Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 01Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonfenyves Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27.
(3) Az önkormányzat telephelyei:
a) 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 40. (könyvtár épülete)
b) 8646 Balatonfenyves, Bocskai tér 1. (orvosi rendelő).
(4) A képviselő-testület szervei: a polgármester, e rendelet szerinti bizottság, a polgármesteri hivatal, a jegyző, e rendelet szerinti társulás.
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonfenyves közigazgatási területe.
(6) A képviselő-testület hivatalának neve: Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal.
(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.balatonfenyves.hu.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló. Az önkormányzat a jelképeit és használatuk rendjét a 4/1993 (III.4.) önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) A község ünnepe: május 12. – Fenyves Napja.
(3) Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn az erdélyi Zelelaka településsel és a lengyelországi Sulmierzyce és Zduny településekkel.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE
3. § (1) Az önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállalhat.
(2) Önként vállalt helyi közügyek különösen:
a) idegenforgalom fejlesztése,
b) társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek támogatása,
c) helyi rendeletben szabályzott szociális támogatások biztosítása,
d) testvértelepülési kapcsolatok ápolása.
(3) Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, intézményt alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(5) Községfejlesztési és ellátási elképzelései végrehajtásához számít a lakosság, az üdülőtulajdonosok, a helyi civil szervezetek véleményére.
4. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a társulására, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.
(4) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók listáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
5. § Az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túl a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) kitüntetések adományozása,
b) helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
c) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, ezekbe való belépés.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület megalakulása
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.
(2) A képviselő-testület az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.
(3) Az alakuló ülésre meg kell hívni:
a) a választási bizottság elnökét és tagjait,
b) a partnertelepülések polgármestereit,
c) a környező települések polgármestereit,
d) a helyi civil szervezetek képviselőit.
(4) Az alakuló ülésen a megbízó levelek átadása után a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek.
(5) Az alakuló ülésen a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása a Jogi és Gazdasági Bizottság megválasztásáig tart.
(6) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.
A munkaterv
7. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a helyi civil szervezetektől,
c) az intézmények vezetőitől.
A beérkezett javaslatokról a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni kell, ha azok a munkaterv-javaslatban nem szerepelnek.
(4) Az éves munkaterv tartalmazza:
a) az ülések helyét, idejét,
b) az ülés napirendjét, előadóját,
c) az üdülőhelyi fórumok helyét, idejét,
d) a közmeghallgatások helyét, idejét.
(5) Az elfogadott éves munkatervet meg kell küldeni a (3) bekezdésében szereplő személyeknek és szervezeteknek.
A képviselő-testület összehívása
8. § (1) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározottak szerint, de legalább évi 6 alkalommal ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Jogi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testületet össze kell hívni:
a) a képviselők ¼-nek indítványára,
b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,
c) a megyei kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottak alapján a rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványt a polgármesterhez kell írásban benyújtani.
(5) A rendkívüli ülés időpontját a polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belülre köteles kitűzni a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó a rendkívüli ülés előtt 12 órával is küldhető. Ebben az esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől és bármilyen értesítési mód igénybe vehető (pl. telefon, e-mail), de a sürgősség okát közölni kell. A rendkívüli ülést lehetőség szerint délutánra kell összehívni.
A meghívó
9. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább 6 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek, a jegyzőnek és a tanácskozási joggal meghívottaknak.
(2) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét,
c) a (3) bekezdésben írt kivétellel az írásos előterjesztéseket.
(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az írásos előterjesztés megküldése nélkül az intézmények vezetőit.
b) a tárgy szerinti előterjesztés megküldésével:
ba) a helyi civil szervezetek képviselőit a tevékenységüket, működésüket érintő fontosabb kérdésekben,
bb) mindazokat, akiknek a jelenléte az adott napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges,
bc) a nem önkormányzati tájékoztatót, beszámolót tartalmazó napirendi pontok előterjesztőit.
(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt legalább 5 nappal hirdetmény útján értesíteni kell a lakosságot. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a napirendek anyaga megtekinthető a polgármesteri hivatalban illetve az önkormányzat honlapján.
Az előterjesztés
10. § (1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendjei közé felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot, akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az előterjesztés polgármesterhez történő benyújtási határideje a 9. § (1) bekezdésben megjelölt határidő előtt 1 munkanap.
(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben. Kötelező írásba foglalni a polgármester tájékoztatóját a két ülés között végzett tevékenységéről, illetve beszámolót a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(4) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:
a) a képviselő-testület bizottsága,
b) a képviselő,
c) a polgármester,
d) a jegyző,
e) a beszámolásra, tájékoztatásra felkért szervezet, személy.
(5) Az előterjesztés két részből áll:
a) az első rész tartalmazza:
aa) az előterjesztés tárgyát, előadóját, ügyiratszámát,
ab) az előzményeket,
ac) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ad) az előterjesztésben részvevők nevét, utalást a koordinációban végzett munkára, és az ennek során kialakult kisebbségi véleményekre is,
ae) azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják.
b) a második rész tartalmazza:
ba) az indoklás nélküli, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
bb) az esetleges alternatív megoldási javaslatokat, egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásban,
bc) a végrehajtásért felelős megnevezését,
bd) a végrehajtás határidejét.
(6) Az előterjesztés elkészítéséről, az azzal kapcsolatos koordinációk elvégzéséről az előterjesztő gondoskodik.
(7) Az írásbeli előterjesztés maximum nyolc gépelt oldal, ehhez csatolhatók mellékletek és a határozati javaslat, vagy javaslati alternatívák.
Sürgősségi indítvány
11. § (1) Az előterjesztésre jogosult javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendben nem szereplő előterjesztés sürgős megtárgyalását.
(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról vagy elnapolásáról a polgármester javaslatára, a képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt.
Az ülések nyilvánossága
12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján szerint zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(4) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.
A napirendek tárgyalása
13. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több, mint a fele jelen van.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ szerint történt-e, megállapítja a határozatképességét, illetve a tanácskozási joggal résztvevők körét.
b) Előterjeszti az ülés napirendjét, valamint javaslatot tesz a sürgősségi indítványokra.
c) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés között végzett tevékenységéről.
d) Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.
(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban legfeljebb 5 perc időtartamban kiegészítést tehet.
b) A bizottság elnöke ismerteti az általa tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást; javasolja-e vagy sem az előterjesztés határozati javaslatának elfogadását, illetve ismerteti az esetleges módosító indítványokat és a kisebbségi véleményt. A bizottság állásfoglalásának indoklását akkor ismerteti, ha azt a képviselő-testület kéri.
c) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Minden képviselő az adott napirendnél egyszer kap szót. A felszólalások időtartama maximum 5 perc A polgármester indokolt esetben ismételt hozzászólásra adhat lehetőséget, amelynek időtartama maximum 2 perc.
(3) Indokolt esetben a polgármester szót adhat bármely személynek, aki a testületi ülésen nem döntési vagy tanácskozási joggal vesz részt.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(5) A vita lezárása után, határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
Szavazás
15. § (1) A képviselő-testület döntésit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettségének az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti bejelentését elmulasztó képviselővel szemben jelen rendelet 26. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt kell alkalmazni.
(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag akkor lehet, ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az önkormányzat tekintetében jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal jár, illetve a működését veszélyezteti.
(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni, a javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, illetve az előterjesztő jogosult. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
16. § (1) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges. (4 igen)
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ben meghatározottakon túl:
a) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,
b) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez, ha annak értéke a 10 millió forint értékhatárt meghaladja,
c) sürgősségi indítvány elfogadásához,
d) kitüntető címek adományozásához,
e) helyi népszavazás kiírásához.
Titkos szavazás
17. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) A titkos szavazást a Jogi és Gazdasági Bizottság testületi ülésen jelenlévő tagjai bonyolítják le.
(3) Az alpolgármester választás titkos szavazással történik.
Névszerinti szavazás
18. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) Az önkormányzati képviselők ¼-nek indítványára,
b) az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben, amennyiben azok értékhatára az 50 millió forintot meghaladja.
(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő testületi tagok nevét, akik ekkor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. Névszerinti szavazáskor tartózkodni nem lehet.
(3) A névszerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
Választás, kinevezés esetén követendő eljárás
19. § A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés esetén - amennyiben kettőnél több jelölt van - a szavazás menetét az alábbiak szerint szabályozza:
a) Első fordulóban minden jelöltre lehet szavazni.
b) Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy a képviselő-testület második fordulót tart.
c) A második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Közülük amelyik jelölt megkapja a szükséges számú szavazatot, az kerül megválasztásra, kinevezésre.
d) Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a megválasztásához, kinevezéséhez szükséges minősített szavazattöbbséget, úgy választás, kinevezés eredménytelen.
Kérdés, interpelláció
20. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek tárgyalása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottság elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat. Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani. E határidő elmulasztása esetén – a benyújtó képviselő választása szerint – vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a fenti határidő teljesült. Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül érdemi választ kell adni.
(2) A válaszokat minden képviselőnek meg kell küldeni. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.
(3) A kérdésekre az interpellációkra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem szavaz.
(4) Az interpellációkra, kérdésekre a képviselőnek 12 perc áll a rendelkezésére.
A tanácskozás rendjének fenntartása
21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, és rendreutasítja, aki a tanácskozás méltóságát sértő kifejezéseket használ,
b) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
22. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza a képviselőnek az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását. A képviselő-testület vita nélkül dönt abban a kérdésben, hogy a vélemény rögzítésére szó szerint kerüljön-e sor.
(3) Külön kérés esetén a képviselő-testület nyilvános ülésén felvett jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a települési képviselőnek.
(4) Szóbeli előterjesztés esetén a jegyzőkönyvet az előterjesztővel ellen kell jegyeztetni.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát irattárba kell helyezni, egy példányát évente kötetbe kell kötni. A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvnek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről. A jegyző köteles a jegyzőkönyvet a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kormányhivatalnak megküldeni. A képviselő-testület nyílt üléséről videofelvétel készül, melyet elérhetővé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(7) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésben meghatározott betekintési jogukat a polgármesteri hivatalnál, ügyfélfogadási időben gyakorolhatják
Önkormányzati rendeletek és határozatok
23. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) polgármester,
d) jegyző,
e) helyi civil szervezet vezetője.
(2) A rendelet-tervezet elkészítése:
a) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek, valamint az átfogó rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A tervezeteket a jegyző vagy a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik elő. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, bevonható külső szakértő is, melyre a jegyző tesz javaslatot.
(3) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) A testület üléseinek napirendjére csak a Jogi és Gazdasági Bizottság által megtárgyalt rendelet-tervezetek terjeszthetők elő.
b) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással, hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
c) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával. Az önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel napját.
(5) A rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, egyúttal folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek egységes szerkezetben való megjelenéséről. Az egységes szerkezetű rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
24. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(3) A képviselő-testület normatív határozatát a 23. § (5) bekezdés szerint közzé kell tenni.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
25. § (1) A képviselő a település egészért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 6. § (4) bekezdés szerinti esküt tesz.
(3) A települési képviselő főbb jogai:
a) a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni.
e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
h) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(4) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni,
b) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,
c) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről,
d) a tudomására jutott állami, hivatali és üzleti titkot megőrizni,
e) írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni.
(5) A képviselők testületi működéssel kapcsolatos jogai és kötelességei a bizottság testületi tagsággal nem rendelkező tagjaira is értelemszerűen vonatkoznak, beleértve a tiszteletdíjra vonatkozó jogosultságot is.
26. § (1) A képviselők a megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig tiszteletdíjra jogosultak, melyről az önkormányzat külön rendeletet alkot, melyet alakuló ülését követően felülvizsgál.
(2) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
27. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.
(2) A képviselő-testület állandó bizottsága: Jogi és Gazdasági Bizottság. A létszáma: 8 fő, melyből 5 fő képviselő-testületi tag és 3 fő nem képviselő-testületi tag.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő tárgyalásáig tart.
(4) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
28. § (1) A bizottságok működésüknek részletes szabályait saját elhatározásukból ügyrendjükben állapíthatják meg.
(2) A bizottságot az elnök hívja össze és vezeti az ülését. Akadályoztatása esetén az elnök-helyettes látja el e feladatokat.
(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.
(4) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági ülés előtt legalább 2 nappal el kell juttatni az érintettekhez. A bizottság üléséről értesíteni kell a képviselő-testület többi tagját valamint a jegyzőt is.
(5) A bizottság elnöke dönti el a bizottságuk ülésének tervezett napirendi pontjait. A bizottságok kötelesek megtárgyalni a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket.
(6) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő díjazását az önkormányzati költségvetés terhére elszámolni csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület ehhez előzetesen hozzájárult.
(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(8) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
29. § A Jogi és Gazdasági Bizottság feladatai:
a) megtárgyalja a rendelet-tervezeteket,
b) megtárgyalja a gazdálkodásról szóló beszámolót,
c) ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
d) ellátja az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát,
e) ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,
f) megtárgyalja a vagyonhasznosítással, beruházásokkal, épített környezet védelmével, településfejlesztéssel, köztisztasággal, közterület-használattal, turisztikával kapcsolatos előterjesztéseket,
g) a 16/2000 (VII.29.) önkormányzati rendelet alapján az elnök ellenőrzi az érdekeltségi alap rendelkezésre állását,
h) megtárgyalja a szociális ellátással, a gyermekvédelemmel, az egészségüggyel, a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos előterjesztéseket,
i) dönt az SZMSZ 1. mellékletében meghatározott átruházott hatáskörökben.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
A polgármester
30. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
31. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:
a) Segíti a képviselők, a bizottság munkáját.
b) Összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit.
c) Képviseli a képviselő-testületet.
d) Javaslatot tesz az alpolgármester személyére.
e) Gondoskodik a képviselő-testület működésének, tevékenységének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről. Kapcsolatot tart a helyi civil szervezetekkel.
f) Ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
(2) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben a minden olyan ügyben döntést hozhat, amely nem igényel minősített többséget.
(3) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján az alábbi ügyekben dönthet:
a) élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető esetekben,
b) az önkormányzat és intézményei által benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
(4) A polgármester jutalmazására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület dönt.
32. § A polgármesternek a polgármesteri hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:
a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörben eljárva irányítja a polgármesteri hivatalt.
b) A jegyző javaslatainak figyelembevételével, meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére.
d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
e) Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
f) Gyakorolja munkáltatói jogokat a jegyző és az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A képviselő-testület által alkalmazott munkavállalók tekintetében a képviselő-testület által leadott jogkörben szintén gyakorolja e jogokat.
Az Alpolgármester
33. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában. Feladatait a polgármester irányításával látja el. A polgármester tartós (1 hónapot meghaladó) távolléte esetén ellátja helyettesítését. A polgármester a rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.
A jegyző
34. § (1) A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. §. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt. Önkormányzati és államigazgatási feladatait a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.
(3) A jegyző főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:
a) előkészíti a képviselő-testület illetve a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.
c) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén.
d) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
e) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
f) gondoskodik a testületi ülés és a bizottságok jegyzőkönyveinek elkészítéséről és a kormányhivatalnak történő megküldéséről.
g) tájékoztatja a képviselő-testületet és szerveit a munkájukat érintő új jogszabályokról.
(4) A jegyző egyéb, fontosabb feladatai:
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,
c) a polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben – a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.
d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
f) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
g) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a polgármesteri hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
35. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.
(2) A polgármesteri hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, működési- és fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.
(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódására, a munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére a jegyző tesz javaslatot, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Mindezeket a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) Az önkormányzat képviselőivel történő folyamatos kapcsolattartás a polgármesteri hivatal erre kijelölt ügyintézőjének a feladata.
TÁRSULÁSOK, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
A társulások
36. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vehet részt.
(2) A képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Délnyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás
b) Fonyód-Balatonfenyves Szociális Társulás.
Közmeghallgatás
37. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.
(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő helyi civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az állampolgárokat legalább 8 nappal előbb a polgármester a helyben szokásos módon kell tájékoztatja.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
Üdülőhelyi fórum
38. § (1) A község területén üdülőtulajdonnal rendelkező állampolgárok részére évente egy alkalommal a képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott időpontokban üdülőhelyi fórumot tart.
(2) Az állampolgároknak az üdülőhelyi fórum időpontját legalább 8 nappal előbb a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(3) Az üdülőhelyi fórumot a polgármester vezeti, az ott elhangzottakról emlékeztető készül.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzat vagyona
39. § (1) Az önkormányzat vagyonára vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint forgalomképes vagyontárgyak tételes kimutatását folyamatosan karbantartva a vagyonrendelet mellékleteként kell kezelni.
Az önkormányzat gazdálkodása
40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, melyet külön rendelet tartalmaz.
(2) A képviselő-testület a gazdálkodásáról éves beszámolót készít és elfogadásáról rendeletet alkot.
(3) A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségért pedig a polgármester a felelős.
41. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal útján látja el.
(2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(3) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről A helyi önkormányzat és költségvetési szerveinek belső ellenőrzését külső vállalkozó megbízása útján biztosítja. A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.
(4) A Jogi és Gazdasági Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
(5) A bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. §1
43. § Ez a rendelet 2022. június 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
1. Jogi és Gazdasági Bizottság
1.1. Rendkívüli települési támogatás megállapítása
1.2. Szociális célú tűzifa támogatás megállapítása
1.3. Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer pályázatainak elbírálása
1.4. Lakáscélú támogatás környezettanulmányának elvégzése.
2. Polgármester
2.1. Települési támogatás megállapítása
2.2. Tanyagondnoki ellátás igénybevételének engedélyezése
2.3. Közterület használat engedélyezése
2.4. Közterület felbontás engedélyezése
2.5. Közútkezelői hozzájárulás kiadása
2.6. Nem közterületen lévő fenyő kivágásának engedélyezése
2.7. Településképi véleményezési eljárások lefolytatása
2.8. Településképi bejelentési eljárások lefolytatása
2.9. Településképi kötelezési eljárások lefolytatása
3. Jegyző
2. melléklet
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és - működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 045120 Út, autópálya építése
5. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
6. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
7. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
8. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
9. 064010 Közvilágítás
10. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
11. 072111 Háziorvosi alapellátás
12. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
13. 072311 Fogorvosi alapellátás
14. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
15. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
16. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
17. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
18. 081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
19. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
20. 082044 Könyvtári szolgáltatások
21. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
22. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
23. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
24. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
25. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
26. 107052 Házi segítségnyújtás
27. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
28. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
29. 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása
30.2
31. 041232 Start munka program – Téli közfoglalkoztatás
32. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
33. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
34. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
35. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
36 . 066010 Zöldterület-kezelés
37.3 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
38.4 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
A 42. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet 30. pontját a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 37. pontját a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. melléklet 1. pontja iktatta be.
A 2. melléklet 38. pontját a Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. melléklet 2. pontja iktatta be.