Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 20/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 02. 25- 2022. 02. 25Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 20/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 20/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: RKÉSZ) 1. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az RKÉSZ csak az alábbi mellékleteivel együtt érvényes:)
(2) Az RKÉSZ 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (a továbbiakban: Repülőtér) területére – 122339 helyrajzi számú terület és 138312 helyrajzi számú, illetve a későbbi esetleges telekalakítások után az ezen helyrajzi számokból kialakuló újabb telkek területére – csak az RKÉSZ 56/A. – 56/J. §-ainak előírásai vonatkoznak.”
2. § A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 20/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Alapintézmény: a lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló, jellemzően önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl. óvoda, általános iskola, gyermek és felnőtt háziorvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság, stb.)
(2) Airside: a Repülőtér szigorúan ellenőrzött területe, mely magában foglalja a repülőgépek mozgását és kiszolgálását biztosító területeket, illetve azon építményeket és épületrészeket, melyek csak a biztonsági ellenőrzésen átesett utasok és személyzet számára elérhetők.
(3) Egyéb funkcióval kombinált parkolóház: más funkcióval egybekötött vagy más rendeltetésnek is helyet adó, elsősorban közcélú parkolást és a más funkció parkolási igényét is kielégítő többszintes parkolóház.
(4) Értékes faállomány, értékes növényzet: egy adott területen, az adott viszonyok között élő növényzet, amely a társadalom számára jól jellemezhetően értéket képvisel, egy vagy több szempont alapján, melyek lehetnek a helyszínnel összefüggésben, faj, kor, egészségi állapot, törzsátmérő, koronaátmérő, termőhely, védettség, kitettség, ökológiai és természetvédelemben betöltött funkció és szerepkör szerint. Ez az érték kimutatható és jellemezhető az újbóli előállítási értékkel, eszmei értékkel vagy az ökológiai szerepükből adódó kedvező hatásukkal. Ezáltal jól elkülöníthetővé válik a kevésbé értékes növényzettől.
(5) Fekvő telek: kertvárosias lakóövezet azon meglévő közbenső építési telke, melynek utcafrontra merőlegesen mért átlagos mélysége kisebb, mint 20 méter.
(6) Földszint: az építmény közvetlen terepszint feletti szintje. A földszint magasságát a szabályzat rendelkezéseinek értelmezése során, az épület szintszámmal meghatározott magasságának értelmezése során 4,5 méternek kell értelmezni. A telek szabályzatban megengedett földszintes 100%-os beépítettsége esetén ez az érték túlléphető.
(7) Főépület: Az építési övezetben, övezetben meghatározott elhelyezhető fő rendeltetéseknek megfelelő épület.
(8) Kiszolgáló, kiegészítő funkciójú építmény, rendeltetési egység: az övezetben elhelyezhető főépület elsődleges rendeltetéséhez kapcsolódó vagy működését elősegítő kiszolgáló, vagy az elsődleges rendeltetést nem zavaró kiegészítő funkciójú építmény, rendeltetési egység.
(9) Ideiglenes jellegű építmény: minden olyan épület, építmény, amelyre a kiadott építési engedélyre való hivatkozással az önkormányzat kártalanítás nélküli bontási kötelezettséget írhat elő.
(10) Kézműipari rendeltetés: olyan termelő- vagy szolgáltatóipari rendeltetés, amelyben a fő rendeltetést hordozó helyiségek összes nettó alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és a tevékenység a működése során kielégíti a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket.
(11) Kialakult állapot: a jelen rendelet hatálybalépésekor fennálló állapot alapján rögzített építési övezeti, övezeti paraméter, amely a kialakult állapot megváltoztatására irányuló építési tevékenység során nem változhat meg.
(12) Közfunkció: minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkció, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet.
(13) Közmű: jelen szabályzat alkalmazása szempontjából közműnek kell tekinteni a víz-, gőz-, villany-, gáz-, hőenergia- termelő- és ellátó rendszert, melyet kiegészít a távközlés, az adat- és információátviteli-, távbeszélő-, távíró-, rádió-, televízió-, telex-, tengeralatti kábel üzemeltető rendszer, vagy az energiatermelés rendszere.
(14) Közterületi hulladékgyűjtő tartály: közterületen elhelyezett, hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény.
(15) Közterületről látható homlokzatszakasz: az épület közterület felőli homlokzata, az oldalhomlokzatok, továbbá zártsorú beépítés esetében legalább a közterülettel párhuzamos 20 méter mély sávon belüli tűzfal.
(16) Közvilágítás: a közterületek biztonsági célú megvilágítása.
(17) Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal: a szabályozási terven jelölt meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal, amelyen a jelölt hossz legalább 40%-án épülethomlokzatnak kell állnia.
(18) Nem jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenység: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálat és környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett tevékenység.
(19) Pavilon (pavilon jellegű építmény): jelen szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m építménymagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 méternél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.
(20) Részleges funkcióváltás: a szintterület 50%-ánál kisebb területet érintő rendeltetés-változás.
(21) Szabályozás alá nem vont terület: Kerületi Építési Szabályzat készítését követően beépíthető terület.
(22) Szintterületi mutató (szm): az összes bruttó építhető szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes bruttó építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók- a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt - épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp).
(23) Teleknyúlvány: a földrészlet közterületi kapcsolatát biztosító, legalább 3 méter széles nyúlvány (nyél).
(24) Terminál: légiközlekedési utasforgalmi épület és kapcsolódó létesítményei.
(25) Többszintes növényállomány: a telekre előírt legkisebb zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítva többszintesnek minősül legalább 1 db közepes vagy nagy lombtömeget növesztő lombos fa, legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és a fennmaradó felületen gyep vagy talajtakaró együttes telepítése esetén.
(26) Zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény: minden olyan építmény, amely rendeltetésszerű használata a lakóterületre vonatkozó zaj, rezgés, légszennyezés, káros anyag kibocsátás normáit meghaladja, vagy a normatívához nem kötött, káros környezeti hatásai a lakások rendeltetésszerű használatát zavarja.”
3. § Az RKÉSZ 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Szabályozási terven „Kötelező zajárnyékoló fal” jelölésű területeken zajárnyékoló fal létesítendő.
(2) A Repülőtéren és annak környezetében kijelölt zajgátló védőövezetek területén elhelyezkedő építési övezetekben
4. § Az RKÉSZ NEGYEDIK Rész címe helyébe a következő rendelkezés lép:
EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI”
5. § A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 20/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelet NEGYEDIK Része a következő alcímmel egészül ki:
„57. Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér speciális előírásai
56/A. § A Repülőtér Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata közigazgatási területére eső része a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) meghatározott légi közlekedési tevékenységek végzésére, illetve az ezt kiszolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgáló terület.
56/B. § (1) A Repülőtéren telket alakítani csak a jelen rendeletben meghatározott előírások és a magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével lehet.
(2) Az érintett önkormányzatok a Repülőtérrel kapcsolatos feladataikat, egymással koordináltan, szükség esetén együttműködve végzik.
(3) Övezet, építési övezet határa mentén nem kötelező telekhatárt alakítani.
(4) A közműellátást szolgáló mérnöki létesítmények, napelemparkok, és egyéb közmű műtárgyak elhelyezése céljából bármely övezetben az előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.
(5) A Repülőtéren nyeles (nyúlványos) telek nem alakítható ki.
56/C. § A környezet természeti és épített értékeinek védelme érdekében a Repülőtér területén:
a) Csak olyan tevékenység folytatható, amely a talaj-, föld és felszín alatti, ill. felszíni vizekre vonatkozóan a megengedett szennyezési határértéket nem lépi túl, ill. arra veszélyt nem jelent.
b) Olyan tevékenység folytatása esetén, amely útján talajt szennyező anyag keletkezhet, az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a veszélyeztető anyag megfelelő elhelyezéséről, és a bizonylatolt módon való elszállításáról.
c) A termőföld külön jogszabályban meghatározottak szerinti bolygatásával járó új építkezés esetén a termőföldet le kell termelni az érintett területről, deponálni és kiporzás ellen védeni kell, majd – lehetőleg a helyszínen – a zöldfelületek létesítésénél kell felhasználni. A felesleges humuszos feltalajt a Repülőtéren kívüli területen elhelyezni csak az illetékes hatóság vizsgálatát követően kiadott nyilatkozata alapján lehet.
d) Mélyfúrású ivóvíz-kutak körül 10 méter sugarú körben belső védőövezetet kell kijelölni és fenntartani.
e) Légszennyező tevékenység esetén a kibocsátási határértéket, ill. levegővédelmi követelményeket, az elérhető legjobb technika alapján kell a vonatkozó jogszabályban rögzítetteknek megfelelően és a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapítani.
f) Szilárd anyagú tüzelés, ill. szabadtéri égetés – a kötelező katasztrófavédelmi gyakorlatokat kivéve – tilos.
g) A porszennyezettség csökkentése érdekében a szabad és burkolatlan területeket a 56/G. §-ban foglaltakkal is összhangban, zöldfelületként kell kialakítani.
h) Új létesítmény vagy meglévő épületben új használati mód kialakítása esetén a passzív akusztikai védelmet oly mértékben kell kialakítani, hogy minden helyiségben, az adott helyiségre vonatkozó mindenkori általános előírások teljesüljenek.
i) A kommunális hulladékot a Repülőtér területén belül kell rendszeresen összegyűjteni és a területről elszállítani.
j) A hulladékok szelektív gyűjtését a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani.
k) A zöldfelületek fenntartásából keletkező nyesedék és zöldhulladék az arra rendszeresített helyen komposztálható, majd a komposzt a területen újra felhasználható.
l) Ha valamely tevékenység folyamán veszélyes hulladék keletkezik, akkor a tevékenységet végző szervezetnek – függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy egyéb jogviszony alapján működik – kell annak megfelelő gyűjtéséről, ideiglenes tárolásáról és elszállíttatásáról gondoskodni.
m) Az épületek, építmények, burkolt felületek elhelyezése és kialakítása, kizárólag a területen előforduló védett és fokozottan védett fajok egyedeinek védelmével valósítható meg.
56/D. § Az egységes belső- és csatlakozó közlekedési rendszer kialakítása érdekében a Repülőtér területén:
a) A meglévő, környezetkímélő repülésre is alkalmas futópálya-rendszert meg kell tartani.
b) A fő gurulóút-hálózat, valamint az előterek és megközelítő gurulóútjaik mindenkor ki kell elégítsék a biztonság, a forgalom és a környezetvédelem együttes követelményeit.
c) Kötöttpályás közlekedés csak úgy létesíthető, hogy az a Lt.-ben meghatározott légiközlekedési tevékenységeket és légiközlekedéssel összefüggő tevékenységeket nem korlátozhatja.
d) Közúti és a Repülőtér területén belüli magánutakat egységes hálózatként szükséges kezelni és fejleszteni, melynek elemei
da) közutak,
db) közforgalom elől el nem zárt magánutak,
dc) közforgalom elől elzárt magánutak.
e) A Repülőtér területét kiszolgáló belső utak – az előtereken kijelölt gépjármű közlekedésre igénybe vehető, közforgalom elől elzárt felületeket kivéve – az érvényben lévő közutakra, valamint magánutakra vonatkozó előírások alapján, a valós állapot szerint szükséges minimális helybiztosítás mellett alakíthatók ki.
f) Zsákutcás kialakítás csak a belső kiszolgáló magánutak esetében lehetséges, amennyiben a valós használat szerinti minimálisan szükséges átmérőjű visszaforduló terület kapcsolódik az utca végéhez.
g) A Repülőtér belső úthálózatához tartozó területeken az alábbi létesítmények és zöldfelületi elemek helyezhetők el:
ga) a gépjármű közlekedés építményei,
gb) közművek létesítményei,
gc) a burkolatlan területeken zöldfelület,
gd) a jellemzően beépített területeken futó belső utak mentén a zöldfelületi sávokat és parkolókat, amennyiben az az 56/G. § a) pontja figyelembevételével megvalósítható, fásítani kell.
56/E. § (1) Az utasforgalmat, az alkalmazottak, a beszállítók, vagy a Repülőtér egyéb funkcióihoz kapcsolódó igényeit kiszolgáló gépjármű parkolókat nem feltétlenül az igényt generáló létesítmény telkén, de teljes egészében a Repülőtér területén belül kell kialakítani.
(2) Az alkalmazottak parkolóiban és a saját, illetve a beszállítók tehergépkocsi és busz parkolóiban a szükséges parkolóhelyek számát az általános előírások szerint kell a Repülőtérre megállapítani.
(3) A Terminálok utasforgalmához kapcsolódóan a személygépjárművek parkolási kapacitásának, és a rövid idejű le- és felszállás lebonyolítására alkalmas autóbusz várakozóhelyek kapacitásának folyamatos monitorozása, valamint szükség esetén - a (4)-(8) bekezdésekben megfogalmazott előírások betartása érdekében - a megfelelő intézkedések meghozatala a Repülőtér mindenkori üzemeltetőjének a felelőssége.
(4) Az utasforgalom céljára kijelölt parkolók elsődlegességet élveznek az egyéb – biztonság, katasztrófavédelem kivételével – parkoló igénnyel szemben.
(5) Amennyiben az utasforgalom céljára kijelölt parkolókban telítettség közeli állapot (95%-os telítettség) alakulna ki, az üzemeltető azonnal köteles további parkoló felületeket megnyitni az utasforgalom számára.
(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti állapot tartósan fennáll, úgy az üzemeltetőnek gondoskodnia kell megfelelő kapacitással rendelkező, az utasforgalom céljára kijelölt parkolók létesítéséről.
(7) A rövid idejű, le- és felszállás lebonyolítására alkalmas autóbusz várakozóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy azok az adott terminál bejáratától legfeljebb 500 méteres gyaloglással elérhetők legyenek.
(8) A rövid idejű, le- és felszállás lebonyolítására alkalmas autóbusz várakozóhelyek számát a valós utasforgalmi igények alapján kell meghatározni, folyamatos monitorozás mellett, de az autóbusz várakozóhelyekre jellemző hullámzó utasigények kezelésére a Repülőtér területén belül további, várakozásra is alkalmas tartalék autóbusz parkolóhelyek kell, hogy rendelkezésre álljanak.
56/F. § (1) Új építés, vagy használati mód megváltoztatása esetén a vonatkozó jogszabályok szerinti közműellátás biztosítása szükséges.
(2) A Repülőtér területén belül a közműhálózati elemek kialakítása, vezetése és karbantartása - a (3) bekezdésekben foglaltak betartása mellett - a Repülőtér üzemeltetőjének felelősségi körébe tartozik.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni:
a) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
b) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(4) A Repülőtér területén valamennyi övezetben elhelyezhetők a megújuló energiaforrás műtárgyai – kivéve szélerőmű, szélerőmű park – melyek használatuk során az övezetben az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozzák, vagy attól nem igényelnek védelmet.
56/G. § A Repülőtér területén:
a) Bármely zöldfelület csak a repülés biztonságát nem veszélyeztető módon telepíthető.
b) Fakivágás a légiforgalom biztonságának érdekében az önkormányzat vonatkozó rendeleteiben előírt módon és feltételek mellett végezhető.
c) A felszíni parkolók fásítását csak a légiforgalom biztonságának veszélyeztetése nélkül lehet kialakítani.
d) Amennyiben a kialakításra kerülő felszíni parkolók fásítása légiforgalmi biztonsági okokból nem lehetséges, vagy az csak az országos szabályoktól eltérő módon valósítható meg, akkor ennek tényét az önkormányzat felé jelezni és a lehetséges megoldásokat az önkormányzati főépítésszel egyeztetni szükséges.
e) Növénytelepítést és fenntartást úgy kell kialakítani és végezni, hogy az a légiközlekedést veszélyeztető nagytestű állat vagy madár élőhelyéül ne szolgálhasson.
56/H. § (1) Bármely épület, építmény csak a repülés és a légijárművek földi mozgásának biztonságát nem veszélyeztető módon létesíthető.
(2) A közterületek és a magánutak felől az általánosan kialakítható legkisebb előkert mérete 10,0 m, mely a műszaki megvalósíthatóság érdekében, 0,0 méterre is csökkenthető.
(3) Az önálló telekkel nem rendelkező belső utak az 56/D. § e) pontjában meghatározott minimális helybiztosítás szélétől az építési hely általános esetben 10,0 m-re kezdődik, mely a műszaki megvalósíthatóság érdekében, 0,0 méterre is csökkenthető.
(4) Bármely ingatlanon az oldal- és hátsókert a magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint alakítható ki, de az Airside repülőtéri kapcsolat kialakítása esetén az oldal- és hátsókert mérete 0,0 m-re csökkenthető.
(5) A Repülőtéren és annak környezetében kijelölt zajgátló védőövezetek területén elhelyezkedő építési övezetekben
56/I. § (1) A Repülőtér Köl-1 jelű övezetének telkein
56/J. § (1) Az Ek-R jelű övezetbe a repülőtér területén található meglévő és tervezett erdők tartoznak.
(2) Az Ek-R jelű övezetben
6. § Az RKÉSZ az 57. §-át megelőzően a következő részcímmel egészül ki:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK”
7. § (1) Az RKÉSZ 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az RKÉSZ 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az RKÉSZ a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
8. § Hatályát veszti az RKÉSZ
b) 1. függeléke.
9. § Ez a rendelet 2022. február 25-én lép hatályba, és 2022. február 26-án hatályát veszti.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet