Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete
Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 10. 29Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (III. 29.) önkormányzati rendelete
Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőberény Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 5650 Mezőberény, Kossuth L. tér 1..
(3) Az Önkormányzat honlapja: www.mezobereny.hu .
(4) Az Önkormányzat hivatalos e-mail címe: info@mezobereny.hu.
(5) Az Önkormányzat hivatalos lapja a "Mezőberényi Hírmondó".
2. § (1) Az Önkormányzat címere: hullámos ezüst sávval vágott, arany rámás reneszánsz pajzs, felső része arany karóval hasított. Az első kék mezőben három arany búzakalász – az első és harmadik szárán két arany levéllel, a középső cölöpösen, a két szélső jobbra, illetve balra dőlve – lebeg. A második kék mezőben lebegő fekete kacsos arany szőlőfürt. A harmadik, vörös mezőben arannyal szegélyezett fekete ekevas lebeg. A hullámos ezüst sáv fekete vonallal vágott. A reneszánsz pajzs alakja kiterített állatbőrre emlékeztet, a helységben egykor virágzó tímármesterség jelképe. A vágott hullámos ezüst sáv a Mezőberény földjeit átszelő Kettős-Köröst jelképezi. A búzakalász, a szőlőfürt és az ekevas a mezőgazdasági termelés különböző ágaira, valamint a település iparára utal, e mellett a három nemzetiség, a magyar, német és szlovák több évszázados békés együttélését is szimbolizálja.
(2) Az Önkormányzat zászlaja: fehér, közepében a városnak a rövid oldalra merőlegesen elhelyezett címerével. A címer alatt a pajzs alsó széléhez enyhe görbülettel igazodva nyomtatott arany nagybetűkkel a város neve olvasható. A lobogó rojtozata: kék.
(3) Az Önkormányzat logója: A logó alapja a „Mezőberény” város barna felirata, melynek betűtípusa a honlap fejlécének betűtípusával megegyező. A felirat első és utolsó betűje körbe öleli a Mezőberény központjában álló Várady Sándor: „Népek barátsága” című szobrot szimbolizáló rajzot. A Mezőberény felirat alatt a „Három nemzetiség számtalan lehetőség” felirat található ugyancsak barna színnel. A logó szükség esetén kiegészül a logó színével megegyező „5650 Mezőberény, Kossuth L. tér 1.” felirattal.
(4) A címer, a zászló és a logó (a továbbiakban: jelkép) képét az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Mezőberény város neve, vagy annak toldalékos formája bármely mezőberényi, vagy Mezőberény városhoz kötődő jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet elnevezésébe az önkormányzat külön engedélye nélkül felvehető, használható.
(6) A jelképek használatát a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(7) Az Önkormányzat és szervei által használt bélyegzők:
a) a képviselő-testület körbélyegzője: Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Mezőberény, Magyarország címerével;
b) a polgármester körbélyegzője: Mezőberény Város Polgármestere, Magyarország címerével;
c) a város jegyzőjének körbélyegzője: Mezőberény Város Jegyzője, Magyarország címerével;
d) a Polgármesteri Hivatal körbélyegzője: Mezőberényi Polgármesteri Hivatal, Magyarország címerével.
(8) Az Önkormányzat által alapított intézmények elnevezésükben használhatják a város önkormányzata intézménye elnevezést, e közszolgáltatást nyújtó intézmények elnevezésüket a Mezőberényben élő nemzetiségek nyelvén is feltüntethetik.
(9)1 A képviselő-testület hivatalos bélyegzőjét kell használni:
a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.
(10) Az önkormányzat kitüntetéseinek, kitüntető díjainak és elismerő címeinek alapítására, adományozására a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
Részletes rendelkezések
1. Az Önkormányzat feladatai, hatásköre
3. § (1) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a hatáskör címzettje évente egyszer, írásban köteles beszámolni a képviselő-testületnek.
2. A képviselő-testület megnevezése, alakuló ülése
5. §2 A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete, székhelye: 5650 Mezőberény, Kossuth L. tér 1., a képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő.
6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, majd a települési képviselők leteszik az esküt. A települési képviselők eskütétele után teszi le az esküt a polgármester a képviselő-testület előtt. Az eskütétel után a megválasztott polgármester ismerteti programját.
(2) Az alpolgármester megválasztására vonatkozó titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.
2/A.3 Munkaterv
6/A. § (1) A polgármester a megválasztását követő 6 hónapon belül programot terjeszt a képviselő-testület elé – a testület megbízatásának időtartamára –, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.
(2) A képviselő-testület éves munkatervet készít.
(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:
a) települési képviselőktől,
b) a képviselő-testület bizottságainak tagjaitól,
c) országgyűlési képviselőtől,
d) nemzetiségi önkormányzatoktól,
e) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
f) helyileg érintett szervezetektől.
(4) A lakosság, a városban működő gazdálkodó szervezetek és intézmények részére felhívás útján lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkatervhez javaslattal éljenek.
(5) A munkatervben szabályozni kell az ülések várható időpontját, a megtárgyalandó témákat, azok előadóit.
(6) A munkatervet legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó ülésére kell beterjeszteni.
(7) A munkaterv elkészítéséért a polgármester a felelős.
(8) A munkaterv tervezetének benyújtásakor a kimaradt javaslatokat a települési képviselőkkel ismertetni kell.
3. A képviselő-testület ülésének előkészítése
7. § (1)4
(2)5 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke jogosult.
(3) A képviselő-testület összehívását a nemzetiségeket érintő ügyekben az érintett nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti.
(4)6 A képviselő-testület évente legalább nyolc alkalommal képviselő-testületi ülést tart. A testületi üléseket – a soron kívüli ülések kivételével – lehetőleg a hónap utolsó hétfői napján délután 15 órára kell összehívni.
(5)7 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. § -ában foglalt esetkörök kivételével a képviselő-testület soron kívüli ülését össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés indítványát írásban kell benyújtani és azt indokolni kell. Soron kívüli ülés összehívása indokolt esetben telefonon is történhet.
(6)8 A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke írja alá.
(7) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, idejét,
b) az ülés kezdetének időpontját,
c) a javasolt napirendi pontokat,
d) a napirendi pontok előterjesztőit.
(8)9 Az ülés meghívóját és a jegyző, vagy megbízottja által kézjeggyel jóváhagyott előterjesztéseket a 8. §-ban szereplőknek, a települési képviselőknek és az intézményvezetőknek a nyílt ülés anyagát elsődlegesen elektronikus úton, zárt ülés anyagát kizárólag papír alapon írásban – olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a képviselő-testületi ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A soron kívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.
(9)10 A képviselő-testületi ülés összehívásáról a lakosságot a helyben szokásos módon hirdetmény és a Kábel TV, a városi honlapon való közzététel (www.mezobereny.hu) útján tájékoztatni kell, azzal a felhívással, hogy a nyílt ülés napirendjeinek anyaga a polgármesteri hivatal titkárságán, illetve - a képviselő-testület bizottságainak ülését követően - a városi honlapon is megtekinthető.
(10) A meghívót ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára.
8. § A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) települési képviselőket,
b) jegyzőt, aljegyzőt, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának vezetőjét,
c) bizottsági ülések és képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvvezetőit,
d) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
e) a képviselő-testület bizottságainak külső tagjait,
f)11 Békés Vármegyei Kormányhivatal vezetőjét, valamint a Békési Járási Hivatal vezetőjét,
g) megyei és helyi média képviselőit,
h) az Mötv. 53. § (3) bekezdése szerinti helyi önszerveződő közösségek közül mindazon személyeket és szervezetek képviselőit, akiknek meghívása a tárgyalt napirendi pontok tekintetében indokolt.
4. Előterjesztések készítésének rendje
9. § (1) A képviselő-testület ülésére javasolt napirendi pontokhoz előterjesztést kell készíteni. Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága és a jegyző által javasolt rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató és módosító indítvány.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. A képviselő-testületi ülésen szóban előterjesztett határozati javaslatot a javaslattevő köteles megfogalmazni, ehhez a jegyző jogi segítséget nyújt.
(3) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
a) Első rész:
aa) a fejrész, mely tartalmazza: az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő személyét, az előterjesztés készítőjének megnevezését, a véleményező bizottságok megnevezését, melléklet esetén annak megnevezését, az előterjesztés sorszámát, a döntéshozatal módját, a tervezett döntés formáját, minősített többség esetén hivatkozással az Mötv. vagy jelen rendelet megfelelő szakaszára, valamint az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalásának módját, sürgősségi indítvány esetében a jelen önkormányzati rendelet megfelelő pontjára történő hivatkozást,
ab) előterjesztés szöveges indoklása, a tárgykört érintő jogszabályok, adatok, információk, módosító rendelkezés esetében a módosítandó döntés ismertetése,
ac) pénzügyi tárgyú előterjesztésben a költségvetésben nem tervezett kiadás forrásának pontos megjelölése.
b) Második rész:
ba) határozati javaslat, rendelet-tervezet, a pénzügyi tárgyú előterjesztésben a költségvetésben nem tervezett kiadás forrásának pontos megjelölésével,
bb) ahol ez szükséges, alternatív döntési javaslatok,
bc) végrehajtásért felelős neve, végrehajtási határidő, szükség esetén a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidő, részhatáridő,
bd) az előterjesztő aláírása,
be) a jogi és pénzügyi kontrollt végző személyek aláírása.
(4) A megszövegezésnél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségre és végrehajthatóságra, az előterjesztés és a határozati javaslat logikai kapcsolatára.
(5) A képviselő-testület határozatai végrehajtásért felelősnek a következők lehetnek megjelölve:
a) polgármester,
b) bizottsági elnök,
c) jegyző,
d) az önkormányzat gazdasági társaságának képviselője,
e) önkormányzati intézmény vezetője,
f) mindaz, akit a képviselő-testület határozata végrehajtására felkér, vagy kötelez.
(6) Az előterjesztés mintáját az 5. melléklet tartalmazza.
10. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előterjesztője a következők lehetnek:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) települési képviselők,
d) a képviselő-testület bizottságai,
e) jegyző,
f)12
g) önkormányzati intézmény vezetője,
h) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére felkér, vagy kötelez.
(2) Az előterjesztés csak az illetékes képviselő-testületi bizottság véleményezésével együtt kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket.
(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előadója maximum 5 percben ismertetheti vagy kiegészítheti az előterjesztést.
5. Sürgősségi indítvány
11. § (1) A meghívóban szereplő napirendtől csak sürgősségi indítvány esetében lehet eltérni.
(2) Sürgősségi javaslattal élhet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, a települési képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete valamely előterjesztés, önálló indítvány soron kívüli, vagy a munkatervében előirányzottnál korábban történő tárgyalása érdekében.
(3) A sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással, legkésőbb az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt kell előterjeszteni.
(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(5) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell, ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testület dönt.
6. A képviselő-testület ülése
12. § (1) A képviselő-testület ülése – az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak kivételével – nyilvános.
(2) A képviselő-testület helyi kitüntetések, díjak átadása, testvérvárosi szerződések megkötése, évfordulója, valamint egyéb városi események megünneplésére ünnepi megemlékezést tarthat, amire a képviselő-testületi ülés szabályait nem kell alkalmazni. Az ünnepi eseményről írásbeli emlékeztető készül.
13. § (1)13 A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (a továbbiakban: levezető elnök). A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke látja el a képviselő-testületi ülést levezető elnök teendőit.
(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata a levezető elnök feladata.
(3) A tanácskozás során a levezető elnök:
a) javaslatot tesz a napirendekre, és előterjeszti a sürgősségi indítványt,
b) a két ülés között történt fontosabb eseményekről, intézkedésekről szóló írásbeli beszámoló lakosságot leginkább érintő részeit szóban ismertetheti. Ehhez a napirendhez kérdést, véleményt a képviselő előre, írásban nyújthat be a polgármesterhez, a testületi ülés napján reggel 08:00-ig. Amennyiben a képviselő a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről szóló beszámolót az ülés napján kapja meg, a napirend tárgyalása során, maximum 1 percben a napirendhez kérdést, észrevételt tehet.
c) beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, és maximum 2 percben hozzászólhatnak. Az a képviselő, aki a hozzászólási időt kimerítette, még egyszer maximum 1 percben reagálhat a korábban elhangzottakra.
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat, a határozat elfogadása után nincs helye hozzászólásnak, további vitának,
f) biztosítja a települési képviselők bejelentési, interpellációs és kérdezési jogát,
g) berekeszti az ülést.
(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) A települési képviselő napirenden nem szereplő városi jelentőségű ügyben a napirend előtt szót kérhet.
(6) A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább egy órával a polgármesterhez kell írásban, vagy szóban bejelenteni.
(7) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt maximum 2 perc időtartamra illeti meg.
(8) A napirend előtti felszólalásnál vitának helye nincs.
(9) A napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(10) A vitát a levezető elnök vezeti, aki a jelenlévők közül megállapítja a hozzászólások sorrendjét.
(11)14 Állandó napirendi pont keretében írásbeli előterjesztést kell készíteni az előző zárt testületi ülésen hozott közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó döntésekről, a személyes és védett adatok anonimizálásával.
14. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős.
(2) E jogkörében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér,
b) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testületet, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
c) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
d) a terem elhagyására kötelezheti – a települési képviselők kivételével – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.
(3) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.
(4) Az a települési képviselő, aki a levezető elnöknek a (2) bekezdés alapján tett intézkedését sérelmesnek tartja, a képviselő-testületnél kifogást terjeszthet elő, melyről a képviselő-testület – a kifogás benyújtását követően azonnal – egyszerű többséggel határoz.
(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
15. § Az előterjesztés napirendről történő levételét, a szavazás elrendelése előtt, bármely települési képviselő, a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, amiről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
16. § A jegyzőnek a tanácskozás bármely szakaszában jogában áll és kötelessége a törvényességet érintően észrevételt tenni.
17. § A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban – két testületi ülésen – előbb a döntés-előkészítéssel kapcsolatos kérdéseket, majd a konkrét döntéstervezetet tárgyalja meg.
18. § A képviselő-testület ülésén résztvevő állampolgárnak – a napirendi pont tárgyalásához tartozó témában – a polgármester egyszer adhat szót, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott szavazata alapján. A hozzászólás időtartama 2 perc. A hozzászóló állampolgárnak egy alkalommal 1 perc időtartamra viszontválaszra lehetőséget kell adni.
7. A képviselő-testület döntéshozatala
19. § (1) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület – először a tárgyban illetékes szakbizottság javaslatáról, majd az előterjesztés sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokról szavaz. Amennyiben egyik módosító és kiegészítő javaslat sem kerül elfogadásra, akkor az eredeti javaslat felett kell dönteni.
(2) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után a képviselő-testület dönt az előterjesztés egészéről.
(3) A szavazás eredményének megállapítását követően a levezető elnök a képviselő-testület döntését kihirdeti.
(4) Szavaztatni előbb az egyetértők, majd az ellenzők megszámlálásával kell. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt a települési képviselő kéri, akkor a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.
(5) Határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot a képviselő-testület elutasította.
(6) A határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt – szükség esetén – a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a polgármester szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a határozati javaslat szövegét.
20. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § - ában meghatározott eseteken túl:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
b) a városrendezési terv elfogadásához,
c)15 az önkormányzat tulajdonában levő, és 2 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
d) kitüntetés adományozásához,
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
g) hitel és kölcsön felvételéhez,
h) közfeladat önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez.
21. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a települési képviselők „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak. A települési képviselők személyes érintettsége esetén az Mötv. 49. §-a szerinti rendelkezések az irányadók.
(2)16 Települési képviselő személyes érintettsége esetén az Mötv. szabályai az irányadók azzal, hogy amennyiben a képviselő-testület tagja adott ügyben – a szavazás megkezdése előtt - elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, és a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a települési képviselő - az önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 34/2006. (X.17.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Tiszteletdíj rendelet) 2. § (1) bekezdésében meghatározott - tiszteletdíja legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkenthető, megvonható. A tiszteletdíj csökkentéséről, a csökkentés mértékéről, időtartamáról, a tiszteletdíj megvonásáról, annak időtartamáról a képviselő-testület határozattal dönt.
(3)17 A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti ügyekben. A titkos szavazást az Ügyrendi és Humánügyi Bizottság képviselő tagjai, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(4) A képviselő-testület bármely települési képviselő indítványára - az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivételek figyelembe vételével - név szerinti szavazást rendelhet el. A név szerinti szavazást el kell rendelni külön jogszabályban meghatározott kötelező esetben. Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendes névsorban felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavazhatnak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s a levezető elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
22. § (1) Az önkormányzati határozatok jelölése a következő:
a) határozat sorszáma arab számmal,
b) „/” jel,
c) a határozat kihirdetésének éve arab számmal,
d) zárójelben a határozat kihirdetésének hónapja római számmal, és napja arab számmal,
e) „sz. határozat” kifejezés.
(2) A képviselő-testület határozatainak két fajtája van:
a) ügyviteli (ügyrendi) határozatok, melyek szavazást igényelnek, de nem szükséges azok sorszámmal, felelős és határidővel való ellátása,
b) érdemi határozatok: intézkedést igényelnek, ezeket sorszámmal kell ellátni, megjelölve a végrehajtásért, beszámolásért felelős nevét, valamint a végrehajtás és beszámolás dátum szerinti határidejét.
(3) Rendeletalkotásra a következők tehetnek javaslatot:
a) polgármester, alpolgármester,
b) képviselő-testület bizottságai,
c) települési képviselők,
d) nemzetiségi önkormányzatok,
e) jegyző.
(4) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a képviselő-testület illetékes bizottságával és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(5) A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület foglal állást.
(6)18 A rendelet-tervezetet az Ügyrendi és Humánügyi Bizottság, valamint a hatáskörébe tartozó ügyek esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság minden esetben véleményezi. A rendelet-tervezet előkészítésében a jegyző, vagy megbízottja, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai vesznek részt.
(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. Közzé kell tenni továbbá az Önkormányzat internetes honlapján, valamint az elérhetőségre való utalással a Mezőberényi Hírmondóban.
(8) Minden önkormányzati rendelet egy példányát meg kell küldeni az Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központnak.
(9) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(10) A rendeletet meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek.
23. § (1) Az Mötv. 68. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a polgármester – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – döntést hozhat bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését.
(2) Az Mötv. 68. § (3) bekezdés alapján a polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan döntést igénylő esetben – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet:
a) sürgős döntési igényt kívánó tervezési feladatok megrendeléséről a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig,
b) a költségvetés általános tartaléka terhére történő felhasználásról a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig,
c) bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését.
8. Bejelentés, kérdés, tájékoztatás, interpelláció
24. § (1) A bejelentést, kérdést az ülés megkezdése előtt a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Szóbeli ismertetése a testületi ülésen maximum 1 percben történhet.
(2) Bejelentésnek minősül a közérdeklődésre számot tartó közlemény, közérdekű javaslat, ami a helyi közösséget érinti.
(3) Kérdésnek minősül, ha a települési képviselő valamely települést érintő ügyben felvilágosítást, bővebb tájékoztatást, részletesebb indoklást kér.
(4) Az Mötv. 32. § (1) bekezdés f) pontja alapján a települési képviselő a képviselői munkájához a polgármestertől írásban tájékoztatást kérhet. A vonatkozó írásbeli tájékoztatást az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a települési képviselő részére meg kell küldeni. A tájékoztatás keretében megadott adatot, információt a települési képviselő kizárólag a képviselői munkájához használhatja fel.
25. § (1) Az interpelláció tárgya bármilyen intézkedést feltételező kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet, feltéve, ha az kapcsolatban áll az önkormányzat feladat- és hatáskörével.
(2) A polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a képviselő-testület bizottságainak elnökeihez – a feladatkörükbe tartozó minden önkormányzati ügyben – a települési képviselő interpellációt intézhet.
(3) Nincs helye interpellációnak:
a) olyan ügyek kapcsán, amelyben az önkormányzatnak, vagy szerveinek nincs hatásköre,
b) olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a képviselő-testület hatásköre.
(4) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző 5 nappal 12.00 óráig kell a polgármesterhez írásban benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, illetve annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(5) Az írásban előadott interpellációra a képviselő-testületi ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezheti, a válaszadás határidejének – legfeljebb az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő – megszabása mellett.
(6) Az interpellációt írásban vagy szóban képviselő-testületi ülésen lehet visszavonni.
(7) A települési képviselő interpellációját a képviselő-testületi ülésen - amennyiben ez irányú igényét a benyújtott interpellációban jelezte - szóban ismerteti, az interpellált köteles szóban a testületi ülésen, vagy ezt követően az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban választ adni az interpelláló részére.
(8) A képviselő-testületi ülés kezdetén, a napirendek ismertetése során, a polgármester közli az írásban bejelentett interpellációk tárgyát és az interpellálók személyét.
(9) Az írásban benyújtott interpellációk szóbeli kiegészítése és a szóban ismertetett interpellációk időtartama, illetve a válaszok időtartama témánként maximum 1-1 perc lehet.
(10) A képviselő-testület ülésén történő válaszadás után előbb az interpellálónak viszontválaszadásra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.
(11) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadása tárgyában.
(12) A válaszadás elhalasztásakor, valamint ha a testület a választ nem fogadja el, az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló települési képviselőt is.
(13) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadta el, az interpelláció kivizsgálását – a képviselő-testület döntése alapján – a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság végzi. A vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást a képviselő-testület következő ülésére külön napirendként kell benyújtani.
(14) Az interpellációkról, valamint a válaszokról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
9. Közmeghallgatás, lakossági fórum
26. § (1) Közmeghallgatást kell tartani a város környezetvédelmi programjáról, valamint a képviselő-testület által egyedileg meghatározott, helyi közügyeket érintő kérdésről.
(2) A közmeghallgatáson a város polgárai és a helyi szervezetek képviselői a képviselő-testülethez közérdekű kérdéseket intézhetnek, javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 10 nappal előbb meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.
(4) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban, közmeghallgatás során szóban lehet benyújtani és bejelenteni.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak.
27. § (1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése érdekében várospolitikai fórumot tarthat a város lakossága, társadalmi szervezetei, az érintett lakossági rétegek részére.
(2) A várospolitikai fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról.
(3) A várospolitikai fórumról jegyzőkönyvet nem kell készíteni.
10. Jegyzőkönyv
28. § (1) A jegyzőkönyvben folyamatosan rögzíteni kell a képviselők jelenlétét és eltávozását.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jegyzőkönyv mellékleteit, az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések egy-egy példányát és a jelenléti ívet.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente kötetbe kell köttetni és a Polgármesteri Hivatal Titkárságán kell megőrizni, egy példányt – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – meg kell küldeni az Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központnak. A nyílt ülés jegyzőkönyvét a városi honlapon is meg kell jelentetni.
(4) A nyilvános képviselő-testületi ülést a helyi Kábel TV egyenes adásban közvetítheti.
(5)19
11.20
29. §
12. A képviselő-testület bizottságai
30. § (1) A képviselő-testület a következő - állandó - bizottságokat hozza létre:
a)21 Ügyrendi és Humánügyi Bizottság, létszáma 7 fő;
b)22 Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, létszáma 5 fő.
c)23
(2) A képviselő-testület bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz:
a) döntenek a képviselő-testület által átruházott hatáskörben;
b) előkészítik:
ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,
bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket;
c) javaslatot tesznek:
ca) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére (a beérkező pályázatok alapján),
cb) az Önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre;
cc) „Mezőberény Város Díszpolgára" cím adományozására, illetve visszavonására,
d) véleményezik:
da) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,
db) az Önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét,
dc) a szakterületükhöz tartozó intézmények szakmai munkáját, azok vezetőinek bérezését, jutalmazását;
e) beszámolnak a bizottság tevékenységéről, döntéseiről és azok végrehajtásairól.
(3) A képviselő-testület bizottságainak feladat és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület bizottságai munkájukba szakértőket is bevonhatnak.
31. § (1) A képviselő-testület bizottságainak üléseit az elnök lehetőség szerint a képviselő-testületi ülést megelőző héten, a bizottsági ülést megelőző három nappal hívja össze és vezeti. A meghívóval együtt elektronikusan kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket.
(2) A képviselő-testület bizottságának ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a polgármestert,
b) az alpolgármestert,
c) a jegyzőt, aljegyzőt,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét, vagy kijelölt tagját, ha a tárgyalt napirend érinti,
e) a hivatal tárgykör szerint érintett egységének vezetőjét,
f) az önkormányzati intézmények vezetőjét, az intézményt érintő napirendekhez,
g) az önkormányzati gazdasági társaság ügyvezetőjét, a gazdasági társaságot érintő napirendekhez,
h) az érintett napirendek előadóit,
i) azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.
(3) A képviselő-testület bizottságának minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami vagy szolgálati titkot megőrizni.
(4) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
13. A települési képviselő
32. § (1) Az Mötv-ben meghatározottakon túl a települési képviselő kötelezettsége olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(2) A települési képviselő, a bizottság elnöke és tagja az Önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerinti tiszteletdíjban részesül.
33. § (1)24 A települési képviselő a képviselő-testületi, a bizottsági tag a bizottsági ülésről történő távolmaradását legkésőbb az ülést megelőző napon, soron kívüli bizottsági ülés esetén az ülést megelőző 4 órával korábban írásban köteles bejelenteni a polgármesternél, a bizottság elnökénél vagy az általuk meghatározott személyeknél.
(2) Igazolt távollétnek kell tekinteti, ha a települési képviselő vagy a bizottság tagja
a) a képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottság elnöke megbízása alapján az ülés időpontjában az önkormányzat érdekében feladatot teljesít, vagy más közfeladatot végez,
b) az ülés időpontjában beteg vagy időponthoz kötött egészségügyi ellátásban részesül,
c) az ülés időpontjában állampolgári kötelezettségének tesz eleget (pl. idézés, tanúmeghallgatás) és a megjelenést igazolja,
d) az ülésen elháríthatatlan egyéb ok miatt nem tud részt venni.
(3)25 A (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetekben az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésén kívül nem szükséges egyéb igazolást csatolni. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a távollétet igazoló dokumentumot a polgármesternél vagy az általa megjelölt személynél a tárgyhónap utolsó napjáig kell leadni. Ezekben az esetekben a távolmaradás személyesen vagy telefonon történő bejelentése nem helyettesíti az írásos igazolást.
(4) Az igazolatlan távolléttel kapcsolatos jogkövetkezményeket a Tiszteletdíj rendelet tartalmazza.
34. § (1) A települési képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(2) A települési képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(3)26 A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, a kezdeményezés beérkezését követően haladéktalanul az Ügyrendi és Humánügyi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi és Humánügyi Bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.
14. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
35. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester tartós időre szóló szabadságát bejelenti a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a bejelentést vita nélkül fogadja el. A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván.
(3) A polgármester munkarendje a polgármesteri hivatal köztisztviselői munkarendjével egyezik.
(4) A polgármester tartós időre szóló szabadságának minősül a minimum öt egymást követő munkanapon keresztül tartó szabadság.
36. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról és egyéb juttatásai mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a polgármester távollétében vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.
37. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:
a) előkészíti a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
b) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
c) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,
d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában kijelölt köztisztviselő látja el.
37/A. §27 (1) Az aljegyző segíti a jegyző hivatalvezetői munkáját, ennek keretében különösen:
a) részt vesz a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület bizottságai elé kerülő előterjesztések törvényességi vizsgálatában,
b) helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása esetén a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságai ülésén,
c) vezeti a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezeti egységét,
d) a képviselő-testület és a helyi nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás alapján, a jegyző helyetteseként részt vesz a helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek ülésén,
e) közreműködik a választási, népszavazási feladatok ellátásában.
(2) Az aljegyző ügyfélfogadási rendjét a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
15. Polgármesteri Hivatal
38. § (1) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Mezőberényi Polgármesteri Hivatal.
(2) A polgármesteri hivatal székhelye: 5650 Mezőberény, Kossuth L. tér 1.
(3)28 A polgármesteri hivatal a polgármester által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóóráit.
16. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
39. § (1)29 A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátását az Ügyrendi és Humánügyi Bizottság feladatkörébe utalja.
(2)30 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a polgármesteri hivatal illetékes ügyintézője felhívja a települési képviselőt, a nem képviselő bizottsági tagot, a polgármestert – a saját, valamint – hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A települési képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.
(3) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
(4)31 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi és Humánügyi Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.
40. § (1) A képviselő-testület által alapított intézmények vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetőinek jegyzékét a 7. melléklet tartalmazza.
(2) Az intézményvezetőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi eljárási rendet a Mezőberény Város Önkormányzata és a Mezőberényi Polgármesteri Hivatal vagyonnyilatkozat-kezelési szabályzata tartalmazza.
17. Nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés
41. § (1) Mezőberényben az alábbi települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:
a) Mezőberényi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat,
b) Német Nemzetiségi Önkormányzat, Mezőberény,
c) Mezőberényi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat.
(2) Mezőberény Város Önkormányzata a Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) - (3) bekezdései szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit.
(3) Mezőberény Város Önkormányzata együttműködik a megválasztott nemzetiségi önkormányzatokkal a következők szerint:
a) a nemzetiségeket érintő kérdések megtárgyalására együttes ülés tartását kezdeményezheti a képviselő-testület, valamint bármelyik nemzetiségi önkormányzat elnöke,
b) a nemzetiségeket érintő döntések meghozatala előtt ki kell kérni a nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
(4) A helyi önkormányzat támogatást nyújt a nemzetiségi önkormányzatok feladatának ellátásához, és működéséhez további támogatást nyújthat.
(5) A nemzetiségi önkormányzatok képviselői a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület és bizottságok ülésein.
(6) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei és a képviselő-testület tisztségviselői szükség szerint értékelik a közös gondokat, kölcsönösen segítik egymás munkáját.
(7) A képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzatok az együttműködésük konkrét tartalmát, és módját külön megállapodásban rögzítik. E megállapodásokat a képviselő-testület és az adott nemzetiségi önkormányzat hagyja jóvá.
18. Mezőberény Város kapcsolatai
42. § (1) Mezőberény Város külföldi kapcsolatai:
a)32 Németországi településekkel kötött testvérvárosi szerződés alapján: Münsingen (1993.) és Gronau városokkal (1991.) tart fenn kapcsolatot,
b)33 Szlovák Köztársaságban: Gúta (Kolarovó) városával (2001.), a lakosságot összekötő rokoni és baráti kapcsolatok alapján alakult ki a testvérvárosi együttműködés,
c)34 Román Köztársaság területén: Szováta városával (2002.) kötött a képviselő-testület testvérvárosi szerződést,
d)35 Szerb Köztársaság területén: Csantavér községgel (2006.) testvértelepülési kapcsolat.
(2) Az önkormányzat külkapcsolatainak rendjét és szabályait a külkapcsolati koncepció tartalmazza.
43. §36
Záró rendelkezések
44. § Ez a rendelet 2022. július 1-jén lép hatályba.
45. §
8. melléklet42
A 2. § (9) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. alcímet (6/A. §-t) a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 7. § (1) bekezdését a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (2) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (6) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (8) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (9) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § f) pontja a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés f) pontját a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (1) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (11) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § c) pontja a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (6) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (5) bekezdését a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. alcímet (29. §-t) a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 17. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (1) bekezdés a) pontja a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés b) pontja a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés c) pontját a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 17. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (1) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (3) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 37/A. §-t a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (X. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 38. § (3) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (4) bekezdése a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdés a) pontja a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdés b) pontja a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdés c) pontja a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdés d) pontja a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 43. §-t a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 17. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 7. melléklet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. mellékletet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. melléklete iktatta be. A 8. mellékletet a Mezőberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-a hatályon kívül helyezte.