Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2022. 02. 25- 2022. 06. 20Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Felsőzsolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelet 22. § (4) bekezdés f) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi és Klímavédelmi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsőzsolca Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3561 Felsőzsolca, Szent István utca 20. szám.
(2a) Az Önkormányzat telephelye: 3561 Felsőzsolca, Rákóczi utca 29. szám.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Felsőzsolca város közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló.
(5) Az Önkormányzat jelképeinek használati rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.
(6) Az Önkormányzat hivatalos lapja: Zsolcai Hírmondó.
(7) Az Önkormányzat feladat- és hatásköreit Felsőzsolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) látja el.
(8) A Képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) állandó bizottságok:
ba) Humánpolitikai Bizottság,
bb) Pénzügyi Bizottság,
bc) Ügyrendi és Klímavédelmi Bizottság,
c) ideiglenes bizottság,
d) Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal),
e) jegyző,
f) Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás,
g) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulás,
h) Felsőzsolcai Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás.
Önkormányzati feladatok és hatáskörök
1. A Képviselő-testület feladatai
2. § (1) Az Önkormányzat főbb feladata: önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti megnevezését a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben, továbbá egyéb jogszabályokban nevesített feladat- és hatásköreit az SZMSZ 2. függelékében felsorolt szervein és intézményein keresztül.
(2a) A Képviselő-testület az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladataként meghatározott egészségügyi alapellátás körében felmerülő területi védőnői és iskola-egészségügyi szolgáltatói kötelezettségét az Önkormányzattal szolgálati jogviszonyban álló védőnők alkalmazásával a 2. függelékben szereplő Védőnői Szolgálat útján látja el.
(3) A Képviselő-testület az önként vállalt feladatok ellátása érdekében, a lakossági igények alapján – anyagi lehetőségeinek függvényében – 5 éves gazdasági programjára alapozva határozza meg, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.
(4) Az önként vállalt feladatok az alábbiak:
a) központi orvosi ügyelethez való hozzájárulás,
b) egészségügyi szakellátás (fizikoterápia),
c) támogatások.
(5) A nemzetiségek jogairól szóló mindenkor hatályos törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározottak alapján a nemzetiségekkel kötött megállapodások az SZMSZ 3. és 4. függelékeit képezik, amelyek rögzítik a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit.
(6) Az önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezeteket az SZMSZ 5. függeléke tartalmazza.
(7) Felsőzsolca város hazai és nemzetközi kapcsolatait az SZMSZ 6. függeléke tartalmazza.
2. A Képviselő-testület hatásköre
3. § (1) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott feladatok.
(2) A Képviselő-testület átruházott hatáskörei az egyes szervek tekintetében a következők:
a) Humánpolitikai Bizottság
aa) települési támogatás iránti kérelmek elbírálása,
ab) döntés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében a támogatások odaítéléséről.
b) Polgármester
ba) rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálása,
bb) polgármesteri keret felhasználása,
bc) köztemetés,
bd) tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlása az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet szerint,
be) településkép-érvényesítési eszközök alkalmazása a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerint,
bf) a védőnőkre vonatkozó egyéb munkáltatói jogok gyakorlása.
c) Felsőzsolcai Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás
ca) család- és gyermekjóléti szolgáltatás,
cb) házi segítségnyújtás,
cc) étkeztetés,
cd) idős korúak és demens betegek nappali ellátása
d) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása
da) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
db) Támogató szolgáltatás.
e) Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
ea) Hulladékgazdálkodással összefüggő feladatok ellátása,
eb) Közszolgáltató kiválasztása,
ec) Közszolgáltatási szerződés megkötése.
f) Jegyző a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt induló eljárásban.
A Képviselő-testület működése
3. A Képviselő-testület
4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő.
(2) A Képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét az SZMSZ 7. függeléke tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület munkaterv szerint július és augusztus kivételével havonta egy alkalommal tart ülést. Rendkívüli ülést tart:
a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott esetekben,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezésére, a nemzetiségeket érintő ügyekben,
c) ha haladéktalanul dönteni kell a hatáskörébe tartozó ügyben, ez esetben a polgármesternek az ülés megkezdése előtt az összehívás indokát elő kell terjeszteni.
4. Az ülések tervezése, előkészítése
5. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját,
b) napirendi javaslatát,
c) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
d) azokat a napirendi pontokat, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
e) azokat a témákat, amelyeket a Humánpolitikai Bizottság, a Pénzügyi Bizottság vagy az Ügyrendi és Klímavédelmi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) nyújt be, és amelyekhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
f) évfordulók, megemlékezések, rendezvények időpontját, egyéb szervezési feladatokat,
g) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott, az önkormányzati képviselői tevékenységről a választópolgárok számára szóló tájékoztatás nyújtásának időpontját.
(3) A Képviselő-testület állandó meghívottjaiként vesznek részt a képviselő-testületi üléseken:
a) a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,
b) a jegyző
c) az aljegyző,
d) a Hivatal osztályvezetői,
e) az önkormányzati intézmények vezetői,
f) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei.
(4) A Képviselő-testület ülésére eseti jelleggel meghívót kapnak azon személyek, szervezetek, akiknek feladatköréhez valamely napirendi pont kapcsolódik.
(5) A meghívót és az írásos előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a meghívottak legalább 5, rendkívüli ülés esetén lehetőleg 1 nappal az ülés napja előtt megkapják. A zárt ülésre vonatkozó előterjesztést külön, zárt borítékban kell kiküldeni.
(6) Az előterjesztés történhet szóban vagy a helyszínen írásban kerülhet kiosztásra, azonban a határozati javaslatot minden esetben ismertetni kell.
(7) A meghívónak tartalmazni kell:
a) az ülés helyét, idejét, kezdési időpontját,
b) a napirendi javaslatot, zárt ülésre utalást,
c) a napirendi pontok előterjesztőit,
d) a polgármester aláírását.
(8) A Képviselő-testület ülését a polgármester haladéktalanul köteles összehívni a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral vagy egyéb hátránnyal járna. A rendkívüli ülés összehívása esetén a testületi ülés összehívására vonatkozó formai követelmények, továbbá – amennyiben a téma költségvetési előirányzatot nem érint – a Bizottságok előzetes véleményezése mellőzhető.
(9) A rendkívüli képviselő-testületi ülést rövid úton (telefonon) akár aznapra is össze lehet hívni, azonban meg kell jelölni a sürgősség okát és a napirendi javaslatot.
5. Az előterjesztés
6. § (1) Az előterjesztések írásban, a polgármester előzetes engedélyével kivételesen szóban történhetnek. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(2) Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
a) intézményalapítás, -átszervezés, -megszüntetés,
b) helyi népszavazás.
(3) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) képviselő,
c) Bizottság,
d) jegyző,
e) mindazok, akiket a Képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.
(4) Előterjesztésnek minősül:
6. A Képviselő-testület ülése, szabályai
7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármesterek tartós akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az ülés összehívásáról a Pénzügyi Bizottság elnöke gondoskodik.
(2) A Képviselő-testület ülése nyilvános, kivéve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvény szerinti esetekben.
(3) Az ülés nyilvánossága az állampolgároknak a részvétel lehetőségét jelenti, ennek érdekében minden naptári évben a Képviselő-testület által elfogadott éves munkatervet az elfogadását követő 15 napon belül az állampolgárok tájékoztatása érdekében Felsőzsolca város honlapján, a www.felsozsolca.hu weboldalon (a továbbiakban: honlap) közzé kell tenni.
(4) Az SZMSZ 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendkívüli ülés esetében a honlapon az ülés összehívását követően haladéktalanul közzé kell tenni az ülés időpontját és helyét a javasolt napirend feltüntetésével az állampolgárok tájékoztatása érdekében.
(5) A képviselő-testületi ülésre kiküldött tárgyalandó anyagot – zárt ülés anyagának kivételével – az érdeklődők a honlapon és a Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetik.
(6) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy az ülést levezető elnök adhat. A tájékoztatás nem sértheti meg azokat az érdekeket és jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
(7) Ha az önkormányzati képviselő a zárt ülés előterjesztésének tartalmáról vagy a zárt ülésen elhangzottakról bizonyítottan tájékoztatást, felvilágosítást ad, a Képviselő-testület egyévi tiszteletdíját bármely önkormányzati képviselő javaslatára megvonhatja.
(8) A Képviselő-testület normatív határozatai a honlapon közzétételre kerülnek.
7. A Képviselő-testület tanácskozási rendje
8. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti. A polgármester és alpolgármesterek tartós akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti. Az ülés megnyitásakor a levezető elnök számszerűen megállapítja a határozatképességet, kijelöli a két jegyzőkönyv-hitelesítőt. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja és gondoskodik annak 15 napon belüli újbóli összehívásáról.
(2) A levezető elnök
a) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről,
c) közli az önkormányzati képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát,
d) ismerteti az ülést megelőző napon írásban benyújtott sürgősségi indítványt.
(3) Az előterjesztés tárgyalásának megkezdésekor az előterjesztő az előterjesztését szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a testület tagjai, a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre választ kell adni. A levezető elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(4) Az ülésen megjelenteknek – kérésükre – indokolt esetben a levezető elnök hozzászólási jogot biztosíthat a Képviselő-testület egyetértésével.
(5) A hozzászólások időtartamának korlátozására, valamint a vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) Módosító javaslat, amely részleteiben eltér az eredeti javaslattól. Sorrendben először a módosító, majd az eredeti javaslat kerül szavazásra. Több módosító javaslat esetén az utolsóként elhangzott javaslatot kell szavazásra feltenni. Új indítványként kerül előterjesztésre, amely az eredeti javaslattól egészében eltér.
9. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a levezető elnök feladata. Ennek érdekében a levezető elnök
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő módon fogalmaz,
c) kiutasítja az ülésteremből azt a rendbontót - kivétel ez alól az önkormányzati képviselő -, aki figyelmeztetést követően sem hagy fel az ülés rendjét zavaró magatartással,
d) berekeszti az ülést, ha a rend fenntartása más módon nem biztosítható.
(2) Az ülés teljes ideje alatt zavaró eszközök használata (pl. mobiltelefon, stb.) tilos.
8. Határozathozatal
10. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó ügyekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvény figyelembevételével határozatot hoz vagy rendeletet alkot.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez szükséges minősített többség a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének, azaz 5 főnek a támogató szavazatát jelenti.
(3) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt az adminisztratív jellegű ügyekben (pl. napirend elfogadása, ügyrendi kérdések, önkormányzati képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok, név szerinti szavazás elrendelése, stb.).
(4) A Képviselő-testület határozatait a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint kell megjelölni.
(5) A határozatok tárgy szerinti és határidős nyilvántartásáért a jegyző felelős.
(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően azonnal, de legkésőbb 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek.
11. § (1) A határozathozatal szavazással történik, általában nyilvánosan, kézfelemeléssel.
(2) A Képviselő-testület bármely önkormányzati képviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el, a kezdeményezésről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző alfabetikus sorrendben felolvassa az önkormányzati képviselők névsorát, az önkormányzati képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal nyilvánosan szavaznak.
(4) A Képviselő-testület szavazatának összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik önkormányzati képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.
(5) Az önkormányzati képviselő az ülés megkezdése előtt vagy a napirendi pontok tárgyalása során az ülést levezető elnöknek köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalban, aki ezt a napirendi pont tárgyalásakor külön jelzi.
(6) Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a tudomására jutást követő munkaterv szerinti ülésén a döntést felülvizsgálhatja. A bejelentési kötelezettségét elmulasztó önkormányzati képviselő tárgyhavi tiszteletdíját a Képviselő-testület bármely önkormányzati képviselő javaslatára megvonhatja.
12. § (1) A Képviselő-testület indítvány alapján, esetenként dönt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott ügyekben a titkos szavazás elrendeléséről.
(2) A titkos szavazás lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság végzi, melynek elnökét és tagjait a levezető elnök jelöli ki, ezt a Képviselő-testület vita nélkül fogadja el. A jegyzőkönyvezést a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvezését ellátó köztisztviselő végzi.
(3) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja oly módon, hogy a szavazólapok, borítékok, urna a Díszterem előkészítőjében, zárt szekrényben legyenek állandó jelleggel előkészítve.
(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.
(6) A titkos szavazással hozott határozatot a szavazatszámláló bizottság elnökének az ülésen ismertetni kell.
9. Kérdés, interpelláció
13. § (1) Az önkormányzati képviselő a feladatkörébe tartozó minden ügyben – felvilágosítás kérése céljából – kérdést terjeszthet elő szóban és írásban.
(2) A szóban elmondott kérdés maximális időtartama 3 perc.
(3) Mind a szóban, mind az írásban előadott kérdésre a megkérdezett köteles választ adni a képviselő-testületi ülésen azonnal, vagy ha ez nem lehetséges, írásban 15 napon belül. A kérdésre írásban adott választ a következő munkaterv szerinti ülésen fel kell olvasni. A kérdésre adott válasz maximális időtartama 5 perc. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület csak akkor határoz – vita nélkül –, ha a kérdező a választ nem fogadja el.
(4) Az önkormányzati képviselő a feladatkörébe tartozó minden ügyben – magyarázat kérése céljából – interpellációt intézhet:
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterekhez,
c) a Bizottságok elnökeihez,
d) a jegyzőhöz,
e) az intézményvezetőkhöz.
(5) Az interpellációra adott válasz maximális időtartama 10 perc.
a) Az interpellációra a képviselő-testületi ülésen akkor kell szóban választ adni, ha azt az önkormányzati képviselő legkésőbb az ülést megelőző 11. napon benyújtotta. Ebben az esetben az interpellációt az előterjesztésekkel együtt minden önkormányzati képviselőnek meg kell küldeni.
b) Amennyiben az önkormányzati képviselő az a) pontban megjelölt határidő után nyújtja be az interpellációt, azt a következő munkaterv szerinti ülésen tárgyalja a Képviselő-testület.
c) Amennyiben az interpelláció benyújtására a képviselő-testületi ülésen kerül sor, azt az önkormányzati képviselőnek szóban is ismertetnie kell. A választ 15 napon belül írásban kell megküldeni az interpellálónak, és a következő munkaterv szerinti ülésen fel kell olvasni.
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik - majd vita nélkül - a Képviselő-testület dönt.
(7) Az interpelláció tárgyában a Képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, amelyet a polgármester köteles lefolytatni, indokolt esetben bizottság létrehozásával, amelyben az interpelláló köteles részt venni.
(8) Az önkormányzati képviselő kezdeményezheti az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy végrehajtásával kapcsolatos vizsgálat elrendelését. A polgármesterhez benyújtott javaslat alapján a Képviselő-testület a soron következő ülésen dönthet a legalább háromtagú vizsgálóbizottság felállításáról, amely ideiglenes bizottság.
(9) A vizsgálóbizottságnak szakértő bizottságnak kell lennie, amelyet az biztosít, hogy a bizottság legalább két tagja a vizsgálandó kérdés tekintetében megfelelő iskolai végzettséggel, szakértelemmel, gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik. A vizsgálóbizottság szakértő tagjainak és elnökének személyéről a Képviselő-testület dönt.
(10) A vizsgálatot kezdeményező önkormányzati képviselőnek a javaslatban meg kell határoznia:
a) a vizsgálat konkrét tárgyát,
b) a vizsgálat elrendelését alátámasztó indokokat, esetleg írásos lakossági bejelentéseket, egyéb dokumentumokat,
c) a vizsgálat során szükséges dokumentumokat, iratokat.
(11) Az önkormányzati képviselő vizsgálatot csak olyan ügyben kezdeményezhet, amely nem tartozik más szerv hatáskörébe, továbbá az ügyben korábban nem történt még hatósági vagy bizottsági vizsgálat.
(12) A vizsgálóbizottság első ülését megalakításától számított 15 napon belül az elnök hívja össze.
(13) A vizsgálóbizottság a Képviselő-testület által létrejöttekor meghatározott időpontban köteles beszámolni a vizsgálat eredményéről, illetve kezdeményezni a vizsgálat befejező időpontjának meghosszabbítását és ezt követően beszámolni a lefolytatott vizsgálatról, a szükséges intézkedésekről.
10. A jegyzőkönyv
14. § (1) A jegyzőkönyvet 15 napon belül elektronikus úton az erre a célra kialakított informatikai rendszeren keresztül meg kell küldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvényben foglaltakat, valamint
b) a megjelent önkormányzati képviselők, külön a távolmaradásukat bejelentők, a távolmaradásukat be nem jelentők nevét, az érkezés, távozás időpontját;
c) a jegyzőkönyvvezető(k) nevét, beosztását;
d) az érdeklődők számát,
e) a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) az önkormányzati képviselők kérésére az írásban is benyújtott önkormányzati képviselői hozzászólás,
c) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
d) jelenléti ív.
(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt, valamint a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntést az állampolgárok részére hozzáférhetővé kell tenni. A testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségét a jegyző biztosítja, gondoskodik azok évenkénti beköttetéséről.
(5) A jegyzőkönyvet évenként egy főszámon kell iktatni és folyamatosan növekvő alszámokkal kell ellátni. A zárt ülés jegyzőkönyvét szolgálati használatra minősítéssel, "Zárt ülés” jelzéssel kell ellátni.
11. Lakossági fórum, közmeghallgatás
15. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az Önkormányzat választott önkormányzati képviselői és Bizottságai lakossági fórum szervezését kezdeményezhetik. A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közérdekű javaslataikat, kérdéseiket, valamint közérdekű kezdeményezéseiket közvetlenül terjesszék elő. A lakosság meghatározó körét vagy egészét érintő testületi döntések meghozatala előtt egy hónappal a Képviselő-testület közmeghallgatást tarthat.
(3) A Képviselő-testület a döntés előtt közmeghallgatást tarthat:
a) helyi életviszonyokat szabályozó rendelet megalkotása előtt,
b) nagyobb fejlesztés, beruházás,
c) jelentősebb ingatlaneladás esetén,
d) egyéb esetekben akkor, amikor azt a szavazásra jogosult állampolgárok 10%-a kéri, vagy az önkormányzati képviselők ¼-e azt indítványozza.
(4) A közmeghallgatás és a lakossági fórum kiírására a képviselő-testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.
(5) A közmeghallgatást, lakossági fórumot más helyen is lehet tartani. A helyszín megválasztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy annak megközelítése a lakosság részére aránytalan erőfeszítést ne eredményezzen.
(6) Kihelyezett képviselő-testületi ülést is lehet tartani. A helyszín megválasztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy annak megközelítése a lakosság részére aránytalan erőfeszítést ne eredményezzen.
12. Az önkormányzati képviselők kötelezettségei
16. § (1) Az önkormányzati képviselők főbb kötelezettségei:
a) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület és a Bizottságok munkájában,
b) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a választók bizalmára,
c) a tudomására jutott (állami, szolgálati, üzleti és magán) titkot megőrzi, a titoktartási kötelezettsége a megbízatása után is fennáll,
d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló mindenkor hatályos törvény alapján lakossági tájékoztatás az önkormányzati képviselői tevékenységről évente legalább egy alkalommal, erről nyilatkozatot küld a polgármesternek.
(2) Az önkormányzati képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a Bizottság elnökének vagy a jegyzőnek bejelenteni, ha a Képviselő-testület, a Bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy valamely megbízatásában akadályoztatva van.
(3) A nem önkormányzati képviselő bizottsági tag írásban vagy szóban köteles előre a Bizottság elnökének vagy a jegyzőnek bejelenteni, ha a Bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy valamely megbízatásában akadályoztatva van.
(4) Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha
a) távollétét előre bejelenti, vagy
b) utólag igazolja.
(5) Amennyiben a képviselő a munkaterv szerinti testületi ülésen, vagy az érintett Bizottság tagjaként, annak munkaterv szerinti ülésén nem vesz részt és ezt az ülést megelőző napig a polgármesternél, a Bizottság elnökénél vagy a jegyzőnél nem jelzi, vagy utólag nem igazolja, úgy a tiszteletdíjából 15.000 Ft levonásra kerül.
(6) Amennyiben a Bizottság nem képviselő tagja a Bizottság munkaterv szerinti ülésén nem vesz részt és ezt az ülést megelőző napig a Bizottság elnökénél, vagy a jegyzőnél nem jelzi, vagy utólag nem igazolja, úgy a tiszteletdíjából 15.000 Ft levonásra kerül.
(7) Amennyiben a képviselő két egymást követő munkaterv szerinti ülésen nem jelenik meg, az elmulasztott második ülés hónapjától havi tiszteletdíj nem illeti meg mindaddig, amíg munkaterv szerinti testületi ülésen ismételten meg nem jelenik.
(8) Amennyiben a Bizottság nem képviselő tagja a Bizottság két egymást követő munkaterv szerinti ülésén nem jelenik meg, az elmulasztott második ülés hónapjától havi tiszteletdíj nem illeti meg mindaddig, amíg munkaterv szerinti bizottsági ülésen ismételten meg nem jelenik.
(9) A képviselői munka minőségének és hatékonyságának növeléséhez a Hivatal emeleti tárgyalóterme képviselői iroda funkciót is betölt előre egyeztetett időpontban.
Az önkormányzat rendeletalkotása
17. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselők,
b) a Bizottságok elnökeik útján,
c) a polgármester,
d) a jegyző,
e) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei.
(2) A rendeletalkotásra irányuló indítványt a polgármesterhez kell előterjeszteni, aki tájékoztatja a Képviselő-testületet a rendelet kezdeményezéséről.
(3) A Képviselő-testület állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről és annak módjáról. Meghatározza az előkészítés menetét, megbízhatja valamely Bizottságot az előkészítéssel, vagy erre ideiglenes Bizottságot hoz létre. Indokolt esetben szakértő(ke)t kér fel.
(4) A rendelettervezethez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá a hatásvizsgálati lapon ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait.
(5) A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése a jegyző feladata.
18. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján a munkaterv szerinti ülést követő hétfői napon, rendkívüli ülés esetén, sürgős esetben haladéktalanul. A kihirdetés napja a kifüggesztés napja, amelyet a rendeletre kihirdetési záradék formájában rá kell vezetni.
(2) A Képviselő-testület rendeleteit a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint kell megjelölni.
(3) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a számát,
b) a tárgyát,
c) a hatályba lépésének időpontját,
d) a módosító rendelet megjelölését,
e) a hatályon kívül helyező rendelet megjelölését.
19. § A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek hatályosulásának figyelemmel kíséréséről, jogszabályi változás esetén köteles kezdeményezni módosítását és hatályon kívül helyezését.
A Képviselő-testület Bizottságai
20. § (1) A Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságot, Humánpolitikai Bizottságot, valamint Ügyrendi és Klímavédelmi Bizottságot hoz létre.
(2) A Bizottságok képviselő-testületi, valamint nem képviselő-testületi bizottsági tagokból állnak.
(3) A Pénzügyi Bizottság 3 fő képviselő-testületi és 2 fő nem képviselő-testületi tagból áll.
(4) A Humánpolitikai Bizottság 3 fő képviselő-testületi és 2 fő nem képviselő-testületi tagból áll.
(5) Az Ügyrendi és Klímavédelmi Bizottság 2 fő képviselő-testületi és 1 fő nem képviselő-testületi tagból áll.
21. § A Bizottságok nem képviselő-testületi tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló mindenkor hatályos jogszabályban foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
13. A Bizottságok feladatai
22. § (1) A Bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó előterjesztést, amelyre vonatkozóan
14. A Bizottság működése, munkaterve
23. § (1) A Bizottság éves munkaterv alapján működik. A munkaterv tartalmazza:
a) a bizottsági ülés időpontját és napirendi javaslatát,
b) az ellenőrzések, vizsgálatok tárgyát,
c) azokat a feladatokat, amelyekkel a Képviselő-testület megbízza a Bizottságot.
(2) A munkaterv előkészítéséről a Képviselő-testület munkatervének elfogadását követő 30 napon belül a Bizottság elnöke gondoskodik.
(3) A Bizottság az elnök helyettesítésére elnökhelyettest választ.
15. A Bizottság összehívása, tanácskozási rendje
24. § (1) A bizottsági ülések összehívása, vezetése az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes feladata.
(2) A Bizottság különös szakképzettséget igénylő kérdések eldöntésére szakértőként nem bizottsági tago(ka)t is bevonhat.
(3) A Bizottság szükség szerint, de évenként legalább 6 alkalommal ülésezik.
(4) Az ülésre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy személyes érintettség esetén a bizottsági tag szavazásból történő kizárásáról a Bizottság dönt.
(5) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 15 napon belül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet a bizottsági elnök és a Bizottság egy tagja írja alá.
(6) A Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott egyedi döntésre vonatkozó határozatát – mely tartalmazza az ülés időpontját is – a Bizottság elnöke írja alá.
(7) A Bizottság működésére további szabályokat is megállapíthat a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően.
(8) Az ideiglenes bizottság működésére e szakasz szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(9) Az állandó jelleggel megválasztott Bizottságok tagjainak nevét, lakcímét a SZMSZ 8. függeléke tartalmazza.
A helyi önkormányzat tisztségviselői
16. A polgármester
25. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatát. Felelős a feladatkörét érintő képviselő-testületi határozatok végrehajtásáért.
(2) Gondoskodik az összetett vagy több felelős közreműködését igénylő határozatok végrehajtásáról, tervszerű ütemezéséről, megszervezi a Bizottságok munkáját a végrehajtás ellenőrzésében.
(3) A határozat végrehajtásáért a kijelölt felelős és a hivatali ügyintéző legkésőbb a megjelölt határidő lejárta után 5 napon belül köteles írásban jelentést tenni a polgármesternek a végrehajtásról. A polgármester a határozat végrehajtásáról írásban jelentést tesz a Képviselő-testületnek, amelyet a testületi ülés meghívójával együtt kell kiküldeni.
(4) Ha a Képviselő-testület határozata olyan folyamatosan ellátandó feladatok megvalósítására irányul, melynek végrehajtási határideje is folyamatos, a Képviselő-testületnek a határozatban megjelölt időközönként tájékoztatást kell adni.
(5) Azokban az esetekben, amikor a Képviselő-testület határozatát a végrehajtásért felelős mulasztása miatt nem hajtják végre, az erről szóló beszámoló keretében a Képviselő-testületet a mulasztást elkövető felelősségre vonásáról tájékoztatni kell. Ha a felelősségre vonás megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, erre vonatkozó javaslatot is elő kell terjeszteni.
(6) A határozat végrehajtásáért felelős személy, ha akadályozó körülményt észlel, köteles a polgármester felé jelezni.
(7) A várost érintő önkormányzati ügyekben képviseli az önkormányzatot és nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.
(8) A Képviselő-testület évente a költségvetésről szóló rendeletben pénzügyi keretet bocsát a polgármester rendelkezésére.
(9) A keret nem használható fel:
a) a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott kampánytevékenység céljára;
b) a polgármester a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségre;
c) olyan célra, amely - különösen fenntartási- vagy karbantartási igényére tekintettel - az Önkormányzat részére további olyan terhet keletkeztet, amelynek fedezete nem biztosított.
(10) A polgármesteri pénzügyi keret felhasználásáról a polgármester a felhasználást követő munkaterv szerinti testületi ülésen tájékoztatást nyújt.
(11) A polgármester minden szerdán 1400 órától fogadóórát tart.
17. Az alpolgármesterek
26. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ és egy nem a képviselő-testületi tagok közül választott főállású megbízatású alpolgármestert választhat.
(2) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterek a polgármester helyettesítése esetén ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és az SZMSZ a polgármester hatáskörébe utal.
(3) Az alpolgármesterek általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester írásban határozza meg.
(4) Az alpolgármesterek évente előre meghatározott rend szerint tartanak fogadóórát.
18. A jegyző
27. § (1) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a képviselő-testületi ülések előterjesztései megfeleljenek a törvényességi követelményeknek.
(2) Rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a Bizottságoknak az önkormányzati munkájukat érintő megjelenő jogszabályokról.
(3) A polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.
(4) A Képviselő-testület vagy szervei jogszabálysértő döntése, működése esetén ezt a tényt írásban jelzi a szerv vezetőjének a vonatkozó jogszabályhely megjelölésével. Képviselő-testületi ülésen felmerült jogszabálysértés esetén az írásbeliség mellőzhető, és a jelzést a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(5) A Hivatalt érintő igazgatási ügyekben képviseli az Önkormányzatot és a polgármesterrel történt előzes egyezetetést követően nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.
19. A hatósági osztályvezető
28. § A hatósági osztályvezető a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző együttes tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat havi időtartamra – ellátja a jegyzői feladatokat.
A Képviselő-testület költségvetése, vagyona
29. § (1) A Képviselő-testület minden év november 30-ig meghatározza gazdálkodási tervét.
(2) A gazdálkodási tervet a Képviselő-testület valamennyi állandó Bizottsága megtárgyalja és véleményezi.
(3) A Képviselő-testület a gazdálkodási tervéről hozott határozatában az alábbiakról dönt:
a) a tárgyévi költségvetés bevételeinek növelésére irányuló intézkedésekről:
aa) a helyi bevezetett adó(k) mértékének módosításáról, illetve jogszabály alapján új helyi adók bevezetéséről,
ab) a különféle bérleti díjak, szolgáltatások változtatásáról, azok mértékéről,
ac) önkormányzati vagyon értékesítéséről, annak feltételeiről,
b) a meglévő intézményi struktúra változatlan fenntartásáról vagy átalakításáról,
c) a folyamatban lévő beruházások, felújítások ütemezéséről, új beruházások, felújítások indításáról,
d) működési kiadások változtatásának lehetőségéről és mértékéről,
e) a képezhető általános tartaléknak a kiadási főösszeghez viszonyított mértékéről,
f) a céltartalék képzéséről, mértékéről,
g) létszámváltozásokról (csökkentésről, növelésről, átcsoportosításról),
h) támogatásokról,
i) pénzeszköz átadásokról,
j) a mérlegegyensúly megteremtésének lehetséges és alkalmazható eszközeiről.
30. § (1) A költségvetési rendelettervezet testület elé terjesztésének formája:
a) rendelettervezet,
b) rendelettervezethez kapcsolódó mellékletek.
(2) A költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetve kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
(3) A költségvetési rendelettervezetet a Képviselő-testület valamennyi Bizottsága megtárgyalja és véleményezi.
(4) A költségvetési rendelet elfogadását követően a költségvetési szervek vezetőivel írásban közölni kell a jóváhagyott kiemelt előirányzatokat, és a költségvetés végrehajtására vonatkozó kötelező előírásokat.
31. § (1) A költségvetési rendelet évközi módosításait a Képviselő-testület valamennyi Bizottsága megtárgyalja és véleményezi.
(2) A polgármester a vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról zárszámadási rendeletet terjeszt a Képviselő-testület elé.
(3) Az előző évi maradvány jóváhagyása a zárszámadás elfogadásával egyidőben történik. A maradványt terhelő kötelezettségekről kimutatást kell készíteni.
32. § Az évközi tájékoztató (féléves tájékoztató) a feladatellátás előirányzatainak időarányos pénzügyi teljesítését tartalmazza.
Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal
33. § (1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az Együttműködési Megállapodások alapján.
(2) A Njtv.-ben meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester a Njtv.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat a Njtv.-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő a Hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.
Társulások
34. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy társulás kezdeményezésében részt vegyen.
35. § (1) Felsőzsolcai Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás
a) Jogállása: jogi személyiséggel rendelkező, helyi önkormányzati költségvetési szerv.
b) Feladata: a kötelezően ellátandó szociális alapellátások biztosítása.
(2) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása
a) Jogállása: jogi személyiséggel rendelkező, helyi önkormányzati költségvetési szerv.
b) Feladata: a szociális alapellátások biztosítása.
(3) Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
a) Jogállása: jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
b) Feladata: a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása.
36. § Hatályát veszti A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben a 153/2019. (XII. 11.) , a 23/2020. (II. 19.) az 58/2021. (VIII. 25.) és a 86/2021. (XI. 10.) határozatokkal) című 11/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelet.
37. § Ez a rendelet 2022. február 25-én lép hatályba.