Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 10. 21Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Győrújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § Az Önkormányzat
1. hivatalos megnevezése: Győrújfalu Községi Önkormányzat,
2. székhelye: 9171 Győrújfalu, Ady Endre u. 7.
3. igazgatási feladatait ellátja: Győrújfalui Polgármesteri Hivatal, melynek feladatát és ügyrendjét külön szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
4. illetékességi területe: Győrújfalu község közigazgatási területe,
5. jelképei: a település címere, zászlója és a pecsétek,
6. hivatalos lapja: Az „Új Falu" megjelenik alkalomszerűen, melyet a lakosság számára az önkormányzat térítésmentesen biztosít.
7. hivatalos honlapja: www.gyorujfalu.hu
Feladatok és hatáskörök
2. § Az önkormányzat a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza. Az Önkormányzat által használt kormányzati funkció kódokat és azok megnevezéseit a 3. számú függelék tartalmazza.
3. §1 (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati összeg 10 %-át elérő eltérés esetén a kötelezettségvállalásról,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköreit:
a) rendkívüli települési támogatás megállapítása,
b) köztemetés elrendelése.
c) Az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése;
d) A közterület használat engedélyezése;
e) A közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés jóváhagyása;
f) A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása;
g) A közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele;
h) Az Önkormányzat alkalmazásában álló munkavállalókkal kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog gyakorlása.
i) az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogok gyakorlása,
j) magánszemély által önkormányzat részére történő ingó dolog felajánlásának elfogadása,
k) a „Súlykorlátozás” közúti jelzőtábla hatálya alá tartozó útszakaszokra vonatkozó behajtási engedélyt kiadása,
l) a költségvetésben meghatározott előirányzat terhére maximum nettó 5.000.000,-Ft-ig történő kötelezettség vállalása,
m) árajánlatok, értékbecslések bekérése,
n) a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása során részletfizetés engedélyezése,
o) az önkormányzati lakások bérletéről szóló rendeletben meghatározott feladatok ellátása,
p) az intézmények használatában lévő ingó vagyon intézmények közötti ingyenes átadásának engedélyezése nettó 1.000.000,-Ft értékhatárig,
q) az önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan vonatkozásában a jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető jogok, önkormányzatot megillető elővásárlási jogról lemondás gyakorlása
r) önkormányzati vagyontárgy értékétől függetlenül forgalomképes vagyoni körben használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapítása.
4. §2 A Szociális és Ügyrendi Bizottság feladata a Mötv. 37. §, 39. §, 72. §-ai és 2. melléklete alapján tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése, kezelése, őrzése és vizsgálata, valamint az összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek vizsgálata.
A képviselő-testület működése
5. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
6. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.
7. § (1) Az ülés meghívóját és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők és a jegyző részére legalább az ülés időpontja előtt 5 nappal el kell juttatni. A meghívó és az írásbeli előterjesztések kézbesítése – a képviselővel egyeztetett módon – történhet nyomtatott formában nem tértivevényes, sima levélként hivatali kézbesítés útján vagy elektronikus formában. Sürgős esetben az ülés előtt közvetlenül is lehet közölni az írásbeli előterjesztéseket.
(2) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a meghívó kiküldését követő napon az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján valamint az Önkormányzat internetes honlapján való megjelentetéssel tájékoztatni kell.
(3) A képviselő-testület a következő önszerveződő közösségeknek biztosít tanácskozási jogot a költségvetési rendelet tárgyalásakor: civil szervezetek, egyesületek.
8. § A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és idejét;
b) a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit.
9. § (1) Az előterjesztés tartalmazza
a) az elemző részt, mely ismerteti az előterjesztés tárgyát, az azt érintő jogszabályi rendelkezéseket, az előzményeket, és mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, melyek segítik, indokolják a döntéshozatalt;
b) a döntési javaslat részt, mely lehet határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.
(2) Egyszerűbb megítélésű ügyekben vagy halaszthatatlan esetben kerülhet sor szóbeli előterjesztésre, melynek ismertetése során az (1) bekezdésben szabályozott szerkezeti felépítést kell követni.
(3) Kizárólag írásbeli előterjesztés nyújtható be:
a) rendeletalkotáshoz,
b) a gazdálkodás helyzetéről szóló tájékoztatók tárgyalásához,
c) a költségvetési koncepcióról való döntéshozatalhoz,
d) költségvetési szerv alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez.
(4) Az előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a települési képviselő,
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) a jegyző.
10. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a 7. §-ban foglaltaktól eltérően a rendkívüli ülés meghívóját az ülés előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni. Rendkívül sürgős esetben a meghívó ennél rövidebb időn belül is kiküldhető. A meghívás elektronikus levél útján is történhet. Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívó hirdetőtáblán való kifüggesztésére vonatkozó szabálytól el lehet tekinteni. A sürgősség okát a Képviselő-testület tagjaival közölni kell.
(2) Mind a tervezett, mind a rendkívüli üléseken tárgyalhat a Képviselő-testület a meghívóban szereplő napirenden túl sürgősségi indítványként később kiküldött vagy akár az ülés elején kiosztott írásbeli vagy az ülésen szóban ismertetett előterjesztéseket. A sürgősségi indítványt indokolni kell. A sürgősségi indítványt az ülés vezetője a napirendi javaslat megtételekor ismerteti. A sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület a napirend megállapításával együtt dönt. Vita esetén az ülés vezetője önálló szavazásra bocsátja a sürgősségi indítványt.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület tagjai nem jelennek meg határozatképes számban, a Képviselő-testület újabb ülése az elmaradt ülésnek megfelelő napirenddel akár az (1) bekezdésben meghatározott módon és határidővel összehívható. Amennyiben a feltételei fennállnak, a (2) bekezdésben szabályozott sürgősség indítvány ilyenkor is tárgyalható.
11. § Az ülés vezetőjének feladatai:
a) megnyitja az ülést;
b) megállapítja, és figyelemmel kíséri a határozatképességet;
c) ismerteti a napirendi javaslatot és a sürgősségi indítványokat;
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja, összefoglalja a vitát;
e) a hozzászólók részére megadja a szót, azt megtagadja, vagy megvonja;
f) figyelmezteti a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgytól, vagy az üléshez nem illő, vagy másokat sértő megfogalmazást használ;
g) rendreutasítja, vagy a hallgatóság soraiból kiutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, vagy annak rendjét zavarja;
h) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és a rendelettervezeteket, a szavazás eredményét pontosan, számszerűen megállapítja;
i) szünetet rendel el;
j) bezárja az ülést.
12. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalása kertében dönt a képviselői interpellációra adott írásbeli válasz elfogadásáról.
(2) Az ülés napirendjét vita nélkül a képviselő-testület határozattal állapítja meg.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Amennyiben a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról dönt, akkor kitűzi az újratárgyalás időpontját vagy határidejét.
(4) A napirend tárgyalását követően kerül sor a képviselői kérdések, interpellációk, javaslatok megtételére.
13. § (1) A települési képviselő felvilágosítás kérési jogosultságát kérdés vagy interpelláció formájában gyakorolhatja. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozatát követően a képviselő-testület dönt. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.
(2) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdésre vagy interpellációra csak akkor kötelező a következő testületi ülésen válaszolni, ha a benyújtás és a testületi ülés időpontja között legalább 15 nap van. Amennyiben a két ülés között rendelkezésre álló idő kevesebb 15 napnál, akkor a válaszadás határideje a benyújtástól számított 15 nap.
(3) A testületi ülésen kívül benyújtott kérdéseket és interpellációkat, valamint az arra testületi ülésen kívül adott válaszokat valamennyi települési képviselővel ismertetni kell. Amennyiben az interpellációra történő válaszadásra nem képviselő-testületi ülésen kerül sor, akkor annak elfogadásáról a képviselő-testület a következő testületi ülésen dönt.
14. § (1) Az ülés vezetője a napirendek tárgyalását a képviselő-testület által elfogadott sorrendben nyitja meg.
(2) A napirend megnyitását követően először
a) írásbeli előterjesztés esetén az előterjesztő szóban az előterjesztést kiegészítheti;
b) szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő ismerteti azt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, ismertethetik véleményüket, a döntésre vonatkozóan javaslatot tehetnek.
(4) A hozzászólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(5) A hozzászólalás időtartamát az ülés vezetője 5 percre korlátozhatja, az idő túllépése miatt a szót a hozzászólótól megvonhatja.
(6) Azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, illetve aki a korábbiakban elhangzottakat ismétli, az ülés vezetője figyelmezteti, melynek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.
(7) Az ülés vezetője kivételesen engedélyezheti, hogy a vitához a hallgatóság hozzászóljon.
(8) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, ami a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb összehívásra folytatható.
(9) Amennyiben több hozzászóló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(10) Szavazás előtt a jegyzőnek, amennyiben ezt kéri, szót kell adni.
(11) Határozatképtelenség esetén az ülés vezetője az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja. Az ülés elnapolásáról és folytatásának időpontjáról a lakosságot az ülést követő napon az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján valamint az Önkormányzat internetes honlapján való megjelentetéssel tájékoztatni kell.
15. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik. A levezető elnök megállapítja a szavazásban részt vett képviselők számát, összegzi az „igen”, a „nem”, a „tartózkodott” szavazatok számát.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra létrehozott 3 főből álló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
(3) Név szerinti szavazás rendelhető el a képviselő-testület bármely tagja kérelmére. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy az ülésvezető betűrendben felolvassa az ülésen jelen lévő képviselők nevét, akik a nevük elhangzásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester (ülésvezető) a szavazatát mindig utolsónak adja le.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. A névszerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(6) Az ülést levezető elnök köteles a szavazás eredményét számszerűsítve kihirdetni, valamint a határozat szövegét szó szerint ismertetni.
A képviselő-testület döntéshozatala és ülései
16. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) a képviselő;
c) a bizottság;
d) a jegyző.
(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(3) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
17. § (1) A képviselő-testület valamennyi kérdésben számozott határozattal dönt.
(2) A képviselő-testület által hozott határozatok tartalmazzák:
a) a határozat megalkotójának teljes megjelölését;
b) határozat sorszámát, a meghozatal dátumát;
c) a képviselő-testület által hozott döntést;
d) a felelős és a határidő meghatározását, amennyiben a határozat utasítást, feladatot, felhatalmazást tartalmaz.
18. § (1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselők nevét, valamint azt, hogy távollétét előzetesen jelezte, vagy nem jelezte;
b) a napirendi pontonként az előadók nevét;
c) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, az azokra adott válaszokat;
d) az ülés megnyitásának és bezárásának idejét.
(2) A képviselő, a levezető elnök, a jegyző kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(3) A képviselő, a levezető elnök vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület dönthet arról, hogy a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendje tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
19. § (1) A képviselő-testület által kötelezően legalább évente egyszer tartandó közmeghallgatáson legalább az alábbi napirendeket kell tárgyalni:
a) beszámoló a képviselő-testület munkájáról;
b) közérdekű, kérdések, javaslatok.
(2) A közmeghallgatás meghívóját legalább annak időpontja előtt 7 nappal kell az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggeszteni.
(3) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok, és a helyi társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.
(4) A falugyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt 50 fő, Győrújfalun állandó lakcímmel rendelkező állampolgár indítványozza, s a tárgyalandó téma nem csoport-, hanem közérdeket érint. Az indítványon meg kell jelölni a tárgykört és azt névvel, aláírással, lakcímmel, személyi azonosító számmal el kell látni.
(5) A gyűlés helyéről, időpontjáról, az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin elhelyezett, vagy az önkormányzat honlapján, kör e-mailben, valamint szórólapon közzétett hirdetménnyel kell tájékoztatást adni legalább 7 nappal a rendezvény kitűzött időpontja előtt. Rendkívüli esetben (vis maior) a lehető legrövidebb idő alatt a rendelkezésre álló kommunikációs eszközökkel (telefon, hangosbemondó) is össze lehet hívni a gyűlést.
(6) A gyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a települési képviselőket, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint az önkormányzati hivatal tárgy szerint illetékes munkatársait, az érintett intézményvezetőket.
(7) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a jegyző feladata.
A polgármester, az alpolgármester, a polgármesteri biztos, a képviselő és a jegyző3
20. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester a mindenkor hatályos törvényekben, jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a)4 dönt a költségvetési tartalék bruttó 5.000.000 Ft-ig terjedő felhasználásáról, melyről a képviselő-testületnek utólagos beszámolási kötelezettséggel tartozik,
b) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
c) fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak képviselőit,
d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
e) meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol.
f) amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester dönt:
fa) önerő nélküli pályázatokban,
fb) vis maior esetén.
g) dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan szociális ügyekben, melyekről a képviselő-testületnek utólagos tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.
21. §5 (1) A képviselő-testület 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával végzik a munkájukat.
(3) A polgármester az alpolgármester megválasztását követő 15 napon belül írásban meghatározza az alpolgármesterek feladatkörét. A feladatkört a polgármester bármikor jogosult írásban megváltoztatni.(4) Az alpolgármesterek felváltva minden hónapban 1 alkalommal ügyfélfogadást tartanak.
21/A. §6 (1) A polgármester 1 fő polgármesteri biztost választ a polgármester feladat- és hatásköréhez, valamint a tevékenységéhez kapcsolódó önkormányzati feladatok ellátásra.
(2) A polgármesteri biztos megbízatása határozott időre szól – de legfeljebb a polgármester megbízatásának idejére – szólhat, mely a polgármester megbízatásának megszűnésével megszűnik.
(3) A polgármesteri biztost tevékenysége ellátásában a Polgármesteri hivatal segíti.
(4) A polgármesteri biztos a polgármester irányításával végzi a munkáját.
(5) A polgármester a polgármesteri biztos megválasztását követő 15 napon belül írásban meghatározza feladatkörét. A feladatkört a polgármester bármikor jogosult írásban megváltoztatni.
22. §7 A települési képviselő köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) olyan magatartást tanúsítani, ami méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
d) köteles a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének legalább szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; a bejelentés elmaradása esetén a távollét igazolatlannak számít, kivéve, ha a képviselő a bejelentés megtételében is akadályoztatva volt, és az akadály elhárultát követően arról legkésőbb három munkanapon belül a polgármestert tájékoztatja;
e) a tudomására jutott titkot megőrizni;
f) személyes érintettségét bejelenteni;
2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
23. § (1) A jegyző tisztségének betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a polgármesteri hivatal köztisztviselői közül a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő helyettest bíz meg.
(2) A jegyző a Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatain túlmenően:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
g) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról;
h) egységes szerkezetben, naprakészen tartja a képviselő-testület rendeleteit;
i) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről;
j) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel,
A képviselő-testület bizottságai8
24. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) pénzügyi és település-fejlesztési bizottság,
b) szociális és ügyrendi bizottság
(3) A bizottságok személyi összetételét az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.
(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.
(5) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(6) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(7) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
24/A. §9 (1) A képviselő-testület bármely bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat vagy felülvizsgálhat. A képviselő-testület a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.
(2) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés képviselő-testület elé terjesztésének, ha
a) az illetékes bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására - akár rendkívüli ülés keretében is -, de azt elmulasztotta,
b) az illetékes bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy
c) az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.
A pénzügyi és település-fejlesztési bizottság
25. § (1) A pénzügyi és település-fejlesztési bizottság tagjainak száma 5 fő, melyből minimum 3 fő települési képviselő.
(2) A pénzügyi és település-fejlesztési bizottság feladat és hatásköre pénzügyi ügyekben:
a) a gazdasági program tervezet véleményezése,
b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
c) a gazdálkodásról szóló beszámoló véleményezése,
d) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,
e) felhalmozási kiadások előterjesztésének véleményezése,
f)10
g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,
h) pénzügyi tájékoztatás adása,
(3) A képviselő-testület elé a pénzügyi és település-fejlesztési bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések pénzügyi ügyekben:
a) éves költségvetési terv,
b) féléves költségvetési beszámoló,
c) háromnegyed éves költségvetési beszámoló,
d) éves zárszámadási rendelet,
e) a (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti ügyek.
(4) A pénzügyi és település-fejlesztési bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.
(5) A pénzügyi és település-fejlesztési bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.
(6) A pénzügyi és település-fejlesztési bizottság feladat és hatásköre településfejlesztési ügyekben:
a)11
b) Testületi döntések előkészítése keretében megtárgyalja és állást foglal a településfejlesztési és településrendezési ügyekben.
c) Közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában.
d) A településfejlesztési ügyekben a képviselő-testület elé terjeszti javaslatait.
e) Véleményez minden olyan képviselő-testületi előterjesztést, amely a településfejlesztés témakörével kapcsolatos.
f) Válaszol a képviselői kérdésekre, bejelentésekre, interpellációkra.
A szociális és ügyrendi bizottság
26. § (1) A szociális és ügyrendi bizottság tagjainak száma 5 fő, melyből minimum 3 fő települési képviselő.
(2) A szociális és ügyrendi bizottság feladatai szociális ügyekben:
a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális tárgyú kiadások előzetes véleményezése, javaslattétel,
b)12
c) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
d) közreműködik a szociális tárgyú rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában.
e) A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények képviselőjét.
(3) A szociális és ügyrendi bizottság által a képviselő-testület elé benyújtandó előterjesztések ügyrendi ügyekben:
a) átruházott jogkörben hozott döntéseiről való beszámolás,
b) a polgármester, a alpolgármesterek és a polgármesteri biztos díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés.
(4) A szociális és ügyrendi bizottság állásfoglalásával a képviselő-testület elé benyújtható előterjesztések ügyrendi ügyekben:
a) a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,
b) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,
(5) A szociális és ügyrendi bizottság feladatat- és hatásköre ügyrendi ügyekben:
a) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
b)13
c) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,
d) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
e) a h) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
f) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(6) Az ügyrendi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg mindazokat az önszerveződő közösségek képviselőit, akik tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselő-testület ülésein.
A bizottságok működése
27. § (1) A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez
(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(5) A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(6) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző.
(7) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra a testületi döntésből történő kizárás szabályait kell alkalmazni.
(8) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(9) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke, vagy az általa felhatalmazott bizottsági tag adhat tájékoztatást.
(10)14 A bizottság üléseiről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.
(11) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(12) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(13) A bizottság a tevékenységről 1 évenként beszámol a képviselő-testületnek.
(14) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
(15) Több bizottság feladat- és hatáskörébe is tartozó ugyanazon napirendi pont tárgyalása érdekében a bizottságok (a továbbiakban: érintett bizottságok) együttes ülést tarthatnak.
(16) Az együttes ülésre az érintett bizottságok számára egy közös meghívó készül, a közösen tárgyalandó napirendi pontokkal.
(17) Az együttes ülést - megegyezés alapján - valamely érintett bizottság elnöke vezeti.
(18) Az együttes ülésen a határozatképesség külön-külön állapítandó meg. Az együttes ülésen határozatot csak azon bizottság hozhat, amely határozatképes. Ha az együttes ülésen csak egy bizottság határozatképes, az ülésre a továbbiakban az általános szabályok az irányadók.
(19) A vitában a kérdezők és hozzászólók a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.
(20) A tárgyalt előterjesztésről az érintett bizottságok külön-külön szavaznak, és az így született döntésről bizottságonként külön határozat születik.
(21) Az együttes ülésről egy közös jegyzőkönyv készül.
(22) Az együttes ülésre egyebekben jelen Fejezetben foglaltak megfelelően alkalmazandók.
Társulások
28. § Az Önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, melynek feladata a szilárd- és folyékony hulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
b) ARRABONA Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), feladata a Szigetköz és a Mosoni-síkság, Sokoróalja közvetlenül Győrhöz kapcsolódó részének, illetve a szlovákiai Csallóköz és a Mátyusföld nyugati térségének tájegységeiből álló határtérségében közös területfejlesztési célok megvalósítása.
c) Mosonmagyaróvári Vízi Társulat működési területén a területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási, valamint környezetvédelmi feladatokat ellátása.
d) Szigetköz-Mosoni-Sík LEADER Egyesület feladata a vidékfejlesztési stratégia kidolgozása, pályázatok útján megvalósítása.
Záró rendelkezések
29. §15
30. § Ez a rendelet 2022. december 1-jén lép hatályba.
A 3. § a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az V. Fejezet címe a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés a) pontja a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. §-t a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 22. § a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A VI. Fejezet (24–27. §) a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 24/A. §-t a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 25. § (2) bekezdés f) pontját a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (6) bekezdés a) pontját a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (2) bekezdés b) pontját a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 26. § (5) bekezdés b) pontját a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (10) bekezdése a Győrújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (X. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.