Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2022. (IX. 21.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról szóló 6/2016. (II.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Hatályos: 2022. 09. 22- 2022. 11. 01

Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2022. (IX. 21.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról szóló 6/2016. (II.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról

2022.09.22.

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában és 132. § (4) bekezdés d) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében és 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8.a pontjában, a 23. § (5) bekezdés 11. és 11.a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1. § A szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli,természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról szóló 6/2016. (II.18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (9) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet 17-21. §-ában meghatározott ellátás tekintetében:)

„e) kezelésbe vont adósság: az adós és a Humán Szolgáltató között megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott összeg, mely legfeljebb 400.000 Ft lehet;”

2. § A Rendelet 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatban az eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmek - meghatározott tartalmú, erre a célra rendszeresített nyomtatványokon – a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáin hozzáférhetők, valamint az önkormányzat honlapjáról (www.erzsebetvaros.hu) letölthetők, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 147/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben közzétett nyomtatványon nyújthatók be.”

3. § A Rendelet 6. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet 15-19. §-a által szabályozott támogatás esetében a kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:)

„e) valamennyi közüzemi szolgáltatóra vonatkozó, a kérelem benyújtását megelőző 12 havi számlát vagy a szolgáltató által 12 hónapra kiállított igazolást a fogyasztáshoz kötődő havi díjtételekről, továbbá hiteltörlesztés esetén a hitelintézet által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző havi törlesztőrészletről szóló igazolást,”

4. § (1) A Rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) ) Az Szt. 10. § (6) bekezdésében, valamint a Gyvt. 130. § (1), 131. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a kérelmező és a kérelemmel érintett egyéb személyek életkörülményeinek, vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális helyzetének, lakás- vagy egyéb körülményeinek pontos megállapítása érdekében, amennyiben a kérelemhez benyújtott dokumentumok alapján a tényállás nem tisztázható egyértelműen a Polgármesteri Hivatal helyszíni szemle keretében szociális helyzetfelmérést (környezettanulmány) készít, különös tekintettel az alábbi támogatási formák megállapítása vonatkozásában:

a) átmeneti vagy tartós létfenntartási gondhoz nyújtott települési támogatás;

b) egyszeri gondozási támogatás;

c) gyermekvédelmi települési támogatás;

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.”

„(1a) A II. fokú kérelmek esetében a felterjesztést előkészítő Polgármesteri Hivatal szükség esetén környezettanulmányt készít.”

5. § A Rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az e rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások a Budapest Főváros VII. kerületében érvényes lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és e lakcímen életvitelszerűen élő személyek számára állapíthatóak meg.”

6. § (1) A Rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Erzsébetváros Képviselő-testülete a pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az Szt. 7.§ (1) bekezdésében, valamint a 45. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezés és felhatalmazás alapján rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető váratlan élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.”

(2) A Rendelet 9. § (2) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Települési támogatás eseti jelleggel, átmeneti segélyként, vagy meghatározott időszakra rendszeres jelleggel – létfenntartási támogatásként - annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg)

„a) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 500 %-át,
b) 2 fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400 %-át,
c) 3 és több fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 350 %-át.”

(3) A Rendelet 9. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Létfenntartási támogatásként nyújtható a települési támogatás, amennyiben a kérelmező vagy közeli hozzátartozója)

„e) egészségkárosodásának mértéke legalább 30%, de kevesebb, mint 50%,”

(Létfenntartási támogatásként nyújtható a települési támogatás, amennyiben a kérelmező vagy közeli hozzátartozója)

„f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, a támogatásra vonatkozó feltételek fennállásáig.”

(5) A Rendelet 9. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eseti jelleggel azokat a személyeket indokolt települési támogatásban részesíteni, akiknek alkalmanként jelentkező többletkiadásuk:)

„c) elsősorban a biztonságos lakhatást elősegítő, a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban keletkezett hátralék rendezése”

(miatt létfenntartást veszélyeztető anyagi nehézségeik adódtak. Eseti jelleggel megállapított települési támogatás tárgyévben egyazon indok alapján csak egyszer folyósítható, alkalmanként és családonként csak egy kérelmező számára állapítható meg.)

(6) A Rendelet 9. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eseti jelleggel azokat a személyeket indokolt települési támogatásban részesíteni, akiknek alkalmanként jelentkező többletkiadásuk:)

„f) bármely, a mindennapi megélhetést közvetlenül és váratlanul veszélyeztető élethelyzet;”

(miatt létfenntartást veszélyeztető anyagi nehézségeik adódtak. Eseti jelleggel megállapított települési támogatás tárgyévben egyazon indok alapján csak egyszer folyósítható, alkalmanként és családonként csak egy kérelmező számára állapítható meg.)

(7) A Rendelet 9. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Települési támogatás nem állapítható meg)

„c) hátralékrendezésre abban az esetben, amennyiben a kérelemmel érintett lakásra
ca) adósságcsökkentési támogatás került megállapításra; illetve
cb) díjhátralékkal rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatás került megállapításra.”

(8) A Rendelet 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az eseti jelleggel megállapított települési támogatás mértéke a kérelmező nevére kiállított számlával igazolt költségek 100%-a a (4) bekezdés d), e) és h) pontja, valamint az (5) bekezdésben foglalt esetekben, 50% a (4) bekezdés a) c) és g) pontja esetében. A települési támogatás alkalmanként, egy naptári évben maximum négy alkalommal, vagy létfenntartási támogatásként akár 12 hónapra, időarányosan is megállapítható, amelynek havi összege nem lehet több 10.000 Ft-nál. A települési támogatás éves mértéke nem haladhatja meg családonként 120.000 Ft-ot. Hátralékrendezés okán nyújtott támogatás esetében a támogatás összegét a hátralékkal érintett szolgáltató részére kell utalni.

(8) Tárgyévben egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum ötszörösét nem haladja meg, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül, a települési támogatás éves keretén túl, legfeljebb 150.000.-Ft összegű települési támogatásban részesülhet az a kérelmező, aki neki fel nem róható okból olyan, különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna. Ilyen élethelyzetnek tekintendő:

a) létfenntartást befolyásoló hirtelen haláleset (családfenntartó halála)

b) elemi kár,

c) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban diagnosztizált súlyos betegség,

d) létfenntartását váratlanul befolyásoló egyéb ok.”

(9) A Rendelet 9. § (10) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Eseti jellegű, továbbá létfenntartási települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jelen rendelet 6. §-ának (1) – (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá]

„d) a táppénz időszakáról és összegéről szóló igazolást, vagy szakorvosi véleményt;”

7. § A Rendelet a 9/A. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„6/A. Egyszeri gondozási települési támogatás

8. § A Rendelet 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § (1) Egyszeri gondozási támogatásra jogosult az a nagykorú személy,

a) akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 550 %-át, és

b) aki a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 30 napon belül fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményből elbocsátottak, és az orvosi dokumentáció alapján ápolásra, gondozásra szorul.

(2) A támogatás összege egyszeri 100.000,-Ft.

(3) Az egyszeri gondozási támogatás egy ápolásra, gondozásra szoruló személyre tekintettel évente egy alkalommal állapítható meg.

(4) A kérelemhez csatolni kell a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény zárójelentését és igazolást arról, hogy az érintett személy ápolásra, gondozásra szorul.

(5) A kérelem elbírálásakor az Ör. vagyonvizsgálatra vonatkozó szabályait, valamint a 6. § (6) bekezdését nem kell alkalmazni.”

9. § A Rendelet 7. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Temetési települési támogatás”

10. § (1) A Rendelet 10. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

( Települési támogatás nyújtható az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként, amennyiben kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg)

„a) egyedülálló esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 600 %-át
b) 2 vagy több fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 500 %-át.”

(2) A Rendelet 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A temetési költségekhez nyújtott települési támogatás összege a számlával igazolt temetési költségek 30%-a, mely nem haladhatja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 600 %-át.

(4) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésére figyelemmel nem részesíthető temetési költségekhez kérelmezett települési támogatásban az a kérelmező, aki szerződésben vállalta, hogy gondoskodik a szerződő fél eltemettetéséről, mivel a temettetésre elsősorban az köteles, aki azt szerződésben vállalta.”

11. § (1) A Rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat évente az érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-os mértékéig települési támogatásban részesíti a gyermeket, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, és a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400%-át. Támogatásra jogosult a gyermekkorú, valamint a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal, és a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek.”

(2) A Rendelet 11. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Létfenntartási gondnak, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen az Szt. 45. § (4) bekezdése szerinti élethelyzetek, valamint a kérelem vizsgálatakor felmerülő egyéb ok, melynek ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni. Ilyen különös méltánylást érdemlő élethelyzet:]

„d) a gyermek bölcsődei elhelyezésével, óvodai nevelésével kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás,”

[Létfenntartási gondnak, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen az Szt. 45. § (4) bekezdése szerinti élethelyzetek, valamint a kérelem vizsgálatakor felmerülő egyéb ok, melynek ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni. Ilyen különös méltánylást érdemlő élethelyzet:]

„e) kiskorú részére évszaknak megfelelő ruházat beszerzéséhez való hozzájárulás.”

(4) A Rendelet 11. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A támogatás az a)-b) pontok esetében szakorvosi vélemény és árajánlat, a c) pont esetében szakorvosi vélemény, továbbá a d) pont esetében intézményi és az étkeztetés összegéről szóló igazolás benyújtásával állapítható meg.

(4) A 11. § (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályoktól függetlenül gyermekvédelmi települési támogatás állapítható meg, amennyiben az élethelyzet a gyermek életét, testi épségét vagy létfenntartását veszélyeztetné.”

(5) A Rendelet 11. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyermekvédelmi települési támogatáshoz csatolni szükséges a jelen rendelet 6. §-ának (1)-(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, és]

„c) a gyermek bölcsődei elhelyezésével, óvodai nevelésével kapcsolatban felmerült intézményi és étkeztetési igazolás;”

12. § (1) A Rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Beiskolázási települési támogatás állapítható meg minden olyan nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek, és 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, gyermekként figyelembe veendő személy részére, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400 %-át.

(2) A beiskolázási támogatás csak az adott év VIII-IX. hónapjában kérelmezhető.”

„(2a) A beiskolázási támogatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára adott év VIII-IX. hónapjában automatikusan megállapításra kerül.”

(3) A Rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A támogatás összege, évente egy alkalommal.

a) 1. osztályos tanulók esetében 20.000,- Ft;

b) 2-4. osztályos tanulók esetében 25.000,- Ft;

c) 5. osztálytól a nappali tagozaton tanulmányokat folytató személyek 23 éves koráig 30.000,- Ft.”

„(4) A kérelemhez becsatolandó a tanulói jogviszonyt igazoló iskolalátogatási igazolás, mely tartalmazza a tanuló évfolyamának megjelölését.”

13. § A Rendelet 10. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. Lakásfenntartási települési támogatások”

14. § (1) A Rendelet 13. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A díjhátralékkal nem rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A díjhátralékkal nem rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez állapítható meg.

(2) Abban az esetben állapítható meg a támogatás, amennyiben.

a) a kérelmező a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy haszonélvezője, és

b) nem rendelkezik díjhátralékkal sem a társasház, sem a közüzemi szolgáltatók felé

(3) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, elsősorban közös költséghez, lakbérhez és albérleti díjhoz, továbbá közüzemi szolgáltatók díjához kell megállapítani

(4) A támogatási formára jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 500 %-át,

b) 2 fős háztartás esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400 %-át,

c) 3 és több fős háztartás esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 350 %-át

(5) A támogatás havi összege tekintet nélkül a lakásban élő személyek számára és a lakás nagyságára egységesen 15.000 Ft.”

(2) A Rendelet 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A lakásfenntartási támogatást megállapításához szükséges csatolni

a) a jelen rendelet 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá

b) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratokat, amennyiben a lakásban tartózkodás jogcímére vonatkozóan adatot jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz;

c) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot, igazolást;

d) a kérelmet megelőző hónapra vonatkozó valamennyi kiegyenlített közüzemi számlát, valamint tartozásmentességről szóló igazolást.”

„(12) A díjhátralékkal nem rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatásra szerzett jogosultság alapján a kérelmező részére a rezsitámogatás automatikusan megállapításra kerül.

(13) A támogatás folyósításának feltétele, hogy a tárgyhóban befizetett közüzemi számlák minden hónap 15. napjáig bemutatásra kerüljenek a Humánszolgáltató Iroda felé.

(14) A (13) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének mellőzését követő 1. hónapban a Humánszolgáltató Iroda felszólítja a támogatásban részesülőt a feltételek teljesítését igazoló dokumentumok bemutatására.

(15) A Humánszolgáltató Iroda a támogatás folyósítását megszünteti

a) a mulasztást követő 2. hónapban, amennyiben a támogatásban részesülő a (14) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget,

b) amennyiben a támogatásban részesülőnek díjhátraléka keletkezik.”

15. § A Rendelet 10. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A díjhátralékkal rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A díjhátralékkal rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatást elsősorban a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, továbbá a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, vagy a tüzelőanyag költségeihez állapítható meg.

(2) Abban az esetben állapítható meg a támogatás, amennyiben a kérelmező

a) a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy haszonélvezője,

b) díjhátralékkal rendelkezik és a Humán Szolgáltató adósságkezelési tanácsadását igénybe veszi, valamint az EVIN Zrt.-vel és a Humán Szolgáltatóval együttműködik a díjhátralék rendezése érdekében, vagy adósságcsökkentési támogatásban részesül.

(3) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában elsősorban közös költséghez, lakbérhez és albérleti díjhoz, továbbá közüzemi szolgáltatók díjához kell megállapítani.

(4) A támogatási formára jogosult az a háztartás, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 500 %-át,

b) 2 fős háztartás esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400 %-át,

c) 3 és több fős háztartás esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 350 %-át.

(5) A támogatás havi összege tekintet nélkül a lakásban élő személyek számára és a lakás nagyságára egységesen 15.000 Ft.

(6) A támogatás folyósítása elsősorban a szolgáltatók részére történik a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig, melynek összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától számított egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti új kérelmet legkorábban a lejárat hónapjában lehetséges előterjeszteni.

(9) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult a támogatással érintett lakást elhagyja (elköltözik), illetve a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(10) Ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(11) A lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges csatolni

a) a jelen rendelet 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá

b) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratokat, amennyiben a lakásban tartózkodás jogcímére vonatkozóan adatot jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz;

c) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot, igazolást;

d) a Humán Szolgáltató és szükség esetén az EVIN Zrt.-vel való együttműködést igazoló dokumentumot;

e) adósságcsökkentési támogatás folyósítása esetén az adósságcsökkentési támogatás mértékét és ütemezését tartalmazó megállapodásban foglalt önrész befizetéséről szóló hitelt érdemlő igazolást.

(12) A díjhátralékkal rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatásra szerzett jogosultság alapján a kérelmező részére a rezsitámogatás automatikusan megállapításra kerül.

(13) A támogatás folyósításának feltételei:

a) 4 hónapot nem meghaladó díjhátralékkal rendelkezők esetén együttműködés a Humán Szolgáltatóval (adósságkezelési tanácsadás), tárgyhóban befizetett közüzemi számlák bemutatása, továbbá amennyiben rendelkezik részletfizetési megállapodással a közműszolgáltatóval, a részletfizetés teljesítését is igazolnia szükséges minden hónap 15. napjáig;

b) 4 hónapot meghaladó díjhátralékkal rendelkezők esetén a Humán Szolgáltató és a díjhátralékkal rendelkező között megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése, a tárgyhóban befizetett közüzemi számlák bemutatása, és az adósságcsökkentési támogatás keretében, az önrész befizetésének igazolása szükséges minden hónap 15. napjáig a Humánszolgáltató Iroda felé.

(14) A (13) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének mellőzését követő 1. hónapban a Humánszolgáltató Iroda felszólítja a támogatásban részesülőt a feltételek teljesítését igazoló dokumentumok bemutatására. Amennyiben a támogatásban részesülő ennek nem tesz eleget, úgy a mulasztást követő 2. hónapban a Humánszolgáltató Iroda a támogatás folyósítását megszünteti. ”

16. § A Rendelet 11. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. Gyógyszerkiadásokhoz és gyógyászati segédeszköz vásárláshoz nyújtott települési támogatás”

17. § (1) A Rendelet 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Önkormányzat gyógyszertámogatást állapít meg annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátással nem rendelkezik és igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének igazolt térítési díja meghaladja saját jövedelme 10%-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 500%-át

b) 2 fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400%-át

c) 3 vagy több fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 350 %-át

d) 80 éven felüli kérelmező esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 550%-át.

(2) A gyógyszertámogatás megállapítható eseti és rendszeres támogatásként is, az ügyfél jogos érdekeinek figyelembevételével. Az (1) bekezdés szerinti jogosult részére a rendszeres támogatásként megállapított gyógyszertámogatás összege havonta nem haladhatja meg az igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz költségének 60 %-át, ill. havi összege nem lehet több 10.000 Ft-nál. Az eseti támogatásként megállapított gyógyszertámogatás összege nem haladhatja meg az igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz költségének 60%-át. Az eseti és rendszeres támogatásként megállapított gyógyszertámogatás együttes összege egy naptári évben nem lehet több 120.000 Ft-nál.”

(2) A Rendelet 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Annak, akinek nincs közgyógyellátási igazolványa, de gyógyszertámogatás iránti kérelméből vélelmezhető, hogy jövedelme az igazolt gyógyszerköltsége alapján jogosult lenne közgyógyellátásra, kérelme alapján csak egyszeri támogatás állapítható meg, ami nem haladhatja meg az igazolt havi gyógyszerszükséglete 60%-át, és nem lehet több 6000 Ft-nál. Ez esetben a gyógyszertámogatást megállapító I. fokú határozatban fel kell hívni a jogosult figyelmét a közgyógyellátás kérelmezésére. Amennyiben ezen felhívás ellenére a következő gyógyszertámogatás kérelme beadásáig ezt nem tette meg, úgy a továbbiakban gyógyszertámogatás nem állapítható meg.”

„14/B. § (1) Az Önkormányzat a gyógyszerkiadásokhoz és gyógyászati segédeszköz vásárláshoz nyújtott települési támogatás keretében szemüveg-vásárlásához támogatást állapít meg annak a kérelmezőnek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 500%-át;

b) 2 vagy több fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400 %-át;

c) 3 vagy több fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 350 %-át;

d) 80 éven felüli kérelmező esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 550 %-át.

(2) A támogatás a szemüvegvásárlás igazolt költsége, de legfeljebb 35.000,- Ft összegben állapítható meg, mely

a) 2-14 éves korig évente;

b) 14 éves kor felett 2 évente igényelhető.

(3) A megállapításhoz szükséges csatolni szemész szakorvos, vagy optikus javaslatát, továbbá árajánlatot vagy a szemüveg megrendelését igazoló dokumentumot.

(4) A támogatás látásjavítást célzó, dioptriás szemüveg esetén állapítható meg.

(5) Szemüveg vásárlása esetén nyújtott támogatás összege a 14. §-ban szabályozott gyógyszertámogatás éves keretösszegébe nem számít bele.

(6) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott életkor megállapítására a kérelem benyújtásának időpontja az irányadó.”

19. § (1) A Rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adósságkezelési tanácsadás során a Humán Szolgáltató az adóssal együttműködve előkészíti a kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz való benyújtásra.”

(2) A Rendelet 15. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az adósságkezelési jelzőrendszer működtetése okán a Humán Szolgáltató és az EVIN Zrt. az önkormányzati ingatlanban élők tekintetében a hátralék keletkezésének megelőzése és a keletkezett hátralék kezelésének támogatása érdekében fokozott együttműködésre kötelesek, melynek részleteit külön eljárásrendben rögzítik. A jelzőrendszeri működés keretében a bérlő két havi lakbértartozása esetén az EVIN Zrt. köteles 15 napon belül tájékoztatást nyújtani a Humán Szolgáltató felé, valamint a tárgyhót követő 5. munkanapig a Humánszolgáltató Iroda részére. Amennyiben a lakbértartozást az erre vonatkozó adatok átadását követően rendezi az érintett bérlő, erről az adatkezelők egymást haladéktalanul értesíteni kötelesek, melynek megtörténtét követően a tartozókról vezetett nyilvántartásból a tartozását rendező bérlő tartozáshoz kapcsolódó személyes adatait 3 hónapon belül törlik az adatkezelők, nem érintve az egyéb jogalappal történő adatkezelés(eke)t.”

20. § A Rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adósságcsökkentési támogatásra jogosult a kérelmező a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, legfeljebb 18 hónap időtartamig, amennyiben a kérelemmel érintett ingatlan vonatkozásában az összegzett adósság mértéke meghaladja az 50.000 Ft-ot, de nem haladja meg a 400.000 Ft-ot, valamint tartozása az egyik adósságtípus esetében legalább négy havi, továbbá

a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a

aa) egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 500 %-át,

ab) 2 fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum a 400 %-át,

ac) 3 és több fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 350 %-át

b) vállalja,

ba) a támogatás első alkalommal történő megállapítása esetén a legalább 25%-os önrész egy összegben, vagy a hitelezővel kötött írásosos megállapodás alapján részletekben történő megfizetését,

bb) a támogatás második alkalommal történő megállapítása esetén a legalább 50%-os önrész egy összegben, vagy a hitelezővel kötött írásosos megállapodás alapján részletekben történő megfizetését, és

bc) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadóval való folyamatos együttműködést; továbbá

c) kérelmező és a háztartás tagjai nem rendelkeznek vagyonnal.”

21. § A Rendelet 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az e rendelet alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére az Szt. 18-24. §-a, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. általános adatvédelmi rendelet rendelkezései az irányadóak.”

22. § A Rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a család, melyben súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy nevelése, ápolása folyik, kérheti a beteg szállításához való támogatást.”

23. § A Rendelet 19. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. Rezsitámogatás”

24. § A Rendelet 22. § (1)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Önkormányzat a lakhatás biztonságának megőrzése érdekében fűtési támogatást nyújt annak a lakástulajdonosnak, haszonélvezőnek vagy bérlőnek, aki életvitelszerűen a kérelemmel érintett lakásban él, és megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

a) egyedül él és havi jövedelme nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 450 %-át,

b) házastársával, élettársával él két személyes háztartásban és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 370 %-át,

c) mozgásszervi, értelmi fogyatékos, hallás- vagy látássérült, súlyosan vagy halmozottan fogyatékos, illetve autista személy vagy háztartásában él a fent említett személy, és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400 %-át,

d) háztartásában 3 vagy több gyermek tartásáról, neveléséről gondoskodnak, és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 350 %-át,

e) előrefizető mérőórával rendelkezik és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 350 %-át.

(2) A rezsitámogatás összege havi 15.000.-Ft.

(3) A rezsitámogatás szempontjából elismert fűtési időszak október 1. napjától április 15. napjáig tart. A támogatás a kérelem benyújtásával érintett hónap első napjától állapítható meg. A beadás időpontjától függetlenül az adott hónapra a teljes támogatási összeget kell megállapítani.

(4) A kérelmet minden év október 1. napjától április 1. napjáig lehet benyújtani.

(5) A rezsitámogatás egyazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) A rezsitámogatás automatikusan megállapításra kerül

a) az adósságcsökkentési támogatásban részesülő,

b) a díjhátralékkal nem rendelkező lakásfenntartási támogatásban részesülő,

c) a díjhátralékkal rendelkező lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartások, valamint

d) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára.

(7) A rezsitámogatás megállapításához csatolni kell

a) a jelen rendelet 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat,

b) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratokat, amennyiben a lakásban tartózkodás jogcímére vonatkozóan adatot jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz;

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a kérelemhez csatolni kell a fogyatékosság tényét igazoló iratokat, amennyiben azokat jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmazza;

d) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az előrefizető mérőóra meglétét igazoló dokumentumot, feltöltést igazoló számlát.”

25. § A Rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azon általános és középiskolai oktatás keretében tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 400 %-át, évente egy alkalommal táborozási támogatás állapítható meg, szorgalmi időszakban az „erdei” tábor, vagy osztálykirándulás, illetve a nyári időszakban a nyári tábor vagy edzőtábor költségeihez való hozzájárulásként.”

26. § (1) A Rendelet 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ösztöndíj támogatás állapítható meg azon nappali rendszerű általános iskola felső tagozatán, valamint középiskola 9-12. évfolyamán tanulmányokat folytató személy részére, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 400 %-át.”

„(3a) Annak a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, a középiskola 9-12. évfolyamán tanulmányokat folytató személy részére, aki nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott tanulmányi átlagot, részére havonta 10.000 Ft összegű támogatás állapítható meg.”

27. § A Rendelet 24. alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § (1) Az Önkormányzat a Gyvt. 21/C. §-ban meghatározott szünidei gyermekétkeztetést biztosít a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott évközi, vagyis az őszi, a téli és a tavaszi szünet minden napján, valamint a nyári tanítási szünet időtartamára, 55 munkanapon keresztül.

(2) Az Önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést a szülő, törvényes képviselő kérelmére Gyvt. 21/C. §-ban meghatározott jogosultak körén túl a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára ingyenesen biztosítja.

(3) Erzsébetváros Önkormányzatának jegyzője a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján tájékoztatja a jogosult gyermek szülőjét vagy törvényes képviselőjét a szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről, az igénybevétel módjáról, biztosításának időtartamáról és helyszínéről. A szünidei gyermekétkeztetés iránti igényt a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltató Irodájára vagy a Humán Szolgáltatóhoz lehet benyújtani.

(4) Az Önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátását a Humán Szolgáltató közreműködése által biztosítja és valósítja meg.

(5) A szünidei gyermekétkeztetés megvalósításához szükséges fedezet a Képviselő-testület mindenkori éves költségvetésében kerül meghatározásra, melyet az Önkormányzat a Humán Szolgáltató rendelkezésére bocsát. A szünidei gyermekétkeztetésre biztosított fedezetet a Humán Szolgáltató elkülönítetten kezeli.”

28. § (1) A Rendelet 36. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az átmeneti gondozás keretében az Önkormányzat biztosítja)

„b) a családok átmeneti otthonát,”

(Az átmeneti gondozás keretében az Önkormányzat biztosítja)

„c) krízisközpont szolgáltatást.”

(3) A Rendelet 36. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, és a krízisközpont ellátási formákat az Önkormányzat ellátási szerződések alapján biztosítja.”

29. § (1) A Rendelet 37. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyári napközis táborban való részvételre jogosult)

„a) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanban működő állami fenntartású köznevelési intézménnyel (továbbiakban: Intézmény) tanulói jogviszonyban álló első-nyolcadik osztályos tanuló,”

(2) A Rendelet 37. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Önkormányzat a nyári napközis táboroztatással kapcsolatos feladatok ellátását a Humán Szolgáltató közreműködése által biztosítja és valósítja meg. A Humán Szolgáltató alapvető feladatai a következők:)

„b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult a hátrányos helyzetű; a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult halmozottan hátrányos helyzetű; a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, valamint a térítési díjat fizető gyermekek adatainak és a kedvezményre jogosító dokumentumok másolatainak nyilvántartása, ”

„(3a) A nyári napközis táborban a gyermekek napi háromszori étkezésben részesülnek. A Gyvt. 21/C. §-a szerinti déli meleg főétkezésen túl az Önkormányzat tízórait és uzsonnát is biztosít.

(3b) A feladat ellátásához szükséges fedezet a Képviselő-testület mindenkori éves költségvetésében kerül meghatározásra, melyet az Önkormányzat a Humán Szolgáltató rendelkezésére bocsát. A nyári napközis tábor megvalósításához biztosított fedezetet a Humán Szolgáltató elkülönítetten kezeli.”

(4) A Rendelet 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nyári napközis tábor szolgáltatásainak igénybevételéért – az e rendelet 4. mellékletében meghatározott étkeztetési térítési díj kivételével - térítési díjat nem kell fizetni. Az étkezési térítési díjat a Gyvt. 21/B-C. §-a, a rendelet 28/A. § (2) bekezdése és a 37. § (4a) bekezdése szerint kell megállapítani.”

„(4a) Az Önkormányzat a tanév időszaka alatt ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkezésben részesülő gyermekek számára változatlan feltételekkel biztosítja az étkeztetési díjkedvezményt a nyári napközis tábor ideje alatt történő igénybevétel során.”

30. § A Rendelet 38. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az átmeneti gondozást nyújtó ellátás térítési díja:)

„b) más ellátottak részére külön megállapodás alapján a VII. kerületi ellátottak esetében megállapított térítési díj 120 %-a;”

31. § (1) A Rendelet 46. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az első fokú döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testületnek címzett és a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A Képviselő-testület az átmeneti vagy tartós létfenntartási gondhoz nyújtott települési támogatás, adósságcsökkentési támogatás, valamint a köztemetési költségek megtérítését elrendelő határozatok ellen érkezett fellebbezések esetében méltányosságot gyakorolhat.

(2) E rendelet 9.§-a szerinti, továbbá 16-19. § -a szerinti támogatási forma esetében az I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásakor a Képviselő-testület méltányosságot gyakorolhat, ha a kérelmező háztartásában

a) egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 550 %-át,

b) 2 fős család esetében az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének a 450 %-át,

c) 3 és több fős család esetében az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 400 %-át.”

(2) A Rendelet 46. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Képviselő-testület az adósságcsökkentési támogatás I. fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetében méltányosság gyakorlása során az alábbi körülmények mérlegelésével dönt:)

„a) a kérelemmel érintett háztartásban kiskorú gyermek ellátásról, neveléséről gondoskodnak;
b) a kérelmező gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő;”

(3) A Rendelet 46. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Képviselő-testület az adósságcsökkentési támogatás I. fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetében méltányosság gyakorlása során az alábbi körülmények mérlegelésével dönt:)

„h) a kérelemmel érintett háztartásban súlyosan fogyatékos gyermek ellátásáról, neveléséről gondoskodnak”

(A Képviselő-testület az adósságcsökkentési támogatás I. fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetében méltányosság gyakorlása során az alábbi körülmények mérlegelésével dönt:)

„i) több fős háztartás esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 600 %-át.”

(5) A Rendelet 46. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

( Köztemetés esetén különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül az, ha a kötelezett vagyonnal nem rendelkezik és)

„a) háztartásában az egy főre eső jövedelem az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200 %-a alatt van,
b) az egyedül élő kötelezett jövedelme az érvényes öregségi nyugdíjminimum 250 %-a alatt van,”

(6) A Rendelet 46. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

( Köztemetés esetén különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül az, ha a kötelezett vagyonnal nem rendelkezik és)

„d) súlyosan fogyatékos személy

( Köztemetés esetén különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül az, ha a kötelezett vagyonnal nem rendelkezik és)

„e) gyermekvédelmi szakellátásban nőtt fel,
f) gondnokolt személy.

32. § Hatályát veszti a Rendelet

b) 9/B. és 9/C. §-a,

h) 37/B. §-a,

33. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2022. november 1-jén hatályát veszti.

(2) A 32. § h) és i) pontja 2022. október 31-én lép hatályba.

34. § (1) E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet szabályait az átmeneti vagy létfenntartási gondhoz nyújtott települési támogatás, a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetén a már megállapított jogosultságokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a megemelt támogatási összeg 2022. október 01. napjától folyósítható.

(3) A 2022. augusztus 01. és 2022. szeptember 23. napja között beiskolázási támogatás iránt benyújtott és megállapításra került kérelmek esetén a jelen módosítással elfogadott emelt támogatási összeg és a kérelem elbírálásának időpontjában hatályos Rendelet szerint megállapított összeg különbözetét külön döntéssel kell megállapítani az alábbiak szerint:

a) 2 – 4. osztályos tanuló részére 5 000,- Ft-ot,

b) 5. osztálytól a nappali tagozaton tanulmányokat folytató személyek 23. éves koráig 10 000,- Ft-ot kell megállapítani.