1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: DÁNSZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2735. Dánszentmiklós, Dózsa György u.100.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Dánszentmiklósi Polgármesteri Hivatal.

(4) Az Önkormányzat jelképeit (községi címer, zászló) és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(5) Az önkormányzat működési területe Dánszentmiklós község közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a Dánszentmiklósi Híradó, amely évente minimum 3 alkalommal jelenik meg, és tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseiről a tájékoztatást, melyek a lakosság széles körét érintik.

(2) Az önkormányzat lapját évfolyamonként három példányban le kell fűzni, és azt a Művelődési és Sportházban kell megőrizni.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.danszentmiklos.hu.

3. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg, amelyeket a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre és bizottságokra, jegyzőre ruházhat. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) Az önkormányzat képviselőtestülete az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatain túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását az Mötv-ben foglaltak szerint, ha annak pénzügyi, tárgyi és személyi feltételei rendelkezésre állnak. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása azonban nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat és hatáskörök ellátását.

(3) Önként vállalt feladatok:

(4) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni a képviselő testületnek.

4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő testület útján gyakorolja. A képviselő testületet a polgármester képviseli.

(2) Dánszentmiklós község önkormányzati képviselő-testületének létszáma 6 fő, valamint hivatalból tagja a polgármester. A képviselők és a bizottsági tagok névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A települési képviselő jogát és kötelezettségét az Mötv. 32 § tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a szervei, valamint a önkormányzati képviselők, alpolgármester tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a ciklusprogram, az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.

(3) A képviselő-testület hatásköreit ülésein gyakorolja.

(4)¹ A képviselő-testület évente legalább nyolc ülést tart, indokolt esetben, vagy szükség szerint a testület döntése alapján több ülés is beiktatható.

(5) A képviselőtestület üléseinek helye a Polgármesteri Hivatal díszterme, de a testület külön döntése szerint kihelyezett ülés is tartható.

(6) A testületi ülés összehívása kötelező, amennyiben azt:

(7) A kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belül köteles a polgármester a képviselő-testület ülését összehívni, amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester nem intézkedik, úgy a Pest megyei Kormányhivatal Vezetője hívja össze.

6. § (1) A képviselőtestület megbízatásának időtartamára stratégiai jellegű programot, ciklusprogramot fogad el, amely a településfejlesztés a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza, a képviselőtestület megbízatásának időtartamára. A ciklusprogramot a képviselőtestület megválasztását követő 6 hónapon belül kell a polgármesternek a testület elé terjeszteni.

(2) A polgármester az előterjesztést a bizottságok javaslatainak figyelembevételével állítja össze.

7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé a tárgyévet megelőző év december 31-ig.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek, a nem testületi tag bizottsági tagoknak.

8. § (1) Az előterjesztés fogalmát akkor használjuk, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges. Amennyiben erre nincs szükség, lehet tájékoztató, amely valamely kérdésről, területről tájékoztatást ad a képviselőtestület számára.

(2) Az előterjesztés írásbeli és szóbeli is lehet. Kizárólag írásban készülhet az előterjesztés:

(3) Az előterjesztések elkészítésénél minden esetben arra kell törekedni, hogy rövidek, tartalmasak legyenek.

(4) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza a testület korábbi döntéseit, állásfoglalásait, az előterjesztéssel elérni kívánt célt, a képviselőtestület döntésének szükségességét (miért a testületnek, miért az adott időpontban kell döntenie).A helyzetfeltáró rész mutassa be a korábbi intézkedések végrehajtásának eredményeit, térjen ki az esetleges hibákra, mulasztásokra. Tájékoztasson az előzetes egyeztetésekről, ismertesse az eltérő véleményeket. Több döntési változat esetén fejtse ki az egyes döntési változatok mellett és ellen szóló érveket, a döntések várható hatását. Tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek. A meghatározó rész jelölje meg a javasolt célokat, a megvalósítás módszereit, eszközeit, ha lehetséges az alternatív javaslatokat, valamint a határozat tervezetet.

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, és vezeti az ülését. A polgármester távollétében a képviselő testületi ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület ülését a Pénzügyi, Településfejlesztési és Közösségépítési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, vagy egyéb ok miatti távollét.

(3) A képviselők minden ülés előtt legalább 4 nappal korábban kapják meg az írásos meghívót, írásos előterjesztéseket, elektronikus úton. Külön kérésre, az előterjesztéseket a kérelmező képviselő nyomtatott formában is megkapja. Az írásos meghívót a polgármester írja alá, mely tartalmazza:

(4) Az ülés rendkívüli esetben telefonon is összehívható, mely esetben mellőzhetők a rendes ülés összehívására vonatkozó szabályok. Rendkívüli esetnek tekintendő pl. pályázat benyújtása, pályázathoz kapcsolódó hiánypótlási határidő megtartása illetve egyéb olyan eset, melyben a döntéshozatal az önkormányzat anyagi érdekeire tekintettel halaszthatatlan.

(5) A képviselő-testület ülése nyilvános, annak helyéről, idejéről, napirendjéről a honlapról és plakátok útján tájékozódhat a lakosság. A községi honlapra fel kell tenni a meghívót.

(6) Zárt ülést kell elrendelni az Mötv 46 § /2/ bekezdés a./ és b./ pontjában felsorolt esetekben. Zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46 § /2/ bekezdés c./ pontjában foglalt esetekben.

(7) Tanácskozási joggal vehetnek részt a képviselőtestületi ülésen

(8) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(9) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(10) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni.

(11) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. A napirendek tárgyalása során a képviselő – az előterjesztő kivételével – maximum 5 perc időtartamban teheti meg észrevételét, javaslatát, majd a vita során többször reagálhat maximum 2 percben. Tárgytól eltérés esetén a polgármester figyelmezteti a képviselőt.

(12) Az ülésre később érkező képviselő érkezésének időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(13) A nyilvános üléseken a jelen lévő választópolgároknak a polgármester a napirend lezárása előtt adhatja meg a szót, ekkor mondhatják el véleményüket, észrevételüket a napirenddel kapcsolatban, maximum 5 perc időtartamban

(14) A vita során a jegyzőnek törvényességi észrevétel esetén, soron kívül szót kell adni.

(15) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.

(16) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.

(17) A testületi ülésen jelenlévő állampolgárok napirendhez nem kapcsolódó kérdéseiket, felvetéseiket a napirendek megtárgyalása után tehetik meg. Az elhangzott felvetésről a testület vitát nem nyit, hanem az illetékes szakbizottság elé utalja, és annak véleményével a következő testületi ülésen tárgyalja meg, és annak eredményéről tájékoztatja az állampolgárt.

10. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti, a tanácskozási rendjének fenntartása az ő feladata.

(2) A polgármester az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is felszólíthatja. Amennyiben az érintett a felszólításnak nem tesz eleget, az ülést felfüggesztheti.

11. § (1) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) A képviselőtestület

(3) A rendeleteket és határozatokat külön - külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(4) A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik. A nyilvántartás az SZMSZ 2. számú függeléke.

(5) A szavazásra feltett javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (egyszerű többség).

(6) A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(7) Minősített többséghez, azaz a képviselő testület megválasztott tagjai több mint a felének 4 fő egybehangzó szavazata szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv. 50 §-ban meghatározott ügyekben

(8) A rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(9) A rendeleteket a polgármester és jegyző írja alá.

(10) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a normatív határozatok közzétételéről illetve a határozatok és rendeletek nyilvántartásáról folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(11) A képviselő-testület által megalkotott rendelet és normatív határozat a Polgármesteri Hivatal épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

(12) A rendeleteket a honlapon is közzé kell tenni.

12. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással - kézfelemeléssel - hozza.

(2) A szavazás előtt a polgármester szünetet rendel el bármely képviselő erre vonatkozó indítványára, melyről a képviselő testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

(3) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 48. §./4/ bekezdésében foglalt esetben, a lebonyolítását erre a célra létrehozott eseti bizottság tagjai végzik.

(4) A szavazás külön helységben urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző a jelenléti ívről olvassa fel a képviselők névsorát. A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(7) Bármilyen módon történik a határozathozatal a szavazás eredményét ülés vezetési jogosítványa keretében a polgármester állapítja meg, és ismerteti az önkormányzat döntését.

(8) Amennyiben nincs meg a megfelelő számú igen szavazat (függetlenül attól, hogy milyen az ellenszavazatok és tartózkodások aránya) akkor is érvényes szavazat születik, melynek értelmezése: a határozati javaslat nincs elfogadva.

(9) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást köteles megismételni.

13. § (1) A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő joga az interpelláció és a felvilágosítás kérése.

(3) Interpelláció: a képviselő olyan felszólalása, melyet a képviselőtestület ülésén a polgármesterhez, jegyzőhöz, vagy a bizottság elnökéhez címez, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell , hogy legyen az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyek ellátásával. Írásban és szóban is megtehető az interpelláció.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és arról a képviselőtestületnek is dönteni kell. A képviselő testület elutasító döntése esetén az interpellált 15 napon belül köteles érdemi választ adni minden képviselő részére.

(5) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel a polgármestert vagy valamely bizottságot is megbízhatja. Az interpellálónak joga van vizsgálatban részt venni.

(6) Kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdés írásban és szóban is felvethető.

(7) A kérdésre a képviselő-testület ülésén választ kell adni. A válasz elfogadásáról nem dönt a testület.

(8) Amennyiben a kérdezett az ülésen a választ nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.

(9) A kérdésekre és interpellációkra a napirend tárgyalása után kerül sor.

14. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, mely hangfelvételek nem selejtezhetőek.

(2) A képviselő testület üléséről - hangfelvételről - jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet.

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a Pest megyei Kormányhivatalnak

(5) A testületi ülések jegyzőkönyvébe - zárt ülés kivételével - a választópolgárok a jegyzői irodában, a jegyző ügyfélfogadási idejében tekinthetnek be.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint kell elkészteni, de elkülönítetten kell tárolni és megőrizni. A zárt ülés írásos és (hang) anyagába csak az tekinthet bele, aki az ülésen jelent volt, ez vonatkozik az érintettre is, rajtuk kívül betekintési joga a kormányhivatal vezetőjének és a törvényességi ellenőrzést végző ügyintézőnek van. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(7) A jegyzőkönyvek eredeti példányát a Hivatal kezeli, évente be kell köttetni.

15. § (1) Az önkormányzat évente egy alkalommal falugyűlést tart.

(2) Falugyűlést kell tartani, ha a választópolgárok 10%-a , vagy a képviselők 50 % +1 fő azt kéri. Témáját az indítványozók határozzák meg.

(3) A falugyűlést az igény felmerülésétől számított 30 napon belül meg kell tartani.

16. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés, melyet a polgármester vezet.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről a lakosságot a testületi ülésekhez hasonló módon kell értesíteni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

17. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a törvény által meghatározott feltételek szerint.

(2) A népszavazás kiírásának és lebonyolításának részletes szabályait, eljárási rendjét, a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

18. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre. A bizottságok előkészítő, véleményező, javaslattevő, összehangoló, szervező és végrehajtó feladatokat ellátó, a képviselő testület által döntési jogkörökkel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek.

(2) A bizottságok határozatképességére és határozat hozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottságok üléseinek összehívásáról a bizottságok elnökei gondoskodnak. A bizottsági ülések napját és idejét a bizottságok maguk határozzák meg.

(3) A bizottsági ülések nyilvánosak, a zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottságok ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja vezeti.

(4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(5) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet a jegyző.

(6) A képviselőtestület az alábbi állandó bizottságokat hozta létre:

(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(8) A képviselő-testület a felmerülő rendkívüli feladatok megoldására, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás kialakítására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(9) A bizottságok számát, megnevezését, és személyi összetételét, minősített többséggel a képviselő testület bármikor megváltoztathatja.

19. § (1) Pénzügyi, Településfejlesztési és Közösségépítési Bizottság pénzügyi és településfejlesztéssel kapcsolatos feladatai:

(2) Pénzügyi, Településfejlesztési és Közösségépítési Bizottság kulturális, oktatási, és sporttal kapcsolatos feladatai:

20. § A Szociális és Népjóléti Bizottság /SZB/

21. § (1) A polgármester az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester első fokon eljár az alábbi ügyekben

(3) A polgármester gyakorolja az alábbi jogokat képviselő-testület irányításával kapcsolatosan:

(4) A polgármester egyéb feladatai:

(5) A polgármester az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott előirányzatot - a képviselő-testület felé való utólagos beszámolási kötelezettség mellett - alkalmanként maximum 500.000.-Ft-ig módosíthatja, átcsoportosíthatja, amely éves szinten az 1.000.000.-Ft-ot nem haladhatja meg.

(6) Elemi csapás, természeti katasztrófa, vagy egyéb vis major helyzet esetén, azonnali intézkedést igénylő helyzetben, értékhatár nélkül, utólagos elszámolási kötelezettség mellett kötelezettséget vállalhat.

(7) A polgármester minden héten, hétfőn délután 13-16 óráig, szerdán 8-12 óráig fogadó órát tart, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

22. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, tanácsadásra társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester konkrét feladatának meghatározása a polgármester jogköréhez tartozik.

(2) Az alpolgármester 30 napon túli távollét esetén gyakorolja a képviselő-testület elnökeként a polgármestert megillető jogosítványokat, de nem járhat el, és nem hozhat döntést a képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörökben.

(3) A polgármester irányításával és utasítása szerint jár el

23. § (1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - a jogszabályban előirt képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző jelzési kötelezettségére a Mötv 81. § (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jegyző átmeneti akadályoztatása esetén a helyettesét a polgármester bízza meg.

(4) A jegyző minden héten hétfőn 8-12 óráig fogadó órát tart, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

24. § (1) A hivatal elnevezése: DÁNSZENTMIKLÓSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

(2) A Dánszentmiklósi Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését, feladatkörét, ügyfélfogadási rendjét a Szabályzat melléklete tartalmazza.

25. § (1) Az önkormányzatok - feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében - együttműködhetnek egymással, illetve társulásokat hozhatnak létre.

(2) A társulások működéséről a polgármester a képviselőtestületet folyamatosan tájékoztatja.

(3) Az Önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

26. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény /továbbiakban Áht./ 23 §-ban foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A polgármester az Önkormányzat gazdálkodásáról az Áht. 91. § alapján tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A polgármester haladéktalanul köteles a képviselő-testület elé terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását az Áht 34. § (4) bekezdésében foglalt esetben.

(4) A zárszámadásra az Áht. 91 §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

27. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére a bíróság állapítja meg.

(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről a jogszabályok és a költségvetési rendelet figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(5) Az önkormányzati gazdálkodás feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

(6) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, pénzeszközeiket azonban csak időarányosan használhatják fel.

28. § (1) Az önkormányzati vagyonról és vagyontárgyakról a képviselő-testület ugyancsak külön rendeletben rendelkezik.

(2) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület dönt.

29. § A képviselő-testület döntése alapján, az önkormányzattal polgári jogi szerződésben álló külső szolgáltató látja el a belső ellenőrzési feladatokat.

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.