Kelevíz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendeletének indokolása

a közösségi együttélés alapvető szabályairól

Hatályos: 2022. 06. 30
a közösségi együttélés alapvető szabályairól
Általános indokolás
2022. évben a Somogy Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálta a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeleteket, mert a Társaság a Szabadságjogokért (a továbbiakban: TASZ) emberi jogi jogvédő civil szervezet közérdekű bejelentéssel fordult a Kormányhivatalhoz.
A TASZ a megyében található több, konkrétan megnevezett önkormányzat rendeletének bizonyos rendelkezései vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 8. § (2) bekezdése, valamint a 143. § (4) bekezdés d) pontja alapján megalkotott, a közösségi együttélés alapvető szabályait tartalmazó önkormányzati rendeletének törvényességi vizsgálatát, és törvényességi felhívás megtételét kérte.
Miután a TASZ beadványában foglalt megállapításokat törvényességi szempontból a Kormányhivatal áttekintette, a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeleteknek a magasabb szintű jogszabályokkal ellentétes, több önkormányzati rendeletben is elforduló szabályozási gyakorlatával kapcsolatban szakmai segítségnyújtást küldtek a jegyzőknek. Ezt követően áttekintésre került az önkormányzat közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelete, és a képviselő-testület hatályon kívül helyezte azt.
Az önkormányzatok eredeti jogalkotói hatáskörben – önkormányzati rendelet formájában – jogosultak az együttélés szabályait – ha azt más jogszabály nem szabályozza – helyi szinten szabályozni, a helyi sajátosságok figyelembevételével.
A jogalkotásról szóló törvény (a továbbiakban: Jat.), valamint a Kúria e tárgyban meghozott több határozata is rámutat arra, hogy azonos tényállás és felelősségi alakzat esetén a többes szankcionálás sérti a jogbiztonság elvét és az Alaptörvénybe ütközik, azaz csak azokra az esetekre indokolt önkormányzati rendelet megalkotása, melyekre vonatkozóan nincs magasabb szintű jogszabály, amely szabályozná a helyi közösség által sérelmezett normaszegést. (Azaz az önkormányzati rendelet az országos szintű szabályozás mellett kiegészítő jellegű helyi jogalkotás.)
A Jat. 3. §-a kimondja, hogy a jogalkotás során a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű, így, ha az adott magatartás bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg, vagy magasabb szintű jogszabály közigazgatási bírság kiszabását rendeli el, akkor nem szankcionálható párhuzamosan a közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt is.
Gyakori magatartások, melyek a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletben nem szabályozhatóak:
az eltulajdonítási, rongálási magatartások vonatkozásában – az okozott kár összegéhez igazodóan – tulajdon elleni szabálysértési, vagy büntető eljárás lefolytatásának van helye,
az együttélés alapvető követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen vagy jó ízlést sértő magatartás közerkölcs megsértése, garázdaság szabálysértése tényállását fedi le, súlyosabb esetben bűncselekményt valósít meg,
rendezett lakókörnyezet elvárása körében a parlagfű és egyéb gyommentesítési, kártevők és károkozók elleni védekezési kötelezettséget az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet határozza meg. A Miniszterelnökség állásfoglalása szerint azonban nem sértő a fűfélék rendszeres kaszálási kötelezettségének önkormányzati rendeletben történő szabályozása, amely településképi szempontból fontos magatartási normát határoz meg helyi szinten.
indokolatlan zaj okozása, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát megzavarja, a csendháborítás szabálysértését meríti ki,
szeszes ital közterületen történő fogyasztása szintén szabálysértési eljárást von maga után,
zöld területen történő parkolás a KRESZ rendelkezéseit sérti, közlekedési szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik (Köf.5.002/2019/5, Köf.5.011/2020/5),
állattartással kapcsolatos magatartások: nem jó gazda módjára történő állattartás, az állattartás szabályainak megszegése, közterületen póráz nélküli kutyasétáltatás, kiszökés megakadályozásának elmulasztása, kóborlás állatvédelmi hatósági eljárást von maga után, de megvalósíthat szabálysértést vagy bűncselekményt is,
kutyaürülék össze nem szedése köztisztasági szabálysértési eljárást von maga után, ahogy a szemetelés is,
hulladékgazdálkodással, környezetvédelemmel kapcsolatos szabályok megszegése hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi hatósági eljárást, vagy szabálysértési, súlyosabb esetben büntető eljárást von maga után,
településképvédelmi szabályok megsértése miatt településképi kötelezési eljárásnak van helye.
A fentiek figyelembevételével elkészítésre került az önkormányzat új közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet tervezete, mely az előterjesztés mellékletét képezi.
Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. §-a alapján a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit, Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.
A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai:
- társadalmi hatása: az állampolgárok jogkövető magatartásának elérése, melyben az együttműködés és a figyelmeztetés, a meggyőzés az elsődleges.
- gazdasági, költségvetési hatása: a rendelet tervezet többletköltséget nem jelent, de a kiszabott bírságokból bevétel keletkezhet.
- környezeti, egészségi következménye: a rendelet-tervezet – összhangban a törvényi szabályozással – az egyes jogsértésekhez, azok súlyára nézve differenciálható bírságot fogalmaz meg, mely visszatartó erővel hat.
- adminisztratív terheket befolyásoló hatása: a rendelet-tervezetnek adminisztratív terheket befolyásoló hatása minimális.
- a jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye: a rendelet megalkotása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényhez és közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényhez való jogszabályi alkalmazkodása miatt szükséges, elmaradása esetén a képviselő-testület nem él e tárgyban a rendelet alkotási lehetőségével.
- a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: a jogszabály megalkotása nem jár a feltételek módosításával, a meglévő szervezetrendszer és tárgyi, pénzügyi feltételek biztosítása elegendő.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelet hatályára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
A 2. §-hoz
Értelmező rendelkezéseket tartalmaz.
A 3–5. §-hoz
Az eljáró hatóság és az eljárási szabályok vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket.
A 6–8. §-hoz
A közigazgatási szankciókra és a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
A 9–16. §-hoz
A közösségi együttélés alapvető szabályairól rendelkezik.
A 17. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.