1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Heves Vármegyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőire, közszolgálati ügykezelőire (a továbbiakban együttesen: köztisztviselő).

(2) Jelen rendeletnek a hivatásetikai alapelveire vonatkozó 2. - 12. § -aiban, a jutalmazási szabályokról szóló 19. § és 20. § -ában, valamint az egyéb juttatásokról rendelkező 21.- 23/A. § -aiban foglaltakat a Hivatal Munka Törvénykönyvének hatálya alá eső munkavállalóira megfelelően alkalmazni kell.

(3) E rendelet szabályait részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőkre munkaidő-arányosan kell alkalmazni.

(4) Heves Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének (továbbiakban: Közgyűlés) elnökére, foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnökére az e rendeletben foglaltakat – a politikai választott tisztségük sajátosságainak figyelembevételével - kell alkalmazni, kivéve, ha a jogállásukról szóló törvény másként rendelkezik.

(5) A politikai főtanácsadói, tanácsadói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre is e rendelet szabályait kell alkalmazni.

2. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 231. § (1) bekezdése alapján és figyelemmel a Kttv. 83. §-ában foglaltakra a hivatásetikai alapelvek részletes tartalmát, a vezetőkkel szembeni további etikai alapelveket, valamint az etikai eljárás szabályait a Közgyűlés a következők szerint állapítja meg.

3. § A köztisztviselő köteles az esküjében vállaltakat lelkiismeretesen megtartani, továbbá a jogszabályokban rögzítetteken túl a hivatásetikai követelményekben előírt kötelezettségeit teljesíteni. A köztisztviselő a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az annak alapján kiadott Ügyrendben szabályozott viszonyokra úgy köteles tekinteni, mint amelyek az alkotmányos intézményrendszer részét képezik és a helyi közérdek iránti elkötelezettsége az ezeknek való megfelelés által nyilvánulhat meg.

4. § Magyarországon a jó állam értékeinek, és végső soron a magyar nemzet érdekeinek szolgálata a köztisztviselők munkáján is alapul. Erre tekintettel a köztisztviselő vállalt szolgálatával más személyekre irányadó jogszabályi előírásokhoz képest szigorúbb jogi és erkölcsi követelmények között köteles feladatait teljesíteni. A köztisztviselő kötelezettségeit a hazaszeretet és a haza iránti lojalitás alapértékek érvényre juttatása mellett a legnagyobb odaadással teljesítse, felelősséggel annak tudatában cselekedjék. Döntésében legyen pártatlan, a valóságnak megfelelő adatokat figyelembe véve járjon el, képviselje a közérdeket.

5. § A köztisztviselő köteles a jogszabályok, és a rá vonatkozó sajátos szabályokat tiszteletben tartva, azoknak megfelelően eljárni, valamint különös gondot fordítani arra, hogy a személyek jogait, vagy érdekeit érintő döntések megfeleljenek a jog előírásainak.

6. § (1) A köztisztviselő köteles a hivatása gyakorlása során és a magánéletében egyaránt olyan magatartást tanúsítani, hogy megőrizze és megerősítse az állampolgároknak a közigazgatási szervek tisztességébe, semlegességébe és hatékonyságába vetett közbizalmat. Hivatásából eredően minden esetben olyan magatartást kell tanúsítania, amellyel kiérdemli az állampolgárok, a munkatársai és hivatali felettesei bizalmát, tiszteletét és megbecsülését önmaga, és az általa képviselt közszolgálat iránt.

(2) A köztisztviselőtől elvárható, hogy munkája során udvarias és előzékeny magatartást tanúsítson az ügyfelekkel és munkatársaival szemben, valamint megjelenésével és kulturált öltözködésével is erősítse munkahelye és az egész közszolgálat elismertségét, ezzel is fejezze ki tiszteletét munkatársai és az állampolgárok iránt.

(3) A köztisztviselő tisztességessége és feddhetetlensége a korrupció-mentesség területén is meg kell nyilvánuljon, ezért köteles elutasítani minden - működésével összefüggő, nem jogszabályon alapuló - előnyt (pl. ajándékok, egyéb gazdasági előnyök), amelyek döntésében befolyásolhatják.

7. § A közigazgatási feladatok végrehajtása során a köztisztviselő köteles egyenlő bánásmódban részesíteni az azonos helyzetben lévőket, továbbá a nemzetiségen, nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi hovatartozáson, genetikai jellemzőkön, nyelven, valláson vagy hiten, politikai vagy egyéb meggyőződésen, nemzeti kisebbségi hovatartozáson, tulajdonon, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális beállítottságon alapuló indokolatlan diszkrimináció látszatát is kerülnie kell. Ennek az alapelvnek a köztisztviselő mindennapi munkájában maradéktalanul érvényesülnie kell, és a közigazgatással a köztisztviselőn keresztül találkozó ügyféllel szemben maradéktalanul érvényre is kell juttatni. Az ügyfél felé a közigazgatás ügyfélbarát jellemzőjét a köztisztviselőnek kell közvetítenie, erre a kötelezettségére a köztisztviselőnek minden esetben és minden körülmények között tekintettel kell lennie, azt érvényre kell juttatnia.

8. § (1) A köztisztviselő tevékenysége során nem lehet részrehajló, a közhivatali tevékenysége és eljárása mindenkor elfogulatlan és pártatlan kell, hogy legyen. A köztisztviselő köteles tartózkodni valamennyi - a pártatlanságot hátrányosan érintő - önkényes intézkedéstől, valamint a magatartását nem irányíthatja sem személyes, sem családi, sem pedig politikai érdek.

(2) A köztisztviselő köteles a külön jogszabályokban rögzített összeférhetetlenségi előírásokat megtartani, az elfogultság, az előnytelen jogszerzés, a hivatallal való visszaélés, a mások által való befolyásoltság elkerülésének követelményét szem előtt tartani. Az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket ebből következően köteles mielőbb feloldani.

(3) A köztisztviselő köteles megakadályozni, hogy a személyes érdekei összeütközésbe kerüljenek közhivatali feladataival, valamint köteles minden érdemi, valószínűsíthető, illetve lehetséges érdekkonfliktust megelőzni, illetve annak bekövetkezte esetén azt kiküszöbölni.

9. § (1) A köztisztviselő munkáját - a jogszabályoknak és a szakmai előírásoknak megfelelően - a legjobb szakmai tudása szerint kell elvégezze, és feladatait az anyagi jogi és eljárási szabályok érvényre juttatásával és a határidők pontos megtartásával kell végrehajtsa.

(2) Az egyéni és a közigazgatási szerv által biztosított lehetőségeihez mérten a köztisztviselőnek szakmai tudását, képességeit, kompetenciáit folyamatosan fejlesztenie szükséges. Az ügyintézés során eljáró köztisztviselőtől elvárás, hogy az ügyfelek, munkatársai és hivatali felettesei, társszervek munkatársai, a Közgyűlés és a Közgyűlés bizottságainak tisztségviselői, tagjai számára minden esetben naprakész tájékoztatást tudjon adni a felmerülő és közigazgatást érintő kérdéseikkel kapcsolatosan. Jogalkalmazó tevékenysége során a jogszabályokat felelősségteljesen kell a gyakorlatban alkalmaznia.

(3) A köztisztviselő munkája során a Hivatal kialakult intézkedési gyakorlatából adódó jogos elvárásoknak, következetességnek megfelelően köteles eljárni, melynek értelmében köteles saját hivatali magatartását tekintve, a Hivatal és a Közgyűlés és szervei tagjainak jogos és ésszerű elvárásait tiszteletben tartva eljárni.

(4) A köztisztviselő köteles a döntések meghozatalában az ésszerű határidők maximális megtartásával dolgozni.

10. § Figyelemmel arra, hogy a köztisztviselő munkáját minden esetben széleskörű társadalmi és szakmai összefüggésben, kapcsolatrendszerben végzi, köteles különösen olyan esetekben készségesen együttműködőnek lennie, amikor ügyfelekkel, a munkatársakkal, más hatóságok vezetőivel, ügyintézőivel, illetve az egyéb államhatalmi szervek dolgozóival kerül kapcsolatba. Mindezeken túl a Hivatal döntéseihez szükséges, minden rendelkezésére álló és törvényesen hozzáférhető információt biztosítania kell, azokat a munkáltatói jogkör gyakorlója, a döntéshozók elől nem tarthatja vissza.

11. § A köztisztviselő döntéseinek meghozatala során mindig biztosítania kell, hogy a meghozott intézkedések arányosak legyenek az elérni kívánt céllal. A köztisztviselő különösen a polgárok jogainak korlátozását köteles kerülni, ha ezen korlátozások nincsenek ésszerű kapcsolatban az elérni kívánt intézkedés céljával. Intézkedései során a köztisztviselő köteles tiszteletben tartani a magánszemélyek érdekei és az általános közérdek közötti egyensúlyt.

12. § Nem megengedett a Hivatal köztisztviselői között az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben nevesített védett tulajdonságok (így különösen a nem, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, érdekképviselethez való tartozás, egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző) szerinti megkülönböztetés.

13. § (1) A vezető személyes példamutatással, ráhatással köteles motiválni beosztottjait a számukra jogszabályban előírt, vagy a Hivatal által meghatározott (vizsga) kötelezettségeiknek teljesítésére, valamint tudatosítani köteles bennük a folyamatos szakmai- és általános műveltségbeli önképzés, a helyismeret jelentőségét, annak hasznát, hiányának hátrányait.

(2) A vezető köteles a legmagasabb követelményeket önmagával szemben támasztani. A vezetőnek az általa vezetett szervezeti egység eredményes működését legjobb tudása és ismeretei szerint kell biztosítania. Ennek érdekében köteles maga is a kívánt cél érdekében hasznosnak bizonyuló elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására, elmélyítésére, saját szakmai ismereteinek továbbfejlesztésére, a szakirodalom, a tudományos eredmények szemmel tartására, tanácskozásokon, szakmai konferenciákon, konzultációkon való részvételre. Törekednie kell arra, hogy a felmerülő - akár beosztottjaitól származó - hasznosítható javaslatok, indítványok érdemük szerinti méltatást és hasznosítást nyerjenek.

(3) A vezető a beosztottjai közreműködésével elért szakmai, vagy tudományos eredményeket ne nyilvánítsa, illetve ne minősítse kizárólagosan saját eredményeinek.

14. § (1) A vezető törekedni köteles arra, hogy növekedjen az általa vezetett szervezeti egység (osztály) tekintélye, elismertsége, előnyös megítélése, és ezzel együtt kerülje más szervezeti egységek munkájának megalapozatlan bírálatát, a szubjektív hangulatkeltést és céltalan rivalizálást, a személyeskedő, lejárató megjegyzéseket. A nyilvánvalóvá vált nézeteltérések tisztázása, következményeinek felszámolása csak tárgyszerűen, a szubjektív elemek háttérbe szorításával történhet. Etikus magatartásnak csak a szolgálati út és a legális eszközök igénybevétele számíthat.

(2) A vezető szakmai és közéleti fórumokon képviselje a pártatlan közigazgatás egyetemes érdekeit, megnyilvánulásaival erősítse a szakma tekintélyét és legyen fogékony a megalapozott bírálatokra.

15. § (1) A vezető csak a feladatok ésszerű, hatékony és eredményes végrehajtása érdekében éljen utasításadási jogával. A számára biztosított utasítási joggal köteles körültekintően élni, melynek gyakorlása során beosztottjainak tulajdonságai ismeretében lehetőleg kerülnie kell egy adott szolgálati utasítással a végrehajtásra kötelezett számára indokolatlan konfliktushelyzetet. A vezető utasításainak számonkérése során is a szükséghez mérten erélyesen, de mindig igazságosan lépjen fel, tisztelve beosztottjai emberi méltóságát és személyiségi jogait. Juttassa érvényre a vezetése alá tartozók körében a jelen fejezetben megfogalmazott értékrendet, ennek alapján támogassa, illetve marasztalja el beosztottjait.

(2) A minősítés-, teljesítményértékelés jogát gyakoroló vezető etikai kötelességként is tartozik fokozott gonddal értékelni a köztisztviselők magatartását, kizárva a személyes benyomások szubjektív torzításait, a pozitív, vagy negatív diszkriminációt.

16. § (1) Az Etikai Bizottság tagjai a Hivatal mindenkori szervezeti egységeinek (osztályainak) vezetőiből áll. Amennyiben a szervezeti egység vezetője egy adott etikai eljárás során személyesen érintett, úgy azt köteles a Bizottságnak és Heves vármegye jegyzőjének (továbbiakban: jegyző) bejelenteni, egyúttal az adott eljárás során tagként vagy elnökként nem vehet részt a Bizottság munkájában. A Bizottság elnökét tagjai sorából maga választja esetileg, vagy legfeljebb egy éves időtartamra azzal, hogy a volt elnök újraválasztható. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökét a jegyző jelöli ki a tagok sorából.

(2) A Bizottság - felkérésre, vagy saját kezdeményezésére – állásfoglalást alakít ki egyedi ügyekben és általános etikai kérdésekben is. Állásfoglalását a jegyző elé terjeszti, aki a munkáltatói jogok gyakorlása során eldönti, hogy az adott etikai vétség indokol-e olyan intézkedést, amely hatással lehet a dolgozók köztisztviselői jogviszonyából eredő jogaira és kötelezettségeire, a dolgozó minősítésére, vagy egyéb intézkedést igényel. A Bizottság etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén büntetés kiszabására irányuló, indoklással ellátott javaslatot tesz a jegyző felé.

(3) Az elvi jellegű állásfoglalást - a Hivatal köztisztviselői által elérhető módon - közzé kell tenni, sorszámozottan nyilván kell tartani és indokolt esetben annak Hivatásetikai szabályok közé beépítését a jegyző köteles indítványozni a Közgyűlés felé. Az egyedi jellegű állásfoglalás csak az érintett köztisztviselő kifejezett hozzájárulása esetén hozható nyilvánosságra.

(4) A jegyző, mint a Hivatal vezetője a munkáltatói jogok gyakorlása során a köztisztviselőkkel kapcsolatos etikai ügyekben állásfoglalást kérhet a Hivatal Etikai Bizottságától.

17. § A Kttv. 234. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Hivatal valamennyi felsőfokú és érettségi végzettségű köztisztviselője részére a közgyűlés illetménykiegészítést állapít meg, melynek mértéke - amennyiben arról Heves Vármegye Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik -, a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők esetében egységesen alapilletményük 40%-a, illetve az érettségi végzettségű köztisztviselők esetében egységesen alapilletményük 20 %-a.

18. § A Kttv. 236. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Közgyűlés a Hivatal osztályvezetői szintű vezető beosztású köztisztviselője részére vezetői illetménypótlékot állapít meg, melynek mértéke az osztályvezető vezetői alapilletményének 10 %-a. A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető.

19. § A Kttv. 154. §-ában foglaltakra is figyelemmel a Hivatal köztisztviselőit a költségvetési lehetőségekre figyelemmel adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladataiknak eredményes ellátásáért teljesítményértékelésük alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója jutalomban részesítheti.

20. § A jegyző a nyugdíjba vonuló köztisztviselő részére közszolgálati jogviszonyának megszűnésekor tárgyjutalmat ajándékozhat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adómentes összeghatárig.

21. § A Kttv. 237. § -ában kapott felhatalmazás alapján a Hivatal köztisztviselőit az alábbi szociális juttatások, szociális és kegyeleti támogatások illetik meg.

22. § (1) A Hivatal köztisztviselői jelen rendelet 1. melléklete szerinti kérelmükre rendkívüli szociális támogatásban részesíthetők:

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott támogatásról és mértékéről a köztisztviselő szervezeti egységének (osztályának) vezetője javaslata alapján a jegyző dönt. A szociális támogatás mértéke esetenként legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben az adott költségvetési évre meghatározott illetményalapnak megfelelő összeg. Ugyanazon köztisztviselő részére szociális támogatás naptári évenként legfeljebb egy alkalommal adható.

(3) A Közgyűlés elnöke, foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnöke, a jegyző, az aljegyző, a politikai tanácsadó és a politikai főtanácsadó vonatkozásában a támogatásról az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására jogosult dönt.

(4) A támogatás kifizetésével, nyilvántartásával összefüggően a Hivatal gazdálkodási feladatait ellátó szervezeti egysége nyilvántartást köteles vezetni.

23. § (1) A Hivatalnál legalább 6 hónapja közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő részére személyi és családi okok miatt a jegyző illetményelőleg folyósítását engedélyezheti legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség ellenében, amennyiben azt az önkormányzat éves költségvetésében a személyi juttatások előirányzata és az önkormányzat rendelkezésre álló forrásai lehetővé teszik. Határozott idejű kinevezés esetén a köztisztviselő akkor részesíthető illetményelőlegben, ha kinevezésének időtartama a 6 hónapot meghaladja, továbbá a visszafizetési kötelezettség időtartama nem terjeszkedhet túl a határozott idejű jogviszony megszűnésének időpontján.

(2) Az illetményelőleg mértéke nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 3-szorosát és a köztisztviselő havi illetményének összegét.

(3) A köztisztviselő illetményelőleget a 2. melléklet szerinti nyomtatványon az abban megjelölt kötelezettség vállalásával igényelhet. Illetményelőleg iránti kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott döntéshozónak címezve kell benyújtani, aki annak tárgyában dönt. Az illetményelőleg iránti kérelem tárgyában a foglalkoztatási jogviszonyban álló alelnök, a politikai tanácsadó és politikai főtanácsadó esetén a Közgyűlés elnöke, míg a Közgyűlés elnöke vonatkozásában az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság dönt.

(4) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az illetményelőleg tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, úgy a tartozás fennmaradó részét egy összegben köteles visszafizetni.

(5) Az illetményelőleg igénylésről, annak kifizetéséről a Hivatal gazdálkodási feladatait mindenkor ellátó szervezeti egysége nyilvántartást köteles vezetni, megjelölve abban az illetményelőleg összegét és a lejárat dátumát.

24. § A Kttv. 226. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Hivatal köztisztviselőit illetményük kifizetésére szolgáló fizetési számlához kapcsolódóan havonta a központi költségvetésről szóló törvényben megengedett legmagasabb összegű bankszámla-hozzájárulás illeti meg, melynek kifizetése évente két alkalommal, a tárgy félévet követően történik.

25. § (1)¹

(2)²

(3)³

26. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.