Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 29/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

Pápa Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2019. (IX.26.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 12. 01- 2022. 12. 02

Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 29/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

Pápa Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2019. (IX.26.) önkormányzati rendelet módosításáról

2022.12.01.

Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Technológiai és Ipari Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Technológiai és Ipari Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Veszprémi Bányafelügyeleti Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Megyei Önkormányzat Főépítész, Adásztevel Község Önkormányzata, Bakonyjákó Község Önkormányzata, Dáka Község Önkormányzata, Döbrönte Község Önkormányzata, Marcaltő Község Önkormányzata, Mezőlak Község Önkormányzata, Mihályháza Község Önkormányzata, Nagyacsád Község Önkormányzata, Nagygyimót Község Önkormányzata, Nagytevel Község Önkormányzata, Nemesgörzsöny Község Önkormányzata, Nóráp Község Önkormányzata, Nyárád Község Önkormányzata, Pápadereske Község Önkormányzata, Pápakovácsi Község Önkormányzata, Takácsi Község Önkormányzata, valamint a Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 10/2018. (II.15.) önkormányzati rendelete alapján a következőket rendeli el:

1. § A Pápa Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2019. (IX.26.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Beültetési kötelezettséggel lehatárolt területen a tényleges használatbavételig többszintes növénytelepítést (gyep-, cserje-, lombkoronaszint) kell végezni.

(2) A 10 m szélességet el nem érő beültetési kötelezettségű területeket egy sorban legfeljebb 8 m tőtávolsággal telepített fasorból és cserjesávból álló többszintes növényállománnyal kell kialakítani.

(3) A 10 m-nél szélesebb beültetési kötelezettségű területeket legalább 2 sorban kötésben telepített fasorból és cserjesávból álló többszintes növényállománnyal,

a) a faegyedek 5 m-es sortávolságú és soronként 8 m-es tőtávolságú telepítésével,

b) a faegyedek töveinek soronként egymáshoz képest feles eltolással,

c) 2 méter tőtávolságú középmagas, magas fajokból álló cserjetelepítéssel, és

d) sorfa minőségű, az ökológiai igényeknek megfelelő növényanyag használatával

kell kialakítani.”

2. § A HÉSZ 30. § c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:

(A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:

gazdasági területek esetében)

„cc) általános gazdasági területek építési övezetei Gál, G,”

3. § A HÉSZ 43. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A Vi-SZ/1 jelű építési övezetben

a) kizárólag iroda rendeltetés létesíthető,

b) az előkert mérete: 5,0 m,

c) az oldalkert mérete: 7,5 m,

d) a hátsókert mérete: 15 m.”

4. § A HÉSZ 47. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Gip-E/1 jelű, az elsősorban ipari-termelő és nem jelentős zavaró hatású egyéb, nem mezőgazdasági célú gazdasági tevékenységek épületeinek elhelyezésére szolgáló építési övezetben)

„g) kizárólag olyan, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú épület létesíthető, amelynek a védőtávolsága nem terjed túl a saját telkén.”

5. § A HÉSZ 47/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47/A. § (1) A Gál jelű általános gazdasági övezet a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Gál jelű általános gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) iroda,

b) a gazdasági területhez kapcsolódó diák- vagy munkásszállás,

c) a gazdasági területhez kapcsolódó, közép- vagy felsőfokú szakmai képzést biztosító oktatási,

d) a területen dolgozók ellátását szolgáló óvoda, bölcsőde, egészségügyi rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A Gál jelű általános gazdasági övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon.

(4) A G jelű általános gazdasági övezet a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál. A G jelű építési övezetben elhelyezhető épület iroda rendeltetést is tartalmazhat. Az övezetben nem helyezhető el lakó és szállás jellegű rendeltetés, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.”

6. § A Pápa Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2019. (IX.26.) önkormányzati rendelet 47/B. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A G jelű építési övezetekben a telekalakításra és a beépítésre vonatkozó paramétereket az 1. melléklet 6. pontja tartalmazza.

(4) A G jelű építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(5) A G jelű építési övezetekben

a) az előkert mérete: 10,0 m,

b) az oldalkert mérete: 10,0 m,

c) a hátsókert mérete: 14,0 m,

d) kizárólag olyan technológia létesíthető, melynek védőtávolsága nem haladja meg a 300 métert,

e) a szabályozási terven jelölt „védendő rendeltetés 300 méteres védőtávolsága” területén a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú épületek köréből kizárólag olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelynek a védőtávolsága nem terjed túl a saját telkén.

f) a megszüntetésre kerülő vízelvezető árok áthelyezése érdekében a szabályozási terven kijelölt „telek be nem építhető része csapadékvíz átvezetés számára” biztosítandó területen:

fa) legalább a vízelvezető árok karbantartását szolgáló területszükséglettel együtt meghatározott megfelelő méretű helyet kell kijelölni, melynek paraméterét a vízgyűjtő területre kitekintéssel kell meghatározni,

fb) sem épület, sem burkolat, sem fásítás nem létesíthető,

g) az önálló technológiai építmények legfeljebb 20 m magasak lehetnek,

h) épület legmagasabb pontja legfeljebb 20 m lehet.

(6) A G jelű építési övezetekben

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop melléképítmények helyezhetők el.”

7. § A HÉSZ 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Országos főutak védőtávolsága az út külterületi szakaszának tengelyétől mért 100-100 méter. Épület az út tengelyétől 50-50 m, kerítés és egyéb építmény, továbbá fásítás 30-30 m távolságon belül nem létesíthető.”

8. § (1) A HÉSZ 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A HÉSZ 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

9. § A HÉSZ 42. § (1) bekezdésében a „13,5 m-es” szövegrész helyébe a „15,0 m-es” szöveg lép.

10. § Hatályát veszti a HÉSZ 70. § (1a) bekezdése.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 29/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

1. A HÉSZ 1. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat a következő 24. sorral egészül ki:

„

(A

B

C

D

E

F

G

H

I)

24

Vi-SZ/1

5000

-

SZ

40

4,5

15,0

30

50
”

2. A HÉSZ 1. melléklet 6. pontjában foglalt táblázat a következő 17. sorral egészül ki:

„

(A

B

C

D

E

F

G

H

I)

17

G

10000

-

SZ

60

3,5

15,0

25

60
”

2. melléklet a 29/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez