Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról szóló 40/2014. (XII.23.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 12. 15- 2022. 12. 17Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról szóló 40/2014. (XII.23.) önkormányzati rendelet módosításáról
Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról szóló 40/2014. (XII.23.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét]
(2) A Rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Mellőzhető a bérleti vagy használati díj összegére vonatkozó értékbecslés beszerzése
a) az Önkormányzat tulajdonában álló szálláshely szolgáltatást nyújtó ingatlan bérbe vagy használatba adása,
b) vagyonkezelő által feladatellátásához használt ingatlan helyiségének a feladatellátáshoz szükséges időtartamon kívüli, időszakos, egészségügyi, kulturális, sport, oktatási vagy szociális használatra történő bérbe vagy használatba adása,
c) ingó vagyontárgy bérbe vagy használatba adása,
d) rekreációs célú hasznosítás,
e) mezőgazdasági célú haszonbérbeadás
esetén.”
(3) A Rendelet 5. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (4) bekezdés e) pontja esetén a bérleti díj megállapításáról a Közgyűlés határoz.”
2. § A Rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fogalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama egy évnél több, de a három évet nem haladja meg, a gazdasági ügyeket ellátó bizottság dönt.”
3. § A Rendelet „Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, követelés elengedése” alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Veszélyhelyzet idején, legfeljebb annak időtartamára az eset összes körülményeinek mérlegelésével a polgármester a bérleti díj megfizetése alól mentességet biztosíthat az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan bérlőjének az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) a bérlő már meglévő bérleti jogviszonnyal rendelkezik,
b) a bérlő az ingatlanban folytatott tevékenység szüneteltetésére kényszerül
c) a bérlőnek lejárt bérleti díj tartozása nincs,
d) a bérlő a közüzemi költségek megfizetését vállalja.
(2) Veszélyhelyzet idején, legfeljebb annak időtartamára az eset összes körülményeinek mérlegelésével a polgármester a bérleti díj megfizetése tekintetében, legfeljebb annak 50%-os mértékéig kedvezményt, részletfizetést, halasztott fizetést biztosíthat az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan bérlőjének az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) a bérlő már meglévő bérleti jogviszonnyal rendelkezik,
b) a bérlőnek lejárt bérleti díj tartozása nincs,
c) a bérlő a közüzemi költségek megfizetését vállalja.”
4. § A Rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyont hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz – kizárólag versenyeztetés keretében, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított értékhatár alatti önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti értékhatár alatti vagyontárgy esetében nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el ingóvagyon esetében a 200.000 (kétszázezer) forintot, ingatlanvagyon esetében a 8 millió forintot,
b) ha az ingatlanvagyon használatba vagy bérbe adása egyszeri alkalommal, további előjogot nem biztosító és egy évet meg nem haladó időtartamra szól,
c) vagyontárgynak önkormányzati többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetbe történő bevitelekor,
d) az elővásárlási jog jogosultja részére történő elidegenítéskor,
e) haszonbérbe adáskor, rekreációs célú hasznosításkor
f) bérleti idő, használati idő meghosszabbításakor,
g) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésekor,
h) kisajátításnál, valamint jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosításakor,
i) a 2. § (6) és (7) bekezdése szerinti telek-kiegészítés és telekhatár rendezés esetén,
j) ha a versenyeztetési eljárás eredménytelen maradt és a vételi ajánlat a pályázati kiírás napját követő hat hónapig beérkezik, vagy
k) fontos közérdekre, gazdasági, városfejlesztési vagy városrendezési érdekre tekintettel.
(4) A vagyontárgy elidegenítésre, hasznosításra való kijelöléséről, a hasznosítás módjáról, formájáról és a végső döntés meghozataláról a tulajdonosi jogok gyakorlója határoz.
(5) A Közgyűlés a rendelet 6. §-a szerint megállapított forgalmi értéket legfeljebb 20 %-kal csökkentheti, ha a vagyon hasznosítására meghirdetett pályázat két alkalommal, 1 éven belül eredménytelen maradt.”
5. § A Rendelet „III. VERSENYEZTETÉS SZABÁLYAI” alcíme a következő 14/A–14/H. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) E fejezet rendelkezéseit az önkormányzati vagyonnak a vagyonrendelet hatálya alá tartozó vagyontárgyanként vagy több vagyontárgy egyben történő elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása (a továbbiakban: hasznosítás), továbbá az e feladatokkal való megbízás során kell alkalmazni.
(2) A versenyeztetés megvalósulhat pályáztatás, illetve licitálás útján.
(3) A pályáztatás nyilvános vagy zártkörű lehet. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételes esetben kerülhet sor, különösen akkor, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene. Zártkörű pályázatot lehet tartani, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, illetve akkor, ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, és az ott szereplő pályázók közül a legjobb két ajánlattevő várhatóan újabb, kedvezőbb ajánlatot tesz.
(4) Amikor a versenyeztetés célja kizárólag a legmagasabb összegű ellenszolgáltatást nyújtó pályázó kiválasztása, licit eljárást kell lefolytatni.
(5) A versenyeztetési eljárásban ajánlattevőként az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet vehet részt, aki személyazonosságát, jogi személy és jogképes szervezet esetén nyilvántartásba vételét – 30 (harminc) napnál nem régebbi igazolással – hitelt érdemlően igazolta, gazdasági társaság esetén 30 (harminc) napnál nem régebbi cégkivonatát bemutatta.
14/B. § (1) A pályázatra szóló felhívást az e rendeletben meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója írja ki.
(2) A nyilvános pályázatot a sajtó útján meg kell hirdetni. A pályázati felhívást Szombathely Megyei Jogú Város honlapján, továbbá az önkormányzati tulajdonú hetilapban közzé kell tenni. További médiumokban történő megjelentetésről minden egyes pályázati felhívás esetén a pályázat kiírására jogosult hatáskörgyakorló a pályázati felhívásban foglaltak elfogadásával egyidejűleg dönt.
(3) A zártkörű pályázatról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.
(4) A pályázatot meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik.
(5) A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt. A második fordulóban csak a kiíró által megjelölt feltételek módosíthatók. A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a pályázati felhívásban megjelölt kötelezettség, illetve szolgáltatás teljesítésére.
14/C. § (1) A kiíró a pályázati felhívásban köteles meghatározni, hogy a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja-e el a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlatokat.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését, címét, telefon- és telefax számait,
b) a pályázat célját, a pályázat fajtáját (nyilvános vagy zártkörű) és azt, hogy hány fordulós (egy vagy kettő),
c) a pályázat tárgyának pontos meghatározását, ideértve annak műszaki és jogi feltételeit,
d) a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,
e) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,
f) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat,
g) az ajánlati kötöttség tartamát,
h) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, külön megjelölve a konzultáció(k) időpontját,
i) tájékoztató füzet vagy dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén átvételének helyét, módját, idejét és költségét, és
j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítheti.
(3) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 30 (harminc) nap különbség legyen.
(4) Az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.
(5) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a felhívással azonos módon kell közzétenni. A kiírás visszavonása esetén – ha a tájékoztató füzet vagy dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – az ellenérték a tájékoztató füzet vagy a dokumentáció visszaadása ellenében visszajár.
14/D. § (1) A pályázati eljárásban való részvétel biztosíték adásához (továbbiakban: biztosíték) köthető, melyet az ajánlat beadásával egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve - vissza kell adni.
(3) Nem jár vissza biztosíték, ha a pályázati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
(4) A kiíró felhívására a pályázó köteles az ajánlatában foglaltakat igazolni. A kiíró - ha a pályázati felhívásban kifejezetten fenntartotta magának e jogot - különösen indokolt esetben az (1) bekezdésben körülírtakon kívül további biztosíték adására is kötelezheti a pályázót.
14/E. § (1) Az ajánlattevőnek a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni. A pályázati felhívásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett, részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:
a) a pályázati felhívás feltételeire,
b) a pályázati cél megvalósítására,
c) az ajánlott ellenszolgáltatás összegére, megfizetésének módjára és határnapjára.
(2) A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
(3) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát az eredményhirdetést követően nem tilthatja meg.
(4) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.
(5) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
(6) Az ajánlattevő az ajánlatához a pályázati felhívásban közölt elbírálási időpontot követő 60 (hatvan) napig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön vagy a kiíró egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.
14/F. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a pályázati felhívásban közzétett időpontban kell felbontani. Az ajánlatok felbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen.
(2) Amennyiben az ajánlatok elbírálásában bíráló bizottság vesz részt, a pályázatok felbontása a bíráló bizottság tagjai és az (1) bekezdésben felsoroltak jelenlétében, zárt ülésen történik.
(3) Az ajánlatok felbontását követően – az ajánlattevők azonosítása után - először azt kell megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és az érvénytelenek.
(4) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton,
b) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
c) a biztosítékot az ajánlattevő nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
d) az ajánlat nem felel meg a pályázati felhívásban foglaltaknak, vagy
e) az ajánlati árat (díjat) és a teljesítési határidőt nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához köti.
(5) A kiírónak ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a pályázati felhívásban közölt feltételeket nem teljesítette, vagy nem megfelelően teljesítette, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettséget súlyosan megszegte.
(6) Az érvénytelen ajánlatot tevők és a kizártak a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.
(7) Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről és a pályázatokkal kapcsolatos megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni.
14/G. § (1) Az ajánlatokat - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a felbontástól számított 30 napon belül el kell bírálni. A kiíró az elbírálási határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A kiíró az ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Az ajánlatok elbírálása során a kiíró írásban felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
(3) A Közgyűlés – az általa kiírt pályázat elbírálására – tagjai közül és szakértőkből bíráló bizottságot jelölhet ki. A bizottság tagjai közül csak az önkormányzati képviselők rendelkeznek szavazati joggal. A bíráló bizottság működésének rendjét az első ülésen elfogadott ügyrendben kell megállapítani. A bíráló bizottságnak az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntése - ha a Közgyűlés a kijelölő határozatával másként nem döntött - csak a Közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé.
(4) Az ajánlatok elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy sem.
(5) Eredménytelen az eljárás, ha
a) nem érkezett ajánlat,
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,
c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból,
d) a kiíró a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek,
e) kétfordulós pályázat esetén egyetlen, a második fordulóra meghívott pályázó sem nyújtott be olyan értékelhető pályázatot, amely megfelelt volna a kiírásban foglalt követelményeknek, vagy
f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt a kiíró az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
(6) A kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntéséről a döntés meghozatalától számított 15 (tizenöt) napon belül írásban tájékoztatja az ajánlattevőket.
(7) A nyertes ajánlattevővel a szerződést a pályázati felhívásban megállapított időtartamon belül meg kell kötni. A kiíró a megkötött szerződést a szerződés aláírásától számított 5 napon belül megküldi a Magyar Állam elővásárlási jogának gyakorlása tárgyában nyilatkozni jogosult szervezetnek, és felhívja, hogy 35 napon belül nyilatkozzon az elővásárlási jog gyakorlása tekintetében. A szerződés a szerződő felek között – a megkötésére visszaható hatállyal – akkor lép hatályba, ha az elővásárlási jog gyakorlására jogosult a felhívásban foglalt határidő alatt nyilatkozatot nem tesz, vagy az elővásárlási jogról külön nyilatkozatban lemond és a lemondó nyilatkozatot a kiíró kézhez veszi.
(8) A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.
14/H. § (1) A licitálás – a kiíró döntésétől függően – nyilvánosan vagy a végső ajánlat zárt borítékban történő letétbe helyezésével történhet.
(2) A licitálásra vonatkozó pályázati felhívásnak – a 14/C. § (2) bekezdésében meghatározott lényeges pályázati feltételeken túl – tartalmaznia kell a kikiáltási árat azzal a figyelmeztetéssel, hogy a licit nyertese az az ajánlattevő lesz, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a kikiáltási árhoz képest a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás megfizetésére tesz ajánlatot.
(3) A licitálás időpontját úgy kell meghatározni, hogy a pályázati felhívás közzététele és a licitálás között legalább 20 (húsz) nap különbség legyen.
(4) A pályázati felhívás a licitálás időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
(5) A liciten való részvétel a 14/D. §-ban meghatározott szabályok szerint biztosíték adásához köthető.
(6) A licit nyertese az általa ajánlott ellenszolgáltatás összegét a pályázati felhívásban meghatározottak szerint, de legkésőbb az állam elővásárlási jogáról való lemondást tartalmazó értesítés nyertes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül egyösszegben köteles megfizetni. Megfizetésére részletfizetés és halasztás nem adható.
(7) Az ajánlatot az ajánlattevőnek név/cég megjelölésével, személyi (nyilvántartási) adataival és aláírásával ellátva kell benyújtani. Az ajánlattevő köteles igazolni, hogy a pályázati feltételeknek megfelel.
(8) A nyilvános liciten személyesen vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt maghatalmazással lehet részt venni.
(9) A licitálást legalább háromtagú bizottság bonyolítja le, a bizottság elnökét és tagjait a kiíró jelöli ki. A licitálást a bizottság elnöke vezeti.
(10) Az ajánlattevők azonosítása után a bizottság tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek. A 14/F. §-nak az ajánlatok érvénytelenségére vonatkozó szabályait a licit során is értelemszerűen alkalmazni kell. A bizottság döntése alapján az elnök a további eljárásból kizárja azt, akinek az ajánlata érvénytelen.
(11) A bizottság eredménytelennek nyilvánítja a licitet, ha
a) nem érkezett ajánlat,
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, vagy
c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból.
(12) A licitet vezető elnök
a) emeli a téteket és felhívja az ajánlattevőket az ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlataik megtételére,
b) megállapítja, hogy az ajánlattevők milyen végső ajánlatot tettek,
c) kihirdeti a licit nyertesét, illetőleg a következő legmagasabb összegű ellenszolgáltatásra ajánlatot tevőt, és
d) a licitről jegyzőkönyvet készíttet.
(13) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a licitálásban kialakult végső sorrendet, valamint a licittel kapcsolatos minden lényeges adatot, információt, előírást. A jegyzőkönyvet a licitet vezető elnök, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá az ajánlattevők közül a licit nyertese és a második legmagasabb összegű ellenszolgáltatásra ajánlatot tevő írja alá.
(14) A kiíró csak a licit nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt a pályázati felhívásban előírta – a második legmagasabb összegű ajánlatot tevő személyével kötheti meg a szerződést. A kiíró a megkötött szerződést – a szerződés aláírásától számított 5 napon belül megküldi a Magyar Állam elővásárlási jogának gyakorlása tárgyában nyilatkozni jogosult szervezetnek, és felhívja, hogy 35 napon belül nyilatkozzon az elővásárlási jog gyakorlása tekintetében. A szerződés a szerződő felek között – a megkötésére visszaható hatállyal – akkor lép hatályba, ha az elővásárlási jog gyakorlására jogosult a felhívásban foglalt határidő alatt nyilatkozatot nem tesz, vagy az elővásárlási jogról külön nyilatkozatban lemond és a lemondó nyilatkozatot a kiíró kézhez veszi.”
6. § Hatályát veszti a Rendelet
a) 10. § (5) bekezdése,
c) 1. melléklete.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
/: Dr. Nemény András :/ |
/: Dr. Károlyi Ákos :/ |