1. § Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el a törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

2. § (1) A költségvetés szerkezetére, tartalmára vonatkozóan az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban Ávr.) által meghatározottak az irányadóak.

(2) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. Működési hiányon külső finanszírozású működési célú költségvetési hiány értendő.

3. § A rendelet célja, hogy meghatározza az önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési évben pénzforgalmilag teljesülő költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak előirányzott összegét úgy, hogy a tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra.

4. § A rendelet hatálya a Képviselő-testületre és annak bizottságaira, az önkormányzatra, az önkormányzati hivatalra, az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre terjed ki.

5. § A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.

6. § Az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza az önkormányzat, az önkormányzati hivatal, az önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetéseit külön-külön és összevontan is. A költségvetési rendelet nem tartalmazza a helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetését.

7. § A költségvetési rendelet az Áht. és az Ávr. előírásainak megfelelően az alábbi szerkezetben készül: - szöveges indoklás (előterjesztés) - költségvetési rendelet - a költségvetés mellékletei - önkormányzat összevont költségvetése (kerületi költségvetés) - önkormányzat költségvetése - önkormányzati hivatal költségvetése - önkormányzati költségvetési szervek költségvetése intézményenként külön-külön

8. § összes bevétele: 21.744.795.611 Ft összes kiadása: 21.744.795.611 Ft költségvetési bevétele: 14.113.006.052 Ft költségvetési kiadása: 21.744.795.611 Ft költségvetési egyenlege: - 7.631.789.559 Ft működési költségvetés bevétele: 13.275.316.775 Ft működési költségvetés kiadása: 14.939.056.438 Ft működési költségvetési egyenlege: - 1.663.739.663 Ft felhalmozási költségvetés bevétele: 837.689.277 Ft felhalmozási költségvetés kiadása: 6.805.739.173 Ft felhalmozási költségvetési egyenlege: - 5.968.049.896 Ft Finanszírozási bevételek: 7.631.789.559 Ft. Az önkormányzat költségvetésben 7.631.789.559 Ft-os hiányát belső forrásból a korábbi évek költségvetési maradványának terhére finanszírozza. Az Áht. 23. § (4) bekezdése alapján működési célú költségvetési hiánya nincs az önkormányzatnak.

9. § Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszáma 748 fő. A közfoglalkoztatottak létszáma 0 fő.

10. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat általános tartalékát 150.000.000 Ft összegben hagyja jóvá.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat céltartalékát 788.750.000 Ft összegben hagyja jóvá.

11. § (1) A költségvetési rendeletben külön kerülnek bemutatásra az önkormányzat, az önkormányzati hivatal, a költségvetési szervek, valamint a kerület összesített adatai. A mellékletek közül az 1. és 2. melléklet készült külön-külön önkormányzatra, hivatalra és költségvetési szervekre is, a 3-16. mellékletek kerületi, összesített adatokat tartalmaznak.

(2) A költségvetések bevételi előirányzat-csoportjai és kiemelt előirányzatai az 1. mellékletekben, a kiadási előirányzat-csoportjai, kiemelt előirányzatai és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszáma a 2. mellékletekben szerepelnek.

(3) A költségvetésekben meghatározott költségvetési bevételek és költségvetési kiadások kötelezően ellátandó feladatokhoz kapcsolódó előirányzatait a 3/a melléklet, az önként vállalt feladatokhoz kapcsolódó előirányzatokat a 3/b melléklet, az állami (államigazgatási) feladatokhoz kapcsolódó előirányzatokat a 3/c melléklet tartalmazza. Költségvetési szervenként a kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok bevételeit és kiadásait a 3/d melléklet mutatja be.

(4) Az önkormányzatot az államháztartás központi alrendszeréből megillető forrásai a 4. mellékletben, a felújítási kiadások célonként felsorolva az 5. mellékletben, a fejlesztések és beruházások a 6. mellékletben, az egyéb működési/felhalmozási célú támogatások átadása a 7. mellékletben, az általános és céltartalék kimutatása a 8. mellékletben, a lakosságnak juttatott támogatások, szociális, jellegű ellátások előirányzata a 9. mellékletben, az előirányzat felhasználási ütemterv a 10.mellékletben, az önkormányzat középtávú tervezése a 11. mellékletben, az önkormányzat mérlege a 12. mellékletben, az adósságot keletkeztető ügyletek maximális összegének meghatározása a 13. mellékletben szerepel.

(5) Az önkormányzat által nyújtott kölcsönök állománya a 14. mellékletben, a közvetett támogatásokat a 15. mellékletben található.

(6) A több éves kihatással járó felújításokat a 16. melléklet mutatja be.

12. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei a saját költségvetésükben meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére jogosultak.

13. § (1) A kiadási előirányzatok kizárólag a bevételi előirányzatok teljesülésének arányában, a likviditás biztosításának függvényében teljesíthetők.

(2) A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.

(3) A bevételi előirányzatok a (4) bekezdés kivételével kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetőek és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(4) Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

(5) A (6) bekezdésben foglaltak kivételével a költségvetési szerv közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(6) Költségvetési szerv évi 500.000.- Ft többletbevétel felhasználásáról saját hatáskörben rendelkezik. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor. A többletbevétel felújításra történő felhasználására ebben az esetben is az irányítószerv engedélye szükséges.

(7) A többletbevétel felhasználására a költségvetési szerv tesz javaslatot. Ha a többletbevétel felhasználásával az irányítószerv egyetért, a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti.

(8) A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül a költségvetési szervnek az irányító szerv költségvetésébe be kell fizetni.

(9) Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat módosítást.

(10) A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. A kötelezettségvállaláshoz önkormányzati rendelet hatásköri szabályt állapíthat meg, ennek hiányában az szabadon történhet.

14. § (1) Az előirányzat módosítás a megállapított bevételi vagy kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése.

(2) Előirányzat átcsoportosítás a költségvetés kiadási előirányzati főösszegének változatlansága mellett, a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás.

(3) A költségvetési rendeletben szereplő egyes költségvetések közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület dönt.

(4) Az önkormányzati költségvetés bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a polgármester dönt.

(5) Az önkormányzat költségvetési szerveinek bevételi és kiadási előirányzatai a költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak, figyelembe véve a (6) - (8) bekezdésben meghatározottakat.

(6) A költségvetési szerv egységes rovatrend K1. Személyi juttatások előirányzatai

(7) A (6) bekezdés c) pontja szerinti forrás illetmény – vagy munkabéremelésre, a meglevő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (6) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezésre kerül.

(8) A költségvetési szerv a közüzemi díjakra, végkielégítésre, szabadságmegváltásra, jubileumi jutalomra, felmentési időre járó bér és a felsoroltak járulékaira jóváhagyott eredeti előirányzatot saját hatáskörében nem csökkentheti.

(9) A polgármester rendelkezik a (10) bekezdés kivételével az önkormányzat többletbevételének felhasználásáról.

(10) Az államháztartáson kívüli forrás átvételét, illetve az átadást szerződésbe kell foglalni. A forrás átvevője beszámolással tartozik a forrás felhasználásáról a forrás nyújtója felé. A szerződésben ki kell térni arra, hogy milyen célt szolgálhat a forrás és milyen formában kell elszámolni a felhasználással. A nem szerződésszerű felhasználás és/vagy elszámolás esetére szankciót kell kikötni.

15. § (1) A polgármester a költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat módosításokról, átcsoportosításokról a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) Ha az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, a tényről a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) A Képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét.

(4) Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – az önkormányzatot megillető támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

16. § (1) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult. Az intézkedést a kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

(3) Az átcsoportosítás során a személyi juttatások kiadási előirányzatainak növeléséhez az irányító szerv engedélye szükséges.

(4) Az irányító szerv az engedélyt akkor adja meg, ha az átcsoportosítás

(5) Az egységes rovatrend K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat előirányzata csak a K1. Személyi juttatások rovatai előirányzatai terhére növelhető.

17. § (1) Az önkormányzat kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester jogosult.

(2) Az önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra a polgármester jogosult.

(3) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a polgármester az önkormányzat költségvetése körében az Áht. rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a Képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

18. § (1) A Képviselő-testület a tartalékkal való rendelkezési jogosultság gyakorlását a költségvetési rendelet mellékletében meghatározott feladatokra, az ott meghatározott előirányzatok összegéig, a bevételi előirányzatok teljesülésének és a likviditás biztosításának függvényében engedélyezi. Az előirányzatok átruházott hatáskörben történő felhasználásáról, átcsoportosításáról, módosításáról a hatáskör jogosultja (polgármester, bizottság, jegyző) köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(2) A Képviselő-testület a tartalékok feletti rendelkezési jogosultságot a 8. mellékletben meghatározottak szerint ruházza át.

(3) A hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, valamint az alapítványi forrás átvétele és átadása a Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át.

19. § (1) Az önkormányzat Képviselő-testülete az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott. Az átmeneti időszakban a polgármester volt jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.

(2) A Képviselő-testület a költségvetési rendeletet az (1) bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el.

20. § (1) Az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet, garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet.

(2) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben meghatározott esetekben.

(3) Az önkormányzat működési célra naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletet köthet a Kormány engedélye nélkül.

(4) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.

(5) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja.

21. § (1) Az önkormányzat fizetési számláját választása alapján az OTP Bank Nyrt. vezeti.

(2) Az önkormányzat a fizetési számlájához kapcsolódóan az Ávr.-ben meghatározott alszámlákkal rendelkezik.

(3) A költségvetési szervek fizetési számláját az irányító szerv által választott számlavezető vezeti.

(4) Az önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, az önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás
– az Áht-ban meghatározott kivételekkel – nem használható fel.

(5) Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit állampapírok vásárlásával hasznosítja. Az önkormányzat fizetési számlájához kapcsolódóan rövid lejáratú lekötött betétei elkülönítésére szolgáló alszámlával rendelkezhet.

22. § (1) Ha az önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötvenmillió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost bíz meg.

(2) Önkormányzati biztos megbízását a Képviselő-testületnél

23. § A költségvetési szervek a fizetési határidőn túli tartozásállományukról minden negyedévet követő hónap 10. napjáig kötelesek az önkormányzatnak adatszolgáltatást benyújtani.

24. § (1) Az önkormányzati hivatalnál a költségvetésben megtervezett összeg fordítható jutalmazásra.

(2) Az önkormányzati hivatal köztisztviselőinek illetményalapja 55.000.- Ft.

(3) Az önkormányzati hivatal köztisztviselői iskolai végzettségük alapján középiskolai végzettség esetén 10%, felsőfokú iskolai végzettség esetén 30% illetménykiegészítésre jogosultak.

(4) A vezető beosztású köztisztviselők az önkormányzati hivatal
SZMSZ-ében meghatározott vezetői szintnek megfelelően 10%, illetve 15% illetménypótlékra jogosultak.

(5) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben és a Közszolgálati szabályzatban meghatározott nyelvekből nyelvvizsgával rendelkezőket nyelvpótlék illeti meg. A nyelvpótlék összege nyelvvizsgánként: - felsőfokú komplex: 55.000 Ft - felsőfokú A vagy B: 27.500 Ft - középfokú komplex: 33.000 Ft - középfokú A vagy B: 16.500 Ft - alapfokú komplex: 8.250 Ft

25. § (1) A köztisztviselők egyéb juttatásait és támogatásait, illetve a közszolgálati ügykezelők és a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók juttatásait és támogatásait külön önkormányzati rendelet határozza meg, feltételeit a Hivatal Közszolgálati Szabályzata részletezi.

(2) A költségvetési szerveknél az eredeti költségvetés egységes rovatrend K1. Személyi juttatások és K12 Járulékok előirányzatainak fel nem használt része fordítható jutalmazásra a 14. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével.

26. § (1) A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások értékpapírral nem teljesíthetők.

(2) Készpénzben fizethető kiadások:

27. § (1) A költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába.

(2) A házipénztári keret nagyságát a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában rögzíteni kell.

(3) A házipénztárból a 26. § (2) bekezdés g) pontja alapján felvett készpénzelőlegekkel a készpénz felvevőjének el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározottak szerint.

28. § (1) A közösségi fejlesztési keret (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: keret) kizárólag a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-ában meghatározott helyi önkormányzati feladatok megvalósításával összefüggő célra használható fel.

(2) A keret az (1) bekezdésben meghatározott célokkal összefüggésben sem használható fel:

(3) A keret nyújt fedezetet a keret felhasználásából adódóan megjelenő járulékos költségekre is, így például a tervezési díjra, az engedélyeztetési eljárás költségére, a támogatás nyújtásával kapcsolatban a támogató részéről felmerülő esetleges közterhekre is.

(4) Amennyiben a keret felhasználása kapcsán – az összeszámítási kötelezettségre vagy egyéb szempontra tekintettel – közbeszerzési eljárás lefolytatása válik szükségessé, ennek a költségét nem a keret terhére kell érvényesíteni.

29. § (1) Amennyiben a keret felhasználása államháztartáson kívüli jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet támogatása útján valósul meg Terézvárosi címmel rendelkező társasház, és olyan, az államháztartásról szóló törvény, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény, valamint más vonatkozó jogszabályok alapján is költségvetési támogatásban részesíthető jogalany részesülhet támogatásban, amely

(2) Nem részesülhet támogatásban olyan jogalany,

(3) A keret felhasználása akkor irányulhat pénzbeli támogatás nyújtására, ha az adott kezdeményezés vonatkozásában a keret felhasználásának a célja más módon eredményesebben nem valósul meg.

(4) Pénzbeli támogatás esetén a 31. § (1) bekezdésben foglalt döntést követően 30 napon belül támogatási megállapodást kell kötni.

30. § (1) A keret felhasználását önkormányzati képviselő – önkormányzati képviselőnként összesen legfeljebb ötmillió forint erejéig – egy vagy több célra, egy vagy több alakalommal kezdeményezheti. A keret felhasználását több önkormányzati képviselő közösen is kezdeményezheti.

(2) A keret felhasználásra irányuló kezdeményezés papíralapon vagy elektronikus úton nyújtható be a polgármesternél az adott év november 30. napjáig.

(3) A kezdeményezésben legalább az alábbiak megjelölése, illetve benyújtása szükséges:

(4) Amennyiben a keret felhasználása államháztartáson kívüli jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet támogatása útján valósul meg, a (3) bekezdésben meghatározottakon túl az alábbiak megjelölése, illetve benyújtása is szükséges:

31. § (1) A keret felhasználásáról az önkormányzati képviselő által tett kezdeményezés alapján a Tulajdonosi Bizottság dönt, mely során a felhasználási cél, mód és összeg tekintetében kötve van a kezdeményezésben foglaltakhoz.

(2) A keret felhasználásáról szóló kezdeményezést a Tulajdonosi Bizottság elutasítja, ha a kezdeményezés vagy a keret kezdeményezett felhasználása e rendeletbe vagy más jogszabályba ütközik.

(3) A Tulajdonosi Bizottság dönt a beszámolási vagy – ha a keret felhasználása államháztartáson kívüli jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet támogatása útján valósul meg – elszámolási határidőről is. A beszámolási, illetve az elszámolási határidő egy évnél nem lehet hosszabb.

(4) A Tulajdonosi Bizottság a (3) bekezdés szerinti döntésében előírhatja harmadik személlyel megkötött szerződés másolatának, műszaki ellenőri nyilatkozatnak műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv másolatának; számlák másolatának, kifizetést igazoló bizonylatoknak vagy más az beszámolóhoz, illetve az elszámoláshoz szükséges iratoknak a benyújtását, illetve más feltételek teljesítését is.

32. § (1) A keret felhasználásáról az önkormányzati képviselő, mint kezdeményező beszámol és – ha a keret felhasználása államháztartáson kívüli jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet támogatása útján valósul meg – a kezdeményezővel együtt a támogatott az (1) bekezdés szerint meghatározott határidőben elszámol.

(2) A beszámoló, illetve az elszámolás elfogadásáról és az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásáról a Tulajdonosi Bizottság dönt.

(3) Ha az elszámolás hiányos vagy nem alkalmas a támogatás felhasználása szabályszerűségének a megítélésére, a Tulajdonosi Bizottság a kezdeményezőt és a támogatottat egy alkalommal, legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívhatja fel. A hiánypótlási határidő jogvesztő, annak elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén a Tulajdonosi Bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a támogatás felhasználásának szabályszerűsége kérdésében.

(4) Amennyiben a Tulajdonosi Bizottság az elszámolást nem, vagy csak részben fogadja el, köteles rendelkezni a támogatás teljes vagy részleges visszafizetéséről.

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

34. § Ez a rendelet 2022. december 31-én hatályát veszti.