Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
Kehidakustány Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 22Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
Kehidakustány Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kehidakustány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Kehidakustány Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. § (1) Kehidakustány Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a község ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(2) Az önkormányzat, annak választott testülete, bizottságai, tisztségviselői és hivatala a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint jelen rendelet alapján működnek.
Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye és hivatala
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kehidakustány Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megjelölése: Kehidakustány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
(3) Az önkormányzat székhelye: 8784 Kehidakustány, Dózsa György utca 7.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Kehidakustány község közigazgatási területe.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kehidakustany.hu
(6) A képviselő-testület létszáma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(7)1 Az önkormányzat hivatala: Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal (8784 Kehidakustány, Dózsa György utca 7.). A hivatal létrehozására vonatkozó megállapodást e rendelet 2. melléklete, a hivatal szervezeti és működési szabályzatát e rendelet 9. melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat jelképei
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat címerét, zászlaját és azok használatának rendjét a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 10/2001. (IV. 6.) önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne a Magyarország címerével ellátott, „Kehidakustány Község Önkormányzata” körfelirat található.
Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek
4. § Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat a kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 8/2005. (IV.29.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat feladat- és hatáskörei
5. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat törvény állapítja meg.
(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek pénzügyi fedezetét az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatásköreit törvény állapítja meg.
(5) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(6) A képviselő-testület az e rendelet 5. mellékletében foglalt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
Az önkormányzat szervei
6. § A képviselő-testület az önkormányzati feladatait a szervei (a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulások) tevékeny közreműködésével látja el.
A képviselő-testület gazdasági programja
7. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről, és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el.
(4) A jóváhagyott gazdasági programot közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján.
A képviselő-testület munkaterve
8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.
(2) A munkaterv javaslatát a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó képviselő-testületi ülésén.
(3) A munkaterv tartalmazza
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját és napirendjét,
b) a napirendi előterjesztőinek nevét,
c) az előterjesztések elkészítésének határidejét,
d) a képviselő-testület tevékenységével összefüggő egyéb szervezési feladatokat (községszemle, közmeghallgatás, lakossági fórumok).
(4) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján.
A képviselő-testület ülései
9. § (1) A képviselő-testület
a) alakuló ülést,
b) évente legalább 6 rendes ülést,
c) szükség szerint rendkívüli ülést,
d) valamint évente legalább 1 közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület az üléseit az éves munkaterve szerint, illetve szükség szerint tartja.
(3)2 A képviselő-testület ülésének helyszíne főszabályként a Deák Ferenc Emlékház és Történelmi Emlékhely (továbbiakban: Deák-kúria) (8784 Kehidakustány, Kúria u. 3.). Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a Deák-kúrián kívül ún. kihelyezett ülés formájában más helyszínre is összehívható. A képviselő-testület más önkormányzati képviselő-testülettel az együttes ülését megegyezés szerinti helyszínen tartja.
(4)3 A rendes ülések tervezett időpontja a naptári hónap utolsó csütörtöki napja 16.00 óra.
(5)4 A képviselő-testület július 1-től augusztus 31-ig munkaterv szerint rendes ülést nem tart
(6)5
(7) A képviselők részére az ülés megtartása során olyan körülményeket kell teremteni, hogy a munkájukat zavartalanul végezhessék. Ugyancsak megfelelő helyet kell biztosítani a meghívottaknak és az ülés technikai lebonyolítását segítő munkatársaknak.
A képviselő-testület üléseinek összehívása
10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve együttes akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület legidősebb tagja írásban hívja össze.
(2) A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak elektronikus úton legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják.
(3) A meghívó tartalmazza
a) a képviselőtestületi ülés helyét és idejét,
b) a munkatervben szereplő és a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendi pontok előterjesztőit,
d) a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot,
e) a munkatervbe felvett napirenden túl a polgármester, az alpolgármester, és a jegyző által benyújtott, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább egy képviselő kérte.
(4) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:
a) jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
b) a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,
c) rendeletek,
d) vagyoni ügyek,
e) képviselő-testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
f) zárt ülés tartását igénylő ügyek,
g) az interpellációs bejelentésekre válasz,
h) interpellációs bejelentések és kérdések,
i) egyebek.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.
(6)6 A képviselő-testületi ülés meghívójával együtt elektronikusan kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát legalább 3 nappal az ülés előtt a település hivatalos honlapján, valamint a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.
(8) A polgármester indokolt esetben rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.
(9) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők, de a rendkívüli ülés tartásának okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(10) Az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívnia a polgármesternek a képviselő-testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Ha a polgármester a kormányhivatal képviselő-testületi ülés összehívására tett javaslatának és indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselőtestület ülését a kormányhivatal hívja össze.
A meghívottak köre
11. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a település képviselőit,
b) a nem képviselő-testületi tag alpolgármestert,
c) bizottsági beszámoló esetén a bizottság nem képviselő tagját,
d) a jegyzőt,
e) mindazokat, akiket a polgármester, az alpolgármester vagy a képviselők javasolnak, vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyaláshoz feltétlen szükséges.
(2) Az (1) bekezdés b)–e) pontjában megjelöltek tanácskozási joggal vesznek részt a testületi ülésen, írásos előterjesztést azokhoz a napirendekhez kapnak, melyekben érintettek, vagy amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik, és tanácskozási joguk is csak e kérdésekben van.
(3) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.
Az előterjesztések
12. § (1) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A képviselő-testület napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető
a) a rendelettervezet,
b) a határozati javaslat,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató,
e) az interpelláció,
f) a kérdés,
g) egyebek.
(2) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:
a) az előterjesztő megjelölése,
b) a tárgy pontos megnevezése,
c) az előkészítésben részt vevő személyek és szervezetek megnevezése,
d) ha a témakör már korábban is szerepelt napirenden, az erre történő utalás,
e) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
f) a döntés indokául szolgáló körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése,
g) a rendelet tervezete, indokolása és hatásvizsgálati lapja,
h) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat, a határozat – esetlegesen alternatív – tervezete, valamint a végrehajtási határidő, az esetleges részhatáridők és felelős megjelölése.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a témakörrel érintett bizottság elnöke,
d) a képviselő-testület tagja,
e) a jegyző.
(4) A közös önkormányzati hivatal előterjesztései csak a jegyző előzetes ellenjegyzése után kerülhetnek a képviselő-testületi ülés elé.
(5) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(6) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján vehető fel a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(7) Az előterjesztések valamennyi típusa csak a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(8) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványokat a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal írásban, saját kezű aláírással ellátva kell beterjeszteni.
(9) A képviselők közös indítványt is tehetnek. Ha a települési képviselők több mint a fele tesz közös indítványt, azt vita nélkül a testületi ülés napirendjére kell tűzni.
(10) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő-testület tagja, és a jegyző.
A nyilvánosság biztosítása
13. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül, a részére kijelölt helyen foglal helyet. Az ülésen a hallgatóság kérdést nem intézhet, véleményt nem nyilváníthat, az ülést nem zavarhatja. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.
(2) A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága kérdésében a Mötv. 46. §-ban foglaltak irányadóak.
(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt okból történő zárt ülést tartását az ülésen a polgármester jelenti be.
(5) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyben a zárt ülés elrendeléséhez a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.
(6) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(7) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (6) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, amelyre meghívást kapott vagy amelyen részt vehetett.
Határozatképesség
14. § (1) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. A határozatképesség szempontjából a betöltetlen képviselői helyet betöltöttnek, a kizárt önkormányzati képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével 4 napon belüli időpontra újból összehívja.
(3) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.
(4) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott képviselő-testületi ülésen az eredet képviselőtestületi ülés napirendjeit tárgyalni kell.
Távollét
15. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni.
(2) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli elfoglaltság miatt van távol, és aki indokolt távollétét a polgármesternek előzetesen bejelentette.
(3) A távollévők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
A képviselő-testület ülésének napirendje
16. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjére a munkaterv figyelembevételével összeállított, meghívóban szereplő javaslatok alapján a képviselő-testületi ülés elnöke tesz javaslatot, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(2) A napirendi pontok sorrendjének meghatározásakor a rendeleti javaslat tárgyalása megelőzi a határozati javaslatot, a határozati javaslat pedig a beszámolót, tájékoztatót. A napirendi pontok sorrendjét az interpellációk, a kérdések, valamint a bejelentések zárják le. Kérésre vagy javaslatra a nem önkormányzati szerv, a szakértő, a meghívott napirendje, vagy szakvéleményének kifejtése elsőbbséget élvezhet. A szervezeti és működési szabályzatot érintő, valamint a költségvetésről szóló rendeleti javaslatokat elsőként kell megtárgyalni
(3) Az ülés során indokolt esetben az ülés elnökének indítványára a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot döntéssel lezárta, vagy az arra vonatkozó döntést elhalasztotta.
(5) Nem megszavazott határozati, rendeleti és egyéb javaslatot változatlan formában, azonos személyi összetételű képviselő-testület elé csak további egy alkalommal lehet előterjeszteni.
A képviselő-testület ülésének vezetése
17. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve együttes akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület legidősebb tagja vezeti (az ülés elnöke). Akadályoztatásnak minősül az is, ha az ülés elnökét a döntéshozatalból kizárták.
(2) Az ülés elnöke az ülés vezetése során
a) megnyitja az ülést,
b) megállapítja, hogy az ülés összehívására szabályosan került-e sor,
c) megállapítja a határozatképességet, a határozatképességet az ülés egésze alatt vizsgálja,
d) számba veszi a távollévőket,
e) előterjeszti az ülés napirendjét,
f) javaslatot ad zárt ülés megtartására,
g) tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásának állásáról a rendes ülésen,
h) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
i) tájékoztatást ad az előző rendes testületi ülés óta történt jelentősebb települési eseményekről, fontosabb megbeszélésekről, illetve tárgyalásokról,
j) az egyes előterjesztésekről külön-külön nyit vitát, a vita megnyitása előtt lehetőséget biztosít az előterjesztő számára esetleges szóbeli kiegészítésre,
k) a bejelentkezés sorrendjében szót ad,
l) javasolhatja napirendi pontok összevont tárgyalását,
m) kezdeményezheti a vita lezárását,
n) képviselői kérésre vagy saját döntésével szünetet rendelhet el,
o) az ülést bezárja.
p)7
q)8 az állandó jegyzőkönyv hitelesítők távolléte esetén javaslatot ad a jegyzőkönyv hitelesítőinek kijelölésére.
A képviselő-testületi ülés tanácskozásának rendje
18. § (1) Az ülés elnökének a képviselő-testület ülésén bármikor felszólalási joga van.
(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.
(3) Az előterjesztést az előterjesztő visszavonhatja.
(4) Az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül a további hozzászólási lehetőség megadásáról az elnök dönt.
(5) Az elnök soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(6) A képviselő eljárási kérdésben egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő, amit kézfelemeléssel jelez. Erre legfeljebb egyperces észrevétel tehető, egyébként a képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.
(7) A képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.
(8) A napirendek tárgyalása során a képviselők ügyrendi javaslatot bármikor előterjeszthetnek. Az elnök az ügyrendi felszólalásoknak köteles elsőbbséget biztosítani.
(9) Az érdeklődő állampolgár valamely napirend kapcsán, legfeljebb 5 perc időtartamra a települési képviselők után szót kaphat, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(10) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(11) A vita lezárása után a napirend előadója röviden, legfeljebb 5 percben válaszol a hozzászólásokra, összefoglalja a vitában elhangzottakat.
(12) Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki az elnök a szavazás előtt szót ad.
(13) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét vagy a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(14) Az elnök az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vitában elhangzott módosító indítványokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a képviselő-testület. Az elnök megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a képviselő-testület döntését.
(15) Az egyes napirendi pontok tárgyalása között az elnök megfelelő időközönként szünetet rendelhet el. Bármelyik képviselő kérésére, vagy saját elhatározásából az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el a napirend tárgyalása közben is.
A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
19. § (1) Az ülés elnöke az ülés rendjének fenntartása érdekében
a) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire; kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót,
b) azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselő-testület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől,
c) rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, valamint a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet túllépi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire,
d) megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre; akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,
e) méltatlan magatartást tanúsító képviselő sértő kijelentései miatt az elnök figyelmeztetést alkalmazhat,
f) a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
g) a képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődő állampolgárok tanácskozás rendjét zavaró magatartása estén az elnök a rendzavarót rendre utasíthatja, és felkérheti az ülésterem elhagyására,
h) tartós rendzavarás miatt határozott időre felfüggesztheti az ülést, majd dönthet annak folytatásáról.
(2) Az elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, arról vitát nyitni nem lehet.
A szavazás módja és rendje
20. § (1) A szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. Szükség esetén a jegyző felvilágosítást ad a szavazás módjának, menetének törvényben vagy a szervezeti és működési szabályzatban előírt feltételeitől.
(2) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt – a kizárt képviselőt kivéve – távollevőnek kell tekinteni.
(3) Először a módosító javaslatokról kell szavazni, majd az alternatív javaslatokról és ezt követően kerül sor a végszavazásra. A javaslattevőnek a módosító javaslatokat szó szerint ismertetni kell vagy írásban át kell adni a polgármesternek.
(4) Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.
(5) Kettőnél több döntési lehetőség esetén
a) ha egyik javaslat sem kapta meg a szükséges többséget, az a javaslat elutasítását jelenti,
b) ha több javaslat is megkapta a szükséges többséget, második fordulót kell elrendelni,
c) a második fordulóban valamennyi szükséges többséget kapott alternatíváról kell szavazni,
d) amennyiben a második fordulóban egynél több javaslat is megkapja szükséges többséget, úgy az előterjesztést le kell venni a napirendről,
e) amennyiben a második fordulóban egy javaslat sem kapja meg a szükséges többséget, úgy az a javaslat elutasítását jelenti.
21. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését, szavazni csak személyesen lehet.
(2) A nyílt szavazás kézfeltartással vagy név szerinti szavazással történik. A képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. Aki nem vesz részt a szavazásban, azt távollevőnek kell tekinteni, kivéve a kizárt képviselőt.
(3) Titkos szavazásra a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.
(4) A titkos szerinti szavazás úgy történik, hogy a képviselő nevét nem tartalmazó, kizárólag a döntési javaslatot magába foglaló szavazólap kerül kiosztásra a képviselő-testület tagjai számára. A szavazólapon valamennyi települési képviselő szavaz, majd ismertetik a szavazólapok felolvasásával a szavazás eredményét. A titkos szavazás lebonyolítását és jegyzőkönyvbe foglalását az ügyrendi bizottság végzi, a szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltan kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.
(6) A polgármester a szavazás eredményét és tárgyát köteles számszerűsítve, hangosan közölni.
(7) Minősített többség szükséges törvényben meghatározott esetekben, valamint
a) a képviselő-testület által az ismételt tárgyalás igénye nélkül határozathozatallal lezárt ügyek és a sürgősségi indítványok napirendre tűzéséhez, valamint tárgyalásához,
b) a képviselő-testület fegyelmi eljárás során hozott határozatához,
c) a képviselő-testület hatáskörének társulási tanácsra történő átruházásához,
d) a titkos szavazás elrendeléséhez,
e) gazdálkodó szervezet létrehozásához, alapításához, abban történő üzleti részvételhez és annak megszüntetéséhez,
f) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz.
(8) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat.
(9) A képviselő-testületi döntéshozatalból való kizárásnál közeli hozzátartozónak minősülnek a Polgári Törvénykönyv szerinti személyek.
(10) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.
(11) A kinevezéseket, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselő-testület zárt ülés keretében szavazza meg. A javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
A képviselő-testület rendelete
22. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtásárra.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság elnöke,
d) a képviselő,
e) a jegyző.
(3) A rendelet tervezetének szakszerű előkészítéséről a kezdeményező személyétől függetlenül a jegyző gondoskodik.
(4) Az előkészítést és – amennyiben az szükséges - véleményeztetést követően a rendelet előterjesztését, a rendelet-tervezetét, annak indokolását és hatásvizsgálati lapját az ülés elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.
(5) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesternek írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelettervezet részletes vitájának lezárását megelőzően.
(6) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szervezet vagy személy e jogával élhessen.
(7) Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelettervezet címében ezt jelezni kell.
(8) A képviselő-testület rendeleteinek jelzése: Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/… (… . ...) önkormányzati rendelete
(9) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a kihirdetés idejeként a rendelet kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. A rendelet kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.
(10) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendelet aláírásáról a Mötv. 51. § (1) bekezdése rendelkezik.
(11) ) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről a hivatal hirdetőtáblán való kifüggesztésével és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésével, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről.
(12) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát, módosítás esetén a módosítás(ok) számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
A képviselő-testület határozata
23. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része,
b) a végrehajtás határideje,
c) a végrehajtásért felelős személy megjelölése.
(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:
a) a napirend elfogadásáról,
b) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
c) önkormányzati rendelet alkotásáról, módosításáról,
d) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el,
(3) A képviselő-testület határozatainak jelzése: Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/… (….) határozata
(4) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.
(5) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 8 napon belül, az azonnali végrehajtási határidő megjelölés esetén az ülést követő napon el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(6) A határozatok végrehajtásáról a felelősként megjelölt személy vagy szerv vezetője a végrehajtás megtörténte után, de legkésőbb a határidő lejártát követő napon jelentést köteles készíteni és a jegyzőnek megküldeni. A jelentéseket a jegyző foglalja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(7) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.
(8) A képviselő-testületi határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
Interpelláció és kérdés
24. § (1) A képviselő a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. Az interpelláció olyan írásban benyújtott felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia. A képviselő-testületi ülés napját megelőző 3. nap 16.00 óráig benyújtott interpellációt az interpellált köteles megválaszolni a képviselő-testületi ülésen.
(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt szóban adja elő, az interpellált az interpellációra válaszol.
(3) Az interpelláló képviselő nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.
(4) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált megindokolt kérésére a képviselő-testület – vita nélküli szavazással- engedélyezheti, hogy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ adjon. Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni. Az interpellációra adott választ a soron következő ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.
(5) Ha a képviselő-testület az interpellációs választ nem fogadta el, az interpellációval kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottság állást foglal, amelyet a bizottság elnöke a következő ülésen ismertet.
(6) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.
(7) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.
25. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen az ülés bezárása előtt, a nyilvános ülés végén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, így különösen az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhet.
(2) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a képviselő-testületnek nem kell szavazni. A kérdéseket az ülés kezdetéig az ülés elnökénél írásban kell benyújtani, aki minden ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket.
(3) A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.
26. § (1) Az interpellációkra, kérdésekre a képviselő-testület ülésén az „Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.
(2) Vita esetén a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
27. § (1) A képviselő-testület üléséről, valamint a hozott döntéseket tartalmazó írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza
a) az ülés jellegét: alakuló, rendes, rendkívüli, vagy közmeghallgatás,
b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,
c) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,
d) az ülés megnyitásának időpontját,
e) interpellációkat, kérdéseket
f) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
g) a határozathozatal módját,
h) az ülés elnökének esetleges intézkedéseit,
i) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
j) az ülés bezárásának időpontját,
k)9 a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés esetén a félbeszakadás időpontját
l)10 az állandó jegyzőkönyv hitelesítők -Szalóné Bohár Ildikó és Horváth Imre képviselők- nevét, vagy távollétük esetén a helyettesítő jegyzőkönyv hitelesítők nevét.
(3) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A képviselő kivételes esetben kérheti hozzászólásának szó szerinti rögzítését, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) az előterjesztések,
d) az interpelláció,
e) az írásban is benyújtott képviselői hozzászólás,
f) a jegyző törvényességi észrevétele,
g) a titkos és a név szerinti szavazásról készült szavazólapok és jegyzőkönyv,
h) a rendelet.
(5)11 A jegyzőkönyv elkészítésével, aláírásával és megküldésével kapcsolatos rendelkezéseket a Mötv. 52. § (2) bekezdése tartalmazza. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a két hitelesítő írja alá.
(6) A jegyzőkönyv egy példányát a közös önkormányzati hivatal irattárában kell elhelyezni.
(7) A jegyzőkönyvről készült hiteles határozati kivonatot a jegyző írja alá.
(8) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvei és annak mellékletei – a zárt ülés kivételével – a közös önkormányzati hivatal titkárságán tekinthetők meg.
(9) Az ülésről film- és hangfelvétel készül, a felvételt 1 évig meg kell őrizni.
(10)12
(11)13 A jegyzőkönyv hitelesítő a képviselő-testületi ülésen végig jelenlévő olyan képviselő, akinek feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése. A két fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére az ülés elnöke tesz javaslatot, személyükről a képviselő-testület vita nélkül dönt. A jegyzőkönyv hitelesítő a jegyző által elkészített és számára átadott jegyzőkönyvet - a kormányhivatalhoz jogszabályban előírt határidőben történő megküldés érdekében - az átadást követő legkésőbb 48 órán belül áttekinti és aláírja.
A közmeghallgatás
28. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét az időpontot megelőzően legalább 7 nappal korábban, a nyilvános ülések kihirdetésével azonos módon ki kell hirdetni.
(3) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket és javaslataikat a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton is feltehessék.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatáson bárki felszólalhat, de a hozzászólása témája csak közérdekű lehet.
(6) Ha a hozzászólás témája nem közérdekű, vagy időtartama hosszúra nyúlik, a polgármester javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a hozzászólótól vonja meg a szót. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(7) Közmeghallgatáson feltett, a helyszínen meg nem válaszolt kérdésre, 15 napon belül írásban kell válaszolni.
(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyv elkészítésére a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve elkészítésének szabályai megfelelően irányadók.
A lakossági fórum
29. § (1) A képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tarthat. A lakossági fórum keretében tájékoztatást ad az önkormányzat gazdálkodásáról, a lakosság szélesebb körét érintő döntésekről, az önkormányzat előtt álló feladatokról és az előző évben megalkotott önkormányzati rendeletekről.
(2) A lakossági fórumok előkészítése, szervezése és lebonyolítása a polgármester feladata.
A helyi népszavazáshoz szükséges választópolgárok száma
30. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 13/2017. (VIII.16.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
A polgármester
31. § (1)14 A polgármester a tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozó szabályokról a Mötv. 39. § rendelkezik.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át e rendelet 5. melléklete szerint.
(4) A polgármester a feladatainak ellátása során az Mötv. 67. §-ban foglaltakon túl
a) irányítja az alpolgármesterek tevékenységét,
b) segíti a bizottságok munkáját,
c) segíti a képviselők munkáját,
d) szervezi a településfejlesztést,
e) szervezi a közszolgáltatásokat,
f) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
g)15 a lakossági igények szerint minden héten hétfőn 13,30 és 15,30 közötti, vagy előre egyeztett időpontban fogadóórát tart.
(5) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(6) Az (5) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
Az alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület
a) az alakuló ülésén a saját tagjai sorából, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel 1 fő alpolgármestert választ,
b)16 1 fő alpolgármestert a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel nem a képviselő-testület tagjai közül választhat.
(2) Az alpolgármesterek a tisztségüket társadalmi megbízatásában töltik be.
(3) Az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a polgármester feladataként határoznak meg.
(4) Az alpolgármesterek általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármesterek nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.
A képviselő-testület bizottságai
33. § (1) A képviselő-testület döntésének előkészítésére, a döntések végrehajtására, a végrehajtás szervezésére és ellenőrzésére, a képviselő-testületi ülés előterjesztésének elkészítésére, önkormányzati feladatok szakmai véleményezésére, javaslattételre a képviselő-testület bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselő-testület által létrehozott bizottságok felsorolását, és a bizottságok részletes feladatait e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő-testület által létrehozott bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 7. melléklete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület eseti feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat.
(5) A bizottságok nem képviselő tagjaira javaslatot tehetnek a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, és a jegyző.
(6) A bizottságok nem képviselő tagjai képviselő-testület által történő megválasztásukat követően a polgármester előtt esküt tesznek. Az eskü letételéig nem vehetnek részt a bizottság munkájában.
(7) A bizottságok maguk állapítják meg a működésük részletes szabályait. A bizottságok határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartása tekintetében a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
(8) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottság üléseire valamennyi képviselő-testületi tagot meg kell hívni. A bizottsági ülés írásbeli előterjesztéseit az ülés előtt legalább 5 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(9) A bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyvekre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.
(10) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége a bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
(11) A bizottságok munkájának ügyviteli támogatásáról a jegyző gondoskodik.
A helyi önkormányzati képviselő jogai és kötelességei
34. § (1) A képviselő jogaira a Mötv. 32. §-ában, valamint az e rendeletben foglaltak az irányadók.
(2) A közös önkormányzati hivatal köteles a települési képviselőt fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok védelmére és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.
(3) A képviselő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles
a) a képviselő-testület ülésén megjelenni, annak munkájában tevékenyen részt venni,
b) bizottsági tagsága esetén a bizottság ülésén megjelenni, annak munkájában tevékenyen részt venni,
c) az ülésén való részvételének akadályát haladéktalanul bejelenteni, és megfelelő módon igazolni,
d) felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a lakosság különböző önszerveződő közösségeivel.
f) a képviselői megbízatásához és a választók bizalmára méltó magatartást tanúsítani,
g) kapcsolatot tartani a választókkal és a lakosság különböző önszerveződő közösségeivel,
h) a tudomására jutott állami, hivatali és üzleti titkot megőrizni azzal, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennmarad,
i) a személyes érintettségét bejelenteni,
j) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni,
(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, úgy a döntéshozatalt megelőzően az ülés elnöke bármely képviselő javaslatára felszólíthatja bejelentési kötelezettségének teljesítésére.
(5) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az ügyrendi bizottságnak adja át kivizsgálásra.
A társulások
35. § Azon társulások felsorolását, amelyeknek az önkormányzat tagja, e rendelet 8. melléklete tartalmazza.
A közös önkormányzati hivatal
36. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt működtet.
(2) A közös önkormányzati hivatal jogi személy, a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.
(3) A közös önkormányzati hivatal létrehozásával és szervezetével kapcsolatos rendelkezéseket e rendelet 2. melléklete és 3. melléklete tartalmazza.
A jegyző és az aljegyző
37. §17 A közös önkormányzati hivatalt vezető jegyző, valamint az aljegyző vonatkozásában az Mötv. 81-83. §-ban, valamint az e rendelet 2. mellékletében és 9. mellékletében foglaltak az irányadók.
Az önkormányzat vagyona
38. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közfeladatok biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló kötelező feladatait és a közszolgáltatásokat teljesítette.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes körét, az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyakat, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 12/2012. (V.25.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat költségvetése
39. § (1) A képviselő-testület évente meghatározza az önkormányzat költségvetését. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, a finanszírozás rendjét és központi hozzájárulás mértékét a központi költségvetési törvény határozza meg.
(2) A polgármester a tárgyév lezárása után az államháztartásról szóló törvénynek megfelelően, zárszámadási rendelet tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé. A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.
Az önkormányzat gazdálkodása
40. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2)18 A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben esetenként 200.000,- Ft értékhatárig, az önkormányzat éves költségvetésének előirányzatait figyelembe véve vállalhat kötelezettségeket.
(3) Az önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából intézményt alapíthat.
(4) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(5) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását a Mötv-ben meghatározott szervezetek is ellenőrizhetik.
(6) Az önkormányzat gazdálkodásának ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.
(7) A jegyző köteles a vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott belső kontrollrendszert működtetni.
Záró rendelkezések
41. § Ez a rendelet 2022. július 1-jén lép hatályba.
42. § Hatályát veszti a Kehidakustány Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
Név |
Megbízatás |
Lakcím |
---|---|---|
Kutnyák Márió Ferenc19 |
polgármester |
8786 Kehidakustány, Dózsa Gy. utca. 2/D. |
Horváth Norbert20 |
alpolgármester |
8786 Kehidakustány, Dózsa Gy. utca 33. |
Horváth Imre21 |
képviselő |
8784 Kehidakustány, Hunyadi János u.31. |
Lázár István22 |
képviselő |
8784 Kehidakustány, Malom utca 18. |
Nagy József |
képviselő |
8784 Kehidakustány, Kossuth Lajos utca 16. |
Sándorné Kovács Nikolett23 |
képviselő |
8784 Kehidakustány, Kossuth Lajos utca 46. |
Szalóné Bohár Ildikó |
képviselő |
8784 Kehidakustány, Liliom utca 4. |
24 |
3. melléklet
4. melléklet
1.25 Az önkormányzat kötelező feladatai (kormányzati funkció szerint)
1.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
1.2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
1.3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
1.4. 045120 Út, autópálya építése
1.5. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
1.6. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
1.7. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
1.8. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
1.9. 061020 Lakóépület építése
1.10. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
1.11. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
1.12. 064010 Közvilágítás
1.13. 066010 Zöldterület-kezelés
1.14. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
1.15. 072111 Háziorvosi alapellátás
1.16. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
1.17. 072311 Fogorvosi alapellátás
1.18. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
1.19. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
1.20. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
1.21. 082044 Könyvtári szolgáltatások
1.22. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
1.23. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
1.24. 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
1.25. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
1.26. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
1.27. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
1.28. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
1.29. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
1.30. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
1.31. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
1.32. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
2.26 Az önkormányzat önként vállalt feladatai (kormányzati funkció szerint)
2.1. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
2.2. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
2.3. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
2.4. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
2.5. 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
2.6. 084031 Civil szervezetek működési támogatása
2.7. 084040 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása
2.8. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
2.9. 094260 Hallgatói és oktatói ösztöndíjak, egyéb juttatások
2.10. 104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
2.11. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
2.12. 107052 Házi segítségnyújtás
2.13. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
5. melléklet
1. Szociális és gyámügyi ágazat:
a) köztemetés engedélyezése,
b) önkormányzat segély megállapítása iránti kérelmek - a temetési költségekre tekintettel benyújtott kérelmek kivételével - elbírálása az éves költségvetésben meghatározott települési támogatási keretösszeg 20 %-os mértékéig,
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/C § (1) bekezdésében meghatározott megállapodás megkötése,
d) étkeztetés térítési díj megállapítása
e) házi segítségnyújtás ellátásra való jogosultság megállapítása
2. Munkaügyi ágazat:
a) biztosítja a költségvetési rendeletben meghatározott számú alkalmazott foglalkoztatását, gyakorolja a munkáltatói jogokat,
b) gondoskodik a közfoglalkoztatottak foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokról, gyakorolja a munkáltatói jogokat.
3. Belügyi ágazat:
4. Építésügyi, területfejlesztési és kulturális örökségvédelmi ágazat
a) településképi véleményezési eljárás,
b) településképi bejelentési eljárás,
c) településképi kötelezés és bírság kiszabása,
d) településképi kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítása
5. Pénzügy ágazat:
a) dönt a költségvetési rendeletben meghatározott saját hatáskörben felhasználható összeg felhasználásáról,
b) dönt az éven belüli áthidaló hitel felvételéről.
6. Egyéb:
6. melléklet
1. Ügyrendi Bizottság
1.1. Javaslatot tesz
a)27
b)28
c) a polgármester jutalmazására.
1.2. Ellátja:
a) a vonatkozó jogszabályok alapján a polgármester, illetve az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
b) a titkos szavazás lebonyolítását.
1.3. Megvizsgálja:
a) a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit,
b) bizottsági tag visszahívására vonatkozó indítványt, melyet jelentés útján a képviselő-testület elé terjeszt.
7. melléklet
1.29 Ügyrendi Bizottság
Név |
Megbízatás |
Lakcím |
Sándorné Kovács Nikolett30 |
elnök |
8784 Kehidakustány, Kossuth L. utca 46. |
Lázár István31 |
tag |
8784 Kehidakustány, Malom utca 18. |
Nagy József32 |
tag |
8784 Kehidakustány, Dózsa Gy. utca 33. |
8. melléklet
1. Zala-Kar Térségi Innovációs Társulás 8790 Zalaszentgrót, Dózsa György utca 9.
2. Zalaszentgrót és Környező Települések Intézményfenntartó Társulás 8790 Zalaszentgrót, Dózsa György utca 1.
3.33 ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás (Önkormányzati Társulás a Nyugat-Balaton és Zala Folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására) 8798 Zalabér 3096/12 hrsz.
A 2. § (7) bekezdése a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdése a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdése a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdését a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (6) bekezdése a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdés p) pontját a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. A 17. § (2) bekezdés p) pontját a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (2) bekezdés q) pontját a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 27. § (2) bekezdés k) pontja a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdés l) pontját a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (5) bekezdése a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 27. § (5) bekezdése a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 27. § (5) bekezdése a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (10) bekezdését a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be. A 27. § (10) bekezdését a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (11) bekezdését a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdése iktatta be.
A 31. § (1) bekezdése a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (4) bekezdés g) pontja a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdés b) pontja a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (2) bekezdése a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „Kutnyák Márió Ferenc” sora a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „Horváth Norbert” sora a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „Horváth Imre” sora a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „Lázár István” sora a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat „Sándorné Kovács Nikolett” sora a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 9. sora a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 1. pontja a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 2. pontja a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet 1.1. pont a) alpontját a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 8. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. melléklet 1.1. pont b) alpontját a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 8. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. melléklet 1. pontja a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat „Sándorné Kovács Nikolett” sora a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat „Lázár István” sora a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat „Nagy József” sora a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 12.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet 3. pontját a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 9. mellékletet a Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IX. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.