1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által fenntartott piacokra, vásárcsarnokokra (a továbbiakban együttesen: piac) és az Önkormányzat által rendezett alkalmi (ünnepi) vásárokra.

(2) Nem tartozik a rendelet hatálya alá a vásár elnevezéssel rendezett, de egyedi engedély alapján közterületen folytatott tevékenység.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed a piacon bármilyen értékesítési vagy szolgáltató tevékenységet folytatókra (a továbbiakban: kereskedő), valamint a piac területén tartózkodókra, a piac működtetésével kapcsolatos tevékenységet folytatókra és a piacot fenntartóra.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A piac létesítéséről, helyéről, rendeltetéséről, üzemeltetőjéről és a használat jellege, módja és a használt terület piacon belüli elhelyezkedése figyelembevételével alkalmazott díjszabásról, valamint a piac megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vásárcsarnokok, piacok felsorolását az 1. melléklet, az alkalmazott díjszabásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat által rendezett alkalmi (ünnepi) vásárok helyét és idejét, valamint az azokra vonatkozó jelen rendeletben foglaltaktól eltérő különös szabályokat és díjszabást a Képviselő-testület alkalmanként határozza meg.

(4) A Képviselő-testület a (3) bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

4. § (1) Az Önkormányzat az 1. mellékletben meghatározott vásárcsarnokokat és piacokat költségvetési intézménye – Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Piacfelügyelete (a továbbiakban: Piacfelügyelet vagy üzemeltető) – útján tartja fenn, hasznosítja és üzemelteti.

(2) Az Önkormányzat az üzemeltető útján látja el az 1. mellékletben felsorolt piacok árusítóhelyeinek, üzleteinek hasznosításával, a bérlők, a helyhasználók és a területbérlők kijelölésével kapcsolatos feladatokat, és a feladatok ellátásához szükséges szerződések megkötését.

(3) Az Önkormányzat feladatai a piacok fenntartása körében:

(4) Az üzemeltető feladatai:

(5) Az üzemeltető arcképes szolgálati igazolvánnyal ellátott alkalmazottja, a piacfelügyelő útján köteles folyamatosan ellenőrizni és felügyelni a piac rendjét. A piacfelügyelő munkaköre ellátása során köteles és jogosult a piac belső rendjére vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizni és a szabályok megszegőivel szemben a jogszabályokban meghatározott módon eljárni. A piacfelügyelő tevékenysége az ellenőrzésre jogosult hatóságok jogkörét nem érintheti.

(6) A piacfelügyelő köteles elősegíteni az ellenőrzésre jogosult hatóságok tevékenységét.

(7) Az üzemeltető gondoskodik a piac rendjének betartásáról, útjainak, közös használatú helységeinek tisztításáról, a közös használatú terek világításáról, a közhasználatú vízvezetékekről, a kijelölt közös tárolóhelyeken felgyülemlett szemét elszállításáról, a szükséges fertőtlenítésről. Az üzemeltető egyéb szolgáltatásokat – eszközkölcsönzést, villamos energiát, víz- és csatornaszolgáltatást, fűtési díjat és illemhelyet – külön díjazás ellenében biztosít.

5. § (1) Állandó jelleggel működő piacnak vasárnap, munkaszüneti és ünnepnapok kivételével a hét minden napján nyitva kell tartania. A piacot – igény esetén – vasárnap is nyitva lehet tartani.

(2) A nyitvatartási rendet úgy kell meghatározni, hogy az igazodjon a vásárlók igényeihez és a vásárlási szokásokhoz. A piac nyitva tartásának rendjét az üzemeltető határozza meg, amelyet az illetékes kereskedelmi hatósághoz haladéktalanul köteles bejelenteni. A piac nyitvatartási rendjét az üzemeltető téli és nyári nyitvatartási rendben állapítja meg.

(3) A munkaszüneti és ünnepnapot megelőző különös nyitvatartási rendet köteles az üzemeltető haladéktalanul, de legalább tíz (10) nappal korábban az illetékes kereskedelmi hatósághoz bejelenteni, valamint a nyitvatartási rendet a piac területén jól látható helyen kifüggeszteni.

(4) A piac nyitvatartási rendjéről, annak változásáról, alkalmi (ünnepi) vásár időpontjáról az üzemeltető köteles a lakosságot, a kereskedőket a nyitvatartási rend közzétételével tájékoztatni.

(5) A piacon lévő üzlethelyiségek bérlői kötelesek az üzemeltetőnek bejelenteni a saját nyitvatartási idejüket, illetve annak módosítását.

6. § (1) A piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, valamint helyben végezhető szolgáltató tevékenység folytatható.

(2) A piacon csak az árusíthat, aki a rá irányadó jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkezik. A kereskedő köteles az árusításhoz szükséges engedélyeket és kötelező nyilvántartásokat az árusítás teljes ideje alatt magánál tartani és ezeket felhívásra az ellenőrzést végzőnek bemutatni.

(3) A kereskedő köteles az általa árusított árucikkek egységárát a vásárlók számára jól látható helyen feltüntetni.

(4) A piac területére romlott, romlásnak indult, illetve egyébként bűzt árasztó árut vagy anyagot bevinni vagy ott tárolni tilos. A romlásnak indult árut a kereskedő köteles az árusítóhelyről haladéktalanul eltávolítani. Amennyiben a kereskedő az eltávolítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a piacfelügyelő köteles erre őt felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az eltávolításról a piacfelügyelő – a kereskedő költségére – gondoskodik.

(5) Az üres árusítóhelyet használaton kívüli göngyöleggel, illetve piaci tevékenységet nem szolgáló egyéb eszközzel elfoglalni tilos.

(6) A piacon elhelyezett áru, göngyöleg, egyéb eszköz megőrzése, kezelése, tárolása a kereskedő feladata, az ezekben beállott károkért sem az Önkormányzat, sem az üzemeltető nem tartozik felelősséggel.

(7) A kereskedő az árusításkor köteles hitelesített mérleget használni.

(8) Az üzemeltető köteles a piacon ellenőrző mérleget elhelyezni.

(9) A szakvizsgálatra szoruló árut (gomba, vágott állat, tejtermék stb.) csak a szükséges engedélyek birtokában lehet árusítani.

(10) Gyűjtött, szedett gomba árusítása kizárólag gombavizsgáló szakellenőr jelenlétében történhet.

(11) A piac napi nyitását megelőzően egy órával és a piac napi zárását követő egy órán belül a kereskedő kizárólag árukezelési, ki- és beszállítási célból tartózkodhat a piac területén. A kereskedő a zárást követően egy órával köteles – a használati jellegétől függően – kiüríteni és elhagyni az általa elfoglalt árusítóhelyet.

(12) A Piacfelügyelet vezetője a (11) bekezdésben foglaltak alól, a kereskedő előzetes írásbeli kérelme alapján, indokolt esetben (áruszállítás) a helyhasználati szerződéssel rendelkezők esetében kivételt tehet, és írásban engedélyt adhat.

(13) Az árusítás befejezésekor a kereskedő köteles az árusítóhelyet és környékét kitakarítani.

(14) A piac területére állatot, – kivéve vakvezető kutyát – bevinni tilos.

(15) A piac területén szükség esetén elrendelhető az árusítóhelyek féregtelenítése, a rágcsálóirtás, valamint az árusítóhely használója felszólítható az árusítóhely takarítására.

(16) A piac területén tüzet rakni, vagy tűzrendészetileg nem engedélyezett módon nyílt lángot használni tilos.

(17) A piac területén kerékpározni tilos. A piac területén közlekedni az üzemeltető által megszabott útvonalon és rend szerint lehet. A rakodás befejezése után a járműnek a piac területét azonnal el kell hagynia.

(18) Az üzemeltető e rendelet, valamint a vonatkozó állategészségügyi, kereskedelmi, közegészségügyi, tűzvédelmi és egyéb jogszabályok keretei között a piac működésére vonatkozó részletes szabályokat a Piaci Rendben határozza meg. Az üzemeltető köteles a Piaci Rendet a piac területén jól látható helyen kifüggeszteni.

(19) A piaci rend megtartása a piacon jelen lévő valamennyi személy kötelessége.

7. § (1) Az árusítóhelyek vonatkozásában az üzemeltető meghatározhatja, hogy a piac egyes területein milyen árucikkeket lehet árusítani (szakosított beosztás). Ennek során figyelembe kell venni a közegészségügyi előírásokat és a vásárlói igényeket, valamint a kialakult szokásokat is.

(2) A piacon lévő üzletek bérlői, valamint a helyhasználati szerződéssel rendelkező kereskedők a korábban meghatározott (engedélyezett) tevékenységi körüket kizárólag az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával változtathatják meg.

8. § (1) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett hulladékot – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti veszélyes hulladékot – az üzemeltető által erre kijelölt gyűjtőhelyre szállítva köteles elhelyezni.

(2) A kereskedő a tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a saját költségén maga köteles gondoskodni.

(3) Az üzemeltető a vásárlók részére a piac területén hulladékgyűjtőket köteles elhelyezni.

(4) Az összegyűjtött hulladék elszállításáról az üzemeltető gondoskodik.

(5) A kereskedő tevékenysége során köteles az általa használt árusítóhelyet, üzletet folyamatosan tisztán tartani.

9. § (1) A helyhasználat jellege szerint: alkalmi (napi, havi) vagy tartós lehet. A tartós helyhasználat határozott – 3 hónaptól 1 évig terjedő – időtartamú lehet.

(2) A tartós helyhasználathoz írásbeli engedély (helyhasználati engedély), valamint a helyhasználat feltételeit tartalmazó szerződés (helyhasználati szerződés) szükséges.

(3) A piac területének használatáért helyhasználati díjat kell fizetni. A helyhasználati díj magában foglalja a piac területén lévő közös használatú utak és helyiségek rendeltetésszerű használattal összefüggő tisztításának, a hulladék elszállításának és a szükséges fertőtlenítés költségeit. A rendeltetéstől eltérő használatból eredő többletszolgáltatás díja a helyhasználóra, bérlőre áthárítható.

(4) Nem adható ki helyhasználati engedély és nem köthető helyhasználati szerződés azzal a kereskedővel, akiknek az üzemeltetővel vagy az Önkormányzattal szemben bárminemű tartozása van.

10. § (1) Az alkalmi helyhasználat joga a napi vagy havi helyhasználati díj (helypénz) megfizetésével keletkezik. Az üzemeltető a helypénz megfizetése ellenében helyjegyet állít ki, amely a helyhasználati szerződést helyettesíti.

(2) A napi helyhasználat a napi piacnyitástól a napi piaczárásig tart.

(3) Az üzemeltető az alkalmi helyhasználatra kijelölt helyek közül nem köteles a helyhasználatot követő napon vagy hónapban is ugyanazt a helyet az igénylő rendelkezésére bocsátani.

(4) A napi helyhasználat esetén a hely többször is kiadható, ha azt a helyhasználó kiürítette. A helyhasználók a napidíjas helyeket az érkezés sorrendjében foglalhatják el. A helyjegy másra át nem ruházható.

(5) A napi helyhasználati díjat a napi használat időtartamától függetlenül mindig egész napra, az igénybevett hely alapterületének nagysága alapján kell megállapítani, amelynek során minden megkezdett négyzetméter (m²) egésznek számít.

(6) A havi helyhasználati díj mértékét a tárgyhónap árusító napjainak száma és a napi helypénz összegének a szorzata határozza meg. A havi helypénzt kizárólag az adott hónap kezdő időpontjától annak utolsó napjáig lehet előzetesen megváltani. A mezőgazdasági őstermelői asztal havi helyhasználati díjára a 2. melléklet külön díjazást tartalmaz.

(7) Az alkalmi helyhasználó a helyjegyét köteles az árusítás teljes időtartama alatt magánál tartani és a piacfelügyelő felszólítására felmutatni. A helyjegy hiánya esetén a helyhasználó köteles a napi helypénzt újra megfizetni. Az üzemeltető köteles a kiadott helyjegyekről naprakész nyilvántartást vezetni.

(8) A napi helypénz megfizetésének megtagadása esetén a hely napi használója az esedékes helypénz háromszorosát köteles megfizetni.

(9) A helyhasználó az árusító asztal használatát az üzemeltető előzetes engedélye nélkül semmilyen formában másnak nem engedheti át.

(10) Az a kereskedő, aki mezőgazdasági őstermelői árusítóasztalon a mezőgazdasági őstermelői igazolványban rögzített termékektől eltérő árut, terményt árusít, köteles az őstermelői asztal havi díján felül – az érintett áru vagy termény árusításának idejére – a 2. mellékletben meghatározott mértékű napi helypénzt is megfizetni.

(11) Amennyiben az alkalmi helyhasználó

11. § (1) A kereskedő a tartós helyhasználati jogot a helyhasználati engedély megszerzésével és a helyhasználati szerződés megkötésével szerzi meg.

(2) A helyhasználati szerződést írásba kell foglalni, írásbeli kérelemre több alkalommal is meghosszabbítható.

(3) A piacon a kereskedők csak a helyhasználati engedélyben meghatározott árusítóhelyen és a helyhasználati szerződésben rögzített feltételekkel árusíthatnak, a helyhasználati szerződésben meghatározott árusítóhelyet önkényesen nem változtathatják meg, a kijelölt helyen kívül nem árusíthatnak, ott árut, illetve göngyöleget nem rakhatnak le.

(4) A helyhasználati szerződés meghosszabbítása esetén a kereskedő részére – lehetőség szerint – továbbra is a korábbi árusítóhely használatát kell biztosítani.

(5) A tartós helyhasználó helyhasználati díját az igénybe vett hely alapterületének nagysága alapján kell megállapítani. A hely alapterületének számításakor minden megkezdett négyzetméter (m²) egésznek számít.

(6) A helyhasználati díjat a tartós helyhasználó havonta előre köteles megfizetni, az üzemeltetővel kötött helyhasználati szerződésben foglaltak szerint. Tartós helyhasználat felmondása esetén a helyhasználati díjat a felmondási idő utolsó napjáig kell megfizetni.

(7) Aki a helyhasználati szerződésben foglaltakhoz képest nagyobb árusítóhelyet foglal el, vagy az árusítóasztal felületét engedély nélkül megnöveli, pótdíjat köteles fizetni, amelynek napi mértéke a többlethasználattal érintett területre megállapítható napi helypénz háromszorosa.

(8) A területbérlőkre a rendelet tartós helyhasználóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

12. § (1) A helyhasználati szerződés megszűnik, ha

(2) Az üzemeltető és a tartós helyhasználó a három (3) hónapnál hosszabb időtartamú határozott idejű helyhasználati szerződést hatvan (60) napos felmondási idővel bármikor felmondhatja.

(3) Az üzemeltető a szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha a tartós helyhasználó kereskedő

(4) A (3) bekezdés szerinti felmondás esetében az üzemeltető a kereskedő részére új helyhasználati engedélyt a felmondástól számított egy éven belül nem adhat ki.

(5) A kereskedő a helyhasználat bármely okból történő megszűnése esetében az árusítóhelyet köteles kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a piacfelügyelőnek átadni a helyhasználat megszűnésének napján.

(6) A hely használatának megszűnésekor az át nem adott helyért a hely jogcím nélküli használója az átadásig minden megkezdett napra a napi helypénz háromszorosát köteles fizetni.

13. § (1) A piac területén lévő, önkormányzati tulajdonban lévő üzleteket az üzemeltető bérbeadás útján hasznosítja.

(2) A piac területén található önkormányzati tulajdonú üzleteket kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátóipari vagy raktározási célra lehet bérbe venni határozott, de legfeljebb egy (1) éves időtartamra.

(3) Az üzemeltető a bérlőnek a bérleti szerződés lejárta előtt legkésőbb hatvan (60) nappal benyújtott írásbeli kérelmére a bérleti jogviszonyt legfeljebb 1 éves időtartamra meghosszabbíthatja, amennyiben a meghosszabbítás rendeletben meghatározott feltételei továbbra is fennállnak.

(4) Az üzemeltető és a bérlő – a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel összhangban – a helyiségbér mértékében szabadon állapodhatnak meg. A Képviselő-testület a bérleti díj legalacsonyabb összegét a 2. mellékletben határozza meg. Az üzlet alapterületének számításakor minden megkezdett négyzetméter (m²) egésznek számít.

(5) Az üzletek nyitva tartása a piac nyitvatartási rendjéhez igazodik.

(6) A piac nyitvatartási rendjétől eltérően – a piac területén működő vendéglátóhelyek, büfék – kizárólag azok az üzletek működhetnek, amelyeknek vevőbejárata közvetlenül az utcára, közterületre nyílik.

(7) A piac nyitvatartási idején kívüli nyitva tartás esetén figyelembe kell venni az Önkormányzat általános, az egyéb, a kerületben lévő üzletek nyitva tartására vonatkozó jogszabályban foglalt rendelkezéseit is.

(8) Az üres, illetve megüresedett üzleteket az üzemeltető a 18. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel nyilvános pályázati eljárás útján hasznosítja.

14. § (1) Az üzemeltető a pályázati kiírást az Önkormányzat honlapján, az Önkormányzat hivatalos lapjában, valamint ezzel egyidejűleg a székhelyén közszemlére kifüggeszti.

(2) A pályázatot legkésőbb a pályázat kiírásától számított 25. napig, a hivatali munkaidő végéig lehet benyújtani. A kiírás napja az a nap, amikor a pályázati kiírás az üzemeltető székhelyén kifüggesztésre kerül.

(3) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet. A pályázatok bontását a megszabott határidő lejártát követően a pályázati kiírásban meghatározott időpontban az üzemeltető által kijelölt 3 tagú bizottság tagjainak jelenlétében kell megtartani. A pályázatok bontásánál a pályázatot benyújtó személyek vagy azok igazolt képviselői részt vehetnek. A pályázatokat az üzemeltető által kijelölt 3 tagú bizottság bírálja el, a bírálatról jegyzőkönyv készül.

15. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

16. § (1) A pályázatot írásban kell benyújtani, annak tartalmaznia kell:

(2) A pályázó számára biztosítani kell a pályázat tárgyát képező helyiség megtekintését.

(3) A pályázat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfeleljen, ne álljon fenn az Önkormányzattal, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervvel vagy gazdasági társasággal szemben semmilyen jogcímen tartozása, és a pályázati hirdetményben meghatározott összegű pályázati biztosíték megfizetését igazolja.

17. § (1) Érvénytelen a pályázat:

(2) A pályázat kiírója fenntartja magának azt a jogot, hogy a pályázati eljárást – indokolt esetben – érvényes pályázatok esetén is eredménytelennek nyilvánítsa.

18. § (1) Eredménytelennek kell minősíteni a pályázati eljárást, ha:

(2) Amennyiben két egymást követő pályázati eljárás az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredménytelenségi okra tekintettel minősül eredménytelennek, úgy az üzemeltető nem köteles újabb pályázatot kiírni a kétszer már megpályáztatott helyiség bérbeadására, azt újabb pályázati eljárás lefolytatása nélkül is bérbe adhatja, amennyiben a leendő bérlő vállalja a kéthavi bérleti díjnak megfelelő egyszeri használatbavételi díj megfizetését.

19. § (1) Egyetlen érvényes pályázat esetén az üzemeltető – a 17. § (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles szerződést kötni az érvényes pályázatot benyújtó pályázóval a pályázó által letétbe helyezett biztosítéknak az egyszeri használatbavételi díj összegébe történő beszámítása mellett.

(2) Több érvényes pályázat esetében az üzemeltető az általa kijelölt 3 tagú bizottság tagjainak jelenlétében a pályázatok bontásának napjától számított 15 napon belül áralku tárgyalást (licit) tart a még kedvezőbb bérleti díj és az egyszeri használatbavételi díj növelése érdekében.

(3) Az áralku tárgyalás tartása esetén az a pályázó nyer, aki az összességében legelőnyösebb ajánlatot teszi.

(4) A nyertes pályázó köteles a tárgyalás napján befizetni az üzemeltető számlájára az egyszeri használatbavételi díjat a pályázati biztosíték beszámítása mellett. Amennyiben a nyertes pályázó a pályázati tárgyalás napján nem fizeti meg az ajánlatában szereplő egyszeri használatbavételi díjat, úgy az a részéről visszalépésnek minősül.

(5) Az áralku tárgyaláson kialakult sorrend szerint a pályázat kiírója jogosult a második, harmadik legjobb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni a nyertes, illetve a második legjobb ajánlatot tevő visszalépése esetén.

(6) A nyertes pályázóval a pályázati eredmény alapján létrejött nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köti meg az üzemeltető a bérleti szerződést. Amennyiben a szerződéskötés a pályázat nyertesének önhibájából vagy visszalépése miatt nem történik meg, akkor a pályázó a pályázati biztosítékot elveszíti. Az érvénytelenül vagy eredménytelenül pályázók részére a tárgyalást követő 8 napon belül a pályázati biztosítékként befizetett összeget vissza kell téríteni.

20. § (1) Az új bérlőnek az egyszeri használatbavételi díj összegének befizetésén túl a bérleti szerződés megkötésekor egy havi bérleti díjat kell befizetnie az üzemeltető számlájára, valamint a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására három havi bérleti díjnak megfelelő összeget kell befizetnie az Önkormányzat letéti számlájára óvadék jogcímén.

(2) Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból az üzemeltető által felhasználásra kerül, az óvadékot – a bérbeadó által meghatározott időben – ki kell egészíteni. Ha e kötelezettségét a bérlő nem teljesíti, a vonatkozó jogszabályban meghatározott eljárás keretében kezdeményezni kell a szerződés megszüntetését.

(3) Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségeknek az üzemeltető által történő teljesítése költségeit fedezi. Az óvadékból az üzemeltető követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti, és azt helyette az üzemeltető végzi el.

(4) A szerződés megszűnésekor – a helyiség visszaadását követő 8 munkanapon belül – a fel nem használt óvadékot kamat nélkül vissza kell fizetni.

(5) Az egyszeri használatbavételi díj időarányos részét az üzemeltető köteles visszafizetni a bérlő részére, ha a határozott idejű bérleti jogviszony a bérlőnek fel nem róható okból a szerződésben megjelölt időpont bekövetkezte előtt szűnik meg.

(6) A szerződéses fizetési kötelezettséget, bérleti díjat a tárgyhónap 10. napjáig előre kell teljesíteni. Késedelmes teljesítés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kell a bérlővel szemben felszámítani.

22. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.