Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete

Zalaszentgrót Város településképének védelméről szóló 21/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Hatályos: 2022. 04. 01- 2022. 04. 02

Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete

Zalaszentgrót Város településképének védelméről szóló 21/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendeletének módosításáról

2022.04.01.

Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény a 12. § (2) bekezdés, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénynek 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontja szerint érintett államigazgatási szervek véleményének kikérésével Zalaszentgrót Város településképének védelméről szóló 21/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendeletének módosításáról a következőket rendeli el:

1. § A Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének Zalaszentgrót Város településképének védelméről szóló 21/2017 (XII. 15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban Rendelet) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendelet mellékletei a következők:

a) 1. melléklet: A település egyedi védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke

b) 2. melléklet: A településképi követelményekkel érintett területek lehatárolása

c) 3. melléklet: A helyi területi védelemmel rendelkező természeti területek helyrajzi számos listája”

2. § A Rendelet 3. §-a a következő 11–13. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„11.információs célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, a CityLight formátumú eszköz, a CityBoard formátumú eszköz, az okos pont, a fa körüli henger, valamint az egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés;
a)önkormányzati információs tábla: olyan önálló szerkezetű tábla, vagy üveges szekrény, közérdekű információs célt szolgáló kirakatnak nem minősülő berendezés, amely a városlakók és a városba érkezők önkormányzat általi tájékoztatására szolgál;
b)útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó, közterületi jelzés, amely lehet különösen idegenforgalmi eligazítást biztosító várostérkép, közigazgatási szervezetek, közintézmények, közlekedési állomások, szálláshelyek, műemlékek, emlékművek irányait jelző táblák, testvérvárosok irányát jelző oszlop, valamint egyéb közérdekű tájékoztatást biztosító berendezés.
c)közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült reklámhordozó, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
d)CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklám közzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik; illetve látható, papír (esetleg fólia) alapú, nem ragasztott, reklám közzétételére alkalmas felülettel, belülről megvilágított vagy digitális kijelzővel rendelkező, vízszintes formátumú berendezés, amelynek egy oldalról látható reklámfelülete maximum 9 négyzetméter nagyságú, a láb magassága 2,5-3,5 méter;
e)okos pont: új infokommunikációs megoldásokat alkalmazó, a turisták és a lakosság interaktív élményalapú tájékozódását és információszerzését elősegítő intelligens eszköz; strapabíró, interaktív, kreatív, szórakoztató szabadtéri készségfejlesztő játékok; elektromos töltőberendezés köztéren való szigetszerű elhelyezése - érintőképernyős kültéri interaktív infótorony;
f)fa körüli henger: reklámok közzétételére szolgáló, kör alaprajzú, üreges, fém szerkezetű henger;
12.egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés: ledfal, forgó prizmatábla, futófény;
a)ledfal: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható egységes reklámfelületű, vagy képváltó, világító berendezés;
b)forgó prizmatábla: olyan reklámtábla, amelyen három különböző plakát folyamatosan váltja egymást;
c)futófény: állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet vagy árut nevez, jelenít meg.
13.korhű felújítás: az épületen történő olyan beavatkozás, mely az épület építés korabeli állapotának ismeretében a fellelhető információkat alapul véve történik, melynek során
a)az épület tömege a közterület felől változatlan marad,
b)a tető héjazata, a homlokzat felületképzése az építés korának megfelelő anyagokkal történik, pala alkalmazása esetén a héjazat anyaga piros színű agyagcserépre módosítható,
c)a közterület felőli homlokzaton nyílások elhelyezése, tagolása és árnyékolása az építés korának megfelelően, vagy stílus azonosan valósul meg,
d)a homlokzati tagozatok felújításra, vagy az eredeti szerint újragyártásra kerülnek megtartva, vagy újonnan létrehozva a homlokzati felület eredeti tagolását, részleteit.”

3. § A Rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) E rendelet céljainak elérése érdekében a helyi védelem fajtái:

a) területi védelem

b) egyedi védelem.

(2) A település egyedi védelemben részesülő építészeti örökségét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.”

4. § A Rendelet 6. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a képviselő-testület dönt.”

5. § A Rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A helyi védett épületek településképet és az értékleltár szerinti védett építményrészeket érintő külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon befolyásoló vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési vagy településképi bejelentési eljárás lefolytatása után lehet.”

6. § A Rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi védett építményekről, táji, természeti értékekről a jegyző nyilvános értékleltárt vezet.”

7. § A Rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A XX. század közepe előtt épült épület felújítása, átalakítása és bővítése:

a) az épület építészeti arculatának egységességét megtartva az eredeti építési korának megfelelő stílusban korhűen, vagy

b) az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva, vagy

c) a korhű felújítás és az új bővítés építészeti egységének megteremtésével történhet.

(2) A XX. század közepe előtt épült épület korhű felújítása során:

a) meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét, azzal, hogy a közterület felől új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki,

b) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni, valamint a vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során pasztellszínek használhatók,

c) a magastető eredeti tömegét megtartva vagy visszaépítve kell eljárni, héjazata piros színű kis elemes tetőfedő anyag lehet, azon közterület felöl domináns tetőfelépítmény nem helyezhető el.

(3) A XX. század közepe előtt épült épület nem korhű felújítása során, valamint új épület építése, XX. század közepe után épült meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)az főépület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 30-45º közötti, tetőhéjazata piros színű kis elemes tetőfedő anyag lehet,
b)a főépületek esetén az egyszerű, hagyományos építési mód szerinti tagolatlan épülettömeget kell létrehozni, domináns tetőfelépítmény nem alkalmazható,
c) a főépületek esetén a vakolt homlokzati felületeken pasztellszínek használhatók.”

8. § A Rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A XX. század közepe előtt épült épület felújítása, átalakítása és bővítése:

a) az épület építészeti arculatának egységességét megtartva az eredeti építési korának megfelelő stílusban korhűen, vagy

b) az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva, vagy

c) a korhű felújítás és az új bővítés építészeti egységének megteremtésével történhet.

(2) A XX. század közepe előtt épült épület korhű felújítása:

a) közterület felőli homlokzatának korhű felújítása és átalakítása csak az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal, az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjének megtartásával vagy megsemmisülése esetén annak visszaépítésével történhet,

b) bővítése során a korábbi épület építészeti arculatának egységességét biztosítani kell,

c) felújítása során a magastető eredeti tömegét meg kell tartani, vagy vissza kell építeni, a magastető héjazatának anyaga a korabeli héjazattal megegyező, vagy piros színű agyagcserép lehet,

d) homlokzatának felújítása során a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni, továbbá közterület felől a vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során pasztellszínek használhatók.

(3) A XX. század közepe előtt épült épület nem korhű felújítása során, valamint új épület építése, XX. század közepe után épült épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a) közterület felőli oldalon az épületre jellemző épülettömeget a környező beépítéshez igazodva kell kialakítani, közterület felé néző tető hajlásszöge 35-40º közötti, héjazatának anyaga piros színű agyagcserép, szürke színű korcolt fémlemez vagy üveg lehet,

b) az épület közterület felőli tömegét a meglévő térfalhoz igazodva kell kialakítani, a térfal jellemző tömegéből kiemelkedő egység, domináns tetőfelépítmény csak városszerkezetileg indokolt pozíció esetén létesíthető.

c) a közterület felől a vakolt homlokzati felületen pasztellszínek használhatók.

d) az épület földszintjének közterülettel határos része, a bejáratok és az üzletek portáljai egységben és lehetőség szerint egy ütemben változtathatók meg.”

9. § A Rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A XX. század közepe előtt épült épület felújítása, átalakítása és bővítése:

a) az épület építészeti arculatának egységességét megtartva az eredeti építési korának megfelelő stílusban korhűen, vagy

b) az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva, vagy

c) a korhű felújítás és az új bővítés építészeti egységének megteremtésével történhet.

(2) A XX. század közepe előtt épült épület korhű felújítása:

a) közterület felőli homlokzatának felújítása és átalakítása az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal történhet és törekedni kell az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjének megtartására vagy visszaépítésére,

b) bővítése során a korábbi épület építészeti arculatának egységességét biztosítani kell.

(3) A XX. század közepe előtt épült épület nem korhű felújítása során, valamint a XX. század közepe után épült épület felújítása, átalakítása és bővítése során:

a) a homlokzat színezése az épület architektúrájának figyelembe vételével, tagozásának megtartásával történhet és a homlokzatok színezésével nem írható felül, nem alakítható ki az épület eredeti architektúráját átíró felületképzés,

b) az épület eredeti architektúráját lehetőség szerint megtartva, azzal egységben, vagy az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen kell megvalósítani,

c) az épület földszintjének közterülettel határos része, a bejáratok és az üzletek portáljai épületenként egységben és lehetőség szerint egy ütemben újíthatók fel.”

10. § A Rendelet 16. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A tájképvédelmi terület övezetén az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásait kell betartani.

(4) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, az országos ökológiai hálózat övezetei, magterület, ökológiai folyosó és pufferterület, a tájképvédelmi terület övezetében az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében az inváziós növények nem telepíthetők.”

11. § A Rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A védett épületeket érintő építési munkák során a szakmai konzultáción meghatározottak szerint:

a) az épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket,

b) az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát,

c) az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje el és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen,

d) az épületek bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.”

12. § A Rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Az utcakép védelemmel érintett területen:

a) meg kell őrizni a védett terület jellegzetes telekszerkezetét, a térfal meglévő tagozódását, az utca és térfal vonalvezetését,

b) a meglévő épületeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, felújítani, bővíteni és átalakítani, mely építési tevékenységek során az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső meglévő vagy egykori homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése követendő,

c) az új épületek tömegarányait, fő méreteit, párkánymagasságát, tető hajlásszögét, formáját, héjazat anyaghasználatát, homlokzat színezését, nyílásrend kialakítását a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve kell meghatározni,

d) a közterületek burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók), ezek módosítását és az utcákon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.”

13. § A Rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E rendelet 2. melléklete szerint lehatárolt és a 3. melléklet szerinti jegyzékben szereplő helyi területi védelemmel rendelkező természeti értékeket a területre készített kezelési terv szerint kell fenntartani.”

14. § A Rendelet 20. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén nem helyezhető el felszín feletti 0,4 és 22 kV-os elektromos, valamint hírközlési hálózat. Meglévő hálózat felszín alatti elhelyezéssel korszerűsíthető, meglévő 22 kV-os légvezeték hálózatra új transzformátor csak földkábel csatlakozással létesíthető.

(2) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén új elektromos bekötés csak felszín alatt kiépített csatlakozással lehetséges.

(3) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület kivételével új hírközlési hálózat kiépítése, vagy meglévő korszerűsítése esetén új hírközlési oszlopsor létesítése csak akkor lehetséges, ha az elektromos hálózat oszloprendszere a hírközlési hálózat fogadására nem alkalmas.”

15. § A Rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró berendezést - gépészeti berendezéseket, szellőző - és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát - elsődlegesen nem az utcafronti homlokzatra lehet elhelyezni.”

16. § (1) Rendelet 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet befolyásoló tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást, továbbá fotó, illetve tervdokumentációt.”

(2) A Rendelet 23. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Településképi szakmai konzultáció kötelező)

„a)a 2. melléklet szerint lehatárolt ófalu, óváros, modern város és kertváros területén új főépület építése, meglévő épület településképet befolyásoló átalakítása, felújítása, vagy bővítése esetén.”

(3) A Rendelet 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A szakmai konzultáció során az önkormányzati főépítész a meglévő épület adottságait figyelembe véve az e rendeletben meghatározott szabályoktól történő eltéréshez javaslatot adhat.”

17. § (1) A Rendelet 24. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Településképi véleményezési eljárást kötelező lefolytatni:)

„a)az óváros és a modern város területén új építmény építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően, meglévő építmény településképet befolyásoló bővítésére, átalakítására irányuló építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően,”

(2) A Rendelet 24. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Településképi véleményezési eljárást kötelező lefolytatni:)

„e)minden 100 m2-nél nagyobb összes hasznos alapterületű hitéleti, egészségügyi, nevelési, oktatási, szociális, kereskedelmi és szolgáltató létesítmény építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően.”

18. § (1) A Rendelet 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi véleményezési eljárással kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester jár el. Az önkormányzati főépítész javaslatára a polgármester írásban a településképi véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.”

(2) A Rendelet 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A polgármester településképi véleménye minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul, az önkormányzat helyi építészeti tervtanácsot nem működtet.”

19. § A Rendelet 26. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:)

„a)a helyi védelem alatt álló építményt érintő, továbbá az óváros és a modern város területén az építési engedélyezési eljárás alá nem tartozó, és az egyszerű bejelentéshez nem kötött, településképet befolyásoló
aa)átalakítása vagy felújítása,
ab)az épület utcafronti homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
ac)az építési tevékenységgel létrehozott legfeljebb összesen nettó 20,0 m2 alapterületű kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,”

20. § A Rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi bejelentési eljárással kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester jár el. A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíron vagy elektronikus úton, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentáció csatolásával kell benyújtani. Az önkormányzati főépítész javaslatára a polgármester írásban a véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.”

21. § A Rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi kötelezési eljárással kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester jár el. Településképi kötelezési eljárás célja a helyi építészeti értékek, településkép védelme érdekében a településképi követelmények betartatása, a meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása.”

22. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Rendelet a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

23. § Hatályát veszti a Rendelet

a) 6. § (3) bekezdés e) pontja,

b) 7. § (2) bekezdése,

c) 7. § (5) bekezdése,

d) 8. § (2) bekezdése,

e) 21. § (9) bekezdése,

f) 23. § (4) bekezdése,

g) 24. § (2) bekezdés b) pontja,

h) 24. § (2) bekezdés c) pontjában a „minden műemléket és műemléki környezetet, valamint” szövegrész,

i) 26. § b) és c) pontja,

j) 1. függeléke,

k) 2. függeléke.

24. § Ez a rendelet 2022. április 1-jén lép hatályba.

1. melléklet

„1. melléklet

2. melléklet

„3. melléklet