1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) előírásait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A HÉSZ az 1. mellékletét és 2. mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt érvényes.

(3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a szabályozási terv alapján határozza meg.

2. § (1) Tájba illő épület: A Településképi rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő épület.

(2) Terepszint alatti beépítés: a terepszint alatti építmény bruttó alapterületének és a telek területének aránya.

3. § A közterület-alakításra vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

4. § (1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

(2) A meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat építeni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak indokolt mértékben, az építmények elhelyezése érdekében, valamint vízelvezetési, geológiai vagy talajmechanikai okból lehet.

(3) A település műemléki környezetét a Szabályozási terv és a 4. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv és a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

6. § (1) A település közigazgatási területén található ökológiai hálózat magterület, -pufferterület, Natura 2000 és tájképvédelmi terület övezetei által érintett területeket (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási terv jelöli.

(2) Természetvédelmi érintettségű területeken területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, és a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, megmaradását.

(3) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.

(4) Napkollektor, napelem, és egyéb megújuló energiát hasznosító berendezés csak a tájképet, környezetet nem zavaró módon építhető, illetve helyezhető el.

(5) Külterületen tájképvédelmi területen csak tájba illő épület (lásd: fogalommagyarázat) építhető.

(6) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények használhatók.

(7) Kötelező zöldsáv létesítendő a szabályozási tervlapon „beültetési kötelezettséggel érintett terület” jelöléssel ellátott területeken a (6) bekezdésben meghatározottak szerint. Az érintett területeken többszintes növényállományt kell kialakítani

7. § (1) A település területén az érzékeny természeti területek, valamint az ex lege védett területek védőterülete (továbbiakban védett területek) lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Új föld feletti villamosenergia és hírközlési vezeték csak földkábeles vezetéssel létesíthető, kivéve ha a terepszint alatti elhelyezés természetvédelmi oltalom alatt álló fát/fákat veszélyeztet.

8. § (1) Az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület, az objektum, védőtávolsága nem került meghatározásra - a telekhatáron kell teljesülniük.

(3) A belterületi telkeken létesítendő állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

(4) Az „Má-3” jelű övezet környezetében a belterület felé eső részen a védelmi övezeten belül, - a zaj és bűzhatás csökkentése érdekében – 3 szintű növényzet, védelmi erdő telepítendő a szabályozási terv szerint.

(5) Az „Má-3” jelű övezet területét az eredeti terep lehető legkisebb mértékű megváltoztatásával kell kialakítani és a telep területének legkevesebb 30 %-át növényzettel kell betelepíteni és zöldfelületként kell fenntartani.

(6) Az „Má-3” jelű övezetben az épületek a Natura 2000-es terület határától legkevesebb 10 méter távolságra helyezhetők el.

(7) Az „Má-3” jelű övezetben keletkező szennyvizeket csurgalékvíz gyűjtő aknákkal össze kell gyűjteni, abból a célból, hogy a környezetet semmiféle szennyezés ne érje.

(8) A „K-lsp” jelű övezetben a lovardát úgy kell megépíteni és üzemeltetni, hogy a működés során semmiféle környezetterhelés, szennyezés ne keletkezzen.

(9) A „K-lsp” jelű övezet területének legkevesebb 50 %-át növényzettel kell betelepíteni és zöldfelületként kell fenntartani.

9. § (1) A természeti, táji jellegzetességek, a természetes rendszerek megóvását biztosítani kell:

(2) Az erdősült területeken a fajösszetételt, az erdők zárt, vagy ligetes karakterét a Balaton-felvidéki Nemzeti parkkal egyeztetve, a kezelési tervnek megfelelően kell fejleszteni.

(3) A település területén elsősorban extenzív jellegű, integrált bio- vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszereket kell alkalmazni.

(4) A település közigazgatási területén a történelmi hagyományoknak és a településkép-védelmi rendelet előírásainak megfelelő jellegzetes épületek építhetők.

(5) A település védőterületeit, védősávokat, korlátozásokat a Szabályozási terv és a 6. melléklet tartalmazza, a zajterhelési határértékeket az 5. melléklet.

10. § (1) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, valamint melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(2) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(3) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, és terület-előkészítés során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(4) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre nem használható.

(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(6) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.

(7) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

11. § (1) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

(2) A légszennyezést okozó, helyhez kötötten működő meglévő és új építményeknél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

(3) Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben az illetékes hatóság az onnan származó légszennyezést vagy bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(4) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés megakadályozásáról.

12. § (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak akkor folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(2) Veszélyes hulladék ártalmatlanítását végző telephely, talajvizet szennyező technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem építhető.

13. § (1) Vízgazdálkodási terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.

(2) Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:

(4) A település területén futó vízfolyások építési korlátozással érintett védőtávolságainak lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Az érintett területeken az alábbi rendelkezések az érvényesek:

(5) Mélyfekvésű és a rendszeresen belvízjárta területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület vízmentességének megoldását követően lehet.

14. § Zajt, rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, rezgés az építményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

15. § A szagvédelmi és környezetvédelmi zajforrás hatásterületen, illetve a Védelmi övezetben az állattartó létesítmény megépítését követően lakó funkciójú épületrész nem létesíthető.

16. § (1) A közműhálózatokat és kapcsolódó közműlétesítményeket közterületen, szabályozási terven jelölt úton, magánúton, vagy a közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.

(2) Új út építésénél, meglévő út rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(3) Építési telek és a telek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.

(4) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, hulladékot betölteni tilos.

(5) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.

(6) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő értékes faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

17. § (1) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az azokra való csatlakozás kötelező.

(2) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése.

18. § (1) A közcsatorna kiépítéséig ideiglenesen, vízzárósági tanúsítvánnyal rendelkező duplafalú, vízzáró szigetelésű, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. A közcsatorna-hálózat kiépítése után a csatornahálózatra rá kell kötni, és az alkalmazott szennyvíz közműpótlót fel kell számolni.

(2) Új szennyvízelvezető-rendszer csak elválasztott rendszerben építhető.

(3) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni.

(4) A település területén a szennyvíz szikkasztása tilos, kivételt képez ez alól az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésből kivezetésre kerülő tisztított szennyvíz.

(5) Ipari technológiai szennyvizeket, vagy nem kommunális jellegű szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül kell elvégezni.

(6) Szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

19. § (1) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.

(2) Befogadó hiányában a keletkező csapadékvizeket helyben kell tartani és hasznosítani.

(3) Amennyiben a telken keletkező csapadékvíz teljes mennyisége nem vezethető a befogadóba, úgy gondoskodni kell a többlet csapadékvíz mennyiségének visszatartásáról.

(4) Új építés esetén az ingatlanon keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni tilos.

(5) A burkolt felületekről összegyűjtött szénhidrogénekkel szennyeződhető csapadékvizek csak megfelelően méretezett olaj – iszapfogókon való előkezelést követően, a tetőfelületről összegyűjtött csapadékvizek előkezelés nélkül vezethetők a csapadékvíz elvezető rendszerbe.

(6) A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

(7) 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, úgy, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz és az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Az így összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba.

20. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

(3) A beépítésre nem szánt területek általános használatuk jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

21. § (1) A beépítésre szánt építési övezetek beépítésének feltételeit az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.

(2) Az építési övezetek telkeire vonatkozó szintterületi mutató a telken építhető valamennyi építmény szintterületének és a telek területének viszonyszáma.

(3) Az egyes építési övezetekben az adott övezetre meghatározott rendeltetésű építmények építhetők.

(4) A telekalakítás szabályai:

(5) A telkek beépítési módja

(6) Terepszint alatti beépítés a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, legfeljebb az építési övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott építési övezet másként nem rendelkezik.

(7) A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületekre a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(8) A szabályozási terven „házikert”-ként jelölt telekrészek háztáji kertek kialakítását szolgálják, e területeken épületet elhelyezni nem lehet.

22. § (1) A falusias lakóterületen a lakó rendeltetésen kívül építhető:

(2) Lakóterületen nem építhető:

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az újonnan kialakított telek szélessége legalább 14 m. Az épületet az oldalhatártól legalább 1m távolságra kell elhelyezni.

(4) Az építési hely mélysége legfeljebb a közterületi homlokvonaltól mért 60 m. Az annál távolabb eső rész hátsókertnek minősül.

(5) Ha az adott építési övezetre vonatkozó szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor a lakóterületen egy építési telken legfeljebb két egylakásos, vagy egy kétlakásos lakóépület építhető.

(6) Az övezet ingatlanain melléképület, bármely funkcióval, kizárólag a főépület (lakóépület) meglétét követően helyezhető el.

(7) Terepszint alatti beépítés legfeljebb 5% lehet

(8) Lakóépület legnagyobb bruttó alapterülete 350 m².

(9) A közterület és az oldalsó szomszédok felőli telekhatár mentén épített kerítés magassága legfeljebb 1,6 m lehet.

(10) A lakóépületek utcai homlokzata az utcai telekhatártól 7,0 m-nél távolabb nem lehet.

(11) A közművesítettség minimális mértéke: vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna; villamos energia.

23. § Telekalakítási és beépítési előírások az „Lf₁” jelű építési övezetben

24. § Telekalakítási és beépítési előírások az „Lf₂” jelű építési övezetben:

25. § Telekalakítási és beépítési előírások az „Lf₃” jelű építési övezetben:

26. § Telekalakítási és beépítési előírások az „Lf₄” jelű építési övezetben:

27. § (1) Az építési övezetben a lakó rendeltetésű épületeken kívül építhető:

(2) Az övezetben

(3) Telekalakítási és beépítési előírások az „Vt” jelű építési övezetben:

(4) A közművesítettség minimális mértéke: vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna; villamos energia.

28. § (1) A különleges területbe azok az építési övezetek tartoznak, amelyek a rajuk építhető építmények rendeltetése miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területtől.

(2) Az építési övezetben elsősorban lovassport-létesítmények és azt kiszolgáló építmények építhetők.

(3) Az építési övezetben építhető:

(4) Telekalakítási és beépítési előírások az „K-lsp” jelű építési övezetben:

(5) A közművesítettség mértéke: legalább hiányos, az övezetre vonatkozóan a 16. § (3) bekezdést nem kell tartani. Az övezetben egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítését, vagy a szennyvízcsatornára való rákötést kell biztosítani.

29. § (1) Az általános gazdasági terület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetésű épület nem építhető.

(3) Telekalakítási és beépítési előírások az „Gált” jelű építési övezetben:

30. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárforgalmi létesítmények, parkolók, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú közlekedés létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők az OTÉK 26. §-ban szereplő funkciók.

(3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(4) A közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3-3 m-en belül szilárd akadályt és fás szárú növényeket elhelyezni nem lehet.

(5) Útcsatlakozásokban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni (pl. telekhatáron zárt kerítést építeni), valamint 0,6 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(6) A közutak osztályba sorolása a következő:

(7) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(8) Magánút legkisebb szélessége: 8,0 m.

(9) Kerékpárforgalmi létesítmény alakítandó ki:

(10) A kerékpáros pihenők és tárolók kialakítását a kijelölt nyomvonalakhoz kapcsolódóan kell kijelölni, amelyek helyszíneiről a felhasználókat megfelelő módon tájékoztatni és a nyomvonal mentén előjelezésükről gondoskodni szükséges.

(11) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit.

(12) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.

(13) A védőtávolság külterületen:

(14) A járművek elhelyezése: Valamennyi új beruházással egyidejűleg az OTÉK alapján szükséges parkoló mennyiséget saját telken kell elhelyezni.

(15) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

(16) Nyílt árkos vízelvezető rendszerek módosításakor (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

31. § (1) A közkert állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, kedvező esztétikai megjelenését, valamint a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) A Zkk jelű övezetben épület nem építhető.

(3) A Zkk jelű övezetben az alábbi építmények építhetők:

(4) A Zkk jelű övezet telkeinek legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(5) Zkk jelű övezetben csak a Balaton-felvidéken honos fák, cserjék és azok faiskolai, erdészeti változatai ültethetők.

32. § (1) Erdőterület a szabályozási terven erdőként jelölt, erdő művelési ágú, és erdősítésre javasolt telkek területe.

(2) Erdőterületen kizárólag az erdőműveléssel összefüggő, és az erdőtelepítés jövőbeli lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(3) Kerítés csak erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

(4) Az erdőterületen – a magasfeszültségű hálózat kivételével – föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

33. § (1) A védelmi erdő övezet a Szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek, amelyek elsősorban a természeti környezet, a jellemző tájkarakter, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Az Ev jelű övezetet beállt védett és meglévő, valamint tervezett védelmi rendeltetésű erdőterületek alkotják.

(3) Az Ev jelű övezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes és természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Erdőtelepítés során kizárólag honos fafajok alkalmazhatók.

(4) Az Ev jelű övezetben épület és terepszint alatti építmény nem építhető, mesterséges felület nem alakítható ki, bánya nem nyitható.

(5) Az Ev jelű övezetben nem helyezhető el megújuló energiaforrás műtárgya, sem melléképítmény.

(6) Kizárólag erdei kilátó és magasles építhető, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(7) Az Ev jelű övezetben a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint, a településkép védelmi rendelettel összhangban felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

34. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt területek, ahol kizárólag az erdő gazdasági funkciójának megfelelő tevékenység folytatható.

(2) Az Eg jelű övezetben az erdő ezen rendeltetésének megfelelő épületek, építmények építhetők, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja.

(3) Az Eg jelű övezetekben a rendeltetésnek megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épületek építhetők.

(4) Az Eg jelű övezetekben a beépíthető telek nagysága legkevesebb 10 hektár – 100.000 m2 -, a telek legkisebb szélessége 50 méter, a beépítettség legnagyobb mértéke 0,3 %, az építmény magassága legfeljebb 4,5 méter lehet

(5) A 10.000 m²-nél kisebb területű telken meglévő építményen állagmegóvás, átalakítás, felújítás és korszerűsítés végezhető. Az építmény nem bővíthető.

35. § (1) Közjóléti erdő a szabályozási terven „Ek” jellel jelölt terület, amelyen elsősorban a pihenést, testedzést, a természetben való ideiglenes tartózkodást segítő építmények – pl.: esőbeálló, kilátó, játék- és tornaszerek, ivókút, stb.- helyezhetők el.

(2) Az „Ek” jelű övezetben épület és terepszint alatti építmény nem építhető.

36. § (1) A mezőgazdasági terület a szabályozási terven „Má” jellel jelölt terület, amelyen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények építhetők.

(2) A szabályozási terven „Má” jellel jelölt, általános mezőgazdasági terület övezeteiben közmű és hírközlési vezeték, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási és egyéb építmények csak a természeti, tájképi értékek megőrzésének biztosításával létesíthetők.

(3) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben nem helyezhető el:

(4) Az általános mezőgazdasági terület elsősorban a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület, ahol építhetők:

(5) Az általános mezőgazdasági terület övezetben épületet építeni az övezeti előírások szerint, és csak abban az esetben lehetséges, ha a telek 80 %-ban művelt. A beépítés feltételeként az a földhivatali nyilvántartásban szereplő művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60 %-án meghatározó. Azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60 %-ot, a legszigorúbb beépítési szabállyal rendelkező művelési ág előírásai szerint lehet építeni.

(6) Az általános mezőgazdasági terület övezetben a telkek határától legkevesebb 10 méterre lehet építeni.

(7) Az egyes övezeti előírások a fentiektől eltérő rendelkezéseket is megállapíthatnak.

(8) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ahol a szabályozás a beépítést engedi, birtokközpont legalább 2 hektár nagyságú telken kialakítható, amennyiben Barnagon és a szomszédos településeken legalább 50 hektár összterületű mezőgazdasági művelés alatt álló birtoktest van, és a birtoktest legalább 50 %-a Barnagon található. A birtokközpont beépített területe a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó telkek összterületének 0,5 %-át, a beépítendő terület 20 %-át nem haladhatja meg.

37. § A Szabályozási terven „Má-0” jelű övezetben övezetben épület nem építhető.

38. § A Szabályozási terven „Má-1” jelű övezetben övezetben – a MaTrT 78. § b) pontjában meghatározott építményeken kívül – épület nem építhető, birtokközpont nem alakítható ki.

39. § (1) A Szabályozási terven „Má-2” jelű övezetben az építés feltételei:

(2) Az Má-2 általános mezőgazdasági terület övezetében gyep, rét, legelő és gyümölcsös művelési ág esetén a gazdasági épületben a tulajdonos számára lakórendeltetésű épületrész létesíthető, de a lakórendeltetés a beépített terület 20 %-át nem haladhatja meg.

40. § (1) A Szabályozási terven „Má-3” jelű övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, valamint agrárturisztikai szálláshely szolgáltató építmények.

(2) A Szabályozási terven „Má-3” jelű övezetben az építés feltételei:

41. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetei a Szabályozási terven „V” jellel jelölt területek, amelybe vízfelszín, a patakok, vízelvezető csatornák medrének a telke tartozik.

(2) A vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el, a vonatkozó külön jogszabályok szerint.

42. § (1) A természetközeli területek a Szabályozási terven „Tk” jellel jelölt területek. A „Tk-m” a mocsár, vizenyős területek, a „Tk-f” a források, forráskörnyék szabályozási jele.

(2) A „Tk” övezetben semmiféle építési tevékenység nem folytatható és az emberi beavatkozó tevékenység kizárólag a kedvezőbb természeti állapotok elérését szolgálhatja.

43. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetei a Szabályozási terven „Kb” jelű területek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és az elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt hatásuk és a környezettel szembeni védelmi igényük következtében a következők:

44. § (1) A temetőterület a szabályozási terven „Kb-t” jelű övezet, amely kizárólag a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és az azt kiszolgáló épületek építésére szolgál.

(2) A „Kb-t” jelű övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:

(3) A „Kb-t” jelű övezetben több épület is elhelyezhető.

(4) A „Kb-t” jelű övezet telekhatárán 10 méter széles háromszintű növényzetet kell kialakítani és fenntartani.

45. § (1) A Szabályozási terven „Kb-honv” jelű övezet a beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági terület: a honvédelmi feladatok ellátására és a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Az övezet területén kizárólag honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági építmények helyezhetők el, az országos szabályozásnak megfelelő beépítési százalékkal, a funkciónak megfelelő paraméterekkel. A terület élővilágára fokozott figyelemmel kell lenni a használat során.

46. § Ahol a telek területe több övezetbe esik, a megengedett beépítési értékek a beépítéssel érintett övezetnek megfelelő területre számítandók.

47. § (1) A HÉSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Barnag Község Helyi Építési Szabályzatának, és Szabályozási Tervéről szóló 5/2006.(IV.5.) sz. önkormányzati rendelete.

(2) A HÉSZ-t a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

48. § Ez a rendelet 2022. szeptember 24-én lép hatályba.

49. § Ez a rendelet 2022. szeptember 24-én lép hatályba.