1.  § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajóvámos Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 3712 Sajóvámos Munkácsy utca 2.

2.  § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló amelyeket, valamint használatuk rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és címek alapítását és adományozását önkormányzati rendeletben szabályozza.

3. § Önkormányzati média a „Sajóvámosi Kisbíró” az önkormányzat hivatalos honlapja, az önkormányzati honlap (www.sajovamos.hu)

4.  § (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvényben rögzítettek szerint illetik meg az önkormányzatot.

(2) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban.

5.  § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42.§-a tartalmazza.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

6.  § (1) Az önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.

(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(4) Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

(5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt.

7.  § (1) A képviselő-testület működésének alapja a rendes ülések hónapjait, napirendjeit és előterjesztőit tartalmazó éves munkaterve. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

a) valamennyi képviselő-testületi tagtól,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) a jegyzőtől,

d) a polgármester által meghatározott szervektől,

e) a közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított illetve fenntartott intézmények vezetőitől.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját, helyét,

b) a napirendek címét, előadóját,

c) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságoknak kell megvitatnia,

d) a közmeghallgatás időpontját,

e) a községi lakossági fórumok tervezett rendjét.

(4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.

8.  § (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.

(2) A testületi ülés lehet:

a) alakuló ülés;

b) rendes ülés;

c) rendkívüli ülés;

d) együttes ülés;

e) közmeghallgatás.

9.  § Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a választás eredményéről, ezután az Mötv alapján sor kerül a képviselők, a polgármester, az alpolgármester(ek) eskütételére és az esküokmányok aláírására. Az alakuló ülésen ezt követően más ügyek is tárgyalhatók.

10. § A Képviselő-testület évenként 6 alkalommal, munkatervében tervezett rendes ülést tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával.

11.  § (1) Indokolt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülést tart.

(2) Az ülést össze kell hívni az Mötv 44. §-ban foglaltak szerint.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

(5) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.

12.  § A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Kossuth Község Ház tárgyaló termében tarja, a közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait a Közösségi ház nagytermében tarja.

13.  § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését az Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.

(2)¹ Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 4 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is. Az előterjesztések kézbesítésére elektronikus formában kerül sor.

(3) A meghívóban fel kell tüntetni az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőiket.

(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend alapos tárgyalásához szükséges esetben:

a)az önkormányzat által alapított és/vagy fenntartott intézmények vezetőit,

b) azt a személyt, akinek jelenléte indokolt.

(6) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit: Sajóvámosi Polgárőr Egyesület, Sajóvámosi Sport Klub Egyesület.

(7) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(8) A lakosságot a képviselő-testületi ülés helyéről és időpontjáról, az ülés napirendi javaslatáról, annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban, a meghívó közzétételével értesíteni kell. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni. Az önkormányzat hivatalos honlapján, legkésőbb a meghívó kifüggesztésének időpontjában közzé kell tenni, a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét és a napirendek előterjesztéseit.

14.  § (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.

(3) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(4) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.

(5) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

(6) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.

15.  § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

16.  § (1) A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében a képviselők egynegyede, a bizottság, a polgármester, valamint a jegyző írásbeli sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) A sürgősség elfogadásáról a testület a napirendi pontok elfogadását megelőzően vita nélkül külön-külön határoz.

17. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a.) rendelet-tervezet,

b.) határozati javaslat,

c.) beszámoló,

d.) tájékoztató.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

a) a polgármester és az alpolgármester,

b) bármelyik települési képviselő,

c) a jegyző,

d) a testület munkatervében meghatározott előterjesztő, illetve akit a polgármester előterjesztés előkészítésére felkér

e) Bizottság

18. § (1) Előterjesztés a képviselő-testület elé írásban és szóban is benyújtható. Szóbeli előterjesztés esetén is a határozati javaslatot írásban kell benyújtani.

(2) Nem lehet szóbeli előterjesztést tenni az alábbi ügyekben:

a) rendeletalkotás, módosítás,

b) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,

c) önkormányzati jelkép meghatározása,

d) gazdasági program meghatározása,

e), településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügye

f.) az önkormányzat tulajdon feletti rendelkezési jogát érintő kérdésekben,

g) társulások létrehozása, társulásokhoz való csatlakozás, társulásokból való kilépés

h) intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,

i) hitelfelvétel,

j) kötelező pályázati eljárást követően a személyi ügyekben döntésre a képviselő-testület elé kerülő javaslatok,

k) a képviselő-testület feloszlatására tett javaslatról,

l) az Mötv. 70. §-a alapján a polgármester ellen benyújtott kereset ügyében

19. § (1) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első résznek tartalmaznia kell:

aa.) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

ab) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

ac) a jogszabályi felhatalmazást,

ad) több döntési változat estén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket

ae) a költségkihatásokat,

b) az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

ba) tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott feladatokat,

bb) külön-külön megfogalmazva rögzíti az eltérő tartalmú alternatív döntési javaslatokat, tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét. A végrehajtás határidejére tett javaslat „azonnal” , „folyamatos” vagy naptár szerinti megjelölést használhat.

(2) Az előterjesztések tartalmáért az előterjesztő a felelős.

20. § Az önkormányzati hatósági ügyeknél az előterjesztésnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeket az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti alakszerű határozat is tartalmaz.

21. § (1) A Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezésével kell benyújtani mindazokat a rendelet-tervezeteket, amelyek az önkormányzat gazdálkodását szabályozzák; így a költségvetési rendelet-tervezet és annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet.

(2) A Szociális Bizottság előzetes véleményezésével kell benyújtani mindazokat a rendelet-tervezeteket, amelyek a szociális ellátást és gyermekvédelmi tárgyú intézkedéseket szabályozzák.

22. § A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében 10 nappal előbb; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak a rendelet 13. §-ában foglaltak szerint.

23.  § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

24.  § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Egyidejű tartós akadályoztatásuk, valamint polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 13. § (1) bekezdésétét kell alkalmazni.

(2) Az ülést, az ülés vezetője nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) Az ülésvezető gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülésvezető:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, illetve ismétli az általa korábban elmondottakat, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő magatartást tanúsít; eredménytelen figyelmeztetés után a szót megvonja és ugyanannál a napirendél már nem adhatja meg újra;

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

25.  § (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. Az ülés vezetője figyelmezteti az előadót, ha szóbeli kiegészítése eltér a tárgytól, vagy az írásos anyaghoz képest szükségtelen ismétléseket tartalmaz.

(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(5) A települési képviselők a kérdéseket az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.

(6) A kérdezők egyenként nyilatkoznak a válaszok elfogadásáról. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, akkor a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(7) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát, biztosítja a hozzászólást a képviselőtestület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak részére. Rendkívül indokolt esetben a képviselőtestület az ülés vezetőjének a javaslatára, egyszerű szótöbbséggel megadhatja a felszólalási jogot olyan személynek is, akinek nincs tanácskozási joguk.

(8) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(9) A hozzászólások időbeli korlátozására bármely képviselő indítványt tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(10) A vitát a polgármester zárja le. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(11) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(12) A napirendi pont tárgyalása során bármely települési képviselő tárgyalási szünet elrendelését kérheti az ülés vezetőjétől, amely szünet időtartama legfeljebb húsz perc lehet.

(13) Bármely települési képviselő vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

26.  § (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg. A tanácskozás közben határozatképtelenné vált ülésen az ülést vezető időtartamát meghatározva szünetet rendelhet el, avagy a folytatást meghatározott időpontra elhalaszthatja. Utóbbi esetben a jegyző a hiányzó képviselőket, meghívottakat ls a nyilvánosságot a folytatásról - arra alkalmas módon - értesíti.

27.  § (1) Ha a képviselő, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49. § (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult.

(2) Ha a polgármester, az alpolgármester a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49. § (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül.

28.  § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A képviselő-testület javaslatonkénti szavazással előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd a teljes javaslatról dönt. Az elfogadandó döntési javaslatot a szavazás előtt az ülést vezető egyértelműen fogalmazza meg.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

29.  § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

30.  § (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

31. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Mötv. 74. § (1) bekezdése, és megbízatásának visszavonására az Mötv.76. § d.) pontja szerint titkos szavazással kerül sor.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában a Pénzügyi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon igen, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. Érvénytelen a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete.

32. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. § - ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

33. § A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek és

b) határozatok (normatív vagy egyedi).

34. § (1) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell.

(2) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

35. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését - a jegyzőn kívül - kezdeményezheti:

a) a polgármester;

b) települési képviselő;

c) önkormányzati bizottság;

d) jegyző

(2) A jegyző a hozzá benyújtott kezdeményezést - véleményével ellátva - a tárgy szerint illetékes bizottságnak terjeszti elő, amely elfogadása esetén dönt a koncepció előkészítéséről, a tervezet előkészítésének menetéről, rendjéről és előterjesztéséről. A bizottság által el nem fogadott kezdeményezést – amennyiben annak benyújtója kéri – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(3) Az előkészítés után nyújtható be a képviselő-testülethez a tervezet indokolással együtt.

36. § (1) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, azt a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző feladata, aki jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét.

(3) A bizottságok tevékenységi körükben ellenőrzik a rendeletek érvényesülését.

(4) Az önkormányzati ciklus első évében el kell végezni a hatályos rendeletek átfogó felülvizsgálatát.

(5) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

a) A rendelet kihirdetése a községháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

b) A rendelet közzétételének egyéb lehetséges formái:

ba) plakátokon;

bb) szórólapok formájában;

bc) az önkormányzat hivatalos honlapján.

(6) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a

a) rendelet számát és címét,

b) kihirdetésének időpontját,

c) hatályba lépésének időpontját.

37. § A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. §-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) a távolmaradt, a késő, illetve az ülés vége előtt eltávozó képviselők nevét,

b) mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (kérdés),

c) mellékletként a meghívót, az előterjesztéseket és a jelenléti ívet.

38. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működhet közre, valamint hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül, melyből egy példányt – a mellékleteivel együtt – a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni.

(3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

39. § (1) A Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.

(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) Az együttes ülés összehívásáról a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: székhely önkormányzat polgármestere) gondoskodik. Az együttes ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település polgármesterének indítványára.

b) Az ülés helye a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések önkormányzatai által, az erre a célra biztosított, megfelelő helyiség. Az ülés helyszínét egymást követő ismétlődéssel állapítják meg a képviselőtestületek éves munkatervükben.

c) Az ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti, tartós akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülésnek helyet adó önkormányzat polgármestere. Ha az ülés helyszínét a székhely önkormányzat biztosítja, a székhely önkormányzat polgármesterének tartós akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a székhely önkormányzat alpolgármestere vezeti. A székhely önkormányzat alpolgármesterének tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a nem székhely önkormányzatok polgármesterei közül vezeti egy fő, megállapodásuk szerint.

d) Az együttes ülés jegyzőkönyve az azon résztvevő képviselő-testületek számával egyező példányban készül. A jegyzőkönyvet a jegyző mellett, valamennyi az ülésen részt vevő polgármester írja alá.

40. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg.

(2) A települési képviselők:

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

(4) A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozatával

a) első alkalommal 3 havi időtartamra 50 %-os mértékre csökkenti,

b) második alkalommal 6 havi időtartamra 75 %-os mértékre csökkenti,

c) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja.

41. § A képviselők tiszteletdíját a képviselő-testület az önkormányzati rendeletben szabályozza.

42. § (1) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36-37. §-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) Az összeférhetetlenségi ügyeket a Pénzügyi Bizottság vizsgálja.

(3) A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.

43.   § (1) A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

44.   § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok az önkormányzat előkészítő, véleményező javaslattevő, szervező és ellenőrző, a képviselő-testület által átruházott hatáskör esetén ügydöntő szervei. Egymással mellérendeltségi viszonyban állnak.

(3) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(4) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja.

45. § Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

46. § (1) A képviselő-testület bizottsági szervezetét az alábbiak szerint határozza meg:

(2) Elnökeik és tagjaik névsort a 2. számú függelék tartalmazza.

47. § (1) Az állandó bizottságok általános feladatai:

a) döntenek a hatáskörébe utalt ügyekben;

b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatják és állást foglal a feladatkörükbe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is;

c) előkészítik a munkatervben meghatározott előterjesztéseket;

d) közreműködnek a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében;

e) feladatkörükben ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;

f) javaslatot tesznek a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(2) A bizottság elnökét, tagjait, a képviselő-testület választja meg.

(3) A képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

48. § (1) A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül

(2) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság által benyújtandó előterjesztések:

(3) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések

(4) A pénzügyi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

(5) A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a települési képviselőt, a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.

(6) A pénzügyi bizottság vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző feladatokat lát el.

(8) A képviselő-testület elé a vagyonnyilatkozat nyilvántartása és ellenőrzése, ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót készít.

(9) A képviselő-testület elé a vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző előterjesztésre állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.

(10) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatok:

49. § (1) A szociális bizottság feladatai

(2) A képviselő-testület elé a szociális bizottság által benyújtandó előterjesztések a (1) bekezdés c)-e) és h) pontjaiban meghatározott ügyek.

(3) A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a települési képviselőt, a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket.

50. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;

b) egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;

c) társulási megállapodások előkészítése;

d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

51. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.

(4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára;

b) a polgármester indítványára;

c) a jegyző indítványára;

d) a bizottsági tagok legalább egyharmadának indítványára.

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

52. § (1) Sajóvámos község polgármestere a megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt.

(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

53. § (1) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen:

a) a község fejlődésének elősegítése,

b) az önkormányzat demokratikus működésének biztosítása,

c) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,

d) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,

e) a községgazdálkodás,

f) a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,

g) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,

h) a lakosság önszeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,

i) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

j) az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése.

(2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.

(3) A polgármester állandó- és eseti bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) gondoskodik a bizottságok tevékenysége előkészítése és összehangolása érdekében a megfelelő tájékoztatásukról,

c) ellenőrzi a bizottságok határozatainak, javaslatainak intézését, a bizottságokkal kapcsolatos hivatali tevékenységet.

(4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.

(5) Az önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványai körében, a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében eljárva, jogszabályban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban rögzítettek szerint irányítja a hivatalt.

54. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani.

55. § A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását a Pénzügyi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.

56. § A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek adja át.

57. § A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. §-a állapítja meg.

58. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

59. § (1) A jegyző vezeti a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatalt.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(4) A jegyző:

a) vezeti a Hivatalt;

b) rendszeresen ügyfélfogadást tart;

c) szervezi a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét;

d) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

(5) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása, valamint a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a tisztség bejtöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el a jegyzői feladatokat.

60. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

61. § (1) Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő-testülete; Sajópálfala Község Önkormányzata a Mötv.84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve: Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 3712 Sajóvámos, Munkácsy utca 2.

(2) A nem hivatali székhely településen az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A Hivatal sajópálfalai kirendeltségének címe: 3714 Sajópálfala, Szabadság utca 26.

(3) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva:

a) biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését;

b) biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon;

c) közreműködik a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében.

(4) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

62. § (1) A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.

(2) A társulások jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

63. § Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket önkormányzati rendeletben határozza meg.

64. § Az önkormányzat egységes kormányzati funkció rendjét a 4. függelék tartalmazza.

65. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

a) egyes döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására,

b) a közvetlen tájékoztatásra,

c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

66. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.

(3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít.

68. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 6/2022. (IV. 12) önkormányzati rendelete.