Szabás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (III. 14.) önkormányzati rendelete
Szabás Községi Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről
Hatályos: 2023. 03. 16Szabás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (III. 14.) önkormányzati rendelete
Szabás Községi Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről
Szabás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében, 97. § (2) bekezdésében, 109. § (6) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 111. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényre figyelemmel a 2023. évi költségvetéséről a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) az Önkormányzat Képviselő-testületére és szerveire (polgármester, bizottság),
b) az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre.
2. A költségvetés bevételei és kiadásai
2. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei 2023. évi költségvetését a következők szerint állapítja meg.
a) A képviselő-testület a Községi Önkormányzat 2023. évi költségvetését 406 944 345 Ft költségvetési bevétellel állapítja meg, s ezen belül
aa) a működési célú bevételt 126 462 182 Ft-ban, ebből: finanszírozási célú műveletek (hosszú lejáratú hitel felvétel) 0 Ft, előző évi pénzmaradványt 5 985 872 Ft-ban, kiemelt bevételi előirányzatok: kapott támogatásokat 0 Ft-ban, támogatás államháztartáson belül 116 411 310 Ft-ban, ebből: műk.célú támogatás elkülönített állami pénzalaptól (közf.tám., kult.p.) 26.788.662 Ft, közhatalmi bevételeket 3 920 000 Ft-ban, intézményi működési bevételeket 145 000 Ft-ban, kölcsönök visszatérülését (működési) 0 Ft-ban,
ab) a felhalmozási célú bevételt 280 482 163 Ft-ban, ebből: finanszírozás célú művelet (hosszú lejáratú hitel felvétel) - Ft-ban, előző évi pénzmaradvány 280 482 163 Ft-ban, kiemelt előirányzatok: sajátos felhalmozási bevételt 0 Ft-ban, támogatásértékű felhalmozási bevételt 0 Ft-ban,
b) 406 944 345 Ft költségvetési kiadással állapítja meg, ezen belül
ba) a működési célú kiadásokat 126 462 182 Ft-ban, ebből : (kiemelt kiadási előirányzatok) a személyi juttatások kiadásait 45 667 850 Ft-ban, a munkaadókat terhelő járulékokat, szociális hozzájárulási adó 4 486 652 Ft-ban, a dologi kiadásokat 27 568 197 Ft-ban, ellátottak pénzbeli juttatásai (szoc.) 13 376 903 Ft-ban, az egyéb működési célú kiadásokat 4 009 201 Ft-ban, ebből: az általános tartalékot 500 000 Ft-ban, a céltartalékot 0 Ft-ban, kölcsönök nyújtását 0 Ft-ban, finanszírozási célú műveletek (hosszú lejáratú hitel törlesztése) 1 140 000 Ft-ban, központi, irányító szervi támogatások folyósítása 30 213 379 Ft-ban,
bb) a felhalmozási célú kiadást 280 482 163 Ft-ban, ebből: a felújítások összegét 280 482 163 Ft-ban, a beruházások összegét 0 Ft-ban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek és költségvetési kiadások kiemelt előirányzatonkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 1. sz. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület, a költségvetésében szereplő bevételeket és kiadásokat kormányzati funkció szerinti megoszlásban az 2. sz. melléklet szerint határozza meg.
(3) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző évi költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.
(4) A felhalmozási hiány finanszírozása a működési többletből történik. A 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az önkormányzat fejlesztési hitel felvétellel számol.
(5) A képviselő-testület Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a.) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint a 2023. évi saját bevételét 4 065 000 Ft összegben állapítja meg.
(6) A képviselő-testület a polgármester részére 200 000 Ft keretet állapít meg a szociálisan rászorult rendkívüli élethelyzetbe vagy krízishelyzetbe került személyek önkormányzati segélyének megállapítása érdekében.
(7) A képviselő-testület a polgármester részére átruházott hatáskörben 1 000 000 Ft összeg erejéig a költségvetési éven belüli kötelezettséget vállalhat, azonban az egyszeri kötelezettség vállalása a 200 000 Ft-t nem haladhatja meg.
3. Szabási Kispipitér Napköziotthonos Óvoda
3. § (1) A képviselő-testület az intézmény 2023. évi költségvetését:
a) 30 288 400 Ft költségvetési bevétellel állapítja meg, s ezen belül
aa) a működési költségvetési előirányzat csoport összege: 30 288 400 Ft,
ab) a felhalmozási költségvetési előirányzat csoport összege: - Ft,
b) 30 288 400 Ft költségvetési kiadással állapítja meg, ezen belül
ba) a működési költségvetési előirányzat csoport összege: 30 288 400 Ft,
bb) a felhalmozási költségvetési előirányzat csoport összege: - Ft.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek és költségvetési kiadások kiemelt előirányzatonkénti megoszlását intézményi szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 3. sz. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület, a költségvetésében szereplő bevételeket és kiadásokat kormányzati funkció szerinti megoszlásban a 4. sz. melléklet szerint határozza meg.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv előző évi költségvetési maradványát a képviselő-testület hagyja jóvá.
(4) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző évi költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.
4. A költségvetés részletezése
4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2023. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg.
(2) Az önkormányzat költségvetésében szereplő beruházás, kisértékű tárgyi eszköz kiadásának részletezését az 5.sz. melléklet szerint határozza meg.
(3) Az önkormányzat 2023. évi költségvetésében felújítást 280 482 163 Ft összegben tervez, melynek részletezését a 6.sz. melléklet tartalmazza.
(4) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásból fennálló kötelezettségei a 2023. évben vannak, az önkormányzat a 2011. évi CXIV. törvény (Stabilitási törvény) szerinti adósságot 1 514 400 Ft összegben tervez.
(5) A Képviselő-testület az adósságot keletkeztető ügylet megkötését igénylő fejlesztési célok, valamint az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegét a 8. sz. melléklet szerint, a saját bevételek és az adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek arányát a 9. melléklet szerint hagyja jóvá.
(6) Az Önkormányzat a 2023. évben engedélyezett létszámát 20 főben állapítja meg a képviselő-testület, a létszámadatokat a 7. sz. melléklet határozza meg.
(7) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében szereplő szociális és gyermekjóléti ellátásokat a 10. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.
(8) Az önkormányzat helyi adók és egyéb közhatalmi bevételeit a 11. sz. melléklet szerint tervezi.
(9) A Képviselő-testület az önkormányzat egyéb működési célú kiadásait és egyéb felhalmozási kiadásait a 12. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.
(10) Az önkormányzat a 2023. évi Európai Uniós támogatással megvalósuló programjait, projektjeit a 13. sz. melléklet tartalmazza.
(11) Az önkormányzat a kiadások között tartalékot 500 000 Ft-ban állapít meg.
(12) Az önkormányzat irányítószervi támogatások folyósítását a 14. sz. melléklet tartalmazza.
(13) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében szereplő bevételeket és kiadásokat az 1. sz. melléklet szerint, az önkormányzat költségvetésében szereplő bevételeket és kiadásokat kormányzati funkció szerinti megoszlásban a 2. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.
(14) Az önkormányzat támogatások és kölcsönök nyújtását és bevételeit a 15.sz. melléklet tartalmazza.
(15) Az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 16.sz. melléklet tartalmazza.
(16) Az önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban a 17.sz. melléklet tartalmazza.
(17) Az önkormányzat többéves kihatással járó döntéseinek számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve a 18.sz. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A Képviselő-testület a Szabás Kispipitér Óvoda 2023. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg.
(2) Az intézmény költségvetésében szereplő kiadásokat és bevételeket a 3.sz. melléklet szerint határozza meg.
(3) Az intézmény 2023. évi költségvetésében felújítást nem tervez.
(4) Az intézmény a 2023. évben engedélyezett létszámát 5 főben állapítja meg, melyet a 7. sz. melléklet tartalmaz
(5) Az intézmény a kiadások között tartalékot nem állapít meg.
(6) A költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 19. sz. melléklet tartalmazza.
5. A költségvetés végrehajtásának szabályai
6. § (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.
(4) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át és a tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – önkormányzati biztost jelöl ki. A költségvetési szerv vezetője köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni.
(5) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.
(6) Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztos kirendelését indítványozhatja
a) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,
b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,
c) a költségvetési szerv vezetője.
(7) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.
(8) Amennyiben az önkormányzatnál időközben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek az általa fenntartott költségvetési szervek körében, az önkormányzati biztos további tevékenységére az alábbi szabályok alkalmazandók:
a) az önkormányzati biztos tevékenységéről a képviselő-testületnek havonta köteles beszámolni,
b) az önkormányzati biztos haladéktalanul köteles tájékoztatni a polgármestert, ha a költségvetési szervvel szemben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek.
(9) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.
(10) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.
(11) A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.
(12) A költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.
(13) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után az önkormányzati támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.
(14) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.
(15) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.
(16) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.
(17) A helyi önkormányzat, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodás alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő Közös Önkormányzati Hivatal.
6. Az előirányzatok módosítása
7. § (1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a – vonatkozó jogszabályokban megjelölt határidőben - Képviselő-testület dönt.
(2) A Képviselő-testület a polgármester számára lehetővé teszi az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A képviselő-testület és szervei a szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörökön túl a jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzatok terhére történő átcsoportosítás jogát az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján 1 millió Ft összeghatárig a polgármesterre ruházza át.
(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években a képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak.
(5) Az átruházott hatáskörben történt átcsoportosításokról az érdekelt negyedévente, a negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen kötelesek beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.
(6) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői a költségvetési szerv bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást elvégezhetik.
7. Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
8. § (1) Államháztartáson kívüli szervezetek részére támogatás – írásbeli kérelem alapján – egyedi elbírálás alapján a Képviselő-testület döntése alapján nyújtható.
(2) Támogatás csak annak a szervezetnek, vagy személynek adható, aki vagy amely a kapott támogatás felhasználásának ellenőrzését biztosítja, és hozzájárul működésének teljes körű megismeréséhez. A támogatáshoz megállapodást kell készíteni. A 2023. évi támogatás feltétele, hogy a 2022. évben kapott összegről a támogatott elszámolást készít a támogatási megállapodásban megjelölt határidőig.
(3) A támogatási szerződésben meg kell határozni:
a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását,
b) a támogatás összegét,
c) a támogatás felhasználásának módját,
d) a támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét,
e) a támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését,
f) a beszámolással, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,
g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét,
h) a támogatással kapcsolatos iratok, valamint a támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,
i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,
j) a támogatás nyújtásához szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét,
k) a támogatási szerződéstől való elállás, felmondás okait, valamint a támogatás visszavonásának okait.
(4) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő, illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek, személyek részére újabb támogatás 2 évig nem ítélhető meg.
(5) A költségvetési szerv költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerüljenek kiutalásra.
8. Készpénzben történő teljesítés
9. § Az Önkormányzat, illetve az általa irányított költségvetési szervek házipénztárából a következő kiadások teljesíthetők készpénzben:
a) bérjellegű kifizetések
b) készpénzelőleg
c) postai kézbesítés
d) belföldi-külföldi kiküldetéseknél útiköltség térítések,
e) karbantartással, működtetéssel kapcsolatos kiadások,
f) készletbeszerzéssel kapcsolatos kiadások
g) reprezentáció,
h) jogszabályban meghatározott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátás,
i) utazási költségtérítés, bérlet,
j) természetes személy részére pénzbeli kártalanítás vagy kártérítés
k) élelmiszer ellátmány beszerzése,
l) ellátottak részére személyi térítési díj visszafizetése
m) ellátottak egyéb pénzbeli juttatása
n) jogcímtől függetlenül 100.000 Ft összegig történő kifizetés.
9. Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások
10. § (1) A Költségvetési szervek céljuttatás címén tervezett előirányzat nem haladhatja meg az éves eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 10 %-át.
(2) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám - (álláshely) - keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.
(3) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.
(4) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.
10. A követelések elengedése
11. § (1) A Képviselő-testület, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a behajthatatlan követeléseiről lemondhat,
a) a felszámolási eljárás alá vont szervezettel szemben fennálló meg nem térült követelés esetén, ha a szervezet felszámoláskori vagyona alapján a követelés várhatóan részben sem térül meg;
b) végrehajtás során behajthatatlanná vált követelés esetén;
c) bírósági döntéssel alátámasztott behajthatatlan követelés esetén;
d) amennyiben az adós behajtható jövedelemmel nem rendelkezik, vagyoni nincs, és igazolhatóan a behajtási – végrehajtási - eljárásból a követelés részbeni megtérülése sem várható;
e) kis összegű lejárt követelések közül, azon követelése esetében, amelyek érvényesítésével kapcsolatos költségek igazoltan meghaladják a követelés összegét, vagy a követelés összege nem éri el a 10000 Ft-ot, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felszólítás eredménytelenül zárul.
(2) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni. A behajthatatlan követelések törléséről a Képviselő-testület dönt.
(3) A követelések elengedésével kapcsolatos felülvizsgálat és döntés előkészítés során a Hivatal a vonatkozó jogszabályok alapján körültekintően és az írásbeli dokumentálást biztosítva köteles eljárni.
11. Szolgáltatási szerződés
12. § (1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai.
(2) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.
(3) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.
(4) A szerződéskötés feltétele, hogy
a) a költségvetési szerv az adott feladat ellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy
b) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.
(5) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.
(6) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.
(7) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:
a) az ellátandó feladatot,
b) a díjazás mértékét,
c) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,
d) a szerződés időtartamát,
e) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint,
f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.
12. Záró rendelkezések
13. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Ez a rendelet 2023. március 16-án lép hatályba.