„10. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

(2) A falusias lakóterület övezetei:

(3) Az övezetre vonatkozó értékeket a 3. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

(4) Az övezetben előírt minimális telekrész feletti területű építési telek esetén, a minimális telekméret legalább egy további minimális telekrész területének 20 %-a vehető figyelembe a beépítési % meghatározásánál.

(5) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

(6) A tetőtér beépítés a tetősíkba építve létesíthető.A tetőtérben önálló lakás nem létesíthető, több generáció együttélésére alkalmas lakóépület igen.”

„12. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területekbe tartoznak azon övezetek, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

(3) Az (1)- (2) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken elhelyezendő épületekre a HÉSZ 6. §-ának előírásai is vonatkoznak

(4) Az övezetre vonatkozó értékeket a 3. melléklet szerinti táblázat tartalmazza

(5) * A 2%-os érték épületekre vonatkozik, a 3%-os érték pedig építményekre (pl. szín, pajta, lovaspálya, esőtető, közmű, közműpótló berendezések stb.

(6) ** Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság – az épület utcai homlokzatánál nem léphető túl sík terep, illetve 5%-nál kisebb lejtés esetén. Az 5%-nál meredekebb lejtő esetén az építménymagasság az övezetre előírt építménymagasság 1,7-szerese lehet. Közösségi célú épület esetében a maximális építmény magasság értéke 7,65 m lehet.*** A beépítettség legnagyobb mértéke: 8%, mely a BAZMKH Állami Főépítész BO/17/00074-20/2022. iktatószámú záró szakmai véleménye alapján került bevezetésre.

(7) A Kköt övezetben elsősorban az ökológiai gazdálkodás céljait szolgáló épületek és építmények és az ökológiai gazdálkodással összeegyeztethető gazdasági épületek helyezhetők el. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos épületek és építmények másodlagos funkcióként elhelyezhetők. Nyitott szín építménynek számít. A közművesítésben, az energia ellátásban a helyi környezetbarát technológiákat kell előnyben részesíteni.

(8) A Kköt-1 övezetben elsősorban az ökológiai gazdálkodás céljait szolgáló épületek és építmények és az ökológiai gazdálkodással összeegyeztethető gazdasági épületek, továbbá lombház mely lábakon álló vázszerkezetes épület, szálláshely, közösségi-, lakófunkcióval. A funkciók együtt vagy külön-külön is elhelyezhetők. Elhelyezhetők továbbá vendég-szálláshely céljára szolgáló épületek, és a tulajdonos és a személyzet számára lakóépületek. Több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos rendeltetésű épületek és építmények másodlagos funkcióként elhelyezhetők. A közművesítésben, az energia ellátásban a helyi környezetbarát technológiákat kell előnyben részesíteni. A Kköt-1 övezetben a tetőhajlásszög mértékére nincs megkötés, azonban lapostetős épület nem építhető. Az övezetben a közművesítettség mértéke teljes közművesítettség, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítettség.

(9) Kkei övezetben elsősorban az ökológiai szemléltető oktatás épületei és építményei helyezhetők el.

(10) A rendelet 1. mellékletét képező Szabályozási Tervben szereplő 728/4, 728/5 hrsz-ú, 67/1, 2, 3, 4, 5 hrsz-ú, 52, 53 hrsz-ú, valamint a 66/5, 66/6 hrsz-ú területeket is magába foglaló telektömbökre vonatkozóan a rendelet 2. melléklete szerinti Szabályozási Terv szerint módosul.

(11) A módosítással nem érintett területekre a rendlelet 1. melléklete vonatkozik.”