1. § (1) A rendelet hatályára vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed Somogysárd Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket, a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatalnál, Somogysárd, Fő. u. 22. (a továbbiakban: Közös Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény, az Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Idősek Otthona, Somogyjád, Fő u. 8. (továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) útján történik. Az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez vagy a Közös Hivatalban lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) Elektronikus úton a rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági ügyfajták nem intézhetők.

(6) Az e rendeletben szabályozott gyermekek napközbeni ellátása a Somogysárdi Hétszínvirág Óvoda és Mini Bölcsőde, Somogysárd, Szabadság tér 3. (továbbiakban: Bölcsőde) útján történik. A szolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Bölcsőde intézményvezetőjéhez lehet írásban benyújtani.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(5) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4) bekezdése az irányadó.

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához az e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Közös Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásáról szabályairól szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 40. §-ának b) pontja foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(8) A mini bölcsődei ellátás igénybevétele, ha a Gyvt. másként nem rendelkezik, önkéntes, az ellátást igénybevevő törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(9) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell, így különösen:

(10) Az ellátásra jogosult köteles:

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítására a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § (3) bekezdése irányadó. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2)¹ Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban a szociális vetítési alap változik, akkor időarányosan annak az időszaknak a szociális vetítési alap összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

(3) A készpénzben megállapított ellátást a jogosult vagy meghatalmazottja veheti át.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Közös Hivatal már bármely ügyben, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. § (1) A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni támogatás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A települési támogatás természetbeni támogatási ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A védelembe vett gyermeknél a megállapított települési támogatás megállapított összegének 20%-a, de legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól Korm. rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozik.

8. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1)² Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, valamint e rendeletében meghatározott feltételek szerint települési támogatást biztosít:

(2) A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szociális rászorultságtól függő települési támogatásokkal kapcsolatos valamennyi hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

10. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújt lakásfenntartási hozzájárulást; a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségekhez.

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni támogatás ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3)³ Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250%-át, és a háztartás tagjainak egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

(5) Ha a háztartás:

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét, - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(8) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

11. § (1) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM =0,3 - J-0,5 NYM X 0,15 / NYM.

(3)⁵ Ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig a szociális vetítési alap legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni és egy évre kell megállapítani.

(5) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit

12. § (1) A 11. és 12. §-ban szabályozottakon kívül lakásfenntartási támogatás állapítható meg egyedülálló nyugdíjas kérelmező részére, az alábbiak szerint:

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott lakásfenntartási támogatás évente egy alkalommal nyújtható be és 12 hónapon keresztül folyósítható.

13. § (1)⁶ Az önkormányzat évente egy alkalommal gyógyszertámogatásban részesítheti azt a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkező tartósan beteg személyt, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 210 %-át, egyedülálló esetén a 280 %-át nem haladja meg, továbbá a havi igazolt gyógyszerköltsége meghaladja a (2) bekezdés a-d) pontja szerinti mértéket.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelő személy, akinek a krónikus betegsége kezelésére szolgáló rendszeres havi gyógyszerköltsége

(3) A gyógyszertámogatás összege:

(4) A gyógyszertámogatás évente egy alkalommal 12 hónapra igényelhető.

(5) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításának céljából a kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozói jövedelmét igazoló iratokat, a háziorvos igazolását, melynek tartalmaznia kell a kérelmező részére rendelt, – a krónikus betegsége kezeléséhez szükséges, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott - gyógyszerek megnevezését és havonta szükséges mennyiségét, valamint a háziorvosi igazolás alapján kiállított gyógyszertári igazolást a kérelmező által fizetendő gyógyszerköltség összegéről.

14. § (1) Az önkormányzat temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési települési támogatást nyújt annak a somogysárdi lakosnak, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.

(2) Temetési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:

(3) A temetési támogatás összege 50.000 Ft.

(4) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A kérelemhez csatolni kell a 4. §.-ban foglaltokon túl, a nem helyben anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről, – a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - temetési számla eredeti példányát.

15. § (1) Az képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatásban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból, – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(4) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként – az önkormányzat rendelkezésére álló készlet erejéig – tűzifa formájában is nyújtható.

16. § (1)¹¹ Rendkívüli települési támogatásban részesíthető kérelemére az, aki a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy, akinek a családjában az 1 főre számított havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedülálló esetén jövedelme a szociális vetítési alap összegének 260 %-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal, legfeljebb 100.000 Ft összegű rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában igazoltan:

17. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a rendkívüli települési támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a Közös Hivatalban lehet benyújtani.

18. § (1) Rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható az alábbi esetekben:

(2) A rendkívüli települési támogatásként megállapított kamatmentes kölcsön visszafizetési ideje legfeljebb egy év, amely időtartama alatt havi egyenlő mértékben kell a kölcsönt visszafizetni.

(3) Kamatmentes kölcsön visszafizetési időtartamát a polgármester kérelmenként egyénileg mérlegelve állapítja meg.

(4) Háromhavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén a teljes kamatmentes kölcsönt 15 napon belül egy összegben a mindenkori késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni.

19. § (1) Amennyiben az önkormányzat éves költségvetés lehetővé teszi, a családok, nyugdíjas korú idősek és gyermekek részére támogatást biztosít.

(2) A támogatás összegét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében állapítja meg, melynek mértékéről és kifizetéséről egyedi döntést hoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a családok esetén, a családban élő felnőtt korú személy, idősek és gyermekek esetén az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeres mértékét, egyedül élő esetében a nyugdíjminimum tizenötszörös mértékét. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat.

(4) Az (1) bekezdés szerint támogatás természetben, élelmiszer csomag formájában is megállapítható.

20. § (1) Amennyiben az önkormányzat éves költségvetés lehetővé teszi települési tanévkezdési támogatás állapít meg az óvodáskorú, általános iskolás, középiskolai és felsőoktatási nappali iskolarendszerű oktatásában részesülő gyermekek és fiatal felnőttek részére.

(2) Tanév kezdéshez nyújtott települési támogatásban azon személy részesíthető,

(3) A települési támogatás iránti igényt minden év augusztus 1. – október 31. napjáig lehet benyújtani, melynek elmulasztása jogvesztő.

21. § (1) Amennyiben az önkormányzat éves költségvetés lehetővé teszi, a gyermekek részére nyári gyermekétkeztetéséhez támogatást biztosít. A támogatás összegét a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében állapítja meg, melynek kifizetéséről egyedi döntést hoz.

(2) Nyári települési gyermekétkeztetés települési támogatásban azon gyermek részesíthető,

22/A. § (1) A képviselő-testület születési támogatást biztosít jövedelmi vizsgálat nélkül a gyermek születésekor, a gyermek neveléséhez nyújtott babváró csomag biztosításával.

(2) Születési támogatásra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő, szülő/törvényes képviselő, amennyiben legalább az egyik szülő, – a gyermek születésekor, és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban – megszakítás nélkül Somogysárdon bejelentett lakóhellyel, vagy ennek hiányában bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen Somogysárd település közigazgatási területén él.

(3) A születési támogatást a szülő a gyermek születését követő 6 hónapon belül igényelheti, a határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

(5)¹⁴ Az (1) bekezdés szerinti babaváró csomag összegét a képviselő-testület 25.000 Ft-ban állapítja meg. A csomag tartalmát a védőnő állítja össze a meghatározott összeg erejéig.

23. § A köztemetés elrendelésére vonatkozó Szt. 48. §.(1)-(5) bekezdés szerinti szabályozást Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testülete változtatás nélkül alkalmazza.

24. § (1) A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az Szt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A. § alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell.

(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A. §-ban foglaltak az irányadóak.

(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan Szt. 114. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

25. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Közös Hivatalhoz vagy az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

26. § A tanyagondnoki szolgáltatás szabályai vonatkozásában az Szt. 60. §-ában foglaltak az irányadók. A tanyagondnoki szolgáltatás keretében a jogszabályban meghatározottakon belül az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, és biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.

27. § (1) Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

28. § (1) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

(4) A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(5) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Alapszolgáltatási Központ vezetője intézkedése alapján az Szt. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

29. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

30. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt.-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központtal biztosítja.

31. § A közösségi ellátás szabályozására a Szt. 65/A. §-ban foglaltak az irányadók.

32. § (1) Az ellátás szabályozására az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadók.

(2) A nappali térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 15. §-ban foglaltak az irányadók.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

33. § (1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 2-7. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az társulásban fenntartott intézmény esetében, az intézményi térítési díjak beépülnek az Alapszolgáltatási Központ fenntartására irányuló társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti önkormányzat rendeletébe.

34. § A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

35. § Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet nem állapít meg a képviselő-testület.

36. § Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D. §-ban foglaltak az irányadók.

37. § A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.

38. § Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-101. §-ában foglaltak az irányadók.

39. § Az intézmény házirendjét a társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá.

40. § (1) A Bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

(2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását. A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.

41. § (1) A bölcsődei felvétel iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő az intézményvezetőhöz írásban nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a gyermek személyi adatait, lakcímét, a szülő, vagy más törvényes képviselő nevét és lakcímét, személyi adatait, a felvételi kérelem indokát.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

(3) A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

42. § A Bölcsődei felvételről az intézményvezető dönt, a jogerős felvételről szóló döntés alapján az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő törvényes képviselőjével megállapodást köt.

43. § (1) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki

(2) A bölcsődei ellátás megszüntetéséről a bölcsőde intézményvezetője dönt.

44. § Ha a szülő vagy más törvényes képviselő az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bölcsőde fenntartójához, Somogysárd Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez fordulhat fellebbezéssel. Ez az irányadó abban az esetben is, ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik.

45. § (1) A bölcsőde nyitva-tartása: hétfőtől péntekig munkanapokon 07.00 órától 17.00 óráig.

(2) A bölcsőde nyári tanszüneti nyitvatartási rendjét - az intézményvezető javaslata alapján - a fenntartó minden évben külön határozatban az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja

46. § (1) A személyi térítési díj megállapításra a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A bölcsődei gondozásért térítési díjat nem kell fizetni, az intézményi étkeztetési térítési díjakat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

48. § Ez a rendelet 2022. augusztus 18-án lép hatályba.