Mátraszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (X. 7.) önkormányzati rendelete

a helyi szociális ellátások szabályozásáról

Hatályos: 2022. 10. 09

Mátraszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (X. 7.) önkormányzati rendelete

a helyi szociális ellátások szabályozásáról

2022.10.09.

Mátraszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. §-ában, a 48. § (4) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésének g) pontjában, a 134/E. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 29. §- ában, a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8.a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében Mátraszőlős Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) illetékességi területén a község teherbíró képességének figyelembe vételével meghatározza:

a) a pénzbeli és természetbeni juttatások helyi szabályait, az ellátások igénybevételének módját, az ellátások mértékét,

b) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, intézmény-rendszerének kereteit, jogosultsági feltételeit,

c) a fizetendő térítési díjakat.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Mátraszőlős község közigazgatási területén élő, s életvitelszerűen a községben tartózkodó

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt személyekre.

Ellátások formái

3. § (1) Pénzbeli ellátások

a) Rendkívüli települési támogatás

b) Óvodakezdési támogatás

c) Iskolakezdési támogatás

d) Szülési támogatás

e) Temetési támogatás

(2) Természetben nyújtott szociális ellátások

a) Köztemetés

b) Időskorúak idősek napi támogatása

c) Mikuláscsomag és/vagy Karácsonyi élelmiszercsomag

(3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében biztosított alapszolgáltatások

a) Étkeztetés

b) Házi segítségnyújtás

c) Családsegítés

d) Család és Gyermekjóléti Szolgálat

Hatáskör

4. § (1) Az Szt. és e rendelet alapján a megállapított szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a polgármester gyakorolja.

(2) Jelen rendelet az alábbiakban meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását Mátraszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik:

a) életet, testi épséget veszélyeztető halaszthatatlan esetben a rendkívüli települési támogatás

b) szülési támogatás

c) temetési támogatás

Eljárási rendelkezések

5. § (1) A pénzbeli, természetbeni támogatási formák igénybevételére irányuló kérelmeket e rendelet 1. melléklete szerinti Kérelem nyomtatványon a Mátraszőlős Közös Önkormányzati Hivatalban (3068 Mátraszőlős, Kossuth tér 15.) személyesen, vagy elektronikus úton az Önkormányzati Hivatali Portálon ( E-önkormányzati portál, E-papír) keresztül lehet benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia, illetve a kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező személyi adatait,

b) a kérelmezővel közös háztartásban élő, közeli hozzátartozók nevét és személyi adatait, valamint

c) a hozzátartozói minőséget,

d) a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók jövedelem igazolását,

e) a 2. §. (2) bekezdése alá tartozó személyek esetében az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedélyt.

(3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadók.

(4) A kérelmező részére megállapított pénzbeli ellátás folyósítása a döntést követő 8 napon belül utalással történik. Rendkívül indokolt esetben a pénzbeli ellátás készpénzben, pénztárból kifizethető.

(5) A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség esetén, az alábbiakkal ellenőrizhető:

a) környezettanulmány elkészítése, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen,

b) az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV),

c) munkanélküli státusz az illetékes Pásztói Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály határozatával igazolható,

d) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható,

e) A 16. életévét betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(6) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybevett ellátás esetén az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(7) Havonta rendszeresen folyósított pénzellátás esetén, a támogatásban részesülő a támogatás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles bejelenteni a Mátraszőlős Közös Önkormányzati Hivatalba ( 3068 Mátraszőlős, Kossuth tér 15.).

(8) Az eljárás során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) Az eljárás során e rendelet 1. mellékletét képező KÉRELEM nyomtatványt kell alkalmazni.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

Rendkívüli települési támogatás

6. § (1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás nyújtható, feltéve, hogy a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 600 %-át egyedülálló esetén a 800 %-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1. melléklete szerinti Kérelem nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogosultságra vonatkozó igazolást, valamint a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatot.

(3) Egyedi méltányosságot alkalmazhat a polgármester, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíjminimum 800 %-át.

(4) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(5) Akinek a családjában haláleset történt, a temetési költségek viseléséhez az önkormányzat jövedelemvizsgálat nélkül hozzájárul.

(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről, a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát.

(7) Ha a rendkívüli települési támogatás megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzattól kérik, a kérelemmel egy időben be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(8) Az eredeti temetési számlát a kérelmezőnek vissza kell adni, amelyre a megállapított segély összegét rá kell vezetni.

(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 200.000 Ft

(10) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek részére nyújtandó rendkívüli települési támogatásra az a személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.

(11) A 6. § (10) bekezdése alapján nyújtott rendkívüli települési támogatás önkormányzati összege elsősorban a felmerülő kiadások mértéke, de gyermekenként legalább 5.000,- Ft.

(12) A 6. § (4) bekezdésében meghatározott esetben rendkívüli települési támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.

(13) A rendkívüli települési támogatást indokolt esetben természetbeni ellátás formájában kell biztosítani (tankönyv és tanszer ellátás, étkezési díj)

(14) A megállapító határozatban az igénylő számla, vagy befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatásra kötelezhető.

(15) Indokolt esetben kötelezhető a rendkívüli települési támogatást igénylő arra, hogy a támogatás összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel.

Óvodakezdési támogatás

7. § (1) Az óvodakezdési támogatás a gyermek óvodai nevelése megkezdéséhez kapcsolódó költségek viseléséhez nyújtott támogatás.

(2) Az óvodakezdési támogatás a törvényes képviselő kérelme alapján akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében az 1000 %-át.

(3) A kérelem benyújtási határideje a tárgyév szeptember 30. napja. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) Az óvodakezdési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1 melléklete szerinti Kérelem nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogosultságra vonatkozó igazolást, valamint a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatot.

(5) Az óvodakezdési támogatás egy alkalommal, abban a nevelési évben állapítható meg, amikor a gyermek óvodai nevelésben való részvételét megkezdi. A települési óvodakezdési támogatás alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.

(6) Az óvodakezdési támogatás összege 10.000.-Ft.

(7) Az óvodakezdési támogatás kifizetésére a megállapító határozat meghozatalát követő 15 napon belül kerül sor.

Iskolakezdési támogatás

8. § (1) Az iskolakezdési támogatás az alap-, a középfokú oktatásban, illetve felsőfokú képzésben részvevő tanulók tanévkezdéskor felmerülő költségeihez nyújtott támogatás.

(2) Az iskolakezdési támogatás a törvényes képviselő kérelme alapján akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében az 1000 %-át.

(3) A kérelem benyújtási határideje a tárgyév szeptember 30. napja. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1. melléklete szerinti Kérelem nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogosultságra vonatkozó igazolást, valamint a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatot.

(5) Egy tanévre egy személynek csak egy alkalommal adható támogatás. A települési iskolakezdési támogatás alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.

(6) Az iskolakezdési támogatás összege általános iskolai tanulmányok esetén 15.000.-Ft, középiskolai tanulmányok esetén 15.000.-Ft, felsőfokú képzésben résztvevő nappali tagozatos hallgató esetén 20.000.-Ft.

Szülési támogatás

9. § (1) Települési támogatások körében a gyermek születésére tekintettel – a szülőanya kérelme alapján – szülési támogatás nyújtható, ha

a) a gyermek születésekor Mátraszőlős közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és

b) az újszülöttet saját háztartásában neveli, gondozza.

(2) A szülési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1. melléklete szerinti Kérelem nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogosultságra vonatkozó igazolást, valamint a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatot.

(3) A szülési támogatásra jogosultság megállapítása az állampolgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása alapján történik.

(4) A szülési támogatás iránti kérelmet a gyermek születésétől számított 180 napon belül lehet benyújtani, mely határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A szülési támogatás összege gyermekenként 20.000,- Ft, melynek kifizetése minden év december 31. napjáig történik.

(6) A szülési támogatás teljesítése jelen rendelet 8. § (2) bekezdése alapján történhet.

(7) Amennyiben a szülési támogatásra jogosult anya a támogatás igénybe vételét megelőzően elhalálozott, úgy a szülési támogatást a gyermeket saját háztartásában nevelő, gondozó apa, családba fogadó gyám igényelheti, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

(8) A szülési támogatás kifizetésére a megállapító határozat meghozatalát követő 15 napon belül kerül sor.

Temetési támogatás

10. § (1) Az önkormányzat – e rendelet 1. mellékletét képező KÉRELEM nyomtatványon benyújtott kérelemre – temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési támogatást állapíthat meg.

(2) Temetési támogatásra jogosult, aki

a) Mátraszőlős közigazgatási területén lakóhellyel vagy érvényes tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy,

b) aki rendkívüli települési támogatást ezen a címen nem igényelt és

c) aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.

(3) A temetési támogatás összege egyszeri 50.000,- Ft.

(4) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, mely határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A kérelemhez csatolni kell az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről – a támogatást kérő nevére kiállított – temetési számla eredeti példányát.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

11. § (1) Annak a személynek a közköltségen történő eltemettetéséről kell gondoskodni, akinek nincs, vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy:

a) a temetés színvonala ne térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokásos legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától, az elhunyt a végső tisztességet megkapja,

b) köztemetés esetén ha az elhunyt vallása ismert, az illetékes egyház is megkereshető a közös eltemettetés biztosítása érdekében.

(3) A képviselő- testület az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, ha

a) az elhunytnak nincs ingatlanvagyona, vagy az ingatlanvagyon értéke a köztemetés költségeit nem fedezi, és

b) az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj összegét.

(4) Annak a személynek, akit a képviselő- testület a köztemetés költségeinek megtérítésére alól nem mentesített, jelen rendelet 10. § (3) bekezdése alapján megállapított rendkívüli települési támogatás és a köztemetés költségének különbözetét kell megtéríteni.

(5) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani, melynek összege 200.000,- Ft.

Időskorúak idősek napi támogatása

12. § (1) A képviselő- testület az adott évi költségvetés terhére, egyszeri idősek napi támogatást állapíthat meg. A képviselő- testület a támogatás megállapításával egyidejűleg meghatározza a támogatás összegét és formáját is.

(2) A támogatásra az jogosult, aki bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen a településen él, a tárgyévben 65. életévét betölti, továbbá a kérelmező és vele háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 1000 %-át nem haladja meg.

(3) A képviselő- testület által megállapított ellátás

a) készpénzben a házipénztár terhére,

b) átutalással a jogosult lakossági folyószámlájára, vagy

c) természetbeni ellátásként biztosítható.

(4) Időskorúak idősek napi támogatására jogosult, aki

a) az adott év augusztus 15. napjáig 65. életévüket betöltötte és

b) Mátraszőlős községben adott év augusztus 15-én állandó lakóhellyel rendelkezik.

(5) A támogatás formája lehet pénzbeli és természetbeni támogatás.

(6) A támogatás összegét a képviselő- testület a szeptember havi ülésén határozza meg.

(7) A megállapított támogatás minden év október 31. napjáig kerül folyósításra.

Mikuláscsomag és/vagy Karácsonyi élelmiszercsomag

13. § (1) A képviselő- testület az adott évi költségvetés terhére egyszeri Mikuláscsomag és/vagy Karácsonyi élelmiszercsomag támogatást állapíthat meg. A képviselő- testület a támogatás megállapításával egyidejűleg meghatározza a támogatásban részesülők körét és a támogatás összegét is.

(2) A támogatásra az jogosult, aki bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen a településen él, továbbá a kérelmező és vele háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 1000 %-át nem haladja meg.

(3) A Mikuláscsomag és/vagy Karácsonyi élelmiszercsomag támogatásra azon családok jogosultak, akik Mátraszőlős közigazgatási területén az adott év december 1-én állandó lakóhellyel rendelkeznek.

(4) A Mikuláscsomag és/vagy Karácsonyi élelmiszercsomag támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1. melléklete szerinti Kérelem nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogosultságra vonatkozó igazolást, valamint a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatot.

(5) A támogatás formája természetbeni támogatás.

(6) A támogatás összegét a képviselő- testület legkésőbb a november havi ülésén határozza meg.

(7) A megállapított ellátást az önkormányzat a jogosult részére, évente egy alkalommal, minden tárgyév december hónapjában juttathatja.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások

Étkeztetés

14. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani.

(2) Az étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud és

a) 65. életévét betöltötte, vagy

b) korhatárra tekintet nélkül, akinek

ba) egészségi állapota, vagy

bb) fogyatékossága, vagy

bc) pszichiátriai betegsége, vagy

bd) szenvedélybetegsége vagy

be) hajléktalansága indokolja.

(3) Egészségi állapota miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

a) a (2) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást;

b) a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot;

c) a (2) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt;

d) a (2) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

(8) Az Önkormányzat az Szt. 62. § szerinti étkeztetést, vállalkozóval kötött szerződés útján, vásárolt szolgáltatással biztosítja.

(9) Az étkezésre való jogosultság, kérelemre induló eljárás keretében – a kérelem tartalma szerinti határozott vagy határozatlan időtartamra – kerül megállapításra.

(10) A jogosult, a törvényes képviselő, vagy a tartásra köteles hozzátartozó az ellátásért jövedelme alapján napi személyi térítési díjat fizet.

(11) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ebben az esetben a személyi térítési a bekerülési költséggel azonos összegű.

(12) Az étkeztetés intézményi térítési díja az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és normatív állami hozzájárulás különbözetének egy ételadagra jutó összege.

(13) A személyi térítési díj ne haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 30 %-át. A személyi térítési díj megállapításánál – a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – csak az ellátást igénylő jövedelmét lehet figyelembe venni.

(14) Az ellátásért tárgyévben fizetendő térítési díjat az Önkormányzat az adott évi étkeztetés nyersanyagköltségeiről és térítési díjáról szóló rendeletében határozza meg.

Házi segítségnyújtás

15. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. Az önkormányzat a szolgáltatást az igénylő saját lakókörnyezetében biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartása érdekében az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtásra való jogosultság megállapítása előtt – külön jogszabályban meghatározottak szerint – vizsgálni kell a gondozási szükségletet, mely a gondozónő által kiállított igazolás alapján történhet.

(4) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.

(5) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban, aki fertőző beteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentő állapotban van.

(6) A házi segítségnyújtásra való jogosultság, kérelemre induló eljárás keretében – a kérelem tartalma szerinti határozott vagy határozatlan időtartamra – kerül megállapításra.

(7) A jogosult, a törvényes képviselő, vagy a tartásra köteles hozzátartozó az ellátásért jövedelme alapján napi személyi térítési díjat fizet.

(8) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ebben az esetben a személyi térítési a bekerülési költséggel azonos összegű.

(9) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani úgy, hogy annak összege nem haladhatja meg a szociálisan rászorult havi jövedelemének 25 %-át, vagy – amennyiben a támogatott részére étkezést is biztosítanak – a havi jövedelmének 30% -át. A személyi térítési díj megállapításánál – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – csak az ellátást igénylő jövedelmét lehet figyelembe venni.

(10) Az ellátásért tárgyévben fizetendő térítési díjat az Önkormányzat az adott évi a házi segítségnyújtás önköltségéről és térítési díjáról szóló rendeletében határozza meg.

(11) Amennyiben a jogosult három hónapig nem veszi igénybe a szociális étkeztetést és/vagy a szociális segítségnyújtást, úgy jogosultsága hivatalból megszűntetésre kerül.

Családsegítés

16. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek-a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- a szükséges mértékig ki kell terjednie az igény bevevő környezetére, különösen családtagjának tagjaira.

(4) Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei- a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(5) A családsegítő szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

Család- és gyermekjóléti szolgálat

17. § (1) A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés 16. § (2) bekezdés szerinti feladatait, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat.

(2) A szolgálat feladatai:

a) a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése

b) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

c) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

d) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,

e) a szabadidős programok szervezése,

f) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,

d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.

(4) A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat.

(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: szociális segítőmunka) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,

b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

c) kezdeményezni

ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,

cb) szociális alapszolgáltatások igénybevételét,

cc) egészségügyi ellátások igénybevételét,

cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét.

(6) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

V. Fejezet

Térítési díj

18. § (1) A személyes gondoskodásért a Képviselő-testület által külön rendeletben meghatározott összegű térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat évente két alkalommal lehet felülvizsgálni, és a felülvizsgálat alapján megállapított személyi térítési díjról értesíteni kell a térítési díj fizetésére kötelezettet. Az új személyi térítési díj az intézményi térítési díj rendeletének kihirdetését követő hónap elsejétől alkalmazható.

(3) Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban, önként vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a jövedelemvizsgálatot nem kell elvégezni. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(4) A személyi térítési díjat a szociális ellátás esetén havonta utólag a hó 10. napjáig kell megfizetni. A térítési díjak beszedésében a házi gondozó közreműködhet.

VI. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnése

19. § (1) Szociális étkeztetés esetében az ellátás megszűnik:

a) a jogosult saját kérelmére,

b) jogosult halála esetén hivatalból,

c) a jogosultságra való okok megszűnésével.

(2) A házi segítségnyújtás megszűnik:

a) a jogosult kérelmére,

b) a jogosult halála esetén,

c) a jogosultságra való okok megszűnésével.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

20. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Mátraszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatás helyi szabályairól és a szociális alapellátásokról szóló 12/2020. (IX.10.) önkormányzati rendelete.

21. §1

1

A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.