(1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

(2) A rendelet rendelkezéseit 2022. január 01. napjától kell alkalmazni.

(1)¹ A képviselő-testület a 2022. január 01. - 2022. december 31. között pótelőirányzatként biztosított állami támogatások, átvett pénzeszközök, valamint a saját bevételek előirányzatának növelése miatt az önkormányzat költségvetési bevételét 1 002 613 614 Ft-tal, költségvetési kiadását 894 509 852 Ft-tal, finanszírozási bevételét 334 536 Ft-tal, finanszírozási kiadását 334 536 Ft-tal módosítja. Mindezek alapján az önkormányzat 2022. évi költségvetését a testület 2 523 373 050 Ft költségvetési bevétellel, 2 923 695 815 Ft költségvetési kiadással, 400.322.765 Ft költségvetési egyenleggel ( ebből működési (hiány): 849 571 691 Ft, felhalmozási (többlet): 449 248 926 Ft), 435 850 706 Ft finanszírozási bevétellel, 35 527 941 Ft finanszírozási kiadással, 400.322.765 Ft finanszírozási egyenleggel, a bevételek és kiadások főösszegét 2 959 223 756 Ft-ban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti,a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a rendelet 1. melléklete ( 1.1-1.4) szerint határozza meg a képviselő-testület.

(3) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2. melléklet ( 2.1-2.2.) részletezi.

(4) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

(5) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20%-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az adott évi saját bevételek 20%-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből /vagy/ az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.

(1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

(2) Az önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat 2022. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.

(4) Az önkormányzat a költségvetésében szereplő beruházások kiadásának beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet tartalmazza.

(7) A 2.§ (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri hivatali, további költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot, valamint a közfoglalkoztatottak létszámát, költségvetési szervenként,m feladatonként és azon belül kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 9. melléklet ( 9.1- 9.6 ) tartalmazzák.

(8) Adatszolgáltatás az elismert tartozásállományról elemeit a 10. melléklet tartalmazza.

(9) A 2022. évi általános működés és ágazati feladatok támogatását alakulása jogcímenként a 11. melléklet tartalmazza.

(10) A 2022. évi céljelleggel juttatott támogatások részletezését a 12. melléklet tartalmazza.

(11) Az önkormányzat a kiadások között 7 000 000 Ft általános, 3 000 000 Ft céltartalékot állapít meg.

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) Az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírás szerinti számára előírható feladatra nem fizethető, más esetben díjfizetésre a feladatra vonatkozó előzetesen írásban kötött szerződés az Ávr. és a belső szabályzat szeriont igazolt teljesítés után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

(5) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű, elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(6) A költségvetési szerv vezetője a rendelet 10. mellékletébe foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességűként elismert tartozásállomány tekintetében- nemleges adat esetén is - havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(7) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(8) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja.

(1) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és a (4) bekezdés kivételével a képviselő-testület dönt.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre átruházza. Egyéb esetekben a képviselő-testülete a kiadási előirányzatok átcsoportosítási jogát fenntartja magának.

(3) A (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2021. december 31-ig gyakorolható.

(4) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i alkalmazással módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak személyi juttatások terhére növelhető.

(7) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a testületet tájékoztatja.

(8) Ab képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(9) Az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az illetményalapot 65 000 Ft-ban állapítja meg.

(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szervek az alapfeladataik ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben önállóan rendelkeznek, egyéb előirányzatok átcsoportosításához fenntartói engedély szükséges.

(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért. működtetéséért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról, megállapodás alapján, az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőrzése útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

Hatályát veszti A 2022. évi illetményalapról szóló 24/2021. (XII. 13.) önkormányzati rendelet.

(1) A rendelet rendelkezéseit 2022. január 01. napjától kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.