Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 06. 27Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontja szerint érintett államigazgatási, önkormányzati és egyéb szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) Jelen rendelet célja Kistarcsa Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében e rendelet megállapítja
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének, a helyi védelemnek a szabályait,
b) a településképi szempontból meghatározó területeket,
c) a településképi követelményeket,
d) településkép védelméhez és alakításához szükséges érvényesítési eszközöket.
(3) E rendelet területi hatálya kiterjed Kistarcsa teljes közigazgatási területére.
(4) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed minden Kistarcsa Város közigazgatási területén megvalósuló településképi követelményhez kötött tevékenységre, kivéve azon tevékenységekre, melyek külön jogszabály alapján országos, vagy világörökségi védelem alatt álló építményeket érintenek.
(5) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a településképi követelményhez kötött tevékenységgel összefüggésbe hozható, mint az ingatlan tulajdonosa, vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. cégjelzés: A3 méretnél nem nagyobb cégtábla, cégfelirat, céglogó;
2. épített érték: Kistarcsa Város településképe és történelme szempontjából meghatározó, a településszerkezeti, településképi, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes terület, épületegyüttes, épület, épületrész vagy más építmény (pl. szobor, emlékmű, kerítés, kapu stb.) valamint az építményekhez tartozó telek és annak jellegzetes növényzete;
3. értékvédelmi terület (HT): a Képviselő-testület által helyi védelem alá helyezett olyan terület, amelyen a sajátos településszerkezet, a településépítészet jellegzetes elemei, épülettömegei, valamint szerkezetei, formái, anyagai, színvilága, a település nem védett részéhez képest nagyobb számban jelenik meg;
4. értékvédelmi szakvélemény: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy (építész, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védett érték vizsgálatát követően részletezi annak állapotában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, amely szerint a védelem oka még fennáll, vagy már nem áll fenn;
5. értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. Tartalmazza a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve környezeti jellemzőit. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek értékvédelmi adatlapja, de lehet önálló munkarész is;
6. helyi értékkataszter: az épített értékeket számba vevő adattár;
7. lábon álló kerti tető: oszlopokkal alátámasztott, mindegyik oldaláról nyitott tetőszerkezet;
8. totemoszlop: cégjelzés, vagy üzletjelzés elhelyezésére szolgáló, legfeljebb 2,20 méter széles és 9,00 méter magas táblajellegű oszlop;
9. üzletjelzés: vállalkozás használatában lévő ingatlanon elhelyezett üzletfelirat, üzlettábla;
10. védett épület, építmény (HE): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény értékvédelmi adatlapjában jelöltek alapján védettnek minősülhet az a telek, ill. annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll;
11. védett érték: a helyi védelem alá helyezett épített érték;
12. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi;
13. védett műtárgy (HM): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, HE jelű védelem alá nem eső építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, kereszt, kerítés, kapu.
A helyi védelem
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek, a helyi védelem fajtái
3. § A helyi értékvédelem feladata különösen az épített értékek:
a) felkutatása, számba vétele, forráskutatása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) a közvéleménnyel való megismertetése,
e) károsodásának megelőzése, elhárítása, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése,
f) az általános környezetkultúra és az építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek a támogatása.
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak az e rendeletben szabályozott eljárás lefolytatásával történhet.
(2) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről Kistarcsa Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) jelen rendelet, valamint annak 1. melléklete módosításával, míg a védelem alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról határozatban dönt. Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezésről és a helyi egyedi védelem megszüntetéséről értesíti az érintetteket.
(3) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését írásban bármely természetes, vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti.
(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezés tartalmazza:
a) a védendő területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) a védendő területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület- illetve telekrész),
c) értékvizsgálatot és indoklást.
(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés tartalmazza:
a) a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
c) a védelem megszüntetése szükségességének okait,
d) bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indoklást.
(6) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az Önkormányzat a kezdeményező költségére elkészítteti:
a) az értékvédelmi szakvéleményt,
b) a védelem alól törlendő egyedi érték fotódokumentációját, és szükség szerint a felmérési dokumentációját (alaprajz, metszet, homlokzatok M=1:100, helyszínrajz M=1:200, műleírás).
(7) A helyi védelem megszüntetésére kerül, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap.
(8) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy az értékvédelmi szakvélemény nem településrendezési terv részeként, vagy nem a települési főépítész által készül, akkor ahhoz csatolni kell a települési főépítész véleményét.
(9) A helyi egyedi értékvédelemmel kapcsolatban érintettnek kell tekinteni
a) az érintett ingatlanok tulajdonosait,
b) a kezdeményezőt,
c) az illetékes építésügyi hatóságot.
(10) A helyi védelem alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításával kapcsolatos eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: közigazgatási rendtartásról szóló törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. § (1) Az Önkormányzat a HE és HM jelű kategóriába tartozó védelemre javasolt értéket – a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg – a helyi védelem alá helyezés időpontjáig, legfeljebb azonban egyéves határozott időtartamra, határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti, ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.
(2) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, a helyi védelem alá helyezést rögzítő rendeleti szabályozás hatálybalépésével, vagy amennyiben az ideiglenes védelem megszüntetéséről határozat hozatalára kerül sor, mely esetben az ideiglenes védelem megszűnésének időpontja a határozat véglegessé válásának napja.
(4) Az e szakaszban szabályozott ideiglenes védelem alá helyezéssel, valamint az ideiglenes védelem megszüntetésével kapcsolatos eljárást –átruházott hatáskörben – a polgármester jogosult lefolytatni. Az ideiglenes védelem alá helyezéssel, valamint az ideiglenes védelem megszüntetésével kapcsolatos eljárás során közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. § (1) A helyi védelem lehet:
a) helyi területi védelem, amelynek hatálya kiterjedhet településszerkezetre, településkarakterre: HT jelű helyi értékvédelmi terület,
b) helyi egyedi védelem, amelynek hatálya kiterjedhet épületre (HE jelű védett épület); építményre, műtárgyra (HM jelű védett műtárgy).
(2) A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. A védett értékekhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, funkciója megváltozását. A védelem érdekében az Önkormányzat elősegíti a védett értéknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A felújítás, korszerűsítés, bővítés, funkcióváltozás miatt a védett értéknek a védelemre okot adó értékei nem csökkenthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek megőrzésével kell megoldani.
(2) A HE, HM jelű helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni. A használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A HE jelű védett épület, építmény felújítása, korszerűsítése, bővítése során a védelemre okot adó részletek eredeti állapotát vissza kell állítani, illetve harmonikusan kell továbbfejleszteni.
(4) A HE és HM jelű helyi egyedi védelem alatt álló értéken építési, bontási munka kizárólag akkor végezhető, ha a védett érték létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt értékvédelmi szempontból nem befolyásolja károsan.
(5) HE és HM jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha az épület védett értékeinek károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, és ezt a települési főépítész véleménye is alátámasztja. Bontási munka csak a védelem megszüntetését követően végezhető. Egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, illetve azoknak a bontási helyen építendő új épületbe való beépítése, elhelyezése is előírható az elbontandó épület értékvizsgálata alapján.
5. A helyi területi védelem
8. § (1) A HT jelű helyi értékvédelmi területet lehatárolását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A HT jelű helyi értékvédelmi területen védett az úthálózat és a telekosztás jellege.
(3) A HT jelű helyi értékvédelmi területen a védett karakterelemek az alábbiak:
a) az utcavonalas beépítés,
b) az épületek ritmusa,
c) a 7 méternél nem szélesebb homlokzathoz tartozó hagyományos földszintes tömegarány,
d) az utcára merőleges gerincű egyszerű nyeregtetővel fedett oromfalas tömegalakítás,
e) az oromfal fölé nyúló tetőidom,
f) a 35 és 45 fok közé eső tetőhajlás,
g) az utcai homlokzat nyílásrendje, amely szerint két ablak között pillér vagy falszakasz helyezkedik el,
h) a nyílászáróinak álló téglalap alakja és 2:3 szélesség:magasság aránya.
6. A helyi egyedi védelem
9. § (1) A HE jelű védett épületek, építmények jegyzékét a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A HE jelű védett épület, építmény minden eredeti homlokzati alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket, valamint a használat módját is.
10. § (1) A HM jelű védett műtárgyak jegyzékét a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A HM jelű védett műtárgy minden eredeti alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő díszelemeket is.
7. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1) A HT jelű helyi értékvédelmi területen az úthálózat, a telekosztás jellege és az épületek telken való elhelyezése megőrzendő. A kialakult utcakép védelme érdekében az új épület elhelyezésének a hagyományos elő- és oldalkerthez igazodnia kell.
(2) A HT jelű helyi értékvédelmi területen hagyományos jellegű kerítés, kapu és melléképítmények jellege megőrzendő.
12. § (1) A HE jelű védett épület, építmény bővítése, felújítása, valamint azokon végzett homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés, továbbá bármely homlokzati felületképzés és a homlokzat megváltoztatása során csak az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók.
(2) A HE jelű védett épület, építmény helyreállítása, átalakítása, felújítása és bővítése során
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányainak, formáinak és anyaghasználatainak illeszkedniük kell egymáshoz;
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, vagy szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését, ami vakolt pasztellszín lehet;
bb) a tetőfedést, ami kerámia cserép lehet;
bc) a homlokzat díszítő elemeit;
bd) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
c) az alaprajzi elrendezést – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemeit - valamint a meghatározó építészeti részleteket és szerkezeteket meg kell őrizni.
13. § (1) A HT jelű helyi értékvédelmi területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre nem telepíthetők.
(2) A HT jelű helyi értékvédelmi területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő építményre szerelhetők takarásban, az építményhez illő formai, anyaghasználati és színezési kialakításban.
A településképi szempontból meghatározó területek, településképi követelmények
8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
14. § (1) Kistarcsa településképi szempontból meghatározó területei:
a) hagyományos építészeti arculattal bíró településrész, Falu,
b) Városközpont:
ba) Városközpont kisvárosias építészeti arculat irányába fejlődő településrész,
bb) Városközpont telepszerű beépítés,
c) jellegzetes, kertvárosias kisváros építészeti arculattal bíró településrész, Kertváros,
d) jellegzetes tájképi megjelenéssel bíró településrész, Tájterület.
(2) Kistarcsa településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
9. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
15. § A település közigazgatási területén a fő funkciójú épületeken műanyag hullámlemez, valamint hullámpala nem alkalmazható.
10. A Falu területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
16. § (1) A Falu területén meglévő épületek felújítása esetén a védett karakterelemeket azok közterületről, közhasználatú területről történő látható volta esetében az utcai homlokzattól mért 5 méter mélységig meg kell őrizni.
(2) A Falu területén új épületek építése esetén a védett karakterelemeket azok közterületről, közhasználatú területről történő látható volta esetében az utcai épületszárnyon az utcai homlokzattól mért 5 méter mélységig alkalmazni kell, amennyiben a telek utcafronti szélessége a 20 métert nem éri el.
(3) A Falu területén a kerítést – a kerítés síkjára merőleges irányban nézve, és a kerítés teljes felületét figyelembe véve - legalább 40 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani.
(4) A Falu területén tetővel fedett kukatároló a kerítéssel egybeépítve létesíthető.
(5) A Falu területén lábon álló kerti tetőt és a kerti építmények közül a tárolásra szolgáló építményt az utcai telekhatártól mért 15 méteren belül kizárólag abban az esetben lehet elhelyezni, ha az közterületről, közhasználatú területről nem látható.
17. § (1) A Falu területén az épület közterületről látható homlokzatának színezése az alábbi színek alkalmazásával történhet:
a) vakolt falfelületen fehér, sárgával tört fehér, okker és földszínek árnyalatai;
b) a természetes építőanyagok (kő, tégla, beton, fa) alkalmazása esetén azok természetes színe.
(2) A Falu területén az épület tetőhéjazatánál a következő színek alkalmazhatók: vörös, téglavörös, barna, antracit.
(3) A Falu területén az épület tetőhéjazatánál
a) magastetőn kerámia cserép, betoncserép, korcolt fémlemez alkalmazható;
b) 20⁰ vagy annál kisebb tetőhajlás esetén üveg is alkalmazható;
c) A 6⁰-nál kisebb hajlású tető zöldtető, járólappal burkolt, kaviccsal fedett, vagy korcolt lemez fedésű lapos tető lehet;
d) a fő rendeltetésű épületen táblás műanyag és táblás fémlemez fedés nem alkalmazható.
(4) A Falu területén az épületet fedő tetőidom csak egyszerű nyeregtető vagy a T vagy L alaprajzra szerkesztett tetőidom lehet, amennyiben a telek utcafronti szélessége a 20 métert nem éri el. A tető nem lehet kontyolt.
(5) A Falu területén az épület oromfala nem nyúlhat a tető síkja fölé.
(6) A Falu területén az épület tetőszerkezetének hajlásszöge 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb nem lehet, kivéve, ha a tervezett beépítettség 25%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen 35o-nál kisebb hajlású tető kialakítható.
(7) A Falu területén a tetősíkból kilépő tetőablakok összes, függőleges felületen mért felülete közterületről, közhasználatú területről látható volta esetében nem lehet több a magas tető függőlegesen mért vetülete 15%-ánál.
(8) A Falu területén a gépjármű tároló a főrendeltetésű épülettől különálló tömegbe nem kerülhet és a kapuja nem nyílhat az utcai homlokzatról.
(9) A Falu területén az épületre szerelt műszaki berendezések (szellőző, légkondicionáló és egyéb épülettechnikai berendezés) elhelyezése látható, építészeti eszközök által takaratlan kialakítás esetén az utcai homlokzaton nem lehetséges. A telekhatártól 3 m-nél közelebb lévő homlokzaton műszaki berendezés nem helyezhető el, az előkert felé néző homlokzaton épületszerkezettel (korlát, mellvéd vagy egyéb díszítő elem) takaratlanul nem alakítható ki.
(10) A Falu területén a közművek, közműpótló berendezések, épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:
a) Az épület közterületről, közhasználatú területről látható homlokzatán a gázbekötés kivételével semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) A házi gáz-nyomáscsökkentőt az épület utcai homlokzatára telepíteni nem lehet.
c) Szerelt kémény vagy szellőző, mérőóra és parabola antenna csak az épület közterületről nem látható homlokzatán vagy tetőfelületén helyezhető el.
d) Háztartási méretű, napenergiát hasznosító berendezés (napelem, napkollektor)
da) magastetőn a tetőfedésbe integráltan, vagy a tető síkjával párhuzamosan,
db) lapostetőn legfeljebb 45⁰ -os szögben,
dc) épület falára, és erkély, terasz korlátjára, mellvédfalára csak a közterületről nem látható módon,
dd) kerti állványra az építési helyen belül a közterületről nem látható módon és a hátsókertben
telepíthető.
(11) A Falu területén új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző fa- és cserjefajok használhatók. A közutak fásítása során csak előnevelt, kétszer iskolázott, útsorfa minőségű várostűrő fajok alkalmazhatók. Az új zöldfelületek növényállományának létesítésénél tiltott növényfajok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(12) A Falu területén az építési telkeken nem lehet kevesebb növényzetet a zöldfelületen kialakítani, mint 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, valamint további 5 db lombhullató vagy örökzöld cserje minden megkezdett 150 m2 nagyságú területenként. Fakivágás végzése esetén a tevékenység befejezését követően sem lehet kevesebb növényzet az érintett területen a fent meghatározott mennyiségnél.
(13) A Falu területén az egyes ingatlanokon a telekhatártól 0,5 m-nél közelebb fásszárú cserje, 1,5 m-nél közelebb fa nem ültethető.
(14) A Falu területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre nem telepíthetők.
(15) A Falu területének azon a részén, amely a HT jelű helyi értékvédelmi területen kívül esik, a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő magastetős épületre elhelyezhetők úgy, hogy az antenna és az azt rögzítő szerkezet legfeljebb 2 méter magasan nyúlhat a tetőidom legmagasabb pontja fölé.
18. § A Falu területén a közterületről is látható homlokzat színezése, átalakítása, beleértve az erkélyek, loggiák, teraszok kialakítását is, kizárólag úgy történhet, hogy azok megjelenése teljes felületen egységes legyen. A kettő vagy többlakásos lakóépület tetőszerkezetének és tetőkiemelésének átalakítása eltérő építészeti kialakítással nem történhet.
11. A Városközpont területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
19. § (1) A Városközpont területére közterület alakítási terv készítendő melynek lehatárolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A Városközpont területén lábon álló kerti tetőt és a kerti építmények közül a tárolásra szolgáló építményt az utcai telekhatártól mért 15 méteren belül kizárólag abban az esetben lehet elhelyezni, ha az közterületről, közhasználatú területről nem látható.
20. § (1) A Városközpont területén az épület közterületről látható homlokzatának színezése az alábbi színek alkalmazásával történhet:
a) vakolt falfelületen fehér, tört fehér, okker és földszínek árnyalatai;
b) a természetes építőanyagok (kő, tégla, beton, fa) alkalmazása esetén azok természetes színe.
(2) A Városközpont területén az épület tetőhéjazatánál a következő színek alkalmazhatók: vörös, téglavörös, barna, antracit, szürke.
(3) A Városközpont területén az épület tetőhéjazatánál
a) magastetőn kerámia cserép, betoncserép, korcolt fémlemez, bitumenes zsindely alkalmazható,
b) 20⁰ vagy annál kisebb tetőhajlás esetén üveg is alkalmazható,
c) a 6⁰-nál kisebb hajlású tető zöldtető, járólappal burkolt, kaviccsal fedett, vagy korcolt lemez fedésű lapos tető lehet,
d) a fő rendeltetésű épületen táblás műanyag és táblás fémlemez fedés nem alkalmazható.
(4) A Városközpont területén a közművek, közműpótló berendezések, épületgépészeti és épülettechnikai berendezések műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:
a) Az épület közterületről, közhasználatú területről látható homlokzatán a gázbekötés kivételével semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) A házi gáz-nyomáscsökkentőt az épület utcai homlokzatára telepíteni nem lehet.
c) Klímaberendezés, szellőző és egyéb épülettechnikai berendezés, szerelt égéstermék elvezetés, mérőóra és parabola antenna csak az épület közterületről nem látható, a telekhatártól legalább három méterre lévő homlokzatán vagy tetőfelületén és amennyiben lehetséges az utcai kerítéssel egybeépítve helyezhető el, az előkert felé néző homlokzaton kizárólag épületszerkezettel (korlát, mellvéd vagy egyéb díszítő elem) takarva alakítható ki.
d) Háztartási méretű, napenergiát hasznosító berendezés (napelem, napkollektor)
da) magastetőn a tetőfedésbe integráltan, vagy a tető síkjával párhuzamosan
db) lapostetőn legfeljebb 45⁰ -os szögben
dc) épület falára és erkély, terasz korlátjára, mellvédfalára csak a közterületről nem látható módon
dd) kerti állványra az építési helyen belül a közterületről nem látható módon és a hátsókertben telepíthető.
e) Városközpont telepszerű beépítés területére a c) pont szerinti előírások nem vonatkoznak, azonban a klímaberendezésből a kondenzvíz közvetlenül a közterületre nem vezethető ki.
(5) A Városközpont területén új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző fa- és cserjefajok használhatók. A közutak fásítása során csak előnevelt, kétszer iskolázott, útsorfa minőségű várostűrő fajok alkalmazhatók. Az új zöldfelületek növényállományának létesítésénél tiltott növényfajok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(6) A Városközpont területén az építési telkeken nem lehet kevesebb növényzetet a zöldfelületen kialakítani, mint 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, valamint további 5 db lombhullató vagy örökzöld cserje minden megkezdett 150 m2 nagyságú területenként. Fakivágás végzése esetén a tevékenység befejezését követően sem lehet kevesebb növényzet az érintett területen a fent meghatározott mennyiségnél.
(7) A Városközpont területén az egyes ingatlanokon a telekhatártól 0,5 m-nél közelebb fásszárú cserje, 1,5 m-nél közelebb fa nem ültethető.
(8) A Városközpont területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései 20 méternél magasabb meglévő építményre elhelyezhetők úgy, hogy az antenna és az azt rögzítő szerkezet magastetős épület esetén legfeljebb 2 méter magasan nyúlhat a tetőidom legmagasabb pontja fölé. Más meglévő építményre való telepítés során törekedni kell a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához való igazodásra.
(9) A Városközpont területén a zártsorú beépítésű építési övezetbe tartozó ingatlanok esetén
a) egy tömbön belül az egyes kerítések magassága és anyaghasználata nem térhet el egymástól,
b) az egyes épületek tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögétől nem térhet el, a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.
21. § A Városközpont területén a közterületről is látható homlokzat színezése, átalakítása, beleértve az erkélyek, loggiák, teraszok kialakítását is, kizárólag úgy történhet, hogy azok megjelenése teljes felületen egységes legyen. A kettő vagy többlakásos lakóépület tetőszerkezetének és tetőkiemelésének átalakítása eltérő építészeti kialakítással nem történhet.
12. A Kertváros területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
22. § (1) A Kertváros területén a kerítés magasságát meghaladó fedett személybejáró létesíthető.
(2) A Kertváros területén a tetővel fedett kukatároló a kerítéssel vagy a fedett személybejáróval egybeépítve létesítendő, és magasságának a kerítés vagy a fedett személybejáró magasságához kell igazodnia.
(3) A Kertváros területén lábon álló kerti tetőt és a kerti építmények közül a tárolásra szolgáló építményt az utcai telekhatártól mért 15 méteren belül kizárólag abban az esetben lehet elhelyezni, ha az közterületről, közhasználatú területről nem látható.
23. § (1) A Kertváros területén az épület közterületről látható homlokzatának színezése az alábbi színek alkalmazásával történhet:
a) vakolt falfelületen fehér, tört fehér, okker és földszínek árnyalatai,
b) a természetes építőanyagok (kő, tégla, beton, fa) alkalmazása esetén azok természetes színe.
(2) A Kertváros területén az épület tetőhéjazatánál a következő színek alkalmazhatók: vörös, téglavörös, barna, antracit, szürke.
(3) A Kertváros területén az épület tetőhéjazatánál
a) magastetőn kerámia cserép, betoncserép, korcolt fémlemez, bitumenes zsindely alkalmazható,
b) 20⁰ vagy annál kisebb tetőhajlás esetén üveg is alkalmazható,
c) a 6⁰-nál kisebb hajlású tető zöldtető, járólappal burkolt, kaviccsal fedett, vagy korcolt lemez fedésű lapos tető lehet,
d) a fő rendeltetésű épületen táblás műanyag és táblás fémlemez fedés nem alkalmazható.
(4) A Kertváros területén a közművek, közműpótló berendezések, épületgépészeti és épülettechnikai berendezések műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:
a) Az épület közterületről, közhasználatú területről látható homlokzatán a gázbekötés kivételével semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
b) A házi gáz-nyomáscsökkentőt az épület utcai homlokzatára telepíteni nem lehet.
c) Klímaberendezés, szellőző és egyéb épülettechnikai berendezés, szerelt égéstermék elvezetés, mérőóra és parabola antenna csak az épület közterületről nem látható, a telekhatártól legalább három méterre lévő homlokzatán vagy tetőfelületén és amennyiben lehetséges az utcai kerítéssel egybeépítve helyezhető el, az előkert felé néző homlokzaton kizárólag épületszerkezettel (korlát, mellvéd vagy egyéb díszítő elem) takarva alakítható ki.
d) Háztartási méretű, napenergiát hasznosító berendezés (napelem, napkollektor)
da) magastetőn a tetőfedésbe integráltan, vagy a tető síkjával párhuzamosan,
db) lapostetőn legfeljebb 45⁰ -os szögben,
dc) épület falára és erkély, terasz korlátjára, mellvédfalára csak a közterületről nem látható módon,
dd) kerti állványra az építési helyen belül a közterületről nem látható módon és a hátsókertben
telepíthető.
(5) A Kertváros területén új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző fa- és cserjefajok használhatók. A közutak fásítása során csak előnevelt, kétszer iskolázott, útsorfa minőségű várostűrő fajok alkalmazhatók. Az új zöldfelületek növényállományának létesítésénél tiltott növényfajok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(6) A Kertváros területén az építési telkeken nem lehet kevesebb növényzetet a zöldfelületen kialakítani, mint 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, valamint további 5 db lombhullató vagy örökzöld cserje minden megkezdett 150 m2 nagyságú területenként. Fakivágás végzése esetén a tevékenység befejezését követően sem lehet kevesebb növényzet az érintett területen a fent meghatározott mennyiségnél.
(7) A Kertváros területén az egyes ingatlanokon a telekhatártól 0,5 m-nél közelebb fásszárú cserje, 1,5 m-nél közelebb fa nem ültethető.
(8) A Kertváros területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő, 20 méternél magasabb építményre elhelyezhetők úgy, hogy az antenna és az azt rögzítő szerkezet magastetős épület esetén legfeljebb 2 méter magasan nyúlhat a tetőidom legmagasabb pontja fölé. Más meglévő építményre való telepítés során törekedni kell a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához való igazodásra.
(9) A Kertváros területén a zártsorú beépítésű építési övezetekbe tartozó ingatlanok esetén
a) egy tömbön belül az egyes kerítések magassága és anyaghasználata nem térhet el egymástól,
b) az egyes épületek tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögétől nem térhet el, csak a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki,
c) magastetős épület építése, átalakítása esetén az eresz magassága 60 cm-nél nagyobb mértékben nem térhet el a közvetlenül szomszédos, csatlakozó épületek ereszmagasságától.
(10) A Kertváros területén az ikres beépítésű építési övezetekben
a) az egymáshoz csatlakozó épületek tetőhajlása egymástól nem térhet el, mely szabály utólagos emeletráépítés, tetőtérbeépítés esetén is alkalmazandó,
b) a csatlakozó szerkezetek ereszmagassága egymástól 60 cm-nél nagyobb mértékben nem térhet el egymástól,
c) az egyes épületeken eltérő építészeti kialakítású tetőfelépítmény nem építhető.
24. § A Kertváros területén a közterületről is látható homlokzat színezése, átalakítása, beleértve az erkélyek, loggiák, teraszok kialakítását is, kizárólag úgy történhet, hogy azok megjelenése teljes felületen egységes legyen. A kettő vagy többlakásos lakóépület tetőszerkezetének és tetőkiemelésének átalakítása eltérő építészeti kialakítással nem történhet.
13. A Tájterület területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
25. § A Tájterületen tömör, vagy lábazattal épített áttört kerítés, temető ingatlan határait kivéve, nem létesíthető.
26. § (1) A Tájterületen az épületek természetes anyagból (tégla, kő, cserép, fa) építhetők.
(2) A Tájterületen lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető hajlásszöge 35-45o között választható meg.
(3) A Tájterületen az épületre szerelt műszaki berendezéseket (szerelt kémény, légkondicionáló berendezés, mérőóra) látható kialakítás esetén az oldalkertre vagy a hátsókertre néző homlokzaton kell elhelyezni. Az előkert felé néző homlokzaton nem lehet elhelyezni.
(4) A Tájterületen az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző fa- és cserjefajok használhatók. Az új zöldfelületek növényállományának létesítésénél tiltott növényfajok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(5) A Tájterületen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései elsősorban meglévő, 20 méternél magasabb építményre telepítendők úgy, hogy a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához igazodniuk kell.
(6) A Tájterületen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre is telepíthetők. Amennyiben a tartószerkezet takarását meglévő, megfelelően magas növényzet nem oldja meg, úgy a tartószerkezet fából, vagy faszerkezettel takartan kell készíteni.
14. Közterület alakítására vonatkozó előírások
27. § (1) Az ingatlan előtt kizárólag lakásonként egy, maximum 4 m széles kapubehajtó burkolható le az ingatlan jogi határa és az útként használt terület között.
(2) A járda és a kapubehajtó burkolatát egységesen, a szomszédos ingatlanok előtti burkolat magasságához és anyaghasználatához igazodva kell kialakítani.
(3) Az útként használt terület és a járda között burkolatlan zöldsáv alakítandó ki háromszintes növényállomány (gyep, cserje, fa) ültetésével. A telepítendő fák tőtávolsága legalább 6 m. Zúzalék-, murva- vagy kőszórás nem tekinthető zöldfelületnek.
(4) Amennyiben az ingatlan előtt elektromos légvezeték van, csak alacsony vagy közepes növesű fafajták telepíthetők. Alacsony vagy közepes növésű fafajtának minősül különösen, de nem kizárólagosan a tűzvörös juhar ( Acer ginnala), francia juhar (Acer monspessulanum), piros virágú galagonya (Crataegus laevigata’Paul’s Scarlet), vörös levelű májusfa (Prunus virginiana ’Canada Red’), vérszilva (Prunus cerasifera ’Nigra’), lisztes berkenye (Sorbus aria ’Lutescens’), csörgőfa (Koelreuteria paniculata), berkenye (Sorbus domestica), díszcseresznye (Prunus serrulata ’Kansan’).
(5) Amennyiben az ingatlan előtt csapadékvíz árok létesült, akkor csak gyep és cserjesor alakítható ki.
(6) A jelen §-ban foglalt előírásokat a 14. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott településrészeken kell alkalmazni. Az ingatlanok előtti közterület alakításához a közterület tulajdonosának előzetes jóváhagyása szükséges.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
28. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építményt kizárólag a Széchenyi utcán, Ifjúság téren, Hősök terén, Szent Imre parkon, Batthyány utca-Deák Ferenc utca közötti területen és a Falu területén kívül lehet elhelyezni.
(2) A vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei közül az önálló tartószerkezettel telepítendő berendezéseket kizárólag azon külterületi ingatlanokon lehet telepíteni, melyek a belterületi határtól legalább 500 m-re találhatók.
16. A cégjelzésekre, vagy üzletjelzésekre vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) Az épületek tetőszerkezetén cégjelzés, vagy üzletjelzés nem helyezhető el.
(2) Cégjelzés, vagy üzletjelzés az épület architektúrájához igazodóan alakítható ki.
(3) A cégjelzés, vagy üzletjelzés nem lehet villogó vagy UV fényt kibocsátó.
(4) Rikító színű cégjelzés, vagy üzletjelzés nem helyezhető el.
(5) A cégjelzés, vagy üzletjelzés felülete a hordozó szerkezettel együtt figyelembe vett befoglaló mérettel értelmezendő, függetlenül a ráhelyezett reklám, hirdetés nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló, de összefüggő berendezés egynek minősül.
(6) A cégjelzés, vagy üzletjelzés csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el, illetve létesíthető. A tevékenység megszűnésével egyidejűleg a cégjelzést, vagy üzletjelzést el kell távolítani. A cégjelzés, vagy üzletjelzés eltávolítására az érintett ingatlan tulajdonosa köteles.
(7) A cégjelzést, vagy üzletjelzést kifogástalan állapotban kell fenntartani, amely fenntartási kötelezettség az érintett ingatlan tulajdonosát terheli.
30. § (1) Cégjelzés, vagy üzletjelzés csak az épület közút felőli vagy közforgalomcéljára megnyitott magánút felőli homlokzati falfelületén helyezhető el.
(2) Az épületen elhelyezhető cégjelzéseket, vagy üzletjelzéseket úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(3) A cégjelzések, vagy üzletjelzések összes felülete nem haladhatja meg a homlokzat vagy homlokzatszakasz 3 méter magas homlokzati tömör felületének 1/4-ét. A különböző síkokban lévő homlokzatfelületeket külön homlokzatszakasznak kell tekinteni.
(4) Egy épület homlokzatain több cégjelzés, vagy üzletjelzés elhelyezése esetén – akkor is, ha az ingatlanon/épületen belül többféle gazdasági tevékenység működik – azokat méretben, színben, elhelyezésben, kivitelezési minőségben össze kell hangolni.
(5) Az épület közút felőli vagy közforgalom céljára megnyitott magánút felőli homlokzati falfelületére szerelt árnyékoló ponyván, ponyva előtetőn megjelenő cégjelzés, vagy üzletjelzés felületként beleszámít a homlokzaton megjelenő összes cégjelzés, vagy üzletjelzés felületbe.
(6) Az épületek emeleti szintjeinek nyílászáróira cégjelzés, vagy üzletjelzés nem helyezhető el sem kívülről, sem belülről.
(7) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégjelzések, vagy üzletjelzések kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el.
31. § (1) Cégjelzés, vagy üzletjelzés kerítésen csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, telken belül ilyen nincs, vagy nincs lehetőség ilyen kialakítására.
(2) A kerítésen, kerítéskapun cégjelzést, vagy üzletjelzést úgy lehet elhelyezni, hogy a kerítés kialakításával, színével, anyagával, rendjével és ritmusával összhangban legyen.
(3) A kerítésen, kerítéskapun lévő összes cégjelzés, vagy üzletjelzés elhelyezésére szolgáló felület
a) legfeljebb 2 m 2 lehet,
b) egyenként vagy egybefüggően legfeljebb 1 m 2 lehet, egymástól 1 méter távolságra,
c) felső határoló vonala a csatlakozó terepszinttől mért 3 méter magasság fölé nem nyúlhat,
d) 50 méternél hosszabb kerítésszakaszon megkezdett 50 méterenként számított 2 m 2 lehet.
32. § (1) Kizárólag az előkertben létesített parkolóban, telkenként 1 db cégjelzést, vagy üzletjelzést tartó totemoszlop helyezhető el. Előkertben cégjelzés, vagy üzletjelzés megjelenítésére szolgáló zászló/lobogó nem helyezhető el.
(2) Előkertben önálló tartószerkezetre elhelyezett cégjelzések, vagy üzletjelzések
a) összes felülete legfeljebb 2 m 2 lehet,
b) felső határoló vonala a csatlakozó terepszinttől mért 3 méter magasság fölé nem nyúlhat.
(3) Cégjelzés, vagy üzletjelzés az előkertben csak abban az esetben létesíthető, ha
a) a telken lévő épületen, építményen, más tartószerkezeten, kerítésen, kerítéskapun ilyen nincs, vagy
b) az épület homlokzatán lévő cégjelzések, vagy üzletjelzések felülete és az előkertben elhelyezett cégjelzések, vagy üzletjelzések felülete együttesen nem haladja meg a 30. § (3) bekezdés szerinti mértéket. Ebben az esetben az előkertben elhelyezett cégjelzések, vagy üzletjelzések felülete nem lehet nagyobb 0.5 m2-nél.
33. § A 31. § (1) bekezdésében és a 32. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a 4. mellékleten jelölt gazdasági területeken nem kell alkalmazni.
Önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök
17. Tájékoztatás és szakmai konzultáció
34. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, amely a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá esik, amennyiben a tervezett építési tevékenység a 14. § (1) bekezdés a), b) és c) pontban felsorolt terület valamelyikén történik.
(2) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető bármely településképi követelményhez kötött tevékenység esetében.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt a közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti ügyfél írásban kezdeményezheti a települési főépítésznél. A kérelem nyomtatványt a 5. melléklet tartalmazza.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 15 nappal a településképi követelményhez kötött tevékenység megkezdése előtt kell kérelmezni, és azt a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
18. A településképi véleményezési eljárás
35. § Az Önkormányzat településképi véleményezési eljárást folytat le a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) 44. § (1) a) pontjában meghatározott esetekben.
36. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatására átruházott hatáskörben a polgármester jogosult. A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai véleménye alapján adja meg.
(2) A települési főépítész a véleményezés részletes szakmai szempontjaiként figyelembe veszi a Kormányrendelet 44. § (3) bekezdésében és 45. § (4) bekezdésében foglaltakat.
(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a kérelmét az 6. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával nyújtja be.
(4) A településképi véleményezési eljárásra eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a közigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazandó.
19. A településképi bejelentési eljárás
37. § Az Önkormányzat a Kormányrendelet 46. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken túl a közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti ügyfél bejelentése alapján településképi bejelentési eljárást folytat le
a) meglévő lakóépület közterület felől látható homlokzatának, erkélyének, loggiájának, teraszának megváltoztatása, színezése esetén, ha az jelen rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott területen történik,
b)1 új épület építése esetén, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.
38. § (1) Kérelmező a bejelentési eljárást a 7. melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezi.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatására átruházott hatáskörben a polgármester jogosult. Polgármester döntését a települési főépítész szakmai álláspontja alapján hozza.
(3) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
(4) A bejelentési eljárásra eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a közigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazandó.
20. Felhívás és a településképi kötelezési eljárás
39. § (1)2 Az építészetről szóló törvény szerinti figyelmeztetés, valamint a településképi kötelezési eljárás lefolytatására átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.
(2) A településképi kötelezési eljárásra eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a közigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazandó.
21. A településkép-védelmi bírság
40. § (1)3 Az építészetről szóló törvény szerinti helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabására irányuló eljárásra eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a közigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazandó.
Záró rendelkezések
22. Hatályba léptető rendelkezés
41. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.
23. Hatályon kívül helyező rendelkezés
42. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 26/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Területi védelem:
|
Sorszám |
Megnevezés |
védelem jele |
|---|---|---|
|
1. |
Történeti településközpont |
HT |
2. Egyedi védelem:
|
Sorszám |
Megnevezés |
cím |
hrsz |
védelem jele |
|---|---|---|---|---|
|
1. |
Katolikus Templom |
Széchenyi utca |
66/1 |
HE |
|
2. |
Református templom |
Hunyadi u. 10 |
1568 |
HE |
|
3. |
Szent Imre szobor |
Thököly út |
1287/3 |
HM |
3. melléklet a 26/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelethez
1. fehér akác (Robinia pseudoacacia)
2. mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)
3. keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia)
4. zöld juhar (Acer negundo)
5. amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)
6. kései meggy (Prunus serotina)
7. kanadai nyár (Populus x canadensis)
8. nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
9. cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa)
10. kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora)
11. bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflora)
12. japánkeserűfű-fajok (Fallopia spp.)
13. magas aranyvessző (Solidago gigantea)
14. kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
15. közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)
16. ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiiflora)
17. arany ribiszke (Ribes aureum)
18. adventív szőlőfajok (Vitis-hibridek)
19. vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.)
20. süntök (Echinocystis lobata)
21. észak-amerikai őszirózsák (Aster spp.)
22. olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum)
23. amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös (Phytholacca americana)
24. kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös (Phytholacca esculenta)
25. japán komló (Humulus japonicus)
26. átoktüske (Cenchrus incertus)
27. kanadai átokhínár (Elodea canadensis)
28. aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár (Elodea nuttallii)
29. moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana, Azolla filiculoides)
30. borfa/ tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia)
31. karolinai tündérhínár (Cabomba caroliniana)
32. közönséges vízijácint (Eichhornia crassipes)
33. perzsa medvetalp (Heracleum persicum)
34. kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
35. Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi)
36. hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides)
37. nagy fodros-átokhínár (Lagarosiphon major)
38. nagyvirágú tóalma (Ludwigia grandiflora)
39. sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides)
40. sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus)
41. közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum)
42. felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum heterophyllum)
43. keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus)
44. ördögfarok keserűfű (Persicaria perfoliata)
45. kudzu nyílgyökér (Pueraria montana)
46. aligátorfű (Alternanthera philoxeroides)
47. óriásrebarbara (Gunnera tinctoria)
48. tollborzfű (Pennisetum setaceum)
49. Alternanthera philoxeroides
50. Microstegium vimineum
5. melléklet a 26/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Kérelmező (felelős tervező):
1.1. neve:..................................................................................................................................................................................................................................................................
1.2. tervezési jogosultságának megnevezése, száma: ...........................................................................................................................................................................................
1.3. értesítési címe (tervezőiroda neve, címe): .......................................................................................................................................................................................................
1.4. telefon/fax száma: ............................................................................................................................................................................................................................................
1.5. e-mail címe: ......................................................................................................................................................................................................................................................
2. A tervezett tevékenység:
2.1. helye, az érintett telek helyrajzi száma: ...........................................................................................................................................................................................................
2.2. tárgya, rövid leírása: ........................................................................................................................................................................................................................................
2.3. rendeltetés meghatározása: ............................................................................................................................................................................................................................
3. Alulírott, .......................................... az aláírásommal igazolom, hogy a Kistarcsai Polgármesteri Hivatal/Kistarcsa Város Önkormányzata ügyemmel, ügycsoportommal kapcsolatos adatkezelői tájékoztatást a mai napon megismertem.
4. Kelt: .................................., ............................(év,hó,nap)
5. Kérelmező aláírása
6. melléklet a 26/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Kérelmező (építtető):
1.1. neve: ..............................................................................................................................................................................................................................................................
1.2. értesítési címe: ..............................................................................................................................................................................................................................................
2. Felelős tervező (társtervező):
2.1. az a személy, aki a kérelmezett (tárgyban megjelölt) építési tevékenységre vonatkozóan tervezési jogosultsággal bír
2.2. neve: ..............................................................................................................................................................................................................................................................
2.3. tervezési jogosultságának megnevezése, száma: ........................................................................................................................................................................................
2.4. értesítési címe (tervezőiroda neve, címe): ....................................................................................................................................................................................................
2.5. telefon/fax száma: .........................................................................................................................................................................................................................................
2.6. e-mail címe: ...................................................................................................................................................................................................................................................
3. Munkatárs neve: ...............................................................................................................................................................................................................................................
4. A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység:
4.1. helye, az érintett telek helyrajzi száma: ........................................................................................................................................................................................................
4.2. tárgya, rövid leírása: .....................................................................................................................................................................................................................................
4.3. rendeltetés meghatározása: .........................................................................................................................................................................................................................
5. ÉTDR azonosító (a kérelem mellékletét képező tervdokumentációra vonatkozóan): ...................................................................................................................................
6. Előzmények (tervvel kapcsolatos tervtanácsi vagy településképi vélemények, hatósági engedélyek, korábbi tervek stb.) ..........................................................................
7. Szerzői jog:
7.1. érinti / nem érinti (aláhúzással jelölendő)
7.2. ha igen, korábbi tervező neve: ........................................................................................................................................................................................................................
8. Alulírott, .......................................... az aláírásommal igazolom, hogy a Kistarcsai Polgármesteri Hivatal/Kistarcsa Város Önkormányzata ügyemmel, ügycsoportommal kapcsolatos adatkezelői tájékoztatást a mai napon megismertem.
9. Kelt: ................................., ...........................(év, hó nap)
10. Kérelmező aláírása
7. melléklet a 26/2022. (XII. 8.) önkormányzati rendelethez
1. Bejelentő:
1.1. személy/szervezet neve: ...................................................................................................................................................................................................................
1.2. lakcíme/szervezet székhelye: ...........................................................................................................................................................................................................
2. Felelős tervező (társtervező) - az a személy, aki a kérelmezett (tárgyban megjelölt) tevékenységre vonatkozóan tervezési jogosultsággal bír
2.1. neve: ..................................................................................................................................................................................................................................................
2.2. tervezési jogosultságának megnevezése, száma: ............................................................................................................................................................................
2.3. értesítési címe (tervezőiroda neve, címe): ........................................................................................................................................................................................
2.4. telefon/fax száma: .............................................................................................................................................................................................................................
2.5. e-mail címe: ......................................................................................................................................................................................................................................
3. Munkatárs neve: ................................................................................................................................................................................................................................
4. A folytatni kívánt építési tevékenység/reklámelhelyezés/rendeltetésváltozás (megfelelő rész aláhúzással jelölendő):
4.1. helye, az érintett telek helyrajzi száma: ...........................................................................................................................................................................................
4.2. megjelölése, rövid leírása: ................................................................................................................................................................................................................
5. Tervezett időtartam: ......................................................................................
6. Előzmények (bejelentéssel kapcsolatos tervezési előzmények):................................................................................................................................................
7. Szerzői jog:
7.1. érinti / nem érinti (aláhúzással jelölendő)
7.2. ha igen, korábbi tervező neve: ...........................................................................................................................................................................................................
8. Alulírott, .......................................... az aláírásommal igazolom, hogy a Kistarcsai Polgármesteri Hivatal/Kistarcsa Város Önkormányzata ügyemmel, ügycsoportommal kapcsolatos adatkezelői tájékoztatást a mai napon megismertem.
9. Kelt: ................................., ...........................(év, hó nap)
10. Kérelmező aláírása
A 37. § b) pontja a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (1) bekezdése a Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2025. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.