(1) A rendelet célja, azon helyi szabályoknak a megállapítása amelyek biztosítják a község közigazgatási területén a környezeti elemek védelmét, a község köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes végrehajtását.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a község közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre akik/amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a település területén laknak, tartózkodnak, a környezetet igénybe vevő, vagy arra ható tevékenységet folytatnak.

(1) Minden környezeti elemet (víz, levegő, föld, élővilág, épített környezet) önmagában és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével is védeni kell.

(2) A környezeti elemek védelme azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint arányaik és folyamataik védelmét jelenti.

(1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített, zárt szennyvíztárolóba, vagy szennyvízcsatornába lehet bevezetni, gyűjteni, elhelyezni.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles ingatlanát a szennyvízcsatornára rákötni amennyiben annak műszaki lehetősége adott.

(4) Szennyvízelvezető hálózat hiányában az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről egyedi, zárt és szivárgásmentes szennyvíztároló építésével, valamint a gyűjtött szennyvíz előírások szerinti elszállíttatásával köteles gondoskodni.

(1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló), a komposztálásra alkalmatlan (vírusos, baktériumos, gombás, vagy egyéb fertőzés) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható.

(3) A (2) bekezdés szerinti avar és kerti hulladékot égetés útján, hétfőtől-szombatig naponta 05 00 órától 21 00 óráig, derült égbolt és szélmentes idő esetén lehet megsemmisíteni.

(4) Ünnepnap égetni tilos.

(5) Csak jól éghető, növényi hulladék ártalmatlanítható égetés útján.

(6) Az avar és a kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetet erősen zavaró, ingerlő (füst, pernye, hőterhelés) hatás ne álljon fenn.

(7) Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. A keletkező hő és füst a zöld növényeket, fákat, bokrokat nem károsíthatja.

(8) Szeles időben hulladékégetés céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett.

(9) Égetni csak megfelelően kialakított helyen a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. A szabadban gyújtott tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, a tűz őrzéséről, és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni.

(10) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, a parázslást – vízzel, földtakarással – meg kell szüntetni.

(11) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, ezek maradékait).

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) Fűtőberendezésben egészségre káros, égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

(3) Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok száraz állapotban tüzelhetők.

(1) A község közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, játszóterek, utcai fák, zöldsávok, virágágyások, virágtartók.

(2) A község közigazgatási területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) A zöldterületek, valamint a növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(4) A zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, a fák, virágok, egyéb növények és a felszerelési tárgyak rongálása. (5) Tilos a fák törzsére reklámtáblát elhelyezni tilos.

(5) Tilos a közterületeken elhelyezett emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni.

(6) Parkokban, zöldterületen sétálni, csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.

(7) Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni nem szabad.

A legkisebb ültetési távolság az ingatlan határától belterületen:

(1) A zaj és rezgésvédelem tekintetében az ide vonatkozó jogszabályokban közzétett hatályos szabványok előírásai kell betartani.

(2) Tilos minden olyan tevékenység, amely mások pihenését, nyugalmát bármely módon zavarja. Este 22 órától reggel 7 óráig szabadban, vagy nyitott ajtajú, ablakú helyiségben a csendet hangos énekléssel, zenével vagy egyéb módon megzavarni tilos.

(3) A település belterületén használandó hangosító berendezéseknél (szabadtéri rendezvényekre vonatkoztatva) a zaj és rezgésterhelési határértékeket a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(VII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletet 1.számú melléklete tartalmazza.

(4) Vendéglátó-ipari helyek, szabadtéri előadások, nyílt színi rendezvények üzemeltetését hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani.

(5) Vendéglátó, és szórakozást szolgáló egységekben zeneszolgáltatás 24 óráig engedélyezhető.

(6) Egyedi esetekben az (5) bekezdésben írtaktól eltérően kérelemre a jegyző ad engedélyt.

(7) Belterületen motoros kerti gépek üzemeltetése hétfőtől-szombatig 21 órától reggel 07 óráig, vasárnap 00 órától 24 00 óráig tilos.

(8) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró, vagy műsorforrás.

(1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tényleges használója (továbbikban együtt: használó) köteles gondoskodni továbbá kötelessége, hogy ingatlanát megművelje, rendben tartsa, gyomtól, gaztól megtisztítsa.

(2) A használó köteles gondoskodni:

(3) Két szomszédos ingatlan közötti közforgalmú területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg.

(4) Közös tulajdonban álló épületek esetében a közös használatú ingatlanrészek tisztántartása a tulajdonosok egyetemleges kötelezettsége.

(5) Tilos a keletkezett hulladékot elhagyni, a közterületen – a rendeletben foglaltaktól eltérő módon – elhelyezni, kezelni, a csapadékelvezető rendszerbe önteni.

(6) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkezô egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, személy feladata.

(7) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek és más elárusítóhelyek elôtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységbôl származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(8) Az üzletek, vendéglátóhelyek, elárusító helyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztán tartása az üzemeltető feladata.

(9) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegôjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élôsdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.

(1) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezésérôl, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(2) Tilos a közterületen hulladékot elhelyezni, elhagyni, – a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon – felhalmozni, kezelni, a közterületet és köztéri szobrot bármely módon beszennyezni, azokat, valamint a közterületen elhelyezett létesítményeket, berendezéseket és növényzetet megrongálni, eltulajdonítani, a közterületnek minősülő zöldterületen élő védett állatokat, növényeket pusztítani, élőhelyüket károsítani.

(3) Aki a közterületet, köztéri szobrot bármely módon beszennyezi, köteles a szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

(4) Aki a közterület létesítményeit vagy az azon lévő növényzetet, köztéri szobrot megrongálja (a továbbiakban: rongáló), köteles - a hatóság által előírtaknak megfelelően - az eredeti állapotot helyreállítani. Ha az eredeti állapot helyreállításáról az előírt határidőig a rongáló nem gondoskodik, úgy az önkormányzat szakvállalkozó bevonásával a rongáló költségére a helyreállítási munkálatokat elvégezteti. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, úgy a rongáló köteles a rongálással okozott kárt az önkormányzatnak megtéríteni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nem érinti a szabálysértési, büntetőjogi felelősséget.

(1) A közterületet, továbbá a köztéri játszóeszközöket, közterületi berendezéseket rendeltetésének megfelelő célra és módon, jogszabályok keretei között, állaguk sérelme és mások nyugalmának, pihenésének zavarása nélkül bárki díjmentesen használhatja.

(2) Nem szilárd burkolattal ellátott közterületen, valamint a közutat, járdát szegélyező, a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterületen, azok állapotától függetlenül, járművel közlekedni és ott parkolni, a gépjárműveket ott javítani vagy tisztítani tilos.

(3) Szilárd burkolattal ellátott közterületen engedélyezett a gépjárművek felső mosása. A művelethez vegyszert használni tilos. Amennyiben a tevékenység folytán a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a gépjárműmosását végző köteles haladéktalanul gondoskodni.

(4) A község közterületén tilos olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(5) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartásáról a közútkezelő közhasznú társaság, magánutak tisztán tartásáról annak a területnek a tulajdonosa köteles gondoskodni, amelyen a magánút van, állami tulajdonban lévő ingatlanon fekvő magánút esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) köteles gondoskodni.

(1) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fûrészpor, kôporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(2) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(3) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármû forgalmat ne akadályozza.

(4) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(5) A járdáról a havat ha szükséges, naponta többször, hóesés után azonnal el kell takarítani.

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, tulajdonosának kötelessége.

(2) Jármûbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkezô csapadékvíz saját területen történô elhelyezésérôl, kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történô bevezetésérôl – elôzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetôzetérôl az esôvíz, hólé a járdára ne csorogjon

(5) A csapadékelvezetô árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos.

(6) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tûz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezetô árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés elôtti területen) az építést végzô kivitelezônek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtôl a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követôen a kivitelezés befejezéséig a kivitelezônek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyezôdés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és idôtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. A közterülethasználat rendjét külön rendelet szabályozza.

(5) Közterületen bárminemû burkolat (úttest, járda, zöldtetrület stb.) felbontása csak a közút kezelôjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Építési területről a közterületre történő sárfelhordás, egyéb szennyeződés eltávolításáról a szükséges jelzések kihelyezéséről a kivitelezőnek kell gondoskodnia.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, elszállítani, a közterületet megtisztítani.

(1) Közterületen szennyezô anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyezôdnék, a szennyezôdés elôidézôje köteles azt eltávolítani és a további szennyezôdés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával nedvesített állapotban szabad szállítani.

(3) Építésnél tatarozásnál, bontásnál és az úttestfelbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(4) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyezôdik, a szennyezôdés elôidézôjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(5) A bűzös anyagok csak légmentesen lezárt tartályban szabad szállítani.

(1) Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését. Az elhagyott hulladék felderítése az önkormányzat munkatársának bevonásával történik.

(2) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(3) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, az elhagyott hulladék felderítője a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(4) Amennyiben az elhagyott hulladék állami vagy önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon található, a felderítő a hulladékról szóló törvénynek a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlan esetében alkalmazandó rendelkezésének megfelelően jár el.

(5) Amennyibem a közterületen elhagyott hulladék birtokosa megállapítható, az önkormányzat kötelezi a hulladék felszámolása költségeinek megtérítésére.

(6) Az önkormányzat munkatársa az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

(1) A köztisztasággal kapcsolatos jelen rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője mint hatóság- rendszeresen ellenőrzi.

(2) A jegyző a külön jogszabályok rendelkezései szerint hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.

(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiterjed Gősfa közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlanhasználónál keletkező települési hulladékra.

(2) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező települési hulladék gyűjtéséről és annak összegyűjtésére feljogosított, és engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni

(3) Gősfa település közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult és kötelezett hulladékgazdálkodó (a továbbiakban: Közszolgáltató) a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. (8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 26.). A Közszolgáltató végzi a közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladékok átvételét, gyűjtését, elszállítását és gondoskodik az összegyűjtött települési hulladékok kezeléséről, vagy kezelésre történő átadásáról.

(4) A közszolgáltató a települési szilárd hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti gyakorisággal – hetente egy alkalommal minden hét hétfőjén reggel 7.00 órától – zártrendszerű kukásautóval végzi.

(5) A Közszolgáltató közszolgáltatási tevékenysége (hulladék átvétele, gyűjtése, szállítása, kezelése, ártalmatlanítása) ellátására teljes körűen igénybe vehet alvállalkozót (teljesítési segédet). Jelen rendelet Közszolgáltatóra vonatkozó rendelkezései a Közszolgáltató alvállalkozójára (teljesítési segédjére) is kötelező érvényűek, akinek tevékenységéért a Közszolgáltató teljes felelősséggel tartozik.

(6) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladék elhelyezése a Zalaegerszeg-Búslakpusztai Regionális Hulladékkezelő Telepre történik.

(7) A folyékony hulladék rendszeres összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(1) A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint – a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával – a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól, birtokostól, használótól (a továbbiakban együtt: ingatlanhasználó)

(2) A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.

(1) A közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlanhasználó) kötelessége, hogy:

(2) Az ingatlanhasználót nem terheli a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési hulladék nem keletkezik.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a telephelyén a tevékenysége során keletkező települési hulladékot köteles elkülönítve gyűjteni a telephelyén a tevékenysége során keletkező nem települési hulladékoktól. A keletkezett vegyes települési hulladékot a szervezett közszolgáltatás keretein belül köteles átadni a Közszolgáltató részére. Amennyiben a gazdálkodó szervezet tevékenységét az általa lakóingatlanként használt ingatlanban folytatja és a természetes személyek részére végzett közszolgáltatás keretében is gyűjteni tudja a keletkező vegyes települési hulladékát, nem köteles külön igénybe venni a közszolgáltatást gazdálkodó szervezetként is.

(4) Az ingatlan használója köteles a Közszolgáltatónak – a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül – bejelenteni, ha tulajdonos, bérlő vagy használó személyének változása vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentéshez a lakcímkártya bemutatása amennyiben a változás átvezetése nem történt meg, az adásvételi szerződés vagy tulajdoni lap, bérleti szerződés másolata szükséges. A bejelentésben meg kell jelölnie, - az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási hulladék mennyiségének becslése és a szükséges edényzet űrtartalma meghatározása érdekében:

(5) Az ingatlan használója köteles a Közszolgáltatónak – a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül - bejelenteni, ha megváltozott igényei vagy egyéb ok miatt az általa előfizetett darabszámú vagy méretű hulladékgyűjtő edénytől eltérő számú vagy méretű edényt kíván használni, és az edény beszerzéséről maga gondoskodott.

(1) Az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó részére felajánlja, a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(2) Az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltató által a gyűjtőedény méretére vonatkozó választási lehetőséget tartalmazó értesítés és felajánlás alapján az erre vonatkozó jognyilatkozatot aláírni. A jognyilatkozat aláírásának jogszerűtlen megtagadása esetén is köteles az ingatlanhasználó a kötelező közszolgáltatás igénybevételére, és 1 db 110-120 literes gyűjtőedényt és a szállítási gyakoriságot is figyelembe vevő közszolgáltatási díj megfizetésére. Amennyiben az aláírást jogszerűtlenül megtagadó ingatlanhasználó ingatlanán a 110-120 literes edényméretet meghaladó mennyiségű hulladék keletkezik, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: Koordináló szerv) jogosult a tényleges mennyiségnek megfelelő közszolgáltatási díjról számlát kibocsátani az ingatlanhasználó felé.

(3) Családi házaknál lakásonként, ahol az egy háztartásban lakók száma nem haladja meg a két főt legalább 50-60 l-es, három vagy azt meghaladó létszám esetén legalább 80 l-es űrméretű edényzetnek megfelelő díjat kell fizetni. Az 50-60 l-es gyűjtőedényre vonatkozó szerződés az ingatlanhasználó igénybejelentése alapján köthető.

(4) Természetes személy ingatlanhasználó esetében az 50-60 literes és 80 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazásának feltétele a kötelező közszolgáltatás igénybevételéről szóló jognyilatkozat aláírása. Az 50-60 literes gyűjtőedény használatára vonatkozó jogosultságot a Közszolgáltató a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján állapítja meg.

(5) Az 50-60 literes edény használatára szóló jogviszony hatálya alatt az ingatlanhasználó a jogosultság megszűnését 15 napon belül köteles jelenteni a Közszolgáltató részére.

(6) A közszolgáltatási díj megfizetésére kötelezett családi házas ingatlanhasználó, a közszolgáltatási díj tartozásának időtartama alatt a (2) szerinti edénytérfogatnál nagyobb edény használatára jognyilatkozatot nem írhat alá, ennél az edényméretnél nagyobb mértékű szolgáltatást a Közszolgáltató nem köteles elvégezni.

(7) A lakók létszámába beletartoznak az állandó lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők. A jogosultság megállapításánál az ingatlanba bejelentkezett állandó lakókat minden esetben teljes létszámmal kell figyelembe venni. Az ingatlanba bejelentkezett, és az ingatlant tartózkodási helyként használó lakókat akkor nem kell figyelembe venni a lakók létszámába, ha a lakó a Közszolgáltató részére igazolást nyújt be arról, hogy egy másik lakóingatlan tekintetében (ahol állandó lakó, vagy ideiglenes tartózkodási hellyel rendelkezik) a közszolgáltatási díjat már megfizette, vagy beletartozik abba a létszámba, amely után megfizetésre kerül.

(8) Amennyiben az ingatlanhasználók az 50-60 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazására az ingatlanba bejelentkezett lakók létszáma alapján nem lennének jogosultak, a jogosultságot a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján kell a Közszolgáltató részére bizonyítani.

(9) Abban az esetben, ha a lakóingatlanban azonos házszám alatt több háztartás is található, és a jogosultság a háztartásonkénti önálló házszám hiányában a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg a jogosultság igazolásához (pl. önálló házszám igénylése ügyében) a kérelmezőnek kell eljárnia.

(10) A közszolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, korlátozhatja.

(11) A közszolgáltató kötelező közszolgáltatás keretében megtagadhatja a települési szilárd hulladék elszállítását, ha:

(12) A közszolgáltató a rendszeres hulladékszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

(13) Ha a teljesítés a közszolgáltató hibájából marad el, köteles a hulladékot a következő munkanapon elszállítani.

(1) A beépítetlen ingatlan tulajdonosa írásban kérheti a közszolgáltatótól a közszolgáltatás szüneteltetését addig, amíg az ingatlanon települési hulladék nem keletkezik.

(2) A nem lakott lakóépületek, az üres, romos helyiségek után – amennyiben a tulajdonos ezt az állapotot az önkormányzat igazolásával írásban jelzi a közszolgáltatónak – a díjfizetés szünetel. A minimálisan figyelembe vehető lakatlan időszak egy hónap.

(3) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt legalább 15 nappal megelőzően a szünetelés időtartamának hozzávetőleges meghatározása mellett jelentheti be a közszolgáltatónak

(4) Ha a szünetelés feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(5) Amennyiben a szüneteléssel érintett ingatlan esetében a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a szünetelés semmissé válik, és az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a külön rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

(6) Amennyiben az ingatlanhasználó jogszerűtlenül kérelmezte, vagy vette igénybe a szüneteltetést, a Koordináló szerv jogosult visszamenőleg az elmaradt hulladékszállítási díjat egy összegben kiszámlázni és egyéb pótlólagos költségeit érvényesíteni.

(1) A természetes személy ingatlanhasználók kötelező közszolgáltatás igénybevételére irányuló írásbeli jognyilatkozatának tartalmaznia kell különösen:

(2) A kötelező közszolgáltatási jogviszony megszűnik amennyiben:

(1) A nem természetes személyek közszolgáltatás igénybevételére irányuló írásbeli jognyilatkozatának tartalmaznia kell különösen:

(2) A nem természetes személyek a jogviszonyt kizárólag írásban, 30 napos határidővel akkor mondhatják fel, ha a település közigazgatási területén megszűnt a szerv azon tevékenysége, amellyel összefüggésben a települési vegyes hulladéka keletkezett, és amennyiben ezt a Közszolgáltató felé hitelt érdemlően igazolja.

(1) A települési szilárd hulladék gyűjtése tárolása, kizárólag oly módon történhet, hogy ez ne idézzen elő szennyezést sem épületen belül, sem azon kívül sem pedig közterületen. A hulladék termelője csak a saját tulajdonában lévő, vagy a közszolgáltatótól, vagy az önkormányzattól bérelt szabványos tárolóedényzetben helyezheti el hulladékát. A hulladék termelője, birtokosa köteles a tárolóedény megfelelő zárhatóságáról gondoskodni, valamint a közszolgáltató részére a gyűjtőedény problémamentes ürítését biztosítani. Ha az edényzet kapacitása nem elegendő a keletkezett hulladék tárolására, - amennyiben ez rendszeresen előfordul, - a tulajdonos köteles a többlet edényzetet megvásárolni, illetve bérelni. A nem rendszeresen keletkező többlethulladék elszállítása a közszolgáltató cégemblémás zsákjában történhet, melyet a közszolgáltató központjában lehet megvásárolni.

(2) Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlanhasználók hibájából marad el, akkor az ürítésre csak az ingatlanra vonatkozó következő szállítási napon kerül sor. Az ingatlanhasználó hibájából elmaradó gyűjtőedényzet ürítés a közszolgáltatás végzéséről kiállított számla összegét nem befolyásolja.

(3) Az ingatlanhasználó köteles írásban, vagy telefonon három nappal korábban bejelenteni a Közszolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható.

(4) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a (3) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségét, vagy az ingatlantulajdonos a hulladékot nem a szabványosított gyűjtőedényben, zsákban gyűjti, a Közszolgáltató nem köteles az így átadott, a gyűjtőedény mellé kirakott hulladék elszállítására.

(5) A települési szilárd hulladék gyűjtése és ideiglenes tárolása csak zártan, az 1. mellékletben meghatározott szabványos edényzetben történhet. A szabványos hulladékgyűjtő edényzet beszerzéséről a szolgáltató, az önkormányzat, az ingatan tulajdonosa is gondoskodhat. Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzetet a szolgáltató, vagy az önkormányzat szerzi be, úgy az ingatlan tulajdonosa annak díját köteles külön szerződés szerint megfizetni.

(6) Amennyiben az ingatlan elhelyezkedése és az útviszonyok nem teszik lehetővé az ingatlan hulladékgyűjtő járművel történő megközelítését, az ingatlanhasználó a Közszolgáltatóval kötött külön írásbeli megállapodás alapján a kötelező közszolgáltatásnak a Közszolgáltató cégemblémájával jelölt zsák megvásárlásával tehet eleget. Ilyen esetben a cégemblémával jelölt zsákot az ingatlanhasználónak kell eljuttatnia a Közszolgáltató által hulladékgyűjtő járművel megközelíthetőnek nyilvánított helyszínre.

(7) A gyűjtőedények ürítése a szolgáltatást végző feladata.

(8) A hulladékgyűjtő edény tisztán tartása, fertőtlenítése a tulajdonos, használó kötelessége. A közszolgáltató által közterületen elhelyezett, az ingatlantulajdonosnak használatba adott 770, 1100 és 4200 literes gyűjtőedények évi kétszeri (melynek költségeit az edényzet használati illetve bérleti díjában érvényesíti) tisztításáról, mosásáról és fertőtlenítéséről a közszolgáltató gondoskodik.

(9) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani. Tilos az idegen hulladéktárolók jogosulatlan igénybevétele.

(10) A szemétgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat.

(11) A közszolgáltatást végző a települési szilárd hulladékot tároló edényt – ürítés céljából – az ingatlan bejárata előtti közterületen, a hulladékszállító jármű közlekedésére alkalmas úttól legfeljebb 5 méterre veszi át.

(12) Az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatást végző által közzétett szállítási napon reggel 7 00 óráig kell a (10) bekezdés szerinti helyen elhelyezni a hulladéktároló edényt, téli időben gondoskodni ezek megközelíthetőségéről.

(13) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(14) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(15) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni. Az edényzetben okozott kárt köteles kijavítani, vagy ennek ellehetetlenülése esetén új edényzetet biztosítani. A szolgáltatást végző dolgozó a szemétgyűjtő tartályokat kiürítés után köteles az átvétel helyszínére visszahelyezni. A szolgáltató köteles olyan gondossággal eljárni, hogy a hulladék se a szállító járműbe való ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródhasson szét, ne porozhasson, és környezetszennyezést ne idézzen elő.

(16) Amennyiben a hulladék gyűjtése és szállítása közben szennyezés keletkezne, annak okozója köteles a szennyezett területet haladéktalanul megtisztítani, szükség esetén fertőtleníteni.

(17) A hulladékgyűjtő edényeket csak annyira szabad megtölteni, hogy azok zárhatóak legyenek. A gyűjtőedényzetbe a hulladék bedöngölése vagy tömörítése tilos. Az edények ürítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet teljesen kiürítésre kerüljön. Nagyobb terjedelmű hulladékot a gyűjtőedényzetbe helyezés előtt a megfelelő méretűre fel kell darabolni.

(18) Tilos a külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladékkal összekeverni és azt a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni. A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(19) A gyűjtőedényzetben tilos olyan hulladék elhelyezése, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét veszélyezteti.(Különösen tégla, beton, vas, stb.) Tilos a gyűjtőedényzetbe folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek, vagy mások életét, testi épségét, egészségét.

(20) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve a tiltás ellenére az edényben levő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet az ingatlan tulajdonos a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles e fenti tevékenysége miatt bekövetkező kárt megtéríteni.

(21) Tilos a gyűjtőedényzetbe betenni azokat a hulladékokat, amelyeket az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott hulladékszigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon elhelyezett hulladéktárolókban kell elhelyezni.

(1) A nagy darabos hulladék (lom) – lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság - gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente legalább egy alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül – az Önkormányzat térítése ellenében gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató gondoskodik.

(2) A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A (3) Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra) nem terjed ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás időpontjáról minden évben a közszolgáltató és a polgármester állapodik meg. A lakosságot a Közszolgáltató szórólap útján tájékoztatja.

(4) A hulladékot az ingatlantulajdonos legfeljebb a szállítást megelőzően 24 órával helyezheti ki az ingatlana előtti közterületre.

(5) Az elszállítandó hulladékot úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen.

(1) A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(2) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, illetve a hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő.

(3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése érdekében a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékokat az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket igénybe venni.

(5) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokat évente egyszer a közszolgáltató külön díj felszámítása nélkül – az önkormányzat térítése ellenében - gyűjti és szállítja, valamint gondoskodik az ártalmatlanításukról.

(6) A veszélyes hulladékgyűjtés időpontjáról a polgármester és a közszolgáltató évente állapodik meg. A lakosságot a veszélyes hulladék gyűjtésének időpontjáról az önkormányzat értesíti.

(1) A települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék elkülönített, szelektív gyűjtésére, az e rendeletben rögzített tartalommal.

(2) A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésével, illetve begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja.

(3) Az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvarokon a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben, valamint házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedényben vagy zsákban köteles elhelyezni.

(4) Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen – a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel – úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(5) A hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben kizárólag az azokon lévő feliratoknak megfelelő anyagú hulladékokat szabad elhelyezni.

(6) A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az önkormányzat gondoskodik. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt - jelöléssel piktogrammal, más színnel, felirattal stb.) vagy speciális kialakítással (más alakú, színű edény) - meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.

(7) A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedények, illetve a gyűjtőszigetek használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen köteles tájékoztatást adni az ingatlantulajdonosoknak.

(8) A Közszolgáltatón kívül természetes, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy számára tilos a szelektív hulladékgyűjtő edényekben és zsákokban elhelyezett hulladék eltávolítása.

(1) Az építési, bontási törmelék - mint hulladék elszállítására- az ingatlan tulajdonosa, az építtető, vagy az köteles akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett (továbbiakban: hulladéktulajdonos).

(2) A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési, bontási hulladékot lakosonként, alkalmanként 1 m3 mennyiségig térítésmentesen a rendelet 2. mellékletében írt hulladékudvarokon lehet elhelyezni.

(1) A közszolgáltatási díjat annak az ingatlanhasználónak kell megfizetni, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles.

(2) A vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv szedi be, a közszolgáltatási díjakra vonatkozó számlákat kiállítja, és kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.

(3) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja

(1) Kérelemre, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj összegéből 50 %-os mértékű kedvezményre jogosult az a természetes személy ingatlanhasználó, aki nyugdíjas, egyedül, vagy kizárólag nyugdíjas személlyel él, és az adott év január 1-jén az egy főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg a tárgyévet megelőző évben érvényes öregségi nyugdíjminimum 120 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény iránti kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogosultság elbírálásához szükséges igazolásokat, dokumentumokat (nyugdíjszelvény, nyilatkozat a háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelméről). A kérelemről átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél, a határozatból mellőzhető az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. A határozat egy példányának megküldésével a díjkedvezmény engedélyezéséről a közszolgáltatót értesíteni kell.

(3) Megállapított kedvezmény esetében a Koordináló szerv a kedvezménnyel csökkentett összegben küld számlát a kedvezménnyel érintett időszakra a kedvezményezett részére és a Koordináló szerv a megállapított kedvezmény ellenértékét a kedvezménnyel érintett időszakra kiszámlázza az önkormányzat részére.

(4) A kedvezményre való jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap első napjától keletkezik.

(5) A díjfizetési kedvezmény megállapítása határozatlan időre történik.

(6) A díjfizetési kedvezményre való jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást a díjfizetési kedvezményre jogosult a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni. A jogosultsági feltételek megváltozása miatt a polgármester a képviselőtestület által átruházott hatáskörben, dönt a díjfizetési kedvezmény fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

(7) A díjfizetési kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, amennyiben a kérelmező körülményei oly módon változnak meg, hogy az (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján a mentességre nem jogosult.

(1) Üdülőingatlan, valamint az időlegesen használt ingatlan (a továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlan) esetében a Közszolgáltató minden év április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban végzi a hulladékszállítást és a közszolgáltatás díját tartalmazó számlát is ezen időszakra állítja ki a Koordináló szerv.

(2) E rendelet alkalmazásában időlegesen használt ingatlan: az üdülő ingatlan, és az olyan ingatlan, ahol sem lakóhelyet, sem tartózkodási helyet nem létesítettek és az ingatlanban életvitelszerűen nem tartózkodik senki.

(3) Az időlegesen használt ingatlanok tulajdonosai a használati szezon idejére kötelesek díjfizetésre.

(4) Az ingatlanhasználó – amennyiben az időlegesen használt ingatlanban nem az (1) bekezdésben meghatározott időszakban tartózkodik – a Közszolgáltató felé írásban nyilatkozhat a közszolgáltatás igénybevételének évente legalább kép naptári negyedévet eltérő, általa választott időszakáról.

(5) Az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó közszolgáltatási díj megállapítása iránti igényt az önkormányzatnál be kell jelenteni. A bejelentés hiányában a Koordináló szerv az általános szabályok szerint számláz.

(6) Az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó jogosultsági feltételek változását, megszűnését annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az ingatlan tulajdonosa az önkormányzathoz bejelenteni.

(1) A közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(2) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a közszolgáltatást igénybe vevő azonosítására, a közszolgáltatási szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, közszolgáltatási díjhátralékok behatására használhatja fel. z ingatlantulajdonos azonosítására, a közüzemi szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására használhatja fel.

(3) A közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

(1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűlet Gősfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 9/2002.(XI.1.) szóló önkormányzati rendelet, az azt módosító 20/2005. (XII.20. önkormányzati rendelet, a 16/2009. (XII.20.) önkormányzati rendelet a 12/2011.(XII.20.) önkormányzati rendelet, a 3/2012. (II.15.) önkormányzati rendelet a 14/2012.(IX.15.) önkormányzati rendelet, a 7/2013. (V.13.) önkormányzati rendelet, a 10/2013. (IX.9.) önkormányzati rendelet, a 14/2013.(XI.4.) önkormányzati rendelet.