Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 08. 04- 2022. 08. 04Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 1. §‑a és 4. §‑a alapján,
1. § Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §‑a a következő 33. ponttal egészül ki:
2. § A R. 9. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Új építés vagy bővítés esetén az építési telek határától mért 300 méter gyaloglási távolságon belüli más telken is biztosítható a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi elhelyezés a tulajdonszerzés kötelmével, amennyiben az alábbi korlátozások valamelyike fennáll az építési telek vonatkozásában:)
„e) az Ln-T/1, Ln-T/2, Ln-T/3, Lk-T, Vt-Hk-T, Vt-Vk-T, a Boka Károly utca menti Lk-K/AI1 és a Külsővásártér menti K-Okt/6 építési övezetek területén kerül sor az építésre, bővítésre.”
3. § A R. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Olyan telek kialakítása, amely a telekalakítást követően több építési övezetbe, övezetbe tartozik – nemzeti vagyon részét képező, valamint a közterületi szabályozás végrehajtásával érintett telkek kivételével – nem megengedett.”
4. § A R. 21. §‑a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Közlekedési terület és magánút közlekedés, parkolás céljára szolgáló létesítménnyel terepszint alatt beépíthető, mely területtel közvetlenül határos építési telek gépjárműtárolás és más kiegészítő funkciók elhelyezésének céljára igénybe vehető. Az így kialakított építmények a telekhatárokon keresztül összekapcsolhatók a szomszédos épületek pinceszintjeivel, és számukra közös lejárat is biztosítható.”
5. § (1) A R. 27. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (3) bekezdésében foglalt esetben, ha az építési vonalon mért telekszélesség legalább 9 és legfeljebb 16 méter, új épület oldalhatáron helyezhető el az alábbiak szerint:)
„a) ha a telektömbben a telkek azonos helyzetű oldalhatáron álló beépítési mód szerinti épületelhelyezéssel épültek be, akkor a már beépült telkekkel azonos helyzetű oldalhatár mentén vagy attól legfeljebb 3 méterre kell az új épületet elhelyezni,”
(2) A R. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdésben foglalt esetben, ha az építési vonalon mért telekszélesség legalább 16 méter, új épületet szabadon állóan mindkét szomszédos telekhatártól legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő épületelhelyezési távolságra kell elhelyezni, de minimum 3 méterre. Amennyiben a telektömbben a telkek azonos helyzetű oldalhatáron álló beépítési mód szerinti épületelhelyezéssel épültek be, akkor a már beépült telkekkel azonos helyzetű oldalhatár mentén vagy attól legfeljebb 3 méterre kell az új épületet elhelyezni azzal, hogy a szemközti oldalhatártól legalább az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság mértékének megfelelő épületelhelyezési távolságot kell tartani.”
6. § A R. 31. §‑a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az Ln-Z/5 építési övezet területén az előkert legkisebb mélysége 0 méter.”
7. § A R. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Lk-B építési övezetben új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 2/3-a – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli – a közterületi telekhatáron álljon. A szomszédos épületek között hézag alakítható ki, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12 méter. Épületek közötti hézagnak legalább 3 méter szélesnek kell lennie, de nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-át. A hézagot legalább 2,5 méter magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzatot magába foglaló épített kerítéssel kell az utcai homlokzat síkjában lezárni.”
8. § A R. 40. §‑a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az Lk-K/4 építési övezet területén olyan más rendeltetést tartalmazó épület elhelyezhető, amely használata során a terület sajátos használatát nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel, különösen a legfeljebb 300 férőhellyel rendelkező munkavállalói szállás jellegű rendeltetés.”
9. § (1) A R. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Lk-K/3, Lk-K/10, Lk-K/14, Lk-K/16, Lk-K/17, Lk-K/18, Lk-K/20, Lk-K/21, Lk-K/22, Lk-K/31, Lk-K/32 és Lk-K/38 építési övezetek Külsővásártér – Szoboszlói út – Keleti sor – Déli sor – István út – Kishegyesi út – Kürtös utca – Széchenyi utca által határolt Széchenyikert, Postakert és Vargakert területén a 6. melléklet szerinti önálló rendeltetési egységek, a KÖu menti telkek esetén a 40. § (2) bekezdés szerinti rendeltetési egységek helyezhetők el. A rendeltetéseket egy tömegben kell kialakítani, amelyek akár dilatálva, eltérő időpontban is megvalósíthatóak.”
(2) A R. 41. §‑a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Lk-K/14 építési övezet területén magánút mentén az előkert mérete 3,0 méter.”
10. § (1) A R. 47. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az Lke építési övezet területén az Lke-I/AI, Lke-L/AI, Lke-J/AI és Lke-Kb/AI építési övezetek kivételével az építési hely mélysége az előkerti építési határvonalra merőlegesen mért 30 méter, amely előírást saroktelek esetén az egyik közterület felől kell betartani. Az építési hely hátsó határvonala és a hátsókert minimális méretének határvonala közötti területen a hátsókert beépítési szabályait kell alkalmazni.”
(2) A R. 47. §‑a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az Lke építési övezetben, zártsorú beépítési mód esetén új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 2/3-a – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli – a közterületi telekhatáron álljon. A szomszédos épületek között hézag alakítható ki, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12 méter. Épületek közötti hézagnak legalább 3 méter szélesnek kell lennie, de nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-át. A hézagot legalább 2,5 méter magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzatot magába foglaló épített kerítéssel kell az utcai homlokzat síkjában lezárni.
(16) A KÖu övezet területével határos Lke-I és Lke-L építési övezetek területén egy telek mélységben telkenként az építési övezetre meghatározott rendeltetéseken kívül a rendeltetésszámra vonatkozó előírások betartásával iroda rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.”
11. § A R. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Lke-I építési övezetek területén – amennyiben a 7. és 9. melléklet másképp nem rendelkezik – legfeljebb egy önálló rendeltetési egység alakítható ki a telekterület minden 140 m2-e után, azzal, hogy a rendeltetéseket egy tömegben kell kialakítani, amelyek dilatálva, akár eltérő időpontban is megvalósíthatóak.”
12. § A R. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Lke-L/1 építési övezet területén a lakó rendeltetés mellett, a rendeltetésszámra vonatkozó előírások betartásával kereskedelmi, szolgáltató, továbbá a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.”
13. § A R. 66. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az Lf építési övezetek területén az építési hely mélysége az előkerti építési határvonalra merőlegesen mért 30 méter, amely vetületi hosszra vonatkozó előírást saroktelek esetén az egyik közterület felől kell betartani. Ezen építési hely mélysége állattartó épület létesítése esetén 15 méterrel növelhető. Az építési hely határvonala és a hátsókert minimális méretének határvonala közötti területen a hátsókert beépítési szabályait kell alkalmazni.”
14. § A R. 75. §‑a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Vt-Hk-T/3 építési övezet területén sem a 2. mellékletben meghatározott szabályozási határértékek, sem az építési helyre vonatkozóan az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlapon feltüntetett „Építési hely és szöveges eleme” szerint meghatározott szabályozási határértékek nem léphetők túl.”
15. § A R. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Vt-Vk/4, Vt-Vk/5 és Vt-Vk/25 építési övezet területén, ahol az 5. melléklet legfeljebb 2 rendeltetés elhelyezését teszi lehetővé, új épületet úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felőli homlokzati határfalának legalább 2/3-a – amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként nem jelöli – a közterületi telekhatáron álljon. A szomszédos épületek között hézag alakítható ki, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12 méter. Épületek közötti hézagnak legalább 3 méter szélesnek kell lennie, de nem haladhatja meg a telek szabályozási vonalon mért szélességének 1/3-át. A hézagot legalább 2,5 méter magas, az épülethez igazodó, annak részeként megtervezett, zárt kapuzattal és falazott kerítéssel kell az utcai homlokzat síkjában lezárni.”
16. § A R. 78. §‑a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:
„(14a) A Vi-Sz/40 építési övezet területén a Füredi útra és a Böszörményi útra nyílóan a földszinten és első emeleten lakás nem helyezhető el.”
17. § A R. 90. §‑a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Bánk területén található K-Okt/5 építési övezetek telkein a 89. § (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl egészségügyi, szociális, hitéleti rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.”
18. § (1) A R. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KÖu övezet területe a gyorsforgalmú hálózat elemeinek, az I. rendű és II. rendű főútvonalak, az országos mellékutak és a városi gyűjtőutak, ezek kollektor pályáinak és szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, keskeny nyomtávú vasútvonalak és iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények, vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.”
(2) A R. 106. §‑a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a KÖu övezet területén elhelyezhető a vendéglátó önálló rendeltetési egység épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere.”
19. § (1) A R. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kt-Kk övezet területe a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények, vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza, épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.”
(2) A R. 107. §‑a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kt-Kk-S övezet területén elhelyezhető a vendéglátó önálló rendeltetési egység épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere.”
20. § A R. 108. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Kt-Kgy övezet területe önálló gyalogos és kerékpáros infrastruktúra elemek elhelyezésére, közúti-vasúti (villamos) pályák, ezek műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint zöldfelületi, közmű és hírközlési építmények, vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza elhelyezésére szolgál.
(2) A Kt-Kgy övezet területén – vendéglátó önálló rendeltetési egység épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítóterének kivételével – épület nem helyezhető el.”
21. § A R. 77. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. Zöldterületek (városi jelentőségű közparkok, közparkok, zöldterületi vízkezelési és -tárolási területek – Z) és közkertek (Kt-Zkk) általános előírásai”
22. § A R. 111. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Z övezet területén)
„d) ahol az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap „Épület elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen”-ként jelölt területet jelöl, ott épület(ek) – amennyiben az övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek – kizárólag ezen területen belül, ennek hiányában bárhol elhelyezhetők.”
23. § A R. 116. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Kt-Fk övezet területén)
„f) vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza, épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere”
(helyezhetők el.)
24. § A R. 117. §‑a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az E–V övezetben nem helyezhetők el és nem tárolhatók a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek.”
25. § A R. 120. §‑a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az E–K övezetben nem helyezhetők el és nem tárolhatók a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek.”
26. § A R. 121. §‑a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Tk övezetben nem helyezhetők el és nem tárolhatók a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek.”
27. § A R. 122. §‑a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Má/2 övezetben nem helyezhetők el és nem tárolhatók a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek.”
28. § (1) A R. 123. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Má/1 övezet területén gazdasági épület)
„b) szántó, rét, legelő művelési ág és művelés alól kivett terület esetén legalább 3 ha telekterületen”
(helyezhető el.)
(2) A R. 123. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Má/1 övezet területén lakóépület)
„b) szántó művelési ág és művelés alól kivett terület esetén legalább 10 ha telekterületen”
(helyezhető el.)
29. § A R. 126. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Mk/1 övezet területén
a) szántó, rét, legelő, nádas művelési ágú, valamint 3000 m2 alatti művelés alól kivett telek nem építhető be,
b) a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
c) 720 m2–1500 m2 közötti, kizárólag szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken legfeljebb egy gazdasági épület és egy pince létesíthető,
d) 1500 m2–3000 m2 közötti, kizárólag szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken legfeljebb három gazdasági épület és egy pince létesíthető,
e) 3000 m2 feletti, kizárólag szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban nyilvántartott vagy művelés alól kivett telken legfeljebb három gazdasági épület és egy pince, továbbá kiegészítő rendeltetésként napi fogyasztási cikket értékesítő, legfeljebb 80 m2 nettó alapterületű kereskedelmi épület létesíthető,
f) lakóépület és hozzá tartozó gazdasági épületek csak 6000 m2 feletti, kizárólag szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágban nyilvántartott vagy művelés alól kivett telken létesíthetők.”
30. § A R. 135. §‑a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Kb-Rek övezetben nem helyezhetők el és nem tárolhatók a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek.”
31. § (1) A R. 1.1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A R. 1.2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) A R. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) A R. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(5) A R. 6. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(6) A R. 9. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
32. § (1) A R.
a) 21. § (9) bekezdésében a „közül” szövegrész helyébe a „közül – eltérő rendelkezés hiányában –” szöveg,
b) 29. § (8) bekezdésében az „Ln-T/P1” szövegrész helyébe az „Ln-T/AI1, Ln-T/P1” szöveg,
c) 47. § (8) bekezdésében a „területén” szövegrész helyébe a „területén, az AI területek kivételével” szöveg,
d) 51. § (3) bekezdés b) pontjában és 51. § (5) bekezdés b) pontjában a „két” szövegrész helyébe a „legfejlebb két” szöveg,
e) 111. § (1) bekezdésében a „Z övezetben” szövegrész helyébe a „Z és Kt-Zkk övezetekben” szöveg,
f) 111. § (2)–(4) bekezdésében a „Z övezet” szövegrész helyébe a „Z és Kt-Zkk övezetek” szöveg,
lép.
(2) A R. 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontjában foglalt táblázat B:19 mezőjében a „KÉ” szövegrész helyébe a „1000” szöveg lép.
(3) A R. 2. melléklet 8. pont 8.1. alpontjában foglalt táblázat
a) D:16 mezőjében az „50” szövegrész helyébe a „60” szöveg,
b) G:16 mezőjében a „30” szövegrész helyébe a „20” szöveg,
c) H:16 mezőjében az „1,00” szövegrész helyébe az „1,20” szöveg
lép.
(4) A R. 2. melléklet 12. pontjában foglalt táblázat C:6 mezőjében a „szabadonálló” szövegrész helyébe a „oldalhatáron álló” szöveg lép.
33. § Hatályát veszti a R.
a) 31. § (4) bekezdésében, 41. § (5) bekezdés b) pontjában, 52. § (2) bekezdés b) pontjában, 52. § (4) bekezdés a) pontjában, 55. § (2) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében, 69. § (5) bekezdésében, 75. § (8) bekezdésében, 77. § (10) bekezdésében az „utcai telekhatáron létesíthető”,
b) 40. § (2) bekezdésében az „Lk-K/1, Lk-K/3, Lk-K/4”
szövegrész.
34. § Ez a rendelet 2022. augusztus 4. napján lép hatályba.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
1. A R. 2. melléklet 5. pont 5.3. alpontjában foglalt táblázat 11–14. sorai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Épületmagasság |
||||||||
1 |
Építési övezet |
A kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítésmód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
megengedett legkisebb mértéke (m) |
megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó |
11 |
Vt-Hk-T/2 |
5000 |
szabadonálló |
50 |
– |
16,5 |
30 |
1,50 |
12 |
Vt-Hk-T/3 |
10000 |
szabadonálló |
60 |
– |
25,5 |
25 |
1,75 |
13 |
Vt-Hk-T/4 |
4000 |
zártsorú |
60 |
– |
13,0 |
35 |
1,50 |
14 |
Vt-Hk-T/5 |
7000 |
szabadonálló |
60 |
– |
25,5 |
15 |
2,00 |
2. A R. 2. melléklet 5. pont 5.3. alpontjában foglalt táblázat 17. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Épületmagasság |
||||||||
1 |
Építési övezet |
A kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítésmód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
megengedett legkisebb mértéke (m) |
megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó |
17 |
Vt-Hk-A/3 |
900 |
zártsorú |
50 |
– |
12,5 |
30 |
2,00 |
3. A R. 2. melléklet 6. pont 6.2. alpontjában foglalt táblázat 19. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Épületmagasság |
||||||||
1 |
Építési övezet |
A kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítésmód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
megengedett legkisebb mértéke (m) |
megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó |
19 |
Vi-Sz/18 |
4000 |
szabadonálló |
40 |
– |
13,0 |
40 |
2,00 |
4. A R. 2. melléklet 6. pont 6.2. alpontjában foglalt táblázat a következő 41. sorral egészül ki:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Épületmagasság |
||||||||
1 |
Építési övezet |
A kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítésmód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
megengedett legkisebb mértéke (m) |
megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó |
41 |
Vi-Sz/40 |
4000 |
szabadonálló |
50 |
– |
16,0 |
30 |
2,00 |
4. melléklet
II. Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
rendeltetés |
Belső |
Középső |
Külső |
2 |
1. lakás, és üdülő önálló rendeltetés minden egysége után az alábbi szorzóval |
1 |
1 |
1 |
3 |
2.a. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett ... m2-e után |
20 |
||
4 |
2.b. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 100–1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett ... m2-e után |
40 |
20 |
20 |
5 |
2.c. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett ... m2-e után |
40 |
30 |
20 |
6 |
3.a. Köu övezettel határos építési telkek esetén szállás jellegű önálló rendeltetési egység, munkásszálló (kivéve 22 és 23 sorban foglaltak) ... vendégszobája után |
2 |
1 |
1 |
7 |
3.b. Kt-Kk és Kt-Fk övezettel határos építési telkek esetén, szállás jellegű önálló rendeltetési egység, munkásszálló ... vendégszobája után |
4 |
1 |
1 |
8 |
4.a. fő- és gyűjtőút melletti építmény vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztó terének esetén minden megkezdett ... m2 fogyasztótér után |
20 |
10 |
10 |
9 |
4.b. kiszolgáló út melletti építmény vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztó terének minden megkezdett ... m2 fogyasztótér után |
20 |
10 |
10 |
10 |
5. bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden foglalkoztatója és/vagy tanterme nettó alapterületének megkezdett ... m2 után |
40 |
30 |
20 |
11 |
6. felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett ... m2 nettó alapterülete után |
30 |
20 |
20 |
12 |
7.a. kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén – ahol a férőhelyszám értelmezhető – minden megkezdett ... férőhelye után |
10 |
5 |
2,5 |
13 |
7.b. kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – ahol a férőhelyszám nem értelmezhető minden megkezdett ... m2 nettó alapterülete után |
100 |
50 |
25 |
14 |
8.a. lelátóval nem rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden ... férőhelye után |
10 |
5 |
2,5 |
15 |
8.b. lelátóval rendelkező sportolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden ... férőhelye után |
– |
30 |
10 |
16 |
9. igazgatási rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló-, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek főhelyiségei (vizsgáló, kezelő, váró, iroda) minden megkezdett ... m2 nettó alapterülete után |
20 |
10 |
10 |
17 |
10. fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden megkezdett ... betegágya után |
4 |
4 |
2 |
18 |
11. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység gyártó, szerelő helységeinek minden megkezdett ... m2-e után |
_______ |
200 |
200 |
19 |
12. raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett ... m2-e után |
_______ |
1.500 |
1.500 |
20 |
14. iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett ... m2 nettó alapterülete után |
50 |
20 |
20 |
21 |
15. jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park területének minden megkezdett ... m2-e után |
1000 |
500 |
500 |
22 |
16. kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona, 40. § (4a) bekezdésben foglalt rendeltetés minden ... férőhelye után |
20 |
10 |
10 |
23 |
17. hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység huzamos tartózkodásra szolgáló irodai helyiségeinek minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után |
40 |
40 |
40 |
1. Azon építési telkekre, amelyek legalább 50%-a egy villamos megálló vagy megálló-pár elméleti középpontjától mért 350 m-es sugarú körön belül helyezkedik el, a középső zóna esetén a belső zóna, a külső zóna esetén a középső zóna normái alkalmazhatóak a kertvárosias és falusias lakóterületek kivételével.
2. Középső és Külső zóna esetében a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó létesítményekre vonatkozó előírások figyelembevételével.
3. A táblázat értékei a 9. § (2) bekezdés eltérő rendelkezésének hiányában irányadóak.