5. §‑a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az az ingatlantulajdonos, -használó, -kezelő, aki nem gondoskodik:
a) az ingatlan előtti közterületi járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, vagy
b) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület hó- és síkosság mentesítéséről, tisztántartásáról,
c) a közterületi járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, vagy
d) ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, gyommentesítéséről,
e) az ingatlanról az ingatlan előtti közterületi járdaszakaszra, valamint az úttest fölé nyúló, a közúti közlekedést és a gyalogosforgalmat akadályozó ágak eltávolításáról,
f) a házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, olvasható állapotban tartásáról, szükség szerinti cseréjéről és pótlásáról, vagy
g) az a)–d) pontban felsorolt területeken, az Önkormányzat fa- és nyesedékgyűjtési akcióját kivéve, nem a mindenkori szolgáltató logójával ellátott kerti zöldhulladék-gyűjtő zsákban helyez ki zöldhulladékot;
természetes személy esetén kétszázezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával természetes személy esetén ötvenezer, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.”
4. § A Rendelet 9. §‑a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Aki a közterületi zöldterületek, zöldfelületek és zöldsávok használatával kapcsolatban:
a) a közterületi zöldterületre és közterületi zöldfelületre gépkocsival, vagy más járművel behajt, azon parkol,
b) zöldfelületen, zöldsávban, egyéb módon kárt tesz, ezek fennmaradását, épségét nem biztosítja,
c) közterületen lévő fát megcsonkít, gallyaz, vagy olyan mértékűen beavatkozik a fa állagába, amely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza vagy a fa pusztulásához vezet,
d) közterületen lévő fát, cserjét, bokrot engedély nélkül kivág,
e) nem közterület megnevezésű ingatlanon, a gyümölcsfa kivételével engedély nélkül fát kivág,
f) a perjefélék családjába tartozó, évelő örökzöld bambuszok ingatlanhatáron belül tartásáról nem gondoskodik,
g) az ingatlanán a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt inváziós fás szárú növényeket, keskenylevelű ezüstfát, puszta szil fát, nyugati ostorfát telepít, telepíttet,
h) fakivágási engedély esetén az engedélyről készült laminált kivonatot nem helyezi ki a közterületen elhaladók számára is jól látható módon, a fakivágással érintett ingatlan határvonalán, a kivonat kézhezvételét követő egy napon belül és a fakivágást követően legalább 10 napig,
természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával természetes személy esetén ötvenezer forintig, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A közösségi együttélés szabályainak járművel történő megsértése esetén a jogsértés miatt a jármű üzembentartója felel. A gépjármű üzembentartója mentesül a felelősség alól, ha:
a) a gépjármű a jogsértés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és ezt a tényt közokirattal, vagy a büntetőeljárást kezdeményező irattal igazolja, vagy
b) a gépjárművet az üzembentartó a jogsértést megelőzően más használatába adta, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt okirattal, vagy jogszabályban előírt menetlevéllel, fuvarlevéllel igazolja.
(4) A (3) bekezdés fennállása esetén a felelősség az igazolt használót terheli. Az okirattal igazolt használó a felelősségét nem mentheti ki.
(5) Nem természetes személy üzembentartó esetén, amennyiben nem áll rendelkezésre adat a jármű vezetőjének személyéről, úgy az üzembentartó képviseletére jogosult személy – együttes képviselet esetén valamennyi képviseletre jogosult személy egyetemlegesen – felelős.”
5. § A Rendelet 10. §‑ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Aki magántulajdonban álló ingatlan kertjében – a hatóság által engedélyezett vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési, munkálatok megkezdésének bejelentésétől vagy az engedély kézhezvételétől számított és a munkálatok befejezéséig eltelt időszak kivételével, illetve bontási, felújítási munkálatok időtartamát kivéve – 3 m3 mennyiséget meghaladó építési törmeléket, építőanyagot, halmoz fel, tárol, továbbá gépjárműroncsot tárol, természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”
6. § E rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.